Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-04 / 261. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 7 1976. november 4. Az óriás motorok gyára Folyik a motorok összeszerelése. Köztudott. hogy a Szov­jetunió nem „nevezett be” ab­ba a világméretű versenybe, amely az iparilag fejlett or­szágok között — Japán veze­tésével — az egyre nagyobb befogadóképességű tartály­hajók építése terén folyik. A hajókat manapság kétfé­le erőgép hajthaja: Diesel­motor. vagy gőz-, illetve gáz­turbina (az atomreaktorral rendelkező hajók mindig tur­binás üzeműek.) Aminthogy a hajótestek építése terén meg kellett valósítani a leg­korszerűbb és leggazdaságo­sabb sorozatgyártást, a hajók „szíve”, a hajómotor előállí­tását is folyamatossá kellett tenni. Kidolgoztak néhány típustervet a 8—21 ezer ló­erős Diesel-motorokra és ezek előállítását típusonként más­más gyárra bízták. A Szov­jetunió egyik legnagyobb közlekedési üzeme, a Brjansz- ki Gépgyár valamennyi ha­jómotor-típus sorozatgyár­tását meg tudja oldani, még­is főként a 21 ezer lóerős Diesel-motorok előállításá­val foglalkozik legszíveseb­ben. mégpedig világszínvona­lon. A 21 ezer lóerős hajómo­tor 769 tonna súlyú, hossza több mint 18 méter, magas­sága 12 méter. A tízhengeres Diesel-motor legnagyobb for­dulatszáma 110 percenként. A dugattyúk lökethossza kö­zel 2 méter. Nagy előnye e konstrukciónak az. hogy a motor a leggyengébb minő­ségű gázolajjal is „megelég­szik”, így az üzemeltetése ol­csó és gazdaságos. Korszerű gumiabroncsok Az autók gyorsasága év­ről évre növekszik. Ezzel párhuzamosan folyik az új autógumi-típusok fejlesztése is. Jobb minőségű nyersanya­gokat alkalmaznak a gyár­tásban. különféle műkaucsu- kokat, nagy kopásállóságot biztosító adalékokat, nagy szilárdságú és a mechanikai fáradást jól bíró műseiyem kordokat, poliamid műszála­kat és öregedésgátló anyago­kat. Fontos követelmény a biztonság, hiszen a gépkocsi épsége, de mindenekelőtt az utasok élete lényegében az úttestre felfekvő négy, nem nagy területű gumifelülettől függ. A gumiabroncs szilárdsá­gát köpenyének szövetváza biztosítja. A szövetváz gumi­zott kordszövetből készül — egy ennek gyártására szolgá­ló gép látható a képen —, de vetülékfonalak nélkül; nagy szilárdságú kordcérnákból áll. A hagyományos — dia­gonál — köpenyben a kord- cérnarétegek egymást keresz­tezik. mert így biztosítható a teher egyenletes elosztása. A radiálabroncsban a kordcér­nák sugárirányúak. Az így készült gumiabroncs külsőre nem különbözik a hagyomá­nyostól, de teherbírása na­gyobb, s növekszik az élettar­tama is. A radiálabroncsnak a vékonyabb falvastagság mi­att kisebb a gördülési ellen­állása, ebből következően az ilyenekkel felszerelt gépkocsi kevesebb üzemanyagot fo­gyaszt. Legújabban a gumiabron­csok vázanyagának már acél- kordot is használnak, miután sikerült megoldani az acél megbizható ragasztását a gu­mihoz. Acélkordbetétes ab­roncsokat egyelőre főleg na­gyobb méretű kivitelben — teherautókhoz, kamionokhoz, munkagépekhez — készíte­nek. A jövő gumiabroncsai valószínűleg mindenféle szö­vet- vagy szálbetét nélküli­ek lesznek. A fröccsöntött műanyag abroncsok kísérle­ti gyártása már meg is kez­dődött. A fröccsöntéssel ké­szülő abroncstípus 30 száza­lékkal kisebb súlyú lesz. ¥ Állati rekordok A nagy mezőgazdasági múlttal rendelkező országok­ban gondosan számon tart­ják a tenyészállatok kiemel­kedő teljesítményeit, rekord­jait. így például Dáma, „aki” 1932-ben 19 664 literes teljesítