Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-05 / 262. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. november 5. Nagy mennyiségű cserépedény-gyűjteménnyel rendelkezik a vásárosna- ményi Bereg Múzeum. Felvételünk a múzeum új raktárában készült. (Elek Emil íelv.) ! NEB-vizsgálat az iskolákban Javítani a feltételeket Hogyan készültek fel az iskolák és a fenntartó községi tanácsok az idei tanévre? Megoldották-e kielégítően a zavartalan oktató-nevelő munka tárgyi, személyi és egyéb, a tanítás rendjéhez szorosan kapcsolódó feltételek megteremtését? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az a nyolcvankét népi ellenőr, akik ez év szeptemberében 28 általános iskolában, 2 gimnáziumban, 6 szakközépiskolában és egy gyógypedagógiai iskolában tartottak vizsgálatot. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén is napirendre került vizsgálat során külön figyelmet fordítottak arra, hogyan valósulnak meg az iskolák ellátási szintkülönbségeinek csökkentésére hozott intézkedések. Megállapították, hogy a negyedik ötéves terv időszakában erre a célra 98,5 millió forintot kaptak az iskolák. Az általános iskolákat felszerelték a 113 féle alapvető taneszközzel. 1975-ben kezdődött az újabb minőségi javítás, az újabban igényelt tanszerek 35 százalékát kapták meg eddig az iskolák. Milliók a felszereltségre A népi ellenőrök megállapították: a tanácsok kiemelten foglalkoznak a hátrányos helyzetben lévő általános iskolák felszereltségének pótlásával. Az alapcélt szolgáló központi kereten túl a tanácsok saját erőforrásból 80 millió forintot költöttek a szintkülönbségek csökkentését elősegítő taneszközökre. 1976 évre a teljes megyei keretet lekötötték a tanácsok, illetve az iskolák; 8—10 millió forint értékű, ma már igen nehezen nélkülözhető tanári fal is a megrendelések között van. A vizsgálat során tisztázódott: a vizsgált közoktatási intézmények vezetői, az iskolákat fenntartó szervek megfelelően készültek fel az iskolai év megkezdésére. Az oktatásügy továbbfejlesztését szolgáló KB-határozat és az azokat követő állami intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az iskolákat fenntartó tanácsokra, az iskolavezetésre. A tanácsok, a pénzügyi elszámolásban közreműködő gondnokságok az esedékes felújítási és karbantartási munkálatokat megtervezték, a fontössági sorrendet megállapították. Mégis nehézségekbe ütközött a tervező és kivitelező kapacitás megoldása. A kivitelező vállalat, vagy magánvállalkozó több helyen nem tartotta be a szerződésben vállalt határidőket: Nyíregyházi 6. sz. Általános Iskola, gávavencsellői gimnázium, Tiszalöki Általános Iskola, nyírpilisi iskola, Nyíregyházi Vásárhelyi Pál Szak- középiskola. Ha p közi és tankönyv Milyen hibákra bukkantak még a népi ellenőrök? A leggyakrabban előforduló hiba, hogy a fűtőtestek felújítása elhúzódik. A megye több iskolájában korszerűtlen, zsúfolt a napközis épület, nem elégíti ki a követelményeket. A megyében a 21 ezret meghaladja az egész napra napközibe felvett tanulók száma. A tankönyv és tanszerellátásról megáltepították: az általános iskolák többségében az ellátás jó volt, de előfordultak helyi gondok, mert az iskolák egy része a kívántnál kevesebb tankönyvet rendelt. Nem megfelelő viszont a szakközépiskolák tankönyvellátása. Az iskolára történő előkészítésről is tájékozódtak a népi ellenőrök. Ezek szerint az iskolaérettséget megállapító vizsgálatok helyenként formálisak voltak, néhol a szülők ellenállása nehezítette a munkát. A megyében szeptemberben 1809' általános iskolai tanár, 1522 tanítói képesítésű, 194 képesítés nélküli (szakképesítésük megszerzése folyamatban van) és 21 nyugdíjas pedagógus dolgozott. Beszerzés, tárolás A NEB több javaslatot tett az új tanévre való jobb felkészülés érdekében. így javasolták, hogy a tanácsok a következő évi fejlesztési, felújítási munkálatokat időben rendeljék meg, s oldják meg mindenütt a szemléltetőeszközök szakszerű tárolását, szorgalmazzák a még hiányzó eszközök beszerzését. (PG) Z áhonyban, az ezernyi sínpár közelében áll egy takaros szolgálati lakás. Az épület napos oldalán sétálgat özv. Szögyényi Bertalanné, aki több mint öt ven éve él a sínek birodalmában. Különös ellentét, hogy fehér haját mozdonyfekete kendő takarja. Az ember önkéntelenül is hasonlatra gondol, amikor meglátja mély ráncokkal behálózott, kedvesen öreges arcát. Hetvenhárom év nyomai ezek, s e hosszú kor csak az utóbbi harminc évben hozott neki igazán kedveset, szépet. Ebben a korban is érthető az anyai öröm, s az az elégedettség, amelynek hangján gyermekeiről beszél. Mind a négyen vitték valamire, megbecsült tagjai a társadalomnak. A három fiú vasútitiszt, s mind a hárman tagjai a munkásőrségnek. A háromszobás vasúti ház legkisebb szobájában beszélgetünk. Ez az ő szerényen berendezett, meleg otthona. A másik szobában lakik Géza fia a feleségével, s mellettük a két unoka. Persze, a küszöbök nem jelentenek határt, gyakran átmegy a másik szobába a cserépkályhához hátát melengetni. Most, hogy lassú mozdulatokkal leült a régi heverőre, visszatekint a hét évtizedre. A szomszédos Tiszabezdé- den született, akárcsak a néhai férje. Az esküvő után itt kezdték az életet, aztán a ti- szaszentmártoni váltókezelői lakásba költöztek. Ha jól emlékszik, 1936-ban Záhonyba költözött a család, s azóta is itt élnek. A gyermekek szinte a sínek között nőttek fel, s apjuk hatására, no meg anyjuk biztatására valamennyien a vasutas szakmát választották. Gyermekkorukban Záhony még parányi állomás volt, anyjukkal együtt tanúi lehettek az itteni hatalmas fejlődésnek. A váltókezelők fizetése sosem volt átlagon felüli, a négy gyermeknek pedig sok kenyér, sok ruha kellett. így érthető, hogy Ida néni részes földet művelt, gyakran láthatták a dűlőutakon ölében valamelyik gyermekével, vállán kapával. Akkoriban még nem kaptak tüzelőutalványt a vasutasok, s hogy meleg legyen a lakás, asszony létére ducskót vájt a földből a Tisza közelében. A háború éveiben, a cserevilágban batyut vett vállára és hosszú kilométereket gyalogolt, hogy gyermekei ne éhezzenek. Egy olyan szót is hallunk, amelyet a fiatalok nem ismernek: — Vállamra vettem a batyut és mentem zajdázni. Vittem a sót, hoztam helyette a lisztet. Gyermekei — lánya és három fia — munka mellett szereztek érettségi bizonyítványt és tiszti oklevelet. Amikor alakulóban volt a munkásőrség a községben, a fiúk egyszerre jelentkeztek. — Dehogy elleneztem. Büszke vagyok mind a háromra. Az alakulásnál Géza még nőtlen volt, én indítottam szolgálatba, vasaltam, Három fiú Kalap és kosár A dombok felé, ahol az orenburgi gázvezeték huszti kompresszorállomása épül, Izán keresztül vezet az út. Tisza menti község. Sajátosan nagy kultusza van itt a fűz- vessző fonásának. Talán nincs is olyan parasztház, ahol az udvaron ne állna gúlába rakva több száz kéve vessző. Bőven terem annak a folyónak az árterében, amely megyénk északkeleti részét is határolja. A tetszetős és divatos kosarakat. korsókat, szép őszi időben asszonyok, idős emberek a házak elé ülve fonják. így nemcsak dolgoznak, társas életet is élnek. Szórakoztató, nagy látvány számukra, hogy a gépek, az építőanyagot szállító járművek előttük zúgnak el szakadatlan láncban a dombok felé. Vaszilij Andrejevics Ho- lotov, a Micsurinról elnevezett kolhoz elnöke mondta, nagyon jól ismerik a magyarok munkáját, szerintük derekasan dolgoznak. De vajon a szabolcsi építőmunkások tudják-e. hogy a kolhozban miként dolgoznak, mit termelnek. A jól megtermett, határozott és mindig komoly kolhozelnök az utóbbi kérdésre elmosolyodott: — Ahogyan mi látjuk, az itt dolgozó magyarok munkáját, úgy barátaink is láthatják, mit termelünk mi, hogyan dolgozunk. Barátkoznak, beszélgetnek egymással az építőmunkások, és kolhozunk tagjai. Egyébként 3537 hektáron gazdálkodunk. ebből csak 580 hektár a szántó. Sok a rét, a legelő, az erdő, ezért nagy az állattenyésztés. A szántóföldeken 120 hektáron burgonyát, 200 hektáron gabonát, 130 hektáron kukoricát és a többin a város ellátására zöldséget termelünk. A kolhoz jövedelme évente 2 millió 200 ezer rubel. M int bárhol a világon, Izán is kellemesek az őszi. a falusi alkonyok. Csordáról ballagnak haza az apró termetű, de nagy tőgyű borzderes tehenek, mezei munkából térnek meg a földművelők, a traktorosok. Sajátos viszont, hogy a hangszórók az utcákon, a tereken állandóan zenét sugároznak. Mintha mindég, mindennnap ünnep lenne. Mihajlov Vaszil- jevics Macsko, a tanácselnök. aki szintén kísérőnk volt — mondta: — Nincs ünnep. Nálunk már így szokás, hogy a hangszórók, hajnaltól késő estig üzemelnek. De nem a zene a jellemző, nem ez az érdekes, bár ez is hozzá tartozik a mi életünkhöz. Az új házak. és az, hogyan élnek a kolhoztagok, az számunkra a fontos. Az utóbbi időben sokan vásároltak személyautót. és egyre többen vásárolnak. Valóban sok új ház épült és épül, takarosak a porták, és ott van a személy- gépkocsi is nagyon sok udvaron. A 3537 hektár, a segédüzemek. köztük a vesszőfonó 2500 kolhoztagnak nyújt megélhetést. Milyen megélhetést, erre megint csak V. A. Holotovtól kérdeztük a választ. — A jövedelem 50 százalékát a segédüzemekben termelik meg. ott foglalkoztatjuk a legtöbb embert. A gépesítés nagyfokú! 36 traktorunk, 22 teherautónk, 90 utánfutónk és rengeteg betakarítógépünk van. Kézzel már alig kell valamit művelni, leginkább a mély fekvésű részeken, füvet kaszálnak. A kolhozta- gok jövedelmét növeli a háztáji. Ezt a végzett munka szerint adjuk, a negyed-, vagy félhektárt. Amit ott termelnek, vagy a jószággal etetik fel. vagy a piacon értékesítik. A z izai Micsurin Kolhoz a huszti járás egyik legeredményesebben dolgozó mezőgazdasági üzeme. Többször kaptak elismerést, vándorzászlót megérdemelten. Kukoricából hektáronként 100 mázsát termelnek, a búza hozama 40—45 mázsa, évente 800 növendéküszőt értékesítenek és tehenenként 250—280 kilogramm tejet fejnek. A segédüzemágak 800 ezer rubellal járulnak hozzá a jövedelemhez. Csak néhány perces látogatást terveztünk a kolhozban, a községben.' és néhány óra lett belőle. A kolhoz elnöke a vendégszeretet, a barátság jelképeként egy-egy kis kosarat adott ajándékba. Mondta: „Huszt a kalapjáról. Iza a kosaráról híres.” Most, hogy épül a gázvezeték és készítik ott a dombokon a kompresszorállomást. mindkét helység ettől nevezetesebb. Ez volt az indíték a látogatásra, és hasznos, jó alkalmat teremtett a beszélgetésre. Seres Ernő Hz idős emberekért Megbízás a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak A nyugdíjasok érdekében, a nyugdíjfolyósító igazgatóság és az Állami Biztosító hasznos megállapodást kötött. Az igazgatóság elvállalta, hogy azoknak az idős embereknek, akik erre megbízást adnak, a biztosító díjukat nyugdíjukból havonta egyenlő részletben levonja. Ezt a rendszert 1976. március 1-től már több megyében alkalmazzák. Könnyebbséget jelent ez a nyugdíjasoknak, nem kell a postára fáradniuk, vagy lakásukon, helyhez kötve a biztosító megbímostam az egyenruháját. Mostanában meg vigyázok az unokákra, ha foglalkozásra kell mennie. Amikor kitüntetéseket kaptak, mindig velük örültem. Egy érdekes történet a fiúkról: — Úgy adódott, hogy mind a háromnak majdnem egyszerre született gyermeke 1967-ben. A közös névadó ünnepséget az állomás proto- kolltermében rendeztük meg. Nagy híre ment a dolognak, sosem felejtem el. ★ ■ ■ O zv. Szögyényi Berta- lannét csütörtökön másodszor hívták a proto- kollterembe« Az állomás és a község vezetőinek jelenlétében november 7. tiszteletére a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki. A bensőséges ünnepségen a kitüntetést a munkásőrség országos parancsnokának megbízásából Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka adta át. Nábrádi Lajos zottját várni. Az sem történhet meg, hogy kár esetén, a különböző okok miatt elmaradt díjfizetésre hivatkozva a nyugdíjas ne kapjon kártérítést. (Ilyen eset sajnos, gyakran előfordul.) Az új szolgáltatást 1977. július 1-től megyénkben is bevezetik. Szabolcs-Szatmárban a 74 200 nyugdíjasból több mint húszezren rendelkeznek biztosítással. Ha a nyugdíjas hozzájárul, akkor a gép j árműf elelősség-biztosítás és az egyéni gazdálkodó állatbiztosításának díja, kivételével — a nyugdíjfolyósító igazgatóság intézi az átutalást. A megbízás visszavonásig érvényes, új megbízatást azonban csak az ÁB fiókjai köthetnek és a kártérítési ügyeket is ők intézik. Az Állami Biztosító a következő napokban felkérő levelet intéz minden nyugdíjashoz, és a díjlevonási megbízást az aláírt válaszlevél jelenti. A felkérő levél küldésére azért kerül ilyen korán sor, hogy aki az épületbiztosítási díjat egyszerre, egész évre egyenlíti ki, január elsején már csak június 30-ig terjedő időre fizessen. A figyelmesség azzal is kiegészül, hogy az Állami Biztosító a károk rendezését egyszerűsíti. A nyugdíjasnak csak a kárt megelőző utolsó nyugdíjszelvényét kell bemutatni, vagy levélben megküldeni. Ez a biztosítás érvényességét igazolja és a kárt gyorsan, megnyugtatóan rendezik. Előkészületben Földrajzi névtár A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben intézkedik a Földrajzi névtár összeállításáról. Ennek megfelelően 1977. és 1979. között a földrajzi neveket tartalmazó megyei kötetek jelennek meg, amelyekben a nevek községenként és a teljes megyére vonatkozóan is betűrendben találhatók. Minden kötethez a neveket feltüntető 1 :150 000 méretarányú térképek tartoznak. Az egyes kötetek az állam- igazgatási helynevek mellett tartalmazni fogják a természeti földrajzi tárgyak (domborzati elemek, természetes álló- és folyóvizek, természeti és etnikai tájak), a külterületen lévő települések, a közterületek (utak, utcák, terek kivételével), a települések belterületi részei, a közlekedés és a vízgazdálkodás körébe tartozó mesterséges létesítmények elnevezését. Előzetes becslés szerint egy-egy megyei kötetben átlagosan 2000 földrajzi név lesz, ez településenként a területtől függően átlagosan 13 névnek felel meg. A Földrajzi névtár megjelentetése elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a különféle intézmények és a lakosság használatára az élő, gyakorlatban létező neveket rögzítse, és ezzel elősegítse egységes alkalmazásukat. A helyes példányszám megállapítása jelenleg van folyamatban. Intézmények, vállalatok, iskolák, sőt a téma iránt érdeklődő magán- személyek is, 1976. november 25-ig írásban jelenthetik be igényüket a Földmérési Intézetnél, Budapest, V., Gu- szev u. 19-ben. A Földrajzi névtár egyes köteteinek irányára 75— 110,— Ft.
