Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-06 / 263. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 6. TURISTÁK ÉLMÉNYEI Barátokra leltek Negyvenezer körül van az évente megyénkből külföldre utazók száma. Vannak, akik a csoportos utazás hívei, de sokan választják az egyéni turistautat, hogy kötetlenül, a maguk választotta program és útirány alapján ismerkedjenek egy- egy ország természeti szépségeivel, az ott élő emberekkel. Nagyon sokan úgy érkeznek haza, hogy nemcsak ismerőst, hanem barátot is találnak maguknak. Közülük mondják el barátkozásuk történetét öten a MEZŐGÉP dolgozói közül. Hegyi pásztoroknál Kocsis Sándor. „Sokfelé jártam már, de a legmaradandóbb élményem talán Lengyelországból származik. Gáspár Jenő barátommal indultunk el egy túrára motorkerékpárral, hogy bebarangoljuk a cseh—lengyel hegyeket. Jártunk városokban is, de olyan barátságos emberekkel, mint a hegyi pásztoron, még nem találkoztam. Távol, elzárva élnek a külvilágtól, de ahogy az idegent fogadják, az a magyaros vendégszeretetet is felülmúlja. Nem értettük egymás nyelvéi, de ahogy előszedtük sátrunkat, mindjárt kivettek a kezünkből, hogy segítségünkre legyenek. Egyik nap egy vállalati üdülő mellett akartunk sátrat verni. Észrevették az üdül5 lakói, s mikor megtudták, hogy magyarok vágjunk, bevitték bennünket az üdülőbe. S ott kellett maradnunk, míg tovább nem utaztunk. Még azt sem akarták megengedni, hogy a magunkkal vitt élelmet fogyasszuk, mindennel elláttak bennünket.” Dobos Andrásné. „Az IBUSZ-szal mentünk egy cseh—lengyel útra, a cél a Magas-Tátra volt. A látvány csodálatos volt, de az embereket is a szívünkbe zártuk. Ha bementünk egy étterembe és megtudták, hogy magyarok vagyunk, nekünk játszott a zenekar, ha sétálni indultunk és megszomjaztunk, félórákig próbálták megérteni mit keresünk, hogy segíthessenek rajtunk. Azóta sem hagy nyugodni a gondolat: lenne-e nekünk annyi időnk, türelmünk másokra, minv nekik volt ránk, s amikor megértették, hogy szomjasak vagyunk, nemcsak elkísérte!? bennünket egy étteremig, hanem volt aki kifizette helyettünk a számlát is.” Levél hetente Cziotka József. „Én az NDK-ban találtam barátokat magamnak. 18 hónapot dolgoztam Biszoszverdában, egy hatalmas kombájngyárban. Bőimé Gottfried mellé osztottak be dolgozni, ő volt a mesterem. Még meg sem értettük egymást, amikor meghívott a lakására egy szabad szombaton, s azóta nagyon jó barátok vagyunk. Amikor kijött hozzám a feleségem, nem engedték, hogy szállodába menjen, ők.látták vendégül két hétig. Mi is meghívtuk őket családostól, a fia csaknem az egész nyarat nálunk töltötte. Hetente jön-megy a levél, s azt hiszem, a barátságnak nem lesz egyhamar vége. Miért? Én nagyon sokat tanultam tőle, pontosságot, fegyelmet, szervezési,, ő meg azt hiszem, a munkaszeretetet.” Szabó Ferenc. „Sosem tudtam volna ilyen örömmel beszélni lengyel barátaimról, mint most. A magyarázat egyszerű, napokon belül költözünk a Szabadság téri most átadott lakásba, s vegre viszonozni tudjuk annak a katowicei házaspárnak a barátságát, akik bennünket nem vendégnek, hanem jó barátnak tartva otthont adtak. Nem tudom, vissza tudjuk-e adni nekik azt a szeretetet, amit mi kaptunk, meg aztán tudunk-e annyi szépet mutatni, mint ők nekünk. Igaz, Katowice nagyobb város, mint Nyíregyháza, vagy Krakkó gazdagabb múlttal, történelmi nevezetességekkel rendelkezik, de azért nem csak a városok gazdagságán, inkább vendéglátóink barátságán múlt, hogy mi mindent láttunk. Megismerkedtünk sok lengyelM, de olyan barátokat itthon is nehéz találni.” i Újra meghívjuk Bodnár László. „Európa minden szocialista országában jártam már, de legkedvesebb emlékeim a Szovjetunióból vannak. Igaz, legalább ötször voltam már ott és bejártam Kijevet, Moszkvát, Jerevánt, Tbiliszit, találkoztam szerintem a világ legvendégszeretőbb embereivel, a grúzokkal és örményekkel is. Csodálatos tájak, városok, emberek, amit azt hiszem, soha ngm lehet elfelejteni, Moszkvában két alkalommal jártam, de másodszor már nem ismertem rá, annyit fejlődött. Voltam Ungváron is, s a véletlen folytán nagy élményben volt részem. Csoportunkkal koszorút vittünk a hősök temetőjébe, s ott megszólított bennünket, egy szovjet alezredes. Kérdezgette honnan jöttünk, s mikor megtudta, hogy magyarok vagyunk, elmondta nekünk életének egy darabját. Doni kozák volt,, s részt