Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. november 27. Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának a meghívására a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Ausztriában. KÖZLEMÉNY (Folytatás az 1. oldalról) Az értekezlet munkájában részt vett továbbá Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának első helyettese és Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének főtitkára. A politikai tanácskozó testület ülésén véleménycserét folytattak a békéért és a nemzetközi feszültség enyhítésének elmélyítéséért, az európai biztonság megszilárdításáért és az együttműködés fejlesztéséért folytatandó további harc időszerű kérdéseiről. A politikai- tanácskozó testület ülésének résztvevői egyhangúlag elfogadták „a nemzetközi enyhülés új eredményeiért, az európai biztonság megszilárdításáért, az európai együttműködés fejlesztéséért” című nyilatkozatot. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a béke, a biztonság és az országok és népek közötti bizalom megszilárdításának megfelelne, ha a Záróokmányt aláírt valamennyi állam kötelezettséget vállalna, hogy nem alkalmaz egymás ellen elsőként nukleáris fegyvert. A Varsói Szerződés tagállamai az általuk jóváhagyott szerződéstervezetet a megfelelő felhívással együtt tanulmányozás céljából megküldik az európai biztonsági és együttműködési értekezleten résztvett valamennyi többi államnak. ^ A nyilatkozat és a szerződéstervezet szövegét külön teszik közzé. Határozatot hoztak arról, hogy a politikai tanácskozó testület szerveként megalakítják a külügyminiszterek bizottságát és az egyesített titkárságot szerződés keretében megvalósítandó politikai együttműködés gépezetének további tökéletesítése végett. A politikai tanácskozó testületé meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői törzse főnökének beszámolóját, az egyesített parancsnokság gyakorlati tevékenységéről. A politikai tanácskozó testület ülése a teljes kölcsönös megértés, a testvéri barátság és a szoros együttműködés légkörében végezte munkáját. A lezajlott véleménycsere bizonyította a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek a világpolitika alapvető kérdéseiben meglévő egységét, alátámasztotta a békéért és a szocializmusért, a nemzetközi együttműködésért és a népek barátságáért vívott harcban követett céljaik azonosságát. ENSZ-határozatok a gyarmatosítás ellen Az ENSZ-közgyűlés 4-es számú, gyámsági bizottsága csütörtökön 60:21 arányú szavazással, — 42 tartózkodás mellett — elítélte az Egyesült Államok kormányát amiatt, hogy katonai támaszpontot tart fenn a Csendes-óceáni Guam-szigeten. A határozat, amelyet Irak, Líbia, Laosz, Kuba és Comore-szigetek küldöttsége terjesztett elő, síkraszállt a guami nép önrendelkezési és függetlenségi jogai mellett. Ugyancsak a gyámsági bizottság foglalkozott csütörtökön a namibiai (DélnyugatAfrika) kérdéssel. Szaúd- Arábia határozattervezetet nyújtott be a testületnek. Ebben az arab ország azt indítványozta, hogy hívják meg a világszervezetbe a délnyugat-afrikai népi szervezet (SWAPO) képviselőit. A gyarmati kérdés megoldására alakított, különleges — dekolonizációs — ENSZ- bizottság ugyancsak csütörtökön a volt francia—szomáli part, Afar és Issza terület helyzetéről szavazott. A testület 111 szavazattal, ellen- szavazat nélkül, 18 tartózkodás mellett határozatot fogadott el. Ebben követelte, hogy Franciaország haladéktalanul számolja fel katonai létesítményeit ezen az afrikai területen és 1977 nyaráig hajtsa végre e térség függetlenségének megadására kidolgozott programját. A határozat egyben felkérte Franciaországot, hogy tegye lehetővé a politikai emigránsok visszatérését. A szavazáson Franciaország képviselője nem vett részt. A francia megbízott felszólalásában helytelenítette a határozattervezet szövegét, s azt hangoztatta, hogy a francia csapatok a függetlenség megadásáig, az új kormányzat állásfoglalásának ismertté váltéig Párizs nem vonja ki a területről. Szeberényi Lehel |4 fém REGÉNY 81. Maigret azon volt, hogy „nem”-et int e belső kérdésére. A pipája is kimozdult már a helyéből. De félúton meggondolta: se „nem”-et, se „igen”-t nem tett rá. S lám, az óvatosság még nagy nyomozóknak sem árt. Feró most megragadta Lon- ci karját, hogy a lány felszisz- szent. Az ujjak izgalmát a szemek izgalma mentette, a megvilágosodás izgalmától fénylő homlok: értem! Hadarva súgta Loncinak: — Egészen mástól félt! Ettől! — Odaugrott a kis emberhez, s kikapta a lefogyott halomból Zsabka ébennyelű, kékes villanású rúgós kését, a ritkaságok ritkaságát, a leg. főbb büszkeségek és fölényeskedések forrását. Orrán a parányi karc emléke megsaj- dult. Már mutatta is a híres gyilokot diadallal Loncinak. — Ettől reszketett. Hogy megtaláljuk! Hogy kiderül róla is... Róla is, akinek egy ilyen ritka, rettegett és tilos késszerszáma van. És hozzá nagy pofája! Lonci után a fiúk előtt is meglengette. Szétnyíltak a gúnyos ajkak, a Feróé szerint, s elfelejtettek bezáródni. Feró pedig ezek után Zsabkához lépett ünnepélyesen, mintegy képzelt párnán nyújtva felé a drága személyi tulajdont, e szókkal: — Na te híres vitéz! A híres késed! Mindent értek. Zsabka nyelt, keze remegett. A himlőhelyeket a halántékáról induló lassú csor- gások kerülgették. Maigret odalépett. — Szóval ez az övé. — Mégpedig — felelte Feró. — Csinos. Kivette a szájából a mosolygó pipát, és szeretettel méregette delikvensét. — Na, fiam, a magad kését is bedobtad?... Talán csak nem azért, mert tudtad róla, hogy tilos ilyet használni? Zsabka nem felelt. A földet nézte. — Kérdeztem valamit. Helyette Feró szólott. — Nem, nem ő dobta be — jelentette ki kereken. — Legyőzték őt. Maigret a fiúra nézett, fölszaladt a szemöldöke. Ez új dolog, erre nem gondolt. — Nézze csak meg a képét, ott jobb felől! És Maigret most látta meg Zsabka arcán a halványpiros csíkot, egy sebhely friss hegét. — Egy hétig feküdt rajta, hogy ne lássuk — mondta Feró gúnyosan. Maigret szemöldöke fenn sátorozott a homlokán. Mögötte egy koncepció összedőlt kártyavára. Kezdhetjük elölről. Visszaillesztette a pipát a foga közé, szopókáján mélyedéseket rágott. — Szóval, téged is megtámadott... a „katona”... Elvette a késed. Zsabka bólintott, feje leszegve maradt, ömlött szeméből a könny. Nem bírta elviselni a nyilvános bukást, egykori nagy hírének porba hullását, itt a közmegalázások mezején. S az álmélkodó morajból egy szó ütötte, meg a nyomozó fülét: — Megsebesítette!... A szónak szokatlansági zön- géje volt. Maigret bosszús volt, meglehetősen kedvetlen. Intett Zsabka őrzőinek. — Hagyjátok a fenébe! A kését elfelejtette elkobozni. Nem volt vitás: garázdálkodik valaki az erdőn. És ez nem Zsabka, és nem is valami képzeletbeli alak. Egy létező valaki. Nekivágtak újra. A bozótnak, a szikláknak. Zsabka lelepleződése, ha másra nem, egy tévút kiiktatására jó volt. És egy hit megerősödésére. Maigret és Buda tanító egymás mellé kerültek. Fújtatva törték a bozótot. Egyikük se tudott napirendre térni a dolog alakulása felett. — Maguk mit szólnak ehhez — kérdezte Maigret. Buda tanító fejét csóválta. Hitetlenül, noha korábban már engedett a hitnek, mely esküdött egy ismeretlen támadóra. De akkor nem volt ennyire valóságos létezésének lehetősége. — Fantasztikus — szólott megrendültén. Maigret bólintott rá. — Ki tudja, miféle körözött alak bujkál az erdőn?... És ha belegondol az ember, mióta garázdálkodhat háborítatlan, égnek áll a haja. — Csak nevettünk a meséken. A babonák szövevénye jobban takarta, mint a legsűrűbb bozót. Maigret elkomorult. (Folytatjuk) Moszkvai levelünk Ljudmilla, Lena és Milovanovék H ogyan élnek ma a szovjet emberek? Éz a téma asztaltársaimmal az egyik moszkvai ven. déglőben. A huszonkét éves Ljudmilla Radovszkaja ápolónő Moszkva egyik kórházában. Férjnél van két éve. Jelenleg a szüleivel lakik, férje, katonai szolgálatát tölti. Lakásukat hamarosan átvehetik, szövetkezeti, a szülők is besegítettek anyagilag. Édesapja anyagbeszerző egy építkezési vállalatnál, édesanyja étteremben konyhafőnök. 200, illetve 120 rubelt keresnek havonta. Ljudmilla fizetése 120 rubel. Most készül egy továbbképző tanfolyamra, amelynek elvégzése után jelentősen emelkedhet. Hárman élnek tehát egy kétszobás állami lakásban. A lakbér, villany- és gázszámlával együtt sem haladja meg a 20 rubelt. Magától értetődő természetességgel sorolja fel a lakásban található háztartási gépeket. Mosógép, hütőszek. rény, porszívó, természetesen tévé, rádió és magnó is. Ezután a foglalkozására terelődik a szó: miért ezt a pályát választotta? Már kicsi korától nagyon vonzódott a kisgyermekekhez. Vagy óvónő, vagy ápolónő szeretett volna lenni. Munkahelyén igen jó a viszony, az orvosok és a nővérek között jól érzi magát. Komszomol-tag, aktivista. Az új tagok felvételével, előkészítésével foglalkozik. Párttagjelölt. Évente 35 nap fizetett szabadsága van. Pihenéssel, utazással tölti el, járt már a Feketetenger partvidékén, Leningrádban, az elmúlt nyarat pedig Lengyelországban töltötte rokonai meghívására. Lena Spelova egyetemista. Az építőipari főiskola harmadéves hallgatója. Ő nem moszkvai, szülei Jaltában, Krim félszigeti városban élnek. így ő a fővárosban albérletben lakik, mivel a kollégiumi helyek száma Moszkvában sem elegendő (a rengeteg külföldi diák még fokozza a gondokat). Az albérletért — egy szoba, fürdőszoba- és konyhahasználattal — 30 rubelt fizet, ami olcsónak mondható. Télre Ígérik az új kollégium átadását, reméli, hogy akkor beköltözhet. Édesanyja orvos, apja a Gorkij filmstúdió jaltai kirendeltségén dolgozik. Van egy húga, aki a ZIL autógyárban dolgozik, szakmunkás. Ösztöndíjával együtt — ami 40 rubel — a család havi jövedelme kb 550 rubel. A szülők természetesen segítik. Választott szakmája nagyon érdekli, sok "szakirodalmat olvas, tanulmányi eredménye mindig négyes fölött van. Sokat olvas. Kedvenc írói, Jack London, és Remark, a szovjetek közül Leonov. Léna nagyon szereti a nagyhírű, kísérletező Taganka Színházat, a Bol- soj operáit. — Csak hát a jegyek... — sóhajtanak mindketten. Nehéz jegyeket venni egy jó darabra. Ljudmilla különösen sok zenét hallgat. Egész kis lemezgyűjteménye van, amelyben a klasszikusoktól kezdve a legújabb magyar könnyűzenei lemezekig minden megtalálható. Aztán ismét Léna veszi át a szót, arról beszél, hogy imád utazni. Bejárta a Szovjetuniót, (volt a Kárpátokban, Grúziában, Közép-Ázsiában, a balti köztársaságokban). Fiatalok, szeretnek táncolni, zenés helyekre eljárni. Ha jó idő van, akkor aztán jöhet az itt is nagyon népszerű tollaslabda. Házasságra, családalapításra még nem gondolt Léna, majd ha igazán megszeret „valakit”. Ezt előre nem lehet kiszámítani — mosolyodott el. Ljudmilla is, Léna is nagy gyerekpártiak, 3-4 gyereket akam'ak mindketten. íme két fiatal a mai szovjet társadalomból. Családi, anyagi helyzetük alapján nagyjából tipikusnak mondható. És most ugorjunk át néhány évet. (Már ami beszélgetőpartnereink életkorát illeti.) Viktor Milovanov és felesége Olga középkorúnak számítanak: 37, illetve 35 évesek. Társadalmi helyzetüknél fogva (a férj hivatásos katonatiszt, a feleség egy export-import vállalatnál dolgozik) anyagi és szociális viszonyaik kicsit elütnek a nagy átlagtól. Együttes keresetük meghaladja a 700 rubelt. Nemrég költöztek új lakásba, szövetkezetibe, a Lenin sugárúton. Háromszoba összkomfort. Kisfiúk Maxim most fogja kezdeni az első osztályt. Lakásuk berendezése igen szép. Különösen megragadott a rengeteg könyv. Rengeteg a művészeti album magyarul, németül, oroszul. A férj ugyanis jól beszél németül, Olgának pedig a magyar nyelvvel vannak elég szoros kapcsolatai. Nem véletlen, két alkalommal dolgozott már Magyarországon, éppen Szabolcs-Szatmár megyében, mint a Sojuzplo- doimport almaátvevője. Évi szabadságukat természetesen együtt töltik a Kaukázusban. V iktor egyébként nagyon készül Magyarországra. Felesége elbeszélései alapján nagy kedvet kapott, hogy megismerje hazánkat. Péter László Helmut Schmidt éberségre inti a szociáldemokratákat TELEX... BEIRUT A WAFA palesztin hírügynökség csütörtökön hivatalos nyilatkozatban üdvözölte a palesztin nép ügyét támogató legutóbbi ENSZ-közgyűlési határozatot. A WAFA nyilatkozata megelégedéssel állapítja meg, hogy az ENSZ közgyűlésén nagy szavazattöbbséggel elfogadott határozat síkra száll a palesztin nép elidegeníthetetlen nemzeti jogai mellett, beleértve az önálló állam- alapítás jogát. A közgyűlés határozata — mondja a nyilatkozat — ugyanakkor tükrözi a palesztin nép által a megszállt területeken és máshol vívott harc eredményességét. A határozat arról tanúskodik, hogy a nemzetközi közvélemény megérti és támogatja a palesztin nép ügyét — írja a WAFA, majd hangsúlyozza, a palesztin nép folytatja harcát mindaddig, míg meg nem valósítja a nemzetközi közvélemény által is támogatott célkitűzéseit. JERUZSÁLEM ** Mordehai Gur tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke csütörtökön megtekintette az ország északi határai mentén állomásozó csapategységeket. A vezérkari főnököt a szemlére elkísérte Rafal Eitan tábornok, az északi csapatok főparancsnoka is. , Az izraeli kormány csütörtökön közölte Washingtonnal: Tel-Aviv nem tűri el, hogy akár jelképes arabközi biztonsági erők állomásozzanak Dél-Libanonban, az izraeli—libanoni határ mentén. A tel-avivi kormány úgy véli, hogy a dél-libanoni területek lakossága „képes önerejéből szavatolni saját biztonságát”. KOPPENHÁGA Anker Jörgensen dán miniszterelnök csütörtökön megbeszélést tartott a kisebbségi szociáldemokrata kormányt támogató pártok képviselőivel. Az ülésen megállapodtak abban, hogy törvényellenesnek minősítik a jelenlegi országos sztrájkot. A szociáldemokratákat támogató pártok (a radikális liberális párt, a demokratikus centrumpárt, a keresztény néppárt és a konzervatív néppárt) vezetői támogatásuk megvonásával fenyegették meg a kormányt arra az esetre, ha nem lép fel erélyesebben a szakszervezetekkel szemben. Jörgensen csütörtökön a dán szakszervezeti szövetség képviselőivel is tárgyalt. Megfigyelők szerint nincs kizárva, hogy a kormány még karácsony előtt lemond és idő előtt kiírják a parlamenti választásokat. NEW YORK Az ENSZ apartheidellenes bizottságának elnöke, Leslie Harriman (Nigéria) elítélte, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság fajüldöző hatóságai betiltották a dél-afrikai demokratikus szakszervezeteket és bebörtönözték vezetőiket. A Dél-afrikai Köztársaságból érkező jelentések szerint betiltották a szállítási, a textil-, a vas- és fémipari dolgozók szakszervezeteit. Az ENSZ apartheidellenes bizottsága felhívással fordul valamennyi ország szakszervezeteihez, hogy követeljék az alapvető emberi jogok és demokratikus szabadságjogok helyreállítását Dél-Afriká- ban. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár saját választó- körzetének lapjában foglalkozik az ellenzéki pártok között kirobbant ellentétekkel. Mint megállapítja, sokak számára öngyilkos politikai kísérletnek tűnhet a CSU- nak az a döntése, hogy a parlamentben különválik eddigi több évtizedes szövetségesétől a CDU-tól. Valójában azonban — állapítja meg a szociáldemokrata kormányfő — Franz Josef Strauss CSU-elnök a „párttérkép” feldarabolásával a szociálliberális koalíció megdöntését és egy konzervatív reakciós kormánytöbbség kialakítását akarja elérni. Vagyis mindazt, ami október 3-án a parlamenti választásokon nem sikerült az ellenzéknek. A kancellár fokozott éberségre szólítja fel cikkében a hatalmon levő szociáldemokratákat, akik ellen a CSU manővere irányul. Az SPD komolyan veszi a CSU új támadását és minden erejével azon lesz, hogy kudarcra kárhoztassa Strauss elterelő hadműveletét.
