Kelet-Magyarország, 1976. december (33. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-16 / 297. szám
MA Ön mit ajánl karácsonyra? (2. oldal) • Vetőmag 50 millióért (3. oldal) Kertbarátoknak Véget ért a tsz-kongresszus Á TOT elnökének ismét Szabó Istvánt, főtitkárává dr. Czimbalmos Bélát választották meg (7. oldal) • HNKmérkőzések eredményei (8. oldal) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, az Elnöki Tanács tagjának, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett hivatalos látogatásáról. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Aczél György miniszterelnök-helyettes jelentését a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság soros moszkvai üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes jelentését a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság elnökeinek bukaresti találkozójáról, valamint a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság elnökeinek budapesti tárgyalásáról. A Minisztertanács megtárgyalta az ipari szövetkezetek VII. kongresszusán elhangzott kormányintézkedést igénylő javaslatokat, és meghatározta az ezekből adódó feladatokat, továbbá jóváhagyta az OKISZ alapszabályát. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről hozott kormányhatározatok végrehajtásáról, az érdekeltségi rendszer hatékonyságának fokozásáról. A kormány jóváhagyta a szigetközi, a Békéscsaba és környéke, valamint a Kalocsa környéki agráripari egyesülések alapító okiratait. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Dr. Romány Pál miniszter felszólalása a vitában. (Kelet-Magyarország telefotó) Szerda reggel az Országházban folytatta munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt L o- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A szerdai napirend a termelőszövetkezeti mozgalom vezető szervei megválasztásának előkészítésével kezdődött. Nyílt szavazással arról döntöttek, hogy kiket vegyenek fel a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjainak jelölő listájára. Ezután folytatódott az Országos Tanács és az ellenőrző bizottság beszámolója, a határozattervezet, a szövetkezeti jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatok, az Országos Tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapszabálymintájának módosítására előterjesztett javaslatok feletti vita. A vitában felszólalt dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyit miniszter is. A dokumentumok megvitatása a délutáni órákban ért véget. A kétnapos vitában 27 küldött fejtette ki véleményét a szövetkezeti mozgalom helyzetéről, továbbfejlesztésének kérdéseiről. Különösen sokan foglalkoztak azzal, hogy a földterületet, a termelőeszközöket, a munkaerőt hogyan lehetne még hatékonyabban hasznosítani. Többen felhívták a figyelmet arra, hogy sokhelyütt lényegesen növelhetik a jövedelmet, ha a talaj minőségének megfelelőbb termék- struktúrát alakítanak ki. Egész sor felszólalásból kiderült, hogy a szövetkezetek korszerűsödnek, egyre több gépet helyeznek üzembe, ugyanakkor szinte általános jelenség, hogy a gépek számának növekedésével csökken azok kihasználása. Ezért szóltak igen nagy hangsúly- lyal a munkaszervezés javításának szükségességéről. A vita egyik központi kérdése a szabályozórendszer volt, amelynek egyes elemeit a felszólalók véleménye szerint tovább kell korszerűsíteni. A felszólalók méltatták azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek nyomán lényegesen tovább javult a termelőszövetkezeti dolgozók szociális ellátása. Többen elmondták, hogy a szövetkezetek újabb és újabb szociális létesítményekkel gazdagodnak, mások viszont hozzáfűzték, hogy a létesítmények építése vontatottan halad. Cseke Katalin, a dégi Szabadság Tsz tejházkezelője például a TOT segítségét kérte ahhoz, hogy meggyorsuljon a harkányi gyógyüdülő építése. Többen foglalkoztak a mezőgazdasági szövetkezeteket érintő jogszabályokkal. A vitában elhangzottakat Szabó István, a TOT elnöke foglalta össze. A felszólalásokban is kifejeződött — mondotta —, hogy a szövetkezeti tagság egyetért a párt agrárpolitikájával, lenini elveken alapuló szövetkezetpolitikájával. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a javaslatokból adódó teendőket részben beépíti saját munkaprogramjába, s ha szükséges, a Minisztertanács számára előterjesztést készít egyes kezdeményezések realizálására. Ezután a kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Tanács és az ellenőrző bizottság jelentését, a határozattervezetet, az Országos Tanács elnökének összefoglalóját, a TOT alapszabályának és a területi szövetségek alapszabály-mintájának módosítására előterjesztett javaslatot, a szövetkezeti jogi szabályozás továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatokat és irányelveket. A kongresszus határozata megállapítja: a szövetkezeti mozgalom további feladata az MSZMP XI. kongresszusának határozatából, az MSZMP programnyilatkozatából, a népgazdaság ötödik ötéves tervéből eredő teendők fejlesztése, hangsúlyozza, hogy a munka javításának kulcskérdése a hatékonyság alakulása. Ezért a TOT és a területi szövetségek ösztönözzék, segítsék a szövetkezeteket abban, hogy kihasználják eszközeiket, elkerüljék a párhuzamos és gazdaságtalan fejlesztéseket, fokozzák a vezetés szervezettségét. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy tegyék tervszerűbbé, szakszerűbbé a szövetkezetekben a munkaerő-gazdálkodást. Határozatba foglalták azt is, hogy következetesen kell támogatni a háztáji és kisegítő gazdaságokat. A határozat arra is felhívja a figyelmet, hogy a szövetkezeti demokrácia meglévő intézményeit és gyakorlásának formáit célszerű volna továbbfejleszteni. Végül a kongresszus a 18 TOT-tag megválasztásával kiegészítette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát. (A TOT 107 tagját már a kongresszust előkészítő területi küldöttértekezleteken megválasztották.) A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta testületi szerveit é£ tisztség- viselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnökévé ismét Szabó Istvánt, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnökét, alelnök- ké dr. Berta Jenőt, a fajszi Kék Duna Tsz elnökét, főtitkárrá dr. Czimbalmos Bélát, főtitkár-helyettessé pedig dr. Nyíri Bélát és Lehoczki Mihályt választották. Az elnöki tisztséget az ellenőrző bizottságban Papp Zoltán, a szentdénesi Egyetértés Tsz elnöke, a szövetkezetpolitikai és munkaügyi bizottságban Fazekas László, a darnózseli Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz elnöke, a nőbizottságban Tóth Jó- zsefné, a muraszemenyei Zrínyi Tsz főkönyvelője, az ifjúsági bizottságban Stenczel Fruzsina, a kemecse—kótaji Egyesült Erő Tsz üzemgazdasági csoportvezetője, a termelési és közgazdasági bizottságban pedig dr. Bencze Barna, a pásztói Béke Tsz elnöke tölti be. Ma kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést 1976. december 16., ma délelőtt 11 órára összehívta. Az országgyűlés összehívásával egyidőben azt is bejelentették, hogy az ülésszak napirendjén várhatóan a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat szerepel, s előreláthatólag a külügyminiszter is beszámol a •kormány külpolitikai tevékenységéről. Az államháztartás pénzügyi programtervezetén, a költségvetési törvényjavaslat előkészítésén az elmúlt napokban az országgyűlés tizenegy állandó bizottsága munkálkodott, s a tanácskozássorozat vitáiban csaknem 100 képviselő kért és kapott szót. Valamennyi bizottság úgy döntött, hogy az országgyűlés téli ülésszakán elfogadásra javasolja a jövő esztendei költségvetésről szóló törvény- tervezetet. Egyetértő véleményükhöz azonban hozzáfűzték: a nemzetközi jövedelem belső felhasználásának mérsékeltebb növelése mellett szükséges a termelés és a kivitel gyorsabb ütemű bővítése. Az ülésszak másik témájának napirendre tűzésével alkotmányos jogát, ellenőrző funkcióját gyakorolja az országgyűlés. A kormány külpolitikai tevékenységének elemzéséhez ugyancsak jó eligazítást nyújt a Központi Bizottság legutóbbi ülése, amely leszögezte: a Magyar Népköztársaság — a többi szocialista országgal együtt — a helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltására törekszik. Földrészünk politikai életében kedvező változások mentek végbe, előrehaladt az enyhülés folyamata, teret nyert a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének gyakorlata. Ebből vállalt-vállal tevékeny részt külpolitikai tevékenységével a magyar kormány is. Idén 50 millióra növekedett az exportszállítás A Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar területére kiterjedő Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság huszonkét egységének idei termelése 650 millió forint. A gazdaság 250 ezer köbméter vastag fát termelt ki, 200 ezer köbméter, a Szovjetunióból érkező fenyőt dolgozott fel és ipari célokra 160 ezer köbméter fát használt fel. A kivágott erdő helyett 100-150 hektáron telepített újat, és 1400 hektáron végzett felújítást. Az V. ötéves terv során a legnagyobb összeget a műszaki fejlesztésre fordítják, elsősorban fűrészipari rekonstrukcióra. A korszerűsítéseket, melyeket a gazdaság hajdúhadházi és nyírbátori egységeiben valósítanak meg, az állam is támogatja. Az idén megkezdett és a következő évben befejeződő hajdúhadházi rekonstrukció 89 millió forintba kerül. Tőkés importból nagy teljesítményű rönkfelszeletelőket és egyéb alapgépeket vásárolnak. Megkezdik a ragasztott fatartószerkezetek gyártását, amelyek könnyűszerkezetes épületek — istállók, vegyi raktárak — építésénél használhatók fel, a korrodálódó vasszerkezetek helyett. A nyírbátori üzem hasonló jellegű fejlesztésének értéke 30-40 millió forint lesz és 1978—79-ben valósul meg. Előbbre akarnak lépni ládatermelés fejlesztésében is Vásárosnaményban és Tisza- lökön: folyamatosan kicserélik ezekben az üzemekben a régi, elhasználódott gépeket, nagyobb teljesítményű berendezésekre. A gazdaság ipari termékeit kizárólag tőkésországokba exportálja. A múlt évi 39 milliós exportot az idén 50 millióra növelték. Elsősorban akác és nyár papírfát, sző- lőtámfát, rakodólapot, par- kettfrizt exportálnak. Most próbálnak a külföldi piacra „betömi” bútoripari alapanyagok gyártásával. A következő évek fontos feladata lesz a jugoszláv— magyar kooperációban történő cellulózprogram megvalósítása. A gazdaság nyárcellulóz alapanyag szállításával vesz részt a közös termelésben. 78000 mázsa dohányt vettek át Kelet-Magyarországon Jó ütemben halad az idei termés átvétele hazánk legnagyobb dohánytermő vidékén, a Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat körzetében. A várható 125-130 000 mázsából december közepéig mintegy 78 000 mázsát vettek át, s ez a mennyiség év végére eléri a 100 000 mázsát. Az átvett dohány aránya megfelel az elmúlt évek gyakorlatának, ami egyben azt is mutatja, hogy a termelőknek sikerült behozni azt a hátrányt, ami a jó termés kései éréséből és a betakarítás elhúzódásából korábban fennállt. Az egyéb kapások betakarításának befejezése után viszont a felszabadult munkaerő jelentős része nyújt segítséget a nagy levelű dohányok válogatásához, osztályozásához, ami az idén életbe lépett új átvételi szabvány alapján lényegesen egyszerűbb és gyorsabb az eddiginél, ugyanakkor kb. harminc százalékkal kevesebb élő munkát igényel. Az idei jó termés, a magasabb átvételi árak mellett az új átvételi szabvány bevezetése is szerepet játszik abban, hogy nőtt az érdeklődés a dohány termelése iránt, s a jövő évi vetésterület nyolcvan százalékára már most megkötötték a termelési szerződést a fermentáló vállalattal. XXXIII. évfolyam, 297. szám ÁRA: 80 FILLER 1976. december 16., csütörtök Hatszázötvenmilliós termelés