vett Nyíregyháza felszabadításában. A meglepetéstől, az örömtől alig találtunk szavakat, aztán megegyeztünk, hogy levelezni fogunk, s meghívjuk felszabadulásunk ünnepére. A látogatás sajnos elmaradt : hivatalos értesítést kaptunk, hogy más elfoglaltsága miatt nem ér rá, de a meghívást jövőre is megismételjük. Szeretnénk, ha látná, hogyan élünk ma.” B. J. Értékes munkák a honismereti pályázaton Á Nád Piacztól a Lenin térig A várakozást felülmúló sikerrel zárult megyénkben az idei honismereti-néprajzi gyűjtő pályázat: ötvenhat pályamunka érkezett be, kétszer annyi, mint az elmúlt években, örvendetes, hogy igen sok fiatal pályázott — ebben nagy szerepe volt a nyáron Vásárosnaményban megrendezett országos középiskolai honismereti tábornak. ösztönző hatásúnak bizonyult a három évvel ezelőtti kezdeményezés is: a legjobb dolgozatokat közreadják a „Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmár- ban” című sorozat lapjain. Az első két kötet már megjelent, nyomdában a harmadik, s előkészületben a negyedik is. A pályázat legkiemelkedőbb munkáját Urbán Teréz nyújtotta be: Nyíregyháza utcaneveiről készített átfogó tanulmányt a fiatal pedagógus. A megyeszékhely 1754- es újratelepítésétől napjainkig vizsgálja az utcanevek változását, jellegzetességeit. Nyíregyháza belterületén jelenleg 460 utcanév van (beleértve a terek, parkok, közök, városrészek neveit is). Az utcanevek változásaiból, a névadási szokásokból kirajzolódik Nyíregyháza fejlődése, a gazdasági, politikai változások — jó példa erre a mai Lenin tér neveinek változása. Valaha Nád Piacznak nevezték, majd Selyem tér lett, aztán Zöldség tér, Bencs László tér — végül 1944. december 21-én (az országban elsőként) Lenin nevét adták a térnek. A háború után egyébként sok utcát átkereszteltek : szocialista rendünk tükröződik az új nevekben. Igaz, több elsietett névadás is történt: régi, patinás utcaneveket változtattak meg — ezek egy részét aztán vissza is állították. 1969-ben készült a védett nyíregyházi utcanevek listája, amely 57 régi, hagyományt őrző nevet tartalmaz. A pályamunka értékelésében olvasható: akár azonnal nyomdába mehet a kézirat, olyan gondos, igényes munka. Meg is jelentetik jövőre. • A felnőtt pályázók második díját dr. Kiss Margit kapta „Czóbel Minka emlékezéseim tükrében” című munkájáért. A magyar modern költészet egyik legjelentősebb előfutára, a megyénkben élt költőnő pályájának megismeréséhez sok személyes élménnyel, új dokumentumok közreadásával járul hozzá a pályamunka készítője. Figyelmet érdemlő dolgozat Makay Béla túrist- vándi pedagógusé: a Túr mentén kialakult ősi halászmódszerekről számol be, sok személyes tapasztalattal gazdagítva olvasmányos, színes pályamunkáját. Az ifjú pályázók közül a legjobb néprajzi munkát a vásárosnamé- nyi művelődési ház és a gimnáziumi honismereti szakkörének tagjai készítették: 27 községben jártak, s összegyűjtötték, mit tudnak az ott eiők II. Rákóczi Ferencről. A helytörténeti pályamunkák legjobb fiatal pályázója Horváth Ágnes volt: a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat történetét dolgozta fel. örvendetes, hogy a beküldött munkák között sok fiatal üzeme, téesze történetét ismerteti: így a kisvárdai öntöde, a szabolcsbákai tsz, a Nyírség Ruházati Szövetkezet történetéről is készültek dolgozatok. (tarnavölgyi) Pártmunkások kitüntetése A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományozott Szabolcs-Szatmár megyében dolgozó pártmunkásoknak. A kitüntetéseket dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első Bálint Jánosné átveszi a kitüntetését. titkára adta át pénteken délelőtt a megyei pártbizottságon. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozták Ekler Györgynek, a megyei pártbizottság titkárának, Folkmayer Tibornak, a nyíregyházi városi pártbizottság volt titkárának, a Konzervipari Vállalatok Trösztje vezérigazgató-helyettesének, Vitkai Elemérnek, az MSZMP megyei oktatási igazgatósága igazgatóhelyettesének. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Laub István, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőhelyettese, Leveleki András, a nyíregyházi járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Kovács László, a nyírbátori járási pártbizottság osztályvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Bálint Jánosné, a mátészalkai városi pártbizottság politikai munkatársa, Mihal- kó Pál, a megyei pártbizottság gépkocsivezetője. Kitüntetési ünnepség a megyei tanácson Hankószki András épületlakatos művezető kitüntetése. November 7-e alkalmából a tanácsok választott testületéiben, apparátusaiban, illetve a tanácsi vállalatoknál, intézményeknél dolgozók részére a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományozott. A kitüntetéseket pénteken délelőtt a megyei tanácson ünnepség keretében nyújtotta át dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Az ünnepségen részt vett dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, Tóth Géza, az SZMT titkára, Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A Munka Érdemrend arany fokozat kitüntetésben részesült Bartha Dénes, a nyíregyházi 107-es számú ipari szakmunkásképző intézet igazgatója, Markovics Gyula, a nyíregyházi vasszerkezeti és gépipari vállalat igazgatója, dr. Pásztor János, a vásá- rosnaményi kórház igazgató főorvosa, Tóth Kálmán, a Nyíregyházi Városi Tanács tagja, az ÉVM építőipari főosztályának vezetőhelyettese. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta Bárdi Sándorné, a Baktaló- rántházi Általános Iskola igazgatója, Beck József, a megyei iparcikk-kiskereskedelmi vállalat gazdasági igazgatóhelyettese, Danes Áronné, a Tomyospálcai Községi Közös Tanács V. B. titkára, Hegedűs László, a megyei tanács vb nyíregyházi járási hivatalának csoportvezetője, Idén is megrendezik megyénkben a „szovjet filmek fesztiválját”, melyen a mai szovjet filmművészet termésének javából kapnak körképet a mozilátogatók. Idén új vonása a már hagyományosan november 7. alkalmából rendezett filmszemlének, hogy két hétig tart. Ezalatt négy új bemutatóra is sor kerül — a Prémium, a Szerelmesek románca, a Nősülni tudni kell! és A fehér csuklya című filmek először kerülnek filmvászonra Magyarbrszágon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából rendezett feszHoványi Ferenc, a megyei növényvédő állomás főmérnöke, Lipniczky József, a Nyíregyházi Divatruházati Vállalat igazgatója, Nemes István, a Jánkmajtisi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Ökrös István, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola igazgatója, Pancsira Béla, a Nyírmadai Nagyközségi Közös Tanács elnöke, dr. Schmidt Félix mérkvállaji körzeti orvos. A Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült Buhalla István volt megyei egyházügyi titkár, a SZAVICSAV osztályvezetője, Hankószki András, az ÉPSZER épületlakatos művezetője, dr. Mezősi Pál, a megyei tanács vb személyzeti és oktiválon természetesen régebben készült, nagy sikert aratott szovjet filmeket is vetítenek a mozik: így a közönség újra láthatja a Ballada a katonáról, a Szállnak a darvak, s a Negyvenegyedik című filmeket. Emellett még tizenhat szovjet filmalkotást mutatnak be a filmszínházak. A szovjet filmek fesztiválja megyénk mozijaiban november 4-én kezdődött és november 17-ig tart. A fesztivál vezető filmje a Prémium című alkotás, melynek színdarabváltozatát már láthatták a színházlátogatók, és a tévénézők: Egy pb-ülés jegyzőkönyve címmel. tatási osztályvezetője, Nagy Bertalan, a Mátészalkai 4-es számú Általános Iskola igazgatója, Váradi Lajos, a Ho- dászi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Zilahi Benjáminná, a nyíregyházi tüdőgyógyintézet ápolónője. ★ Ugyancsak a megyei tanácson rendezett ünnepségen adták át a Honvédelmi érdemérem miniszteri kitüntetést Görömbei Józsefnek, a megyei földhivatal vezetőjének és dr. Baráz Sándornak, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztály vezetőhelyettesének. A „Tanács kiváló dolgozója” kitüntetést ötvenegyen kapták. Képzőművészeti vetélkedő Képzőművészeti vetélkedőt hirdettek középiskolásoknak az Oktatási és a Kulturális Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Szép- művészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A vizuális nevelés hatékonyabbá tétele érdekében első ízben írtak ki ilyen vetélkedőt 14— 18 éves fiataloknak. Az iskolai csapatok egy-egy pályaművel nevezhetnek. A Szépművészeti Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria által megjelölt műalkotások egyikéről kell megírniuk két-három gépelt oldalon: mit mond, mit ad számukra a műalkotás? A pályamunkákat az Oktatási Minisztérium középiskolai főosztályára kell beküldeni november 30-ig. Szovjet filmek fesztiválja
