Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-25 / 279. szám
1976. november 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tsz-kongresszus előtt Interjú dr. Moharos Józseffel, a TOT elnökhelyettesével Munkatársunk felkereste dr. Moharos Józsefet, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szövetkezetpolitikai kérdésekkel foglalkozó elnökhelyettesét, hogy a közelgő kongresszusról beszélgessen vele. — Hol tart a kongresszus előkészítése? — December 15-én ül össze a harmadik országos termelőszövetkezeti kongresszus. A területi szövetségek október 15. és november 15. között tartják azokat a gyűléseket, amelyeken megválasztották a kongresz- szusi küldötteket, sőt részben már a TOT- tagokat is. Viszont október 10-én befejeződött a több embert érintő szakasz: a tsz-ek és társulásaik közgyűléseken, illetve küldöttgyűléseken választották meg küldötteiket a területi ülésekre. — A demokrácia szélesítésének jegyében ez alkalommal a termelőszövetkezetekbe előre kiküldtük azt az anyagot, amely a kongresszus napirendjén is szerepel. Ellenőrizzék, hogy jól ítéltük-e meg a helyzetet és ha úgy gondolják módosítsák az elképzeléseket. Másik fontos célunk volt, hogy a kongresszusra olyan küldötteket válasszanak, akik képviselni tudják azokat a speciális kívánalmakat, amelyeket a szövetkezetek a mozgalom fejlődésével szemben támasztottak. — Mennyiben teljesült ez a várakozás? — Nagy örömünkre szolgál, hogy kivétel nélkül valamennyi közgyűlés, részközgyűlés, küldöttgyűlés — márpedig ezek száma meghaladta a másfél ezret — már az első összehívásra határozatképes volt. Akadtak már témák a mozgalomban, amelyek megtárgyalására csak második, harmadik alkalommal sikerült határozatképes közgyűlést összehozni. A mostani siker tehát azt igazolja, hogy a tsz-tagokat érdekli a kongresszus, bele akarnak szólni annak munkájába. — A gyűlések nagyobbik részén a szövetkezet vezetősége, illetve a közös vállalkozás igazgatósága „adaptálta” a kiadott kong- • resszusi irányelveket. Tehát nem egyszerűen felolvasták a szöveget, hanem azt helyi viszonyaikra alkalmazva feldolgozták. Ahol a beszámolóban saját ügyeikről hallottak, a vita élénk és alkotó volt. — Volt-e a vitának kiemelkedő, központi témája? — Második kongresszusunk előkészítése során a viták középpontjában az SzTK- ügyek álltak. Tehát az, hogy a tsz-tagok hátrányban vannak a betegellátásban, a nyugdíjazás szempontjából. A kormány azóta ezt a panaszt orvosolta. — A mostani vita legjellemzőbb érdekessége: a tsz-ekben együtt dolgozó különböző rétegek aktivitása. A legtöbb felszólaló a traktorosok és a baromfigondozók közül került ki. Mindkét csoport fizikai dolgozókból, általában szakképzett fiatalokból áll. Viszont a traktorosok férfiak, a baromfigondozók túlnyomórészt nők. — Nagy számban szerepeltek a vitában a választott vezetők is, tehát az agronómusok, közgazdászok, áruforgalmisok, munkaügyisek. Észrevehető azonban, hogy hiányoztak a vitából azok, akik oktatással, továbbképzéssel. kulturális kérdésekkel, sportügyek- íoglalkoznak. — Mit kívántak a „rétegképviselők"? — Eltérő helyzetüknek megfelelően mást és mást. Általános volt az igény a fokozottabb képviseletre. Tehát arra, hogy a kongresszus, vagy a TOT ne az „elnökök testületé” legyen, hanem többen kerüljenek be a fizikai dolgozók és a középvezetők, valamint a nők soraiból. — A középvezetők — de az elnökök, fő- agronómusok, főkönyvelők, jogászok is — feltűnő eréllyel hangoztatták: túlságosan szövevényes úton jut el a népgazdasági akarat a tsz-ekbe, nem mindig idejében és nem is mindig egyértelműen. — A nődolgozók képviselői, de a választott vezetők is elmondták, hogy tanulni, fejlődni kell, ám a képzés és továbbképzés nem mindenben felel meg a tsz-adottságok- nak. A továbbképző tanfolyamok tartósak és bentlakásosak. A nők ezeken családi okok miatt nem tudnak részt venni, a vezetők pedig nem szívesen hagyják el tartósan a gazdaságot. A tsz-sajátosságokhoz jobban igazodó képzési és továbbképzési rendszert kellene találni. — Az idősebbek, az alapító tagok figyelme általában a háztáji problémák és a .nyugdíjba került tsz-tagok sorsa felé fordult. Hangoztatták például, hogy az érdek- képviseleti szervezetekben a nyugdíjasoknak is helyet kellene biztosítani. — Szolgált-e meglepetéssel a vita? — Meglepően sokat foglalkoztak a felszólalók a sajtó, a hírközlő szervek munkájával. Megállapították, hogy a megyei lapok, a rádió és a Szabad Föld sok segítséget ad munkájukhoz, így például a kongresszusi előkészítéshez. Hiányolták azonban a televízió, és az egyéb országos lapok segítségét. — Végül is „mi maradt állva” a kiadott tézisek közül és min kell majd, a viták tanulságait levonva, változtani? — Örömmel nyugtázhatom, hogy a kiadott tézisek 90 százaléka egyetértésre talált a közgyűlésen résztvevő százezrek körében. A tanulságokat levonva azonban két irányban módosítani fogjuk az elképzeléseket. Az egyik: határozottabban fogjuk sürgetni az állami irányítás egyszerűsítését és hatékonyabbá tételét. A másik: a szövetkezeti demokrácia és az elhangzott kívánságok figyelembevételével gondoskodni igyekszünk arról, hogy az egyes rétegek — a nyugdíjasok is — megfelelő képviseletet kapjanak. Földeáki Béla VETERÁNOK II. A z orosz föld, a szovjet népek nagy családjának a hazája befogadta és otthont adott sok olyan magyar forradalmárnak, aki a Tanácsköztársaság bukása után menekülni kényszerült az országból. Munkát kaptak, felelős posztokon tevékenykedhettek, részt vehettek a forradalmi munkásmozgalom, ban. Hosszan lehetne sorolni a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosainak nevét, mai munkásságát: akkor több mint nyolcezer nevet és életutat lehetne felsorakoztatni, akik mint a forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosai — habár sokféleképpen alakult a sorsuk az elmúlt évtizedek során — hittel, meggyőződéssel, bátran vállalták a párttól kapott megbízatásaikat. Büszkék lehetünk felszabadulás előtti küzdelmeikre, ök pedig büszkén vállalhatják mindazt, amivé a felszabadulás óta hazánk lett: a szocialista, a szocializmus építésének betetőzésén munkálkodó Magyarországot. Mindenekelőtt a forradalmi harcokban megedzett, az irányítási, vezetési tapasztalatokkal felvértezett kommunistáknak köszönhetjük, hogy országunk a 30 év alatt teljesen átalakult. Az elmaradott agrár-ipari országból modern, szocialista iparral és korszerű szocialista mezőgazdasággal rendelkező ipariagrár országgá lett. A kulturális forradalom eredményeként nőtt népünk műveltsége, jól bizonyítja ezt egyetlen adat, 1938-ban 9 millió, 1974-ben több mint 64 millió könyv jelent meg Magyarországon. A termelés emelésével összhangban emelkedett népünk életszínvonala, gazdagodott élete. Javult a lakosság áruellátása. A bérből és fizetésből élők 90 százalékának már csökkentett, 44 órás munkahete van. Felépült a IV. ötéves tervben előirányzott 400 ezer lakás, s ezzel túlteljesítettük 15 éves, egymillió lakás felépítését előirányzott programunkat. A veteránok munkájára mindig számíthat a Magyar Szocialista Munkáspárt. Egyi. kük a közelmúltban azt mondotta a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai egy népesebb csoportjának: „Tudjátok, hogy mi 25 esztendeig vártunk: hadd nézhessünk egyszer szembe a szocializmus építésének feladataival. Mint tudjátok, csak sok ellenállást leküzdve emelkedhettünk idáig, sok viharban volt részünk, és ma sem mindig kéklik felettünk a mennybolt, de mi sohasem féltünk a nehézségektől, keressük, kutatjuk a felfelé ’ívelő utat..,” A közelmúltban Magyarországon járt az egyik tőkésország küldöttsége. Közülük né- hányan csodálkoztak: hogyan lehet Magyarországon esztergályosból miniszter, bányászból vezérőrnagy. íme a magyar veterán bölcs válasza: „Én inkább azon csodálkozom, hogy önöknél, ahol állítólag demokrácia van, az ilyesmit csodálatosnak tartják...” A veteránok az üzemeket, intézményeket, gyárakat járva gyakran jelzik az ország vezetőinek, hogy célba jutott-e egy-egy elképzelésük, hol és mi akadályozza az előrehaladást. Ennek a felmérhetetlen tenni akarásnak ugyancsak vég nélkül sorolhatnánk a példáit. Forradalmi, ma is alkotó életútjukat NAGYCSERKESZ Nyereség 10 millión felül Elsők között kezdték a megyében és elsőként fejezték be a gabona aratását ezen a nyáron a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben. Nem álllak meg, munkaközben ünnepelték sikerüket. Szalmabetakarítás, tarlóhántás után megkezdték az őszi mélyszántást és október közepére már elvetették a jövő évi kenyérnekvalót. Olyan most a határ, mint egy sima. zöld asztal. A kikelt búzatövek a fagyok kezdetéig bcbokrosodnak és a hótakaró alatt könnyen elviselik a hideget. — Évente 1600 hektáron vetünk kalászost — kezdte a beszélgetést Lakatos József, a szövetkezet fiatal elnöke — és ebből 1150 hektár a búza. Nálunk átlagos 120 hektár helyett 205 hektár terület jut egy kombájnra. Ez minden évben így van. Most 38,8 mázsa -búzát takarítottunk be hektáronként. Ez jobb mind a megyei, mind az országos átlagnál. A múlt évben 150 hektóra bízott területet, az elért eredményeket, régieket, újakat fejből tudja, ismeri. Szükség is van erre, hiszen nap, mint nap szóba kerülnek ezek tervezésnél, összehasonlításnál. Nagy gondjuk mos1 a táblásítás. — A község területének 98 százalékán folytatunk nagyüzemi gazdálkodást 3606 hektáron. Tizennyolc tanyabokorból áll a falu. A bú- ,*.<-rüleln.... táblában van. fejezték le, a többit a tagok hagyományos módszerrel, kézzel takarították be. A földben már nincsen répa, csak a földön. A hét végére beszállítják a központi telepre és kupacokba rakják az elszállításig. — Almából 300 vagonra valót terveztünk a tavasszal és százötven hektáros ültetvényről 420 vagonnal szedtünk le. Évek óta nem volt ilyen kimagasló termés. Jó volt a virágok kötődése, már akkor láttuk több lesz, mint a tervezett. Pótszerződést kötöttünk 350 vagonra, de a szeptemberi csapadék még hetven vagon pluszt eredményezett. Ehhez a nagy meny- nyiséghez időben biztosítani tudtuk a ládákat, így a leszedés okozott csak kisebb nehézséget. November elsejéig azonban ezt is befejeztük és elszállítottuk a MÉK-nek. A szövetkezetben 15 vagon léalma van még, ezt folyamatosan a konzervgyárba visz- szük feldolgozásra. Amit a föld kívánt Hetven vagon plusz ron október végén juttatták földbe a vetőmagot, ami meglátszott a tábla terméseredményén. Nagy gondot fordítottak ebben az évben a talaj-előkészítésre, a tápanyag visszapótlására. A mű- és szerves trágyázást talajvizsgálat előzte meg és ennek eredményeként a megfelelő mennyiségű tápanyagot szórták ki: amit megkívánt a talaj, azt megkapta. — Szeptember közepén kezdtük a vetést és egy hónappal később, október húszadikán több, mint 1100 hektáron befejeztük. Tavaszra marad a 450 hektár árpa elvetése. A tavaszi vetések alá már végeztünk a szántással 830 hektáron, de amíg az idő engedi, addig kint vannak a gépeink a határban, forgatják a talajt. Nekünk csa.k MTZ-nk van, ezekkel végeztük a vetést, szántunk és szállítunk velük. Jövőre vásárolunk MTZ 80- ast és rendeltünk két T—150- est, amiből az egyiket még az év végén megkapjuk. Ezeket a gépeket tudjuk területünkön optimálisan kihasználni. Lakatos József az a típusú szakember, aki az irányításáígy összegezi a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata: „A felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosai megfelelően illeszkednek be társadalmi éle. tünkbe. Részt vesznek a pártós társadalmi szervezetek választott testületéinek munkájában, jelentős számban töltenek be vezető tisztséget. Több évtizedes, gazdag tapasztalataikkal eredményesen segítik a párt-, társadalmi és állami életünk fejlődését. Időt, fáradságot nem kímélve — amig egészségi állapotuk lehetővé teszi — tevékenykednek a szocialista építőmunkában. Párt-, társadalmi és állami szerveink a felszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiemelkedő harcosait az őket megillető politikai és erkölcsi megbecsülésben részesítik...” Az erkölcsi megbecsülést fémjelzi a „Szocialista Hazáért Érdemrend” kitüntetés, amely méltó anyagi,-szociális, kulturális jogokkal, párosul. Jogokkal, amelyek csak a sza. badság fáklyavívőit illetik. Egész népünk boldogulásáért vívott páratlan áldozatkészségükkel a veteránok egész népünk elismerését élvezik. Kőszegi Frigyes c.z akauaiyozza a nagy teljesítményű gépek kihasználását és a növénytermesztési rendszerben való termelést is. Elsőként fejezték be a megyében a kukorica törését: 637 hektáron két SZK—6-os vágta másfél hónapig. Kezdetben 36-38 százalék volt a nedvességtartalma, de később sem csökkent 30 százalék alá. Nincsen még pontos adat, de már látni lehet, az átlagtermés kevesebb lesz a tavalyinál, amikor 52 mázsát takarítottak be egy hektárról. Teljes egészében saját szárítást végeztek. Nagy területen, 205 hektáron volt a szövetkezetnek cukorrépája. A felét géppel szedték ki, Pótolták gondos szervezéssel Nagycserkeszen a növénytermesztés a fő profil. Tavaly tízmillió forint fölött volt a nyereség, az idén is ilyen eredménynyel akarják az evei zárni Ez a nyári időjáráshoz viszonyítva jónak mondható, hiszen minden növényen — kivéve az almát — meglátszott a kedvezőtlen időjárás. Ezt gondos munka- szervezéssel pótolták, a tagok szorgalmas munkája eredményeként időben elvégezték az őszi betakarítást és készülnek a következő gazdasági év feladatainak megoldására. Sipos Béla Lakás a juhásznak Ó dáié jutottunk, hogy szolgálati lakást ad- tunk a juhásznak” — mondta és várta a hatást Kovács Csaba, a leveleki Dózsa Termelőszövetkezet elnöke. Nem sokáig tépe- lődtünk ezen a dolgon. Ha már a juhászat ennnyire fontos és megbecsült ága lett az állattenyésztésnek, miért ne élvezné a különleges elbirálást a juhász is? Több szót érdemel ettől az, amiről a bejelentés előtt és utánna beszélgettünk. Az értékesítés sok csatornáján át már gyűlik a pénz a termelőszövetkezet számláján. Megtörtént a legtöbb munka végelszámolása, illetve az eredmények értékelése. A zöldségtermelésre például ráfizettek. 200 hektár zöldbab a szárazság miatt csak 15 mázsát termett,' s a tervhez viszonyítva 2 millió forint a kiesés. Önkéntelenül adódik a kérdés: „a termelés értékrendjében ezek után, milyen helyet kap, kaphat a zöldség?” — Eszünkbe sem jutott, hogy felhagyjunk a zöldség- termeléssel. Sőt, elkészült a leveleki víztározó és a 31 millió köbméter víz új feltételeket teremt. Egyébként három éve foglalkozunk nagyobb arányokban zöldség- termesztéssel és ezt felkészülésnek, előtanulmánynak szántuk az öntözéses lehetőségek jobb kihasználásához. Messze van még a tervkészítés ideje, de rossz gazda az, aki a jövőt eldöntő dolgokban az utolsó pillanatban kalkulál. A leveleki beszélgetésben az volt a vonzó, hogy papíron vázlatosan, vagy a fejekben már kialakult a termelés 1977. évi rendje. Ekkor került szóba a juhász szolgálati lakása, mert ez, illetve a juhász új fejezetet nyit Leveleken a gazdálkodásban. — Volt 700 anyajuhunk — számította az elnök és a közgazdász közösen — most van 3200 és jövőre 4000 lesz. Az állatok elhelyezéséhez a lehető legolcsóbb megoldást választottuk, hodályokká dohánypajtákat alakítottunk át. A juhtenyésztéssel ma nagyon kifizetődő foglalkozni és ezt már az idei számok is igazolják. A tervezett 1 millió 387 ezer forint bevétellel szemben 3 millió 981 ezer forint eddig a tény. B juhásznak szolgálati lakás, a traktorosnak légkondicionált vezető fülke, a zöldbabnak víztározó, a gabonának szárítóüzen.. Változó igények, költséges igények, de az ehhez igazodó feltételek természetes kísérői a korszerű és egyre korszerűbb gazdálkodásnak. Mindebből Leveleken és másutt is a reális alapokon nyugvó terv készítése, és a terveknek a teljesítése a legfontosabb. Nem baj az, ha nem érünk rá csodálkozni egy-egy soha nem látott, vagy nem hallott dolgon. Seres Ernő
