Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 5. Nagy mennyiségű cserépedény-gyűj­teménnyel rendel­kezik a vásárosna- ményi Bereg Mú­zeum. Felvételünk a múzeum új rak­tárában készült. (Elek Emil íelv.) ! NEB-vizsgálat az iskolákban Javítani a feltételeket Hogyan készültek fel az iskolák és a fenntartó községi tanácsok az idei tanévre? Megoldották-e kielégítően a zavar­talan oktató-nevelő munka tárgyi, személyi és egyéb, a taní­tás rendjéhez szorosan kapcsolódó feltételek megteremtését? Ezekre a kérdésekre keres­te a választ az a nyolcvankét népi ellenőr, akik ez év szep­temberében 28 általános isko­lában, 2 gimnáziumban, 6 szakközépiskolában és egy gyógypedagógiai iskolában tartottak vizsgálatot. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén is napirendre került vizsgá­lat során külön figyelmet for­dítottak arra, hogyan való­sulnak meg az iskolák ellá­tási szintkülönbségeinek csök­kentésére hozott intézkedé­sek. Megállapították, hogy a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban erre a célra 98,5 millió forintot kaptak az iskolák. Az általános iskolákat felszerel­ték a 113 féle alapvető tan­eszközzel. 1975-ben kezdődött az újabb minőségi javítás, az újabban igényelt tanszerek 35 százalékát kapták meg eddig az iskolák. Milliók a felszereltségre A népi ellenőrök megálla­pították: a tanácsok kiemel­ten foglalkoznak a hátrányos helyzetben lévő általános is­kolák felszereltségének pótlá­sával. Az alapcélt szolgáló központi kereten túl a taná­csok saját erőforrásból 80 millió forintot költöttek a szintkülönbségek csökkenté­sét elősegítő taneszközökre. 1976 évre a teljes megyei ke­retet lekötötték a tanácsok, illetve az iskolák; 8—10 mil­lió forint értékű, ma már igen nehezen nélkülözhető tanári fal is a megrendelések között van. A vizsgálat során tisztázó­dott: a vizsgált közoktatási intézmények vezetői, az isko­lákat fenntartó szervek meg­felelően készültek fel az is­kolai év megkezdésére. Az oktatásügy továbbfejlesztését szolgáló KB-határozat és az azokat követő állami intéz­kedések kedvező hatást gya­koroltak az iskolákat fenn­tartó tanácsokra, az iskolave­zetésre. A tanácsok, a pénz­ügyi elszámolásban közremű­ködő gondnokságok az esedé­kes felújítási és karbantartási munkálatokat megtervezték, a fontössági sorrendet megál­lapították. Mégis nehézségek­be ütközött a tervező és ki­vitelező kapacitás megoldása. A kivitelező vállalat, vagy magánvállalkozó több helyen nem tartotta be a szerződés­ben vállalt határidőket: Nyír­egyházi 6. sz. Általános Isko­la, gávavencsellői gimnázi­um, Tiszalöki Általános Is­kola, nyírpilisi iskola, Nyír­egyházi Vásárhelyi Pál Szak- középiskola. Ha p közi és tankönyv Milyen hibákra bukkantak még a népi ellenőrök? A leg­gyakrabban előforduló hiba, hogy a fűtőtestek felújítása elhúzódik. A megye több is­kolájában korszerűtlen, zsú­folt a napközis épület, nem elégíti ki a követelményeket. A megyében a 21 ezret meg­haladja az egész napra nap­közibe felvett tanulók száma. A tankönyv és tanszerellá­tásról megáltepították: az ál­talános iskolák többségében az ellátás jó volt, de előfor­dultak helyi gondok, mert az iskolák egy része a kívántnál kevesebb tankönyvet rendelt. Nem megfelelő viszont a szakközépiskolák tankönyvel­látása. Az iskolára történő előké­szítésről is tájékozódtak a népi ellenőrök. Ezek szerint az iskolaérettséget megállapí­tó vizsgálatok helyenként formálisak voltak, néhol a szülők ellenállása nehezítette a munkát. A megyében szep­temberben 1809' általános is­kolai tanár, 1522 tanítói képe­sítésű, 194 képesítés nélküli (szakképesítésük megszerzése folyamatban van) és 21 nyug­díjas pedagógus dolgozott. Beszerzés, tárolás A NEB több javaslatot tett az új tanévre való jobb fel­készülés érdekében. így ja­vasolták, hogy a tanácsok a következő évi fejlesztési, fel­újítási munkálatokat időben rendeljék meg, s oldják meg mindenütt a szemléltetőeszkö­zök szakszerű tárolását, szor­galmazzák a még hiányzó eszközök beszerzését. (PG) Z áhonyban, az ezer­nyi sínpár közelé­ben áll egy taka­ros szolgálati lakás. Az épület napos oldalán sétálgat özv. Szögyényi Bertalanné, aki több mint öt ven éve él a sínek birodalmában. Különös ellentét, hogy fehér haját mozdonyfekete kendő takar­ja. Az ember önkéntelenül is hasonlatra gondol, amikor meglátja mély ráncokkal be­hálózott, kedvesen öreges ar­cát. Hetvenhárom év nyomai ezek, s e hosszú kor csak az utóbbi harminc évben hozott neki igazán kedveset, szépet. Ebben a korban is érthető az anyai öröm, s az az elégedett­ség, amelynek hangján gyer­mekeiről beszél. Mind a né­gyen vitték valamire, megbe­csült tagjai a társadalomnak. A három fiú vasútitiszt, s mind a hárman tagjai a munkásőrségnek. A háromszobás vasúti ház legkisebb szobájában beszél­getünk. Ez az ő szerényen berendezett, meleg otthona. A másik szobában lakik Gé­za fia a feleségével, s mellet­tük a két unoka. Persze, a küszöbök nem jelentenek ha­tárt, gyakran átmegy a másik szobába a cserépkályhához hátát melengetni. Most, hogy lassú mozdulatokkal leült a régi heverőre, visszatekint a hét évtizedre. A szomszédos Tiszabezdé- den született, akárcsak a né­hai férje. Az esküvő után itt kezdték az életet, aztán a ti- szaszentmártoni váltókezelői lakásba költöztek. Ha jól em­lékszik, 1936-ban Záhonyba költözött a család, s azóta is itt élnek. A gyermekek szin­te a sínek között nőttek fel, s apjuk hatására, no meg any­juk biztatására valamennyien a vasutas szakmát választot­ták. Gyermekkorukban Zá­hony még parányi állomás volt, anyjukkal együtt tanúi lehettek az itteni hatalmas fejlődésnek. A váltókezelők fizetése so­sem volt átlagon felüli, a négy gyermeknek pedig sok kenyér, sok ruha kellett. így érthető, hogy Ida néni részes földet művelt, gyakran lát­hatták a dűlőutakon ölében valamelyik gyermekével, vál­lán kapával. Akkoriban még nem kaptak tüzelőutalványt a vasutasok, s hogy meleg le­gyen a lakás, asszony létére ducskót vájt a földből a Ti­sza közelében. A háború éveiben, a cserevilágban ba­tyut vett vállára és hosszú kilométereket gyalogolt, hogy gyermekei ne éhezzenek. Egy olyan szót is hallunk, ame­lyet a fiatalok nem ismernek: — Vállamra vettem a ba­tyut és mentem zajdázni. Vittem a sót, hoztam helyet­te a lisztet. Gyermekei — lánya és há­rom fia — munka mellett szereztek érettségi bizonyít­ványt és tiszti oklevelet. Amikor alakulóban volt a munkásőrség a községben, a fiúk egyszerre jelentkeztek. — Dehogy elleneztem. Büszke vagyok mind a há­romra. Az alakulásnál Géza még nőtlen volt, én indítot­tam szolgálatba, vasaltam, Három fiú Kalap és kosár A dombok felé, ahol az orenburgi gázveze­ték huszti komp­resszorállomása épül, Izán keresztül vezet az út. Ti­sza menti község. Sajátosan nagy kultusza van itt a fűz- vessző fonásának. Talán nincs is olyan parasztház, ahol az udvaron ne állna gúlába rakva több száz ké­ve vessző. Bőven terem an­nak a folyónak az árteré­ben, amely megyénk észak­keleti részét is határolja. A tetszetős és divatos ko­sarakat. korsókat, szép őszi időben asszonyok, idős em­berek a házak elé ülve fon­ják. így nemcsak dolgoz­nak, társas életet is élnek. Szórakoztató, nagy látvány számukra, hogy a gépek, az építőanyagot szállító jármű­vek előttük zúgnak el sza­kadatlan láncban a dombok felé. Vaszilij Andrejevics Ho- lotov, a Micsurinról elne­vezett kolhoz elnöke mond­ta, nagyon jól ismerik a magyarok munkáját, szerin­tük derekasan dolgoznak. De vajon a szabolcsi építő­munkások tudják-e. hogy a kolhozban miként dolgoz­nak, mit termelnek. A jól megtermett, hatá­rozott és mindig komoly kolhozelnök az utóbbi kérdésre elmosolyodott: — Ahogyan mi látjuk, az itt dolgozó magyarok mun­káját, úgy barátaink is lát­hatják, mit termelünk mi, hogyan dolgozunk. Barát­koznak, beszélgetnek egy­mással az építőmunkások, és kolhozunk tagjai. Egyéb­ként 3537 hektáron gazdál­kodunk. ebből csak 580 hektár a szántó. Sok a rét, a legelő, az erdő, ezért nagy az állattenyésztés. A szán­tóföldeken 120 hektáron burgonyát, 200 hektáron ga­bonát, 130 hektáron kuko­ricát és a többin a város ellátására zöldséget terme­lünk. A kolhoz jövedelme évente 2 millió 200 ezer ru­bel. M int bárhol a világon, Izán is kellemesek az őszi. a falusi al­konyok. Csordáról ballag­nak haza az apró termetű, de nagy tőgyű borzderes te­henek, mezei munkából térnek meg a földművelők, a traktorosok. Sajátos vi­szont, hogy a hangszórók az utcákon, a tereken állandó­an zenét sugároznak. Mint­ha mindég, mindennnap ün­nep lenne. Mihajlov Vaszil- jevics Macsko, a tanácsel­nök. aki szintén kísérőnk volt — mondta: — Nincs ünnep. Nálunk már így szokás, hogy a hang­szórók, hajnaltól késő estig üzemelnek. De nem a zene a jellemző, nem ez az érde­kes, bár ez is hozzá tartozik a mi életünkhöz. Az új há­zak. és az, hogyan élnek a kolhoztagok, az számunkra a fontos. Az utóbbi időben sokan vásároltak személy­autót. és egyre többen vá­sárolnak. Valóban sok új ház épült és épül, takarosak a por­ták, és ott van a személy- gépkocsi is nagyon sok ud­varon. A 3537 hektár, a segédüzemek. köztük a vesszőfonó 2500 kolhoztag­nak nyújt megélhetést. Mi­lyen megélhetést, erre me­gint csak V. A. Holotovtól kérdeztük a választ. — A jövedelem 50 száza­lékát a segédüzemekben termelik meg. ott foglalkoz­tatjuk a legtöbb embert. A gépesítés nagyfokú! 36 traktorunk, 22 teherautónk, 90 utánfutónk és ren­geteg betakarítógépünk van. Kézzel már alig kell vala­mit művelni, leginkább a mély fekvésű részeken, fü­vet kaszálnak. A kolhozta- gok jövedelmét növeli a háztáji. Ezt a végzett mun­ka szerint adjuk, a negyed-, vagy félhektárt. Amit ott termelnek, vagy a jószág­gal etetik fel. vagy a piacon értékesítik. A z izai Micsurin Kol­hoz a huszti járás egyik legeredmé­nyesebben dolgozó mezőgaz­dasági üzeme. Többször kaptak elismerést, vándor­zászlót megérdemelten. Ku­koricából hektáronként 100 mázsát termelnek, a búza hozama 40—45 mázsa, éven­te 800 növendéküszőt érté­kesítenek és tehenenként 250—280 kilogramm tejet fejnek. A segédüzemágak 800 ezer rubellal járulnak hozzá a jövedelemhez. Csak néhány perces láto­gatást terveztünk a kolhoz­ban, a községben.' és néhány óra lett belőle. A kolhoz el­nöke a vendégszeretet, a ba­rátság jelképeként egy-egy kis kosarat adott ajándékba. Mondta: „Huszt a kalapjá­ról. Iza a kosaráról híres.” Most, hogy épül a gázveze­ték és készítik ott a dom­bokon a kompresszorállo­mást. mindkét helység ettől nevezetesebb. Ez volt az in­díték a látogatásra, és hasznos, jó alkalmat terem­tett a beszélgetésre. Seres Ernő Hz idős emberekért Megbízás a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak A nyugdíjasok érdekében, a nyugdíjfolyósító igazgató­ság és az Állami Biztosító hasznos megállapodást kö­tött. Az igazgatóság elvállal­ta, hogy azoknak az idős em­bereknek, akik erre megbí­zást adnak, a biztosító díju­kat nyugdíjukból havonta egyenlő részletben levonja. Ezt a rendszert 1976. március 1-től már több megyében al­kalmazzák. Könnyebbséget jelent ez a nyugdíjasoknak, nem kell a postára fárad­niuk, vagy lakásukon, hely­hez kötve a biztosító megbí­mostam az egyenruháját. Mostanában meg vigyázok az unokákra, ha foglalkozásra kell mennie. Amikor kitünte­téseket kaptak, mindig velük örültem. Egy érdekes történet a fiúkról: — Úgy adódott, hogy mind a háromnak majdnem egy­szerre született gyermeke 1967-ben. A közös névadó ünnepséget az állomás proto- kolltermében rendeztük meg. Nagy híre ment a do­lognak, sosem felejtem el. ★ ■ ■ O zv. Szögyényi Berta- lannét csütörtökön má­sodszor hívták a proto- kollterembe« Az állomás és a község vezetőinek jelenlé­tében november 7. tiszteleté­re a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatával tüntették ki. A bensőséges ünnepségen a kitüntetést a munkásőrség országos pa­rancsnokának megbízásából Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Nábrádi Lajos zottját várni. Az sem történ­het meg, hogy kár esetén, a különböző okok miatt elma­radt díjfizetésre hivatkozva a nyugdíjas ne kapjon kár­térítést. (Ilyen eset sajnos, gyakran előfordul.) Az új szolgáltatást 1977. jú­lius 1-től megyénkben is be­vezetik. Szabolcs-Szatmárban a 74 200 nyugdíjasból több mint húszezren rendelkez­nek biztosítással. Ha a nyug­díjas hozzájárul, akkor a gép j árműf elelősség-biztosítás és az egyéni gazdálkodó ál­latbiztosításának díja, kivé­telével — a nyugdíjfolyósító igazgatóság intézi az átuta­lást. A megbízás visszavoná­sig érvényes, új megbízatást azonban csak az ÁB fiókjai köthetnek és a kártérítési ügyeket is ők intézik. Az Állami Biztosító a kö­vetkező napokban felkérő le­velet intéz minden nyugdí­jashoz, és a díjlevonási meg­bízást az aláírt válaszlevél je­lenti. A felkérő levél küldé­sére azért kerül ilyen korán sor, hogy aki az épületbizto­sítási díjat egyszerre, egész évre egyenlíti ki, január el­sején már csak június 30-ig terjedő időre fizessen. A figyelmesség azzal is ki­egészül, hogy az Állami Biz­tosító a károk rendezését egyszerűsíti. A nyugdíjasnak csak a kárt megelőző utolsó nyugdíjszelvényét kell bemu­tatni, vagy levélben megkül­deni. Ez a biztosítás érvé­nyességét igazolja és a kárt gyorsan, megnyugtatóan ren­dezik. Előkészületben Földrajzi névtár A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter rende­letben intézkedik a Földraj­zi névtár összeállításáról. En­nek megfelelően 1977. és 1979. között a földrajzi neve­ket tartalmazó megyei köte­tek jelennek meg, amelyek­ben a nevek községenként és a teljes megyére vonatkozóan is betűrendben találhatók. Minden kötethez a neveket feltüntető 1 :150 000 méret­arányú térképek tartoznak. Az egyes kötetek az állam- igazgatási helynevek mellett tartalmazni fogják a termé­szeti földrajzi tárgyak (dom­borzati elemek, természetes álló- és folyóvizek, természe­ti és etnikai tájak), a külterü­leten lévő települések, a köz­területek (utak, utcák, terek kivételével), a települések belterületi részei, a közleke­dés és a vízgazdálkodás kö­rébe tartozó mesterséges léte­sítmények elnevezését. Előzetes becslés szerint egy-egy megyei kötetben át­lagosan 2000 földrajzi név lesz, ez településenként a te­rülettől függően átlagosan 13 névnek felel meg. A Földrajzi névtár megje­lentetése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a külön­féle intézmények és a lakos­ság használatára az élő, gya­korlatban létező neveket rög­zítse, és ezzel elősegítse egy­séges alkalmazásukat. A helyes példányszám megállapítása jelenleg van folyamatban. Intézmények, vállalatok, iskolák, sőt a té­ma iránt érdeklődő magán- személyek is, 1976. november 25-ig írásban jelenthetik be igényüket a Földmérési In­tézetnél, Budapest, V., Gu- szev u. 19-ben. A Földrajzi névtár egyes köteteinek irányára 75— 110,— Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents