Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

1976. november 7. KELET-MAGYARORSZÄG 3 r Ünnepi taggyűlések írta: dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára P ártunk minden tagja életében ki­emelkedő jelentőségű esemény a tagkönyvcsere. Az új tagsági köny­vet megyénk 978 alapszervezetében november elejétől december közepéig ün­nepi taggyűléseken kapja meg közel hu­szonnyolcezer kommunista. Ezeken az ünnepélyes taggyűléseken ér­demes összegezni a tagkönyvcsere tapasz­talatait és felidézni a párttagsági könyv je­lentőségét. A párt életében a tagkönyvcse­re kivételesen fontos politikai munkát is jelent. Jelentőségét az is mutatja, hogy az eseménysorozat iránt a pártonkívüliek is fokozott érdeklődést tanúsítanak. A közel egy évig tartó alapos munka meghozta a várt eredményeket. Pártszer­vezeteink a megyében élő minden párttag­gal beszélgettek. A beszélgetések elvtársi légkörben folytak, az egyenjogú párttagok nyílt, őszinte eszmecseréi voltak a párt po­litikájáról, a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a párttagok szemé­lyes életéről, munkájáról. Az alkotó jelle­gű beszélgetéseket jól fogadták a pártszer­vezetek tagjai. Mindenekelőtt azért, mert azokon a pártvezetőségek értékelték a mun­kájukat és a párttagok tág teret kaptak vé­leményük kifejtésére. A mostani tapaszta­latok is bizonyítják, hogy szükség van az ilyen beszélgetésekre, erre a bizalomteljes légkörre, amely kihat pártunk politikájá­nak egészére. A párttagsággal folytatott beszélgeté­sek a pártdemokrácia fontos gyakorlati megnyilvánulásai voltak. A párttagok egész életútjukat mérlegelve mentek a beszélge­tésekre. Konkrétan és előremutatóan érté­kelték a saját munkájukat, a munka-, a lakóhely és az ország ügyeit. Az eszmecse­réken — amelyek az élet szinte minden te­rületét átfogták — megyénk párttagsága kifejtette egyetértését a párt politikájával, bizalmat adott a pártnak és elkötelezettsé­géről tett tanúbizonyságot. Az ország, a me­gye fejlődéséről elismerően szóltak. Nem hallgattak ugyanakkor arróL sem, hogy a fegyelem sok helyen még nem kielégítő, hogy a határozatok végrehajtásának elle­nőrzését fokozni kell. Szóltak arról is, hogy a szükséges felelősségrevonás sem mindig következik be. Az ipari munkások a nehezen születő döntésekről, a körülményes végrehajtásról, a munkaszervezés fogyatékosságairól szól­tak. Joggal kifogásolták néhány helyen a munka szerinti elosztás elvének nem elég­gé következetes érvényesítését. Kérték a zöldségtermesztés megoldását. Napirendre került a beruházás sok-sok gondja is. A mezőgazdaságban dolgozó kommunisták maguk jelezték, hogy sok még a tartalék a mezőgazdasági termelésben, s azokat ki kell használni. Sokan szóltak a hatékonyabb közösségi embert formáló munkáról, a politikai kép­zés fokozásáról és következetesebb harcot sürgettek az anyagiasság, az önzés ellen. Többen szóvá tették a gazdasági és a politikai vezetés egységének erősítését. Kér­ték, hogy a dolgozók véleményét jobban kérjék ki és tartsák is tiszteletben. Egyön­tetűen kérte párttagságunk a pártszerveze­tektől a jobb munkamegosztást, a pártmeg- bizatások fejlesztését, a tájékoztatás javí­tását, a papírmunka csökkentését — egyszó­val a pártmunka mozgalmi jellegének erő­sítését. Sok kommunista tette szóvá, hogy ja­vítani kell az elvtársi kapcsolatokat, követ­kezetesebben érvényesítsük a gyakorlatban azt a fontos elvet, hogy a párt a népet szol­gálja és hogy a mi elsőrendű módszerünk a meggyőzés. Párttagságunk tehát — az elmondot­takból is jól látható — elsősorban arról beszélt, hogyan lehetne jobban, eredmé­nyesebben dolgozni. A párttagság azért mondta el véleményét, hogy azokat figye­lembe vegyük, mert ezek fontos feltételei a XI. kongresszus határozatai jó végrehaj­tásának. A pártvezetőségek általában jól össze­gezték a tapasztalatokat. Döntő többségük a taggyűléseken megfelelő politikai követ­keztetéseket is levont, s a kisebb problé­mákat sem hallgatta el. összességében meg­állapíthatjuk: tovább erősödött társadal­munk eszmei, politikai és szervezeti egy­sége. Párttagságunk nagy politikai érett­ségről tett tanúbizonyságot. A tagkönyv­csere segítette a párt fejlődését, a kong­resszus, a megyei pártértekezlet határoza­tainak alaposabb megértését. Fontos feladatunknak tartjuk a továb­biakban, hogy a Központi Bizottság hatá­rozatának szellemében feldolgozzuk a párt­tagság véleményét, javaslatait, azokat hasz­nosítsuk, építsük be politikai terveinkbe. A továbbiakban szükséges levonnunk azt a következtetést is, hogy a párt tagjai igénylik a rendszeres és bensőséges beszél­getést a pártvezetőségekkel. Minden párt­tag jóleső érzéssel fogadja munkájának ér­V _________________________________ tékelését és szívesen vállalja a neki leg­jobban megfelelő pártmunkát, a konkrét pártmegbizatást. Tovább kell emelni az elméleti, politikai képzettségünket, ismere­teinket, mélyebben és még alaposabban kell elemezni a társadalmi, politikai, gaz­dasági, kulturális folyamatokat. Mindnyá­junknak szerényebben, önzetlenebbül kel] dolgozni, jobban meg kell egymást be­csülni. Pártszervezeteink nagyobb felelősséggel tartoznak a párt politikájának alakításáért és végrehajtásáért. Ennek a felelősségnek alapjában megfelelünk, azonban munkánk színvonalát egyenként is és együttesen is növelnünk kell. A megye párttagsága hitet tett a párt politikája hatékonyabb végrehajtása mel­lett. Ez a hitvallás önmagában is fontos, de ennek aranyfedezetét a gyakorlati munka, a tettek adják. Örömmel lehet megállapítani, hogy cél­kitűzéseink, terveink megvalósulnak. A me­gye lakosságának helyzete, politikai han­gulata megnyugtatóan alakul. Alapos munkával elkészült a megye középtávú területfejlesztési és tanácsi terve. Az ipari üzemek, a szövetkezetek, a gazdál­kodó szervek is elkészítették középtávú ter­veiket. Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a megye fejlődése továbbra is dinamikus, javul a tervszerűség, a hatékonyság, a mi­nőség. Nagy eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy teljesítjük 1976. évi tervünket. A megye ipara előreláthatólag túlteljesíti, az építőipar teljesíti, a mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárás ellenére is összességé­ben teljesíti éves tervét. Szabolcs-Szatmár az intenzív fejlődés korszakát éli. Természetesen következik ebből, hogy magasabb az igény a pártta­gok, pártmunkások, a vezetők, a kommu­nisták és minden dolgozó munkája, maga­tartása iránt. Az eredményekkel egyidőbem tehát azt is látnunk kell, hogy még többet kell tenni a lakosság élet- és munkafeltételeinek ja­vítása, a szocialista termelési viszonyok erősítése, a vezetés színvonalának emelé­se, a politikai munka hatékonyságának nö­velése érdekében. Meggyőződésünk, hogy a megyére jellemző aktivitással, nyugodt, al­kotó légkörben, a kölcsönös bizalom alap­ján a megye lakosságával együtt kitűzött céljainkat meg tudjuk valósítani. Most, amikor a párt tagjai megkapják az új párttagsági könyvet, az ünnepi taggyű­léseken is megelégedéssel nyugtázhatjuk: annak a pártnak vagyunk a tagjai, amely hűségesen és eredményesen szolgálja a ma­gyar dolgozó nép érdekeit, vezeti a fejlett szocialista társadalom építésének nagy munkáját. A taggyűléseken méltán állapíthatjuk meg, hogy az országot vezető párt tag­jának lenni nagy tisztesség, megbecsülés, de ez egyben nagy felelősséget, áldozatvál­lalást és több munkát is jelent. A kommu­nisták nem egyéni előnyökért, hanem az egész magyar nép együttes boldogulásáért vállalják önként és tudatosan a párttagság­gal együttjáró felelősséget és munkát. A mi pártunk a munkásosztály élcsa­pata, amely a dolgozó magyar nép legjobb­jait tömöríti. Azokat, akik hűségesen szol­gálják a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség, az egész dolgozó magyar nép érdekeit. A mi pártunk munkáspárt. Tagjának leinni azt is jelenti, hogy a párttag állan­dóan erősíti a párt munkás jelleg ét, segíti az élet minden területén a munkásszemlélet, a munkásérdek érvényesülését, a munkás- osztály vezető szerepének, befolyásának ér­vényesítését. A mi pártunk és minden tagja fele­lősséggel tartozik saját népünknek, vala­mint a nemzetközi kommunista mozgalom­nak, a nemzetközi munkásmozgalomnak. Követelmény tehát: a párttagok meggyőző­désből szolgálják szocializmust építő ha­zánkat, a proletár internacionalizmust, a béke és a haladás ügyét. Ezzel kommunista hitüknek és meggyőződésüknek megfele­lőéin az egyetemes emberi érdekeket, a leg­jobb ügyet szolgálják. A hhoz, hogy a párttagok munkája eredményesebb és sikeresebb legyen, önmagukat is kommunista emberré kell formálni. A kommunistára az ügy és a munka szeretete, az elvi elkötele­zettség, a következetesség, a kezdeménye­zőkészség, az őszinteség, a szerénység, a kollektivitás a jellemző. A kommunista saját érdekeit mindig alárendeli a párt, a közösség érdekeinek. Jellemét tudatosan alakítva válhat csak minden párttag kommunista emberré, egy­úttal méltóvá a párt, a nép bizalmára. Ar­ra, hogy pirosfedelű párttagsági könyvünk­nek mind nagyobb tiszteletet és becsületet szerezzünk. __________________J Újfehértó mai forradalma ' ' ’ ■ »*. wjtjir > 1 t , i Munkásember születik — JAJ, MIT KÉPZEL AZ IGAZGATÓ ELVTÁRS? HOGY ÉN TORNÁSSZAK? ÖREG VAGYOK MÁR AHHOZ! MEG AZTÁN MIT SZÓLNÁNAK, HOGY OTT UGRÁLOK? — TESSÉK JÖNNI, ÉS MEGÁLLÍTANI A GÉ­PET! FÉLEK TŐLE! KI IS LÉPEK. FÉLEK A SZÖ­VŐGÉPTŐL! TETSZIK ÉRTENI: FÉLEK TŐLE! — NEM ÉRTEM. A ZUHANYOZÓKAT EGY-KÉT LÁNYON KÍVÜL NEM HASZNÁLJÁK. AZ ASSZO­NYOK AZT MONDJAK, INKÁBB OTTHON MO- SAKSZANAK. FURCSA ... Korszerű gépek a fehértói gyapjúszövőben. — Mindegyik sztorinak megvan a folytatása — me­séli Váradi Béla. az Üjpesti Gyapjúszövő újfehértói gyá­rának igazgatója. Mégpedig a jó folytatása. Ugyanakkor, ha úgy tetszik, ez is része a gyár eddigi történetének. Mert hogy gyár épült itt. az egy­öntetűen örömöt jelent a községben. Az. hogy van munkalehetőség, az tartós nyugalmat ad. De szembeta­lálkozni olyan valamivel, ami merőben új. szükségszerűen meghökkentette és hökkenti még ma is az idekerülő lá­nyokat, asszonyokat. — Némi túlzással úgy is mondhatnám — folytatja Vi­dor Sándor főmérnök —, hogy az ugrás a feudalizmus­ból a szocializmusba lehet akkora, mint amilyen a vál­tozás az idekerülőnek. Állunk fönt a még épülő gyárrész tete­jén. Jobbra már munka zajától hangos csarnokok. Alattunk hét és fél ezer négyzetméteres, hatalmas terem. Egy hatszáz­milliós épületkomplexum kör­vonalai : étterem konyhával, orvosi rendelő, raktárak és műhelyek. A mai ötszáz- negyvenhetek Ennyien dolgoznak ma a gyárban. Zömük asszony és lány. s csaknem mind új fe­hértóiak. A törzs, az első, a kivarróban. Velük indult minden. Aztán jöttek a fo­nók, a szövők. Lépésről lé­pésre foglalták el a hont, barakkból épületbe, épület­ből üzemcsarnokba költöz­tek, s most a legnagyobb részt veszik hamarosan bir­tokba. Büszkék, mert már van három szocialista brigád, örülnek, mert teljesítményük egyre jobban közelít a vára­kozáshoz. — Bátran mondhatom: az a bizalom, amit az újfehér­tóiak kaptak az újpesti gyár­tól. meghozza a gyümölcsét. Több. mint négy évtizede dol­gozom a szakmában ezt a főmérnök mondja —. s me­rem mondani: munkások lesz­nek az itt dolgozók. — Hogy miként kerültem ide? Nos, nem volt egyszerű, volt, amikor én is menni akartam — meséli Palcsu Ibolya. Szokatlan volt. De ma már annyira megszeret­tem a gyárat, hogy nem kí­vánkozom sehová. A máso­dik gimnáziumot járom, itt a ki varróban jöttem rá arra: igazi munkás válhat belő­lem. Hadd dicsekedjem: bri­gádunk. a Pablo Neruda, most nyert egy vetélkedőt. És a munkáról: dolgozunk már itt szőtt anyaggal, s ke­zünk alól kerül ki a kubai export egy része is. — Járkáltam az érettségi után munkát keresve. Itt kö­töttem ki. szövőnő lettem. Aztán kiemeltek, most minő­sítő vagyok. Amint látja, kis­babát várok. Elhatároztam, hogy amig otthon leszek, ta­nulok. — Segítenek könyve­ket szerezni, hiszen szakmai­lag kénytelen vagyok lépést tartani. Ügy rohan itt az élet, hogy elég pár hónap, s nem ismerünk rá a gyárra, mond­ja Franczi Károlyné. A garanciás — Harminchat olyan gé­pet kaptunk, ami világszín­vonalon dolgozik. A svájci Schweiter-gyárból érkeztek. Racskó Jánossal én is voltam ott tanfolyamon — magyaráz­za Bankó László, szerelő. Tanfolyamon. Aztán kaptunk egy papírt, hogy ha mi javí­tunk a gépen, az nem befo­lyásolja a garanciát. Persze csínján kell bánni velük, hi­szen automaták. És az asz- szonyoknak is alaposan meg kell ismerkedni velük. Svájc­ban hat gépet kezel egy mun­kásnő. Ez még nálunk nem megy. De ez a cél, csak ez lehet a jövő. — Nézze, nekem van ösz- szehasonlítási alapo-m. mond­ja Werner Flutsch, a svájci szerelő, aki éppen ellenőrzés­re érkezett —, hiszen jó pár helyen megfordulok. Meggyő­ződésem. hogy az itteni kiva­ló szakmai vezetés és a gyor­san tanuló asszonyok, lányok a mi gépeinkkel tudják azt hozni, mint a máshol lévő üzemekben. A szorgalmuk, akaratuk megdöbbentő. Ez pedig már a siker felé az el­ső lépés. //Kigyuruzes Pár év. és több mint ez­ren lesznek. És jönnek a szovjet SZTB gépek. És a francia berendezések. És a lengyel masinák. És az AIDK fésülök. Aztán a gondoskodás: szakorvosi ellátás, éjszakai műszakban januártól ingyen fekete, ötven százalékos éj­szakai pótlék, szakmai tan­folyamok. étterem és üzemi étkezés, és ami talán a leg­több: a sikeres munka meg­annyi élménye. — Üj fehértói vagyok — mondja az igazgató —. s ezért nekem különösen ked­ves ez a gyár. Amikor elfá­radok vagy éppen csüggedek, felmegyek a tetőre, és néze­getek a falu felé. Látom, hogy nyílik majd az új utca a gyár felé. De emlegetik a gyárat a mályváskerti iskolások, aki­ket patronálnak a brigádok. Olvassák a könyveket, me­lyeket már a munkásoktól kaptak. De izgalmas szóbe­széd a gyapjúszövő a gim­náziumban, hiszen 4 társa­dalmi ösztöndíj lehetősége kínálkozik a számukra. Üj és jó, más és izgalmas, modern és ígéretes hírek kelnek hát szárnyra Újfehértón. És lassan ez a gyár is oda sorakozik megyénk büszkeségei közé. Bürget Lajos Korszerűsítik megyénk útjait Ebben az évben 330 millió forint értékű útépítési mun­kát végez a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat. Az út­építők a kedvező időjárást kihasználva még ebben a hó­napban is aszfaltoznak, több új utat, korszerűsítést a na­pokban adtak át. Ezek kö­zöl legfontosabb, hogy elké­szült az új csengeri Szamos- hídhoz vezető 5,5 kilométer hosszú út, mely a nagyköz­séget kikerülve teremt össze­köttetést Szatmár déli ré­szén. November 2-án adták át a Debrecent Mátészalká­val összekötő útnak a me­gyehatártól Nyírbátorig ter­jedő szakaszát. Az idén a korábbitól na­gyobb ütemben épültek a termelőszövetkezeti bekötő­utak, az állami gazdaságok üzemegységeit összekötő utak. összesen 18 gazdaság­nak épült út, 44 kilométer hosszban. Az útépítés korszerűsítését elősegíti, hogy a vállalat jö­vőre Oros mellett új aszfalt­keverő telepet helyez üzem­be. így az idei 210 ezer ton­nás aszfaltgyártást még to­vább tudják növelni. Újdonság, hogy a RÉV ki­veszi részét a közművesítés­ben is. Mátészalkán, a Vaja —Csengersima közötti 49-es számú út új átkelési szaka­sza mellett épülő lakótele­pen a cölöpalapozást a vál­lalat végzi el. Több mint 500 cölöp leverését tervezik ta­vaszig. Emellett elvállalták a szennyvíz- és a csapadék- csatorna megépítését is. L. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents