Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-10 / 266. szám

XXXIII. évfolyam, 266. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. november 10., szerda AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEG' Pártmunka A tagkönyvcserét meg­előző beszélgetések során elég hosszú ide­ig tartott az eszmecsere a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál. Egyik részese Hudák József- né a VSZT elnöke volt. Sok hasznos dologról esett szó a beszélgetésen, csak éppen ar­ról nem, hogyan állt helyt, mint párttag e fontos posz­ton. Nem tudták volna, hogy immár tíz esztendeje ez a pártmegbizatása? Pedig jól dolgozik. És jólesett volna, ha érdeklődnek, ha segítsé­get, tanácsot adnak hogyan csinálja tovább. Remélhető, azóta már pótolták a mulasz­tást. Mégis gondolkodóba ej­tő eset: sajnos a tömegszer­vezetekben munkát végző párttagok munkáját nem, vagy nem megfelő módon és mértékkel mérik, értékelik egyes pártszervezetekben. Pártmunka, pártmegbiza- tás-e a munkásőré? Nem is akármilyen! Áldozatot kíván. Hasonlóan értékes a tömeg­szervezetekben tanfolyamot vezető propagandista mun­kája. ‘ Egyik nagy üzemünk mun­kásőreit elismerésben része­sítette a megyei parancsnok­ság. A vállalat igazgatója ugyanakkor még a kézfogá­sig sem jutott el. „Ez a szakszervezet aszta­la,” — válaszolta a párttit­kár a hozzá forduló szb-tit- kámak, amikor az kérte, jó lenne, ha a pártvezetőség megtárgyalná a vállalat öt évre szóló kollektív szerző­dését. Ma is akad olyan párt­vezetőség, amely nem ismeri el egyenrangú pártmunkának a tömegszervezetek valame­lyikében végzett pártmegbiza- tást. Ebből következik, hogy nem is értékelik megfelelően. Fölösleges idézeteket citál­ni. Annyit azonban szüksé­ges megjegyezni, hogy a tár­sadalmi szervezetek pártirá­nyításának egyik fontos elve az irányítás közvetettsége. Ez azt jelenti, hogy a párt elvi, politikai állásfoglalásait a különböző tömegszervezetek­ben dolgozó kommunistákon keresztül, a rájuk kötelező határozatok útján valósítja meg. A párthatározatok — a KISZ-t kivéve — nem a tömegszervezetekre és tömeg- mozgalmakra, hanem az ott dologzó párttagokra kötele­zőek. Az ő feladatuk, hogy megismertessék a párthatá­rozatok lényegét, céljait, meg­győző munkával alakítsák ki a határozatok egységes értel­mezését, az egységes cselek­vést. E nnek elengedhetetlen feltétele, hogy a tö­megszervezetekben és mozgalmakban végzett tevé­kenységüket elismerjék, ér­tékeljék, segítsék és számon is kérjék. Ugyanakkor alap­vető feltétele ennek, hogy az ott végzett pártmegbizatás- nak rangot szerezzenek. F. K. Lengyel párt- és állami küldöttség élén Edward Gierek Moszkvában Kedden délután a Kreml­ben megkezdődtek a tárgya­lások az Edward Gierek ve­zette lengyel küldöttség és a szovjet vezetők között. A lengyel párt- és állami dele­gáció kedden érkezett hivata­los baráti látogatásra Moszk­vába. A tárgyalások előtt a vendégek megkoszorúzták a Lenin-mauzóleumot és az ismeretlen katona sírját. Vi­rágot helyeztek el Feliksz Dzerzsinszkij sírjánál, és Konsztantyin Rokosszovszkij marsallnak a Kreml falában nyugvó hamvai előtt. A testvéri barátság és tel­jes nézetazonosság jegyében kezdődött tárgyalásokat szov­jet részről Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a legfelsőbb tanács el­nökségének elnöke és Alek- szej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a minisztertanács elnöke vezeti. Lengyel részről részt vesz a megbeszélésen Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke és más hivatalos személyiségek. Az európai kommunista és munkáspártok berlini kon­ferenciáján hozott megálla­podások fényében megvitat­ták a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom kér­déseit is. A tárgyalások szerdán foly­tatódnak. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Kedden reggel összeült a KISZ Központi Bizottsága. Először dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB el­ső titkára tájékoztatta a résztvevőket a szocialista or­szágok, ifjúsági szövetségei­nek ez év november 3—5. kö­zött Moszkvában megtartott konzultációjáról, amelyen 11 szocialista ország ifjúsági szö­vetségeinek első titkárai il­letve elnökei vettek részt. Ezután a Központi Bizott­ság Barabás Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ 1977/78-as mozgalmi évre szóló akcióprogramjára tett javaslatot, amely ebben az évben az „Edzett ifjúsá­gért!” címet viseli. A továbbiakban a KISZ KB Borbély Gábornak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatja a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészüle­teire vonatkozó javaslatot, majd Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésében az országos KISZ-értekezlet és a területi küldöttgyűlések összehívásának, képviseleté­nek, valamint a KlSZ-bizott- ságok, vezetőségek tisztségvi­selői megválasztásának rend­jére tett javaslatot. Megtartották a tsz-ek megyei küldöttgyűlését Hegválasztották a III. kongresszus küldötteit és a TOT tagjait Kedden tartották megyénk mezőgazdasági szövetkezetei a III. tsz-kongreszust meg­előző küldöttgyűlésüket. Bo­ái Sándor — aki több mint negyedszázada elnöke a sza- mostatárfalvi Ady Tsz-nek — üdvözölte a küldötteket és a vendégeket, köztük Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsa elnö­két, dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Pénzes Jánost, a megyei ta­nács elnökét. Faggyas Jenő, a szövetség elnöke a IV. ötéves tervben elért fejlődéséről elmondta: megyénk tsz-einek növény- termelése 62, állattenyésztése 47 százalékkal növekedett. A növénytermelés eredmé­nyeiben jelentős szerepe van a különböző termelési rend­szereknek. A rendszerben ter­melő gazdaságok átlagtermé­se kukoricából 12, búzából 8, burgonyából 33, cukorrépából 65 mázsával volt magasabb a megyei átlagnál. Mindemel­lett a rendszerben termelők jelentősen csökkentették a kézi munkaerő-felhasználást. A küldöttgyűlés elnöksége. Szabó István, a TOT elnöke beszél. A beszámolóban elhang­zott: megyénk közös gazda­ságainak fontos feladata a jövőben növelni a termelést. Különösen fontos a szabolcsi fő növények — a burgonya, a dohány, a napraforgó és a téli alma területének, ter­mésátlagának növelése. Az állattenyésztésben is jelentős előrehaladást ter­veztek a termelőszövetkeze­tek. 1980-ig a szarvasmarha létszámát 33, a sertést 40, a juhot 100 százalékkal kíván­ják növelni. A következő években szükség lenne min­den állatfajnál, de elsősor­ban a szarvasmarhánál el­érni az arányos szántóföldi növénytermelési jövedelme­zőségi szintet. Tovább kell javítani a biztonságos érté­kesítés lehetőségeit. Sok a teendőjük az üzemeknek a meglévő férőhelyek maximá­lis kihasználásában. A továbbiakban a háztáji gazdaságok fontosságát, azok segítését hangsúlyozta az előadó, majd a szövetkezeti gazdálkodás eredményességé­ről elmondta: a IV. ötéves terv idején a termelés 72,6 a bruttó jövedelem 26,8 száza­lékkal növekedett. Az egye­sülésekkel megyénkben a szö­vetkezetek többségében ki­alakult az optimális üzemi Hatvanezer fiatal véleménye, javaslata A megyei tanácson novem­ber 9-én koordinációs érte­kezleten összegezték a me­gyénkben eddig lezajlott 4 és fél száz munkahelyi és iskolai ifjúsági par­lament tapasztalatait — mintegy hatvanezer harminc éven aluli dolgozó, tanuló vett részt a parlamenteken. Megállapították, hogy a fiata­lok részvételi aránya is növe­kedett: mintegy 60-70 száza­lékuk jelent meg. A hozzá­szólások száma is tükrözi a részvevők aktivitását: több ezer felszólaló mondott véle­ményt, kért, javasolt munka­helyi vezetőinek, társainak. Most félidőhöz érkezett a parlamentek sorozata: no­vember végén, december ele­jén megrendezik a megyei parlamenteket minden terüle­ten — november 20-án az ál­lami gazdaságok fiataljainak küldöttei tanácskoznak első­ként, s december 12-én a me­gyei diákparlament ül össze az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az egészség­ügy, a tanácsok, az oktatás, a közművelődés fiatal dolgo­zóinak parlamentjei után. Országos UNESCO-tanácskozás Nyíregyházán Hogyan lehetne még hasz­nosabban, hatékonyabban felhasználni a nyíregyházi országos UNESCO dokumen­tációs központ nyújtotta in­formációs szolgáltatásokat az UNESCO asszociált iskolák mindennapos oktató-nevelő munkájában s miképpen le­hetne szorosabb munkakap­csolatot kialakítani a nyíregy­házi intézmény és az ország­ban működő UNESCO-klu- bok között? E kérdésekkel foglalkozott az az országos módszertani tanácskozás, amelyet kedden rendeztek az UNESCO magyarországi do­kumentációs központjának székhelyén, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskolán. Az asszociált iskolák — szám szerint 26 van hazánk­ban — és az UNESCO hét klubjának tanárai, vezetői részvételével tartott tanács­kozáson dr. Fodor Mihályné, a dokumentációs centrum ve­zetője tájékoztatta a szakem­bereket a Nyíregyházán öt esztendővel ezelőtt létrehozott központ tevékenységéről. Be­számolt a nyíregyházi köz­pont kettős feladatáról, amellyel gyűjti és az asszoci­ált iskolák, klubok rendelke­zésére bocsátja az UNESCO párizsi központjától, egyes nemzeti bizottságaitól és az ENSZ egyéb szakosított szer­vezeteitől érkező információs anyagokat. Elmondta, hogy ezeket a megfelelő feldolgo­zást követően tájékoztató ki­adványokban teszik közzé. Egyúttal havonta megjelenő folyóiratszemléjükben pedig az UNESCO-kiadványokban napvilágot látó cikkekről, ta­nulmányokról közölnek kivo­natos ismertetéseket. Munká­jával a nyíregyházi intézmény nagyban hozzájárul az okta­tás sikeréhez. Általuk több száz fiatal ismerheti meg az UNESCO-nak a békéért, a nemzetközi megértésért foly­tatott tevékenységét. A keddi tanácskozás részt­vevői megtekintették a do­kumentációs központ gyakor­lati munkáját, ismerkedtek munkaeszközeivel és újabb útmutatást kaptak felelősség-] teljes munkájuk végzéséhez, j (kz.)Í méret, ezért most elsődleges feladat a jelenlegi gazdasá­gokban rejlő lehetőségek ki­használása. A beszámoló hangsúlyozta: a küldöttgyűlést megelőző szövetkezeti közgyűléseken sok szó esett az időszerű tár­sadalompolitikai kérdésekről. A szövetkezeti demokrácia fejlesztése érdekében a köz­gyűléseken túl szükséges bri­gádgyűléseket, munkahelyi kollektívák üléseit összehív­ni. Kérték: a vezetőségek rendszeresebben tájékoztas­sák a szövetkezeti tagokat, aktivizálják a különböző bi­zottságokat. Kiemelt feladat­ként foglalkozzanak a szövet­kezeti ellenőrzés hatékonysá­gával. A továbbiakban az elő­adó elemezte a nő- és ifjú­sági mozgalom, valamint a szocialista brigádok, a szocia­lista munkaverseny kérdéseit és az érdekképviseleti szervek feladatát, kapcsolatát a szö­vetkezetekkel. A vitában felszólalt Szabó István, a TOT elnöke is. A többi között elmondta: fejlő­désünk legjobb mércéje, ha eredményeinket korábbi ön­magunkhoz hasonlítjuk. Sza- bolcs-Szatmár szövetkezetei azonban az ütemet tekintve más megyékkel való összeha­sonlításban is jó eredményt értek el. Ennek ellenére itt is van még ki nem használt tar­talék. A gyenge adottságú termelőszövetkezetekről el­mondta: ez a meghatározás nemcsak gazdasági, politikai kategória is. Az ilyen szövet­kezetekben dolgozó emberek­nek munkát, megélhetést kell biztosítani, az itt előállított termékekre is szüksége van a népgazdaságnak. Szabó István a továbbiak­ban elmondta: a tsz-ek a nép­gazdaság fontos áruelőállító bázisai lettek, a parasztság számára vonzó, emberibb eg­zisztenciát teremtő közösség lett a szövetkezet. A termelés­ben ott haladtunk legnagyobb léptekkel előre, ahol képzett emberek irányításával a gé­pek dominálnak. Ez egyben a jövő is. Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára fel­szólalásában elmondta: a ter­melőszövetkezetek sikeresen valósították meg a megyei pártbizottság által kitűzött termelési és társadalompoliti­kai feladatokat. Megyénk szö­vetkezeteiben erősödtek a szocialista vonások. Az egye­sülések beváltották a hozzá­juk fűzött reményeket, csök­kent a veszteséges termelő- szövetkezetek száma. Hangsúlyozta: az ötödik ötéves tervre érvényes gaz­dasági szabályozók általában megfelelőek. Néhány esetben azonban — például a télial­ma-, a dohány-, a burgonya- és a zöldségtermelésben — jobban kell ösztönözni, segí­teni az árutermelést. A fonto­sabb feladatok között emlí­tette a vezetés színvonalának és a mezőgazdasági munka becsületének növelését, vala­mint csökkenteni a különb­ségszintet az egyes tsz-ek kö­zött. A tsz-szövetség megyénk­ben is jelentősen hozzájárult az elért eredményekhez. Fel­adata, hogy a jövőben az ed­diginél is jobban képviselje a párt előtt álló aktuális fel­adatokat. Végezetül a megyei pártbizottság nevében gra­tulált a megválasztott kong­resszusi küldötteknek és a TOT új tagjainak. A vitában felszólalt még: Meglécz János, a nyírbogáti Rákóczi Tsz főkönyvelője, (Folytatás a 4. oldalon) A küldöttgyűlés résztvevői. (Hammel József felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents