Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-27 / 281. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 27. A tiszadobi gyermekotthonban működik egy kisebb, jól felszerelt tanműhely sütöde. Itt képezik az intézet tanulói közül azokat, akik ezt a szakmát választották. A házi pékségben nem csak kitűnő kenyér, de különböző finom sütemények is készülnek. (Hammel József felv.) Villámcsapástól a homokverésig Milyen módosítások várhatók a biztosításban? Fehér Lászlót, az Állami Biztosító megyei igazgatóját arra kértük, ismertesse: milyen szerepe és jelentősége van Szabolcs-Szatmár mező- gazdasági termelésében a biztosításnak 1976-ban. Melyek a biztosítással kapcsolatos tapasztalatok, várhatók-e módosítások 1977-ben? — 1976. január 1-el lényeges változások történtek a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítási rendszerében. A változás alapvetően választékbővítést jelentett, más szóval több módozat között és ezek kombinálása alapján választhattak a gazdaságok. Új kockázatok — Az igények alapján új kockázatokat vállaltunk, például a gyümölcstermelést jelentősen érintő tavaszi fagykárért. Az ár- és belvízkockázatot összevontuk, s ezzel lezártuk a korábbi vitát. Az állatbiztosításoknál alapvető változás, hogy a kártérítés mértéke követte a felvásárlási árváltozásokat. Űj, hogy a száj- és körömfájás által okozott károk térítésére is van biztosítási lehetőség. A változásokkal sok korábbi jogos igényt élégítet. tünk ki, de vannak még problémák, melyekre keressük a megoldást. — Az 1976. évre még csak részértékeléseink vannak, de ezekből is hasznos tapasztalatokat tudunk levonni. Megyénkben a legnagyobb károkat mindig a jégverés okozza. Bár az ötéves átlagtól ke. vesebb jégveréses nap volt, de így is 13 ezer hektár szenvedett jégkárt. Nagyobb mértékű volt viszont a kalászosok téli, tavaszi kipusztulása. Ezekre a károkra 42,5 millió forint térítést fizettünk ki. Jelentős volt még a viharkár és az új kockázatvállalásként jelentkező tavaszi fagykár. — Nem végleges adatok szerint ezekre a károkra 200 millió forint kártérítést fizetünk ki. Alkalmazkodni a szerkezethez — A növénybiztosításnak két módozata van. Az úgynevezett I-es nagyüzemi növénybiztosítás a kárrendezés aprólékos módszere helyett a termelőegység egészét tartja szem előtt, s a károkat a hároméves átlaghozamok alapján biztosított termésig térítjük üzemi szinten. A biztosítás így követi az üzemek technológiai fejlődését, alkalmazkodik a kialakult tér. melési szerkezetekhez. Ez kétféle veszélynemre terjed ki és a károkat nem táblánként, hanem üzemi szinten térítjük. A másik módozat az úgynevezett Il-es nagyüzemi növénybiztosítás. Ez három veszélynemre: — jégre, vízre, tűz-villámcsapásra — terjed ki, s a károk térítése az egyes táblánként történik. — A mezőgazdasági üzemek 75 százaléka korszerű egyes módozatra kötött szerződés Az év végére becsült mintegy 200 millió forint kár 70 százalékát az I-es módozattal rendelkező gazdaságoknak térítjük. Ugyanakkor a növénybiztosítási díjnak ők csak 48 százalékát fizették. Három év átlaga — Végül néhány mondat arról, milyen módosítások várhatók 1977-re. Azoknál a gazdaságoknál, ahol az 1974— 76. évi átlagtermések alacsonyabbak az 1973—75. évi átlagterméseknél, a hároméves átlaghozamot 1973—75-re vesszük figyelembe. Ez a termelőszövetkezeteknek kedvez. További módosítások az I-es növénybiztosításnál: a tavaszi fagykockázatot kiterjesztjük a bogyós gyümölcsösökre is. Megoldjuk azt a problémát, amely az újtelepítésű, termőre forduló gyümölcsösök hozamának az átlagtermésbe való számítása jelentett. Az ezzel kapcsolatos intézkedés sok gazdaságot kedvezően érint. — Egyszerűsítjük a növény, biztosításhoz kapcsolódó adatszolgáltatást. A jövőben csak évente egyszer, júniusban kell közölni a biztosítandó növényféleségeket és a hozamértéket. A júniusig előforduló, térítésre kerülő károkat az előző évi hozamok alapján egyenlítjük ki. — Az állatbiztosításnál elmarad a tenyészállat- és lóbiztosításokhoz kapcsolódó egyedi felsorolás. Növendék és hízóállat biztosításánál, ott ahol a kártérítés összege a fizetett díj ötven százaléka alatt marad 10, ha nem volt kár, 20 százalékos díjvisszatérítést alkalmazunk, s ezt már ebben az évben visszamenőleg kifizetjük. Tűzoltó a frizsiderben nők még bizonyára II nem hallották a nem mindennapi esetet, amikor az n-i önkéntes tűzoltóparancsnok csaknem ben- nefagyott egy Lehel hűtő- szekrényben. A hatvanadik évét taposó, jó kedélyű tűzoltóparancsnok maga mesélte a történetet nemrégiben, egy ünnepi vacsorán, amikor a tűzoltó-egyesület fennállásának ötvenéves jubileumát ünnepelték. — Ilyentájban történt, már kiforrt az újbor. Van már vagy nyolc éve. Nyáron vettünk egy kétszázötven literes Lehel hűtőszekrényt. Meg- gusztáltuk, amikor beállítottuk a konyhában a helyére, bekapcsoltuk, zümmögött is rendesen, hamarosan jó hideg volt benne. A feleségem, aki nem nézi jó szemmel, ha időnként kissé pityókásan állítok haza, tréfásan megfenyegetett: „Ha legközelebb beiszol, Feri, a hűtőszekrénybe dugom a fejed, hogy kijózanodj !” Jót nevettünk mindketten az ötleten, aztán el is felejtettük. Elmúlt pár hónap, jött az ősz, a szüret... Egyik nap a feleségem elment a szomszéd faluba. Hát, egyszer csak beállít komám a szomszédból. Szombat délután volt, leültünk egy kicsit beszélgetni. De ugye, száraz torokkal nem ízlik a beszéd — megszívtam hát a hordót. Aztán, hogy, hogy nem, még egyszer-kétszer fordultam a kancsóval... Addig-addig beszélgettünk, míg ránézek az órára, és ha egy kicsit homályosan is, de látom: félóra múlva itt a busz a feleségemmel... Be kell vallanom, hogy megijedtem. Tudtam: ha az asszony piásan talál idehaza, lesz nemulass. Méghozzá jó pár napig! Hűha, mondom a komámnak, bontsunk asztalt, mert az én fejemnek még ki kell tisztulnia, míg megjön az asszony! Fel is szedelőzködött, elment. No, nekem főtt (meg forgott is egy kissé) a fejem: rrii az ördögöt csináljak, hogy kijózanodjak, de teljesen. És főleg gyorsan. Eszembe jutott a hűtőszekrény... Nem is sokat töprengtem. Gyorsan kipakoltam az ennivalót, kiszedtem a polcokat is, kihoztam egy szőnyeget a szobából. Odaterítettem a hűtő elé. Szépen kényelembe helyeztem magam hason fekve — és beledugtam a fejem a hűtőszekrénybe. Előtte még a legnagyobb hűtésre állítottam a kapcsolót. Amennyire csak lehetett, behajtottam az ajtót, hogy minél kevesebb menjen kárba a drága jó hidegből... Eltelt vagy egy negyedóra, félig-meddig elszenderedtenv. Már nem is fázott a fejem! Változások előtt Hal az asztalon Figyelmet érdemlő tanácskozásnak adott helyet Százhalombattán egy halas gazdaság: a Halászati Termelő- szövetkezetek Szövetsége tartotta küldöttközgyűlését. Tagjai az ország minden részéből képviseltették magukat: 17 halászati téesz — köztük a fehérgyarmati és a nyíregyházi — és új vonás, hogy 12 mezőgazdasági termelőszövetkezet is tagként volt jelen. Cél, hogy a szövetség mg. tsz-tagjainak számát 25- re növeljék. Ha ez megvalósul, a mezőgazdasági téeszek- hez tartozó tógazdaságok 75 százaléka összehangolt célok alapján_működne együtt. így még növelni is lehet a szövetség által 1980-ra tervezett csaknem 69 ezer mázsát elérő haltermelést. Ehhez persze szükséges néhány jogi, szervezeti változtatás is. Például: meg kell szünetni azt a hátrányt, hogy a htsz-ek csak meghatározott időre kapják meg egy-egy adott víz halászati, jogát, míg az mg. tsz-ek határozatlan időre. Ezt a TOT elnöksége is indítványozta. A MÉM miniszteri értekezlete egyetértett azzal, hogy a jelenleg halászati célra nem hasznosított víztárolók másodlagos halászati használati jogát a szövetség tagszövetkezetei kapják. Ugyancsak javasolta a miniszteri értekezlet, hogy ha a htsz-ek állami támogatással korszerűsítenek tógaz- daságszerűen működtető folyóholtágakat, azok használati joga legalább 30 évre szóljon. Uj kezdeményezés a területi vízügyi szervek, htsz-ek és állami gazdaságok társulása a vizek hatékony halászati hasznosítása érdekében. Ilyen társulásokra Szabolcs- Szatmárban nem kerül sor, mert azt a korábbi gyakorlatot folytatják, hogy átveszik a termelőszövetkezetektől meglévő tavaikat és az így megnövelt területen gazdálkodnak. Feladatként beszélték a szövetkezeti halászok: a fejlesztési arány növeléséről, a tagság és az alkalmazottak helyesebb arányáról, a ha- lásztanuló-képzés fejlesztéséről. A halászati termelőszövetkezetek és a szövetség soraiba lépő mezőgazdasági termelőszövetkezetek jó együttműködése, munkája reményt nyújt arra, hogy gyorsabban, eredményesebben fejlődik majd a hazai halászat, több hal jut az asztalunkra. Duruzsolt a fülem mellett a gép, majdnem elaludtam... Arra riadok, hogy rángat az asszony, kiabál. „Mi a fenét csinálsz te itt?! Meg vagy őrülve?” Én meg csak fel- pislantok nagy kábán, és mondom: „Hát nem te mondf tad, mikor megvettük a hűtőt, hogy ettől ki lehet józa- nodni...” No, lett haddelhadd! Eli- bém tartotta a borotválkozótükrömet, nézzem meg magam. Hát... olyan volt a hajam minden szála; mint jó zúzmarás időben a villanydrótok... Ha nem jön időben a feleségem, tán meg is fagyok... A zóta is emlegeti azasz- szony a dolgot. Hogy ő mentette meg a Jászberényi Hűtőgépgyárat a csődtől. Mert gondoljuk csak meg, milyen rossz reklám lett volna, ha hírül adják az újságok: egy tűzoltó belefagyott a hűtőszekrénybe... Tarnavölgyi György fl gyógyszerforgalmazás új rendjéről Több idő a gyógyításra Mindannyiunkat érint a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról, illetve a gyógyszerek térítési díjáról közelmúltban megjelent rendelet. Lényege, hogy megszűnik a gyári gyógyszerkészítmények, alapanyagok fogyasztói ára és az értük fizetendő térítés összege közötti kettősség. Ennek egyik következménye: olcsóbban vásárolhatjuk majd azokat a gyógyszereket, amelyeket eddig rendelvény nélkül teljes áron vettünk — többnyire azért, mert sajnáltuk hosszú várakozással tölteni az időt az orvosi rendelőben. Ez tehát az állampolgároknak kedvezmény, de vajon miként érinti az egészségügyi szolgálat munkáját, hogyan könnyít annak terhein. Hatszázezer recept — A megyéből eddig havonta átlagosan több mint 600 ezer vény érkezett az igazgatósághoz. Járvány esetén ennél több is. Ezeket mi is ellenőriztük, s ez rendkívül nagy adminisztrációt jelentett — így összegezte eddigi feladatukat dr. Szilvási Zsig- mond a Szabolcs-Szatmár megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosét. — Az új rendelet természetesen egyszerűsíti a mi munkánkat, de a megyében dolgozó 230 körzeti orvosét is. Különösen sok időt igényelt a receptírás az üzemorvosoktól. Rendelési idejük körülbelül nyolcvan százalékát töltötték ezzel. Most a felszabaduló órákat az üzemi higiénia ellenőrzésére, a gyógyító — és megelőző munkára, szűrésekre fordíthatják. A betegeknek is bizonyára kevesebbet kell majd ezután az orvosi rendelőben várakozniuk. És szerintem még egy igen lényeges hatása lesz a gyógyszerforgalmazás új rendjének: a házi gyógyszer- tárak felesleges felduzzasztásának véget vet. Megelőzni... Az új rendelkezés jelentősen érinti a gyógyszertárak munkáját is. Dr. Juhász Bar- nabásné megyei főgyógyszerész erről a következőket mondta el: — A gyógyszertárak vények, kel kapcsolatos adminisztratív tevékenysége lényegesen csökken. Könnyebbség lesz például, hogy a térítési díj kerül ezentúl a gyógyszerek dobozára, ebből is tájékozódhat a lakosság a gyógyszerárak alakulásáról. Másrészt megkönnyíti a gyógyszertári dolgozók munkáját is, ami a számításokat illeti. De feladatot is ró a gyógyszerészekre: mivel 160 gyógyszer — a legkeresettebbek — január elsejétől vény nélkül is kaphatók lesznek 15 százalékos térítés ellenében, a gyógyszert kiadóknak kell majd megadniuk e gyógyszerek használatára vonatkozó felvilágosítást, és minden esetben felhívni a figyelmet a túlzott gyógyszerfogyasztás ártalmára. így nő a gyógyszertári dolgozók egészségügyi nevelési feladata. Felelősségüket növeli az is, hogy míg eddig a gyógyszerek kiadását a vényekről utólag is tudták ellenőrizni (például, hogy nem történt-e gyógyszercsere) erre most nem lesz mód, mert a recepteket vissza kell adni a betegeknek. Munkájuk így még több figyelmet és körültekintést igényel. Kevesebbet várunk A felkészülésről is beszélt a főgyógyszerész: — Megyénkben a gyógyszerellátás területén dolgozók szakmailag jól felkészültek. A gyógyszerészek az orvosok szaktanácsadói, akik az új gyógyszerek ismertetésével a gyógyító orvos partnerévé válnak. Megyénkben két hivatásos gyógyszerismertető gyógyszerész dolgozik, akik az intézeti orvosoknak és a gyógyszerészeknek rendszeresen tartanak előadásokat az új készítményekről, felhasználási területéről, a mellékhatásokról. — A receptírás az orvosi munka szerves része, nagyon időrabló, indokolt volt már, hogy a megszokott rendszeren változtassanak — mondja Nyíregyháza 1. számú körzetének orvosa, dr. Valent Mihály. Napi rendelési időnk 20-25 százalékát töltöttük eddig receptírással. Én azt várom az új rendelkezéstől, hogy csökken majd a várakozási idő az orvosi rendelőkben és több időt tudunk majd fordítani a gyógyító munkára is. Soltész Ágnes A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyíregyházi üzemegységében zsilipelzárót készít a lakatosok egy csoportja, a háttérben földgyalugép javítását végzik. (Elek Emil felvétele)
