Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
1976. november 27. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A vezetés: szakma K i tudja miért, az emberek — és nemcsak a hozzá nem értők — a gazdasági vezetők munkáját és beosztását nem egyfajta szakmaként, hivatásként ítélik meg, hanem akként, mintha a vezetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább csak reprezentatív jellegű megbízatást látnának el. A vezetőként dolgozók több mint ötven százaléka (egyes szakmákban hatvan százaléka) öt-hat évnél nem régebben dolgozik jelenlegi beosztásában. Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például egy cukrászüzem vezetője különösebb szakmai megfontolások nélkül kerülhet mondjuk egy asztalosüzem élére, mint ahogy az alkalmatlanságát nyilvánvalóan bebizonyító vezetővel is lehet más vállalat irányítójaként kísérletezni. Az viszont már sokat mondó tény, hogy az elmúlt években a korábbiakhoz képest nagy változás történt a vezetői beosztásokban: a vezetők 35-40 százaléka cserélődött ki, s e cserék eredményeként jelentősen emelkedett a felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező gazdasági vezetők aránya. Ma már a kinevezések alapkövetelménye a felsőfokú diploma. Csakhogy: a kitűnő diplomát felmutató és ennek megfelelő szakmai kvalitásokkal rendelkező, politikailag is magasfokúan művelt mérnök, közgazdász, vagy egyéb szakember még csapnivaló vezető is lehet, ha egyszer hiányoznak belőle azok a képességek és készségek, amelyek a vezetői munkához nélkülözhetetlenek. A vezetés: szakma. Egyesek szerint megtanulhatat- lan szakma. A jó vezető — úgymond — nem lesz, hanem születik. És mint minden túlzásban, ebben is van némi igazság, de az ma már felismert tény, hogy ezt a szakmát is meg lehet tanulni, legfőképpen, ha van hol és van mit tanulni. Hivatásos vezetőképzés Magyarországon nincs (soha nem is volt), ám létezik a vezetők rendszeres továbbképzése, rangra és beosztásra való tekintet nélkül. A felső- és középszintű vezetők továbbképzésével foglalkozó intézetek száma jelenleg 29, ezek mellett tevékenykedik az Országos Vezetőképző Központ és még néhány más, a továbbképzéssel foglalkozó szervezet, mint megyénkben is az MTESZ, s a szervezés és vezetéstudományi társaság. Mit tanulnak a vezetők? Egyáltalán: mit tanulhatnak a vezetők? A tantárgyi skála rendkívül széles. Tanulnak politikai ismereteket, gazdasági és gazdálkodási tudnivalókat, pszichológiát és szociológiát, szőkébb szakmájukba vágó elméleti és gyakorlati ismereteket, tanulják az emberekkel való bánásjnód, illetve — a gazdag ismeret- anyag másik pólusaként — a döntések meghozatalának művészetét. A vezetőtovábbképzés elmúlt öt évi tevékenységét számokba sűrítve, megállapítható, hogy a szocialista szektorban működő gazdasági egységek vezetőinek több mint a felét javasolták a szóban forgó továbbképző tanfolyamokra és valamennyien el is végezték ezt az iskolát. Legnagyobb arányban a felsőszintű vezetők vettek részt továbbképző tanfolyamokon. A vezetők továbbképzésének és a kiszemelt utánpótlás oktatásának fejlesztéséről kormányhatározat intézkedik, de arra nincs határozat — és érthető módon nem is lehet —, hogy az efféle „beiskolázásokat” átgondoltan és megfontoltan kell végrehajtani. Magyarán: nem betű szerint kell eleget tenni a vezetőképzéssel foglalkozó kormányhatározatnak, hanem a vezetőképzés lehetőségét kell a távolabbi káderfejlesztési tervek, elképzelések szolgálatába állítani. Az ÁIB ajándéka Segítség a kluboknak Az ifjúsági klubok támogatására hirdetett akciót az Állami Ifjúsági Bizottság nemrégiben. Az „országos klubbizottság” által patronált kezdeményezés most vált kézzel fogható valósággá: Szabolcs-Szatmár ifjúsági klubjai is részesülnek belőle. A megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a megyei művelődési központ határozott arról a napokban, hogy mely ifjúsági klubok kapják meg az országos klubbizottság ajándékait. Az ajándékok magnók, lemezjátszók, diavetítők, valamint magnószalagra vett műsorok. A különféle technikai eszközöknek és a műsoroknak közös a céljuk: javítani a klubok tartalmi munkáját, nagyobb aktivitásra ösztönözni a közösségek tevékenységét. öt kazettás sztereó- magnó, öt orsós magnó, tíz lemezjátszó, tíz automata diavetítő és negyven műsorcsomag szétosztásáról kellett dönteni. Az volt az egyik szempont az elosztásnál, hogy segítséget nyújtsanak a nem rég alakult kluboknak a jó felszerelés kialakításánál, másrészt pedig jutalmazzák egyes klubok jó munkáját. A járási és városi klubtanácsok értékelése alapján ajándékozták öt nyíregyházi és huszonöt községi vagy tanyai ifjúsági klubnak a magnókat, vetítőket, lemezjátszókat. A műsorcsomagok szokatlan, ám annál hasznosabbnak ígérkező ajándékok. Háromféle műsor található a szétosztott negyven magnószalagon. Az első ríme: „Szabadságról szóló ritmus” — latinamerikai politikai irodalmi műsor, vagy ahogyan alkotói nevezik, zenés montázs. A másik műsor címe: „Érzékeny lélekkel” — a szovjet irodalom színe-javából állították össze, és a Radnóti Színpad művészei tolmácsolják a verseket, prózai részleteket. A harmadik egy vitaműsor! A Magyar Rádió „polpresszójának” műsoraiból állították össze, Ipper Pál és Huszár Tibor által vezetett vitákból. Érdekessége ennek, hogy a felhangzó kérdésekre választ kapnak ugyan a szalag hallgatói, ám módjuk van arra, hogy a kérdés elhangzása után leállítsák a magnót, s maguk próbáljanak vitatkozni a felvett témáról... (tgy) Körkérdés vállalatokhoz Mi maradt decemberre? Mi maradt november végére és decemberre az éves tér. vek teljesítéséből? Erre a kérdésre kerestünk választ a megyeszékhely néhány vállalatánál. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregysége december 6-ig fejezi be a szocialista országokba irányuló tételek gyártását. Az esztendő végéig a Szovjetunióba még nyolcszáz darab öltönyt és 3000 férfinadrágot szállítanak. Ezt követően megkezdik a következő évre szóló szocialista exportkötelezettségeik teljesítését. Kapacitását a gyáregység 1977-re már lekötötte. Az idei tervfeladatok teljesítéséhez tartozik 3500 darab jersey nadrág szállítása az NSZK-ba és egy kisebb mennyiség a belkereskedelemnek. A tejipari vállalat jó gazdasági évet zár az idén. Nemnem a környező megyék és a főváros ellátásába is besegítenek. Néhány kisebb beruházás kivitelezése maradt az év vé. gére a tanácsi építőipari vállalat ez évre tervezett munkájából. Befejezik Nyíregyházán a Kun Béla úton egy 130 méteres szakasz csatornázását és pár száz négyzetméteres betonburkolatot is készítenek ugyanitt. Fényeslitkén kétmilliós költséggel utat építettek. A vállalat magasépítési részlege egy héten belül átadja a megyeszékhelyen a bizományi épületének egy részét, a Bocskai utca 67. szám alatt épülő lakásokat. Folyamatosan készül az Autó- közlekedési Tanintézet ú; épülete, melynek belső munkáit jelenleg is végzik. A vállalat kivitelezési munkáinak értéke december végére eléri a tervezett 58 millió forintot. A Tisza menti Termelőszöcsak a tejfelvásárlási tervüket teljesítették 109 százalékra, hanem korszerű új egységgel is gazdagodtak, a mátészalkai tejporgyárral. Ez a gyár naponta 200 ezer liter tej feldolgozásával növelte a vállalat kapacitását és ezzel jó időre megszűnt a tejipar kapacitásgondja Szabolcsban. A vásárlói igényeknek megfelelően 10 százalékkal növelték az alapvető tejtermékek mennyiségét, amit a havonta feldolgozásra kerülő 9- 10 millió liter tej tesz lehetővé. Ebből a mennyiségből nemcsak a helyi lakosság ellátását tudják megoldani, havetkezetek Építőipari Közös Vállalata jelentősebb munkái közé tartozott idén a kis. várdai baromfifeldolgozó, az ajaki tehenészeti telep utolsó szakaszának, a nyírtassi termelőszövetkezet konzervüzemének építése. Még ez évben 10 millió forintos munkát végeznek el a vencsellői burgonyatároló kivitelezésén, befejeznek Nyíregyházán a Herman Ottó utcában 12 lakást. Bővítik a tornyospálcai iskolát öt tanteremmel, mely összköltsége 4 millió forint lesz. A Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyárának munkacsarnokában a belkereskedelemnek és szovjet exportra dolgozik a 28-as, zakót gyártó munkaszalag. (Hammel József felvétele) LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bizottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazdasági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja a legjobban, mi az amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Vajda Sándor, a nyírbátori Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat tmk-lakatosa. — Régóta jól bevált szervezéssel végzi a tmk-mű- hely a munkáját. Ezen a rendszeren nincs mit változtatni, mert igazodik a termelőüzemek és a termelés igényeihez. Évente egyszer van minden egységben a nagyjavítás, az időközbeni meghibásodásokat azonnal megszüntetjük és az éjszaka is működő üzemekben függetlenül tőlünk dolgoznak a lakatosok. Belső tartalékainkat úgy próbáljuk a lehető legjobban kihasználni, hogy a javításokon kívül üzemünk részt vesz az alkatrészgyártásban és egy-egy beruházás kivitelezésében. — Az olajgyárakban használatos csigaprés egyes alkatrészeit mi gyártjuk egyedül az országban. A gyorsabb és minőségileg jobb munka érdekében most vásároltunk egy drága gyalugépet, aminek üzemeltetését két műszakra tervezzük. Azt szeretnénk, legalább a nagyjavítások ideje alatt 16 órát dolgozna. Ami a beruházásokat illeti, nem emlékszem még olyan saját erőből megvalósuló beruházásra, amelynél ne vették volna igénybe a nyolcvanegy tagú tmk munkáját. Mindig előfordulnak olyan részkivitelezések, amelyeket az építő vállalat valamilyen okriál fogva nem tud vállalni. Ezeket végezzük el mi, nem kis költséget megtakarítva. VÁLASZOL: Vajda Sándor — Célunk az üzemkiesés megszüntetése és a túlóra nélküli munkavégzés. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy az egyhónapos nagyjavítást 4-5 nappal a tervezett határidő előtt befejezzük, mert ezzel is milliókat takaríthatunk meg. Jó néhány esetben sikerült már, és ebben nagy szerepe volt a törzsgárdának. Brigádunk, a Bánki Donát, régóta itt dolgozó, vállalatát szerető emberekből áll. A fiatalokat is úgy neveljük, hogy ne csak a fizetésért, hanem a gyári közösségért is dolgozzanak. Övják termelő- eszközeiket, soron kívül is segítsenek ha baj van. — A gyorsaság, mint elmondtam, nálunk milliókat menthet meg. A jó karbantartási rendszeren kívül azonban nagyon fontosnak tartom eszközeink korszerűsítését is, amit fokozatoson old meg a gyár vezetősége. A nagyobb ütemű korszerűsítésnek számtalan előnye, de ugyanakkor akadálya is van. Nagyon hiányoznak a munkánkhoz a darabológépek, amelyek kiküszöbölnék a lángvágást és alkalmazásukkal meggyorsulna az anyagelőkészítés. Röviden a gépek maximális kihasználásában és fokozatos korszerűsítésében, a törzsgárdatagság számának növelésével látom a jobb munka feltételeit. A hidegben is építik a Tiszavasvári úti felüljárót Teljesítették 1976-os tervüket a közúti építő vállalat dolgozói. Valamennyi, ebben az évben átadásra szánt létesítményüket elkészítették. Nyíregyházán, a Tiszavasvári úti felüljáró munkálatait a váratlanul jött havazás ellenére is folytatják. Az építkezés olyan részéhez érkezett, melyet az időjárás lényegesen már nem befolyásol. Szatmári képek M indig csodás a szatmári táj. Tavasszal az üdezöld, nyáron a haragos színek, ősszel a sárgák tobzódása, télfelé pedig a hamvas-deres fehérség színezi. Olyanok a nagy rétek, mint a hófehér tábla, melyre újfajta ceruza, a gép írja furcsa betűit. Itt kukoricakombájn otromba vonalai rajzolják ki: még van munka bőven; ott lovak patája írta a pontosvesszőket a mondatok közé; gépek mellett még mi is itt trappolunk. És mi az a vékony próbálkozás? Egy biciklista taposta a pedált a nemrég még megvolt ösvényen. És mennyi fura hieroglifa! . Madárlábak rejtelmes üzenetei. Ott a leszállófa környékén százával. Varjú vagyok! Én meg csak veréb! És az ott?! Az az aláhúzás? Egy árokásó pennájának hosszú, szinte véget nem érő vonala: itt kábel fut majd! Kalandozik a szem, s olvasni próbál a téltől meglepett tájon. A befagyott tócsa homálytükréből sápadt nap köszön vissza, s tán karomnak is nézhetné valaki a sokévtizedes fa kiborított gyökerét, amint mered az égfelé. De mi az a másik szörny, ami közeleg? Nem is szörny, ugyancsak békés, s s lassú, lomha gurulásával az új utat simogatja a Szamoson készülő híd felé. És ez az út talán a legszebb vonal most e vidéken. Még fekete, az aszfalt füstje-gőze fölötte mint köd a vizeken. Vizek. Van itt az is. Vadrucák jelzik merre, csapatuk riadtan rebben a zajokra. És a magasba nőtt sás- fűvet mozgatja a hűvös szél, ringó a tánc, mintha csak téli álomba ringató bölcsődal adná ütemét. Emberek jönnek, lábukon már csizma, összehúzva a kabát. Kikukucskálnak a szemek, s bár zord az idő, mégis derűsek. Hó van, tél van, áldásos fehérség takarja be a vetést. És az örömtől vidámabb a hang, a tiszta hideg levegőben élesebb a kacagás, s a dörmögő tréfába belemelegszik az asszonynép. A csutkakúpok is kucsmát kaptak, mégpedig fehéret, s az út menti rudaserdő fái — igeft ez hiányzott az írások közé! — fejtetőre állított felkiáltójelek. A csúcsokon még hetykén büszkélkedő levélcsomó a pont. Egy kutya az út mentén eszi a havat. De nem a telet — vágja rá valaki. És az ott? Talán a makk ászt tette valaki a fák közé? Igen, tűz lobog, körötte kezet melengetők, szalonnát sütők. Száll az illat, s a kesernyés füstön át nézve rebeg-lebeg a világ. r E s lám, mintha csak jól szét akarna nézni, kibújik a felhő mögül a nap. Hirtelen fényes és szikrázó lesz minden. Vajon mit lát? Elsőnek haragosan a sárga-szürke felhőt, amit ugyancsak fúj elé az irigy szél. De egy pillanat is elég, hogy rájöjjön: ha uralma átmenetileg meg is ingott, odelenn folyik az élet. Pihen a fű, a növény, de szorgos az ember. És futnak a pótkocsis autók, rajtuk a termés, platójukon az állat, belsejükben a kenyér, az áru. Elbújik, s ott marad a felhő mögött, s lassan újra hullani kezd a hó. Hajtja a pirinyó pelyheket a szél, kergeti, s tűhegyet csinál belőlük. A korai sötétedés és a fehér hó lehúzza lassan a függönyt, s már csak a fények szentjánosbogarai jelzik: takaródéra készül egy szép novemberi nap. Bürget Lajos
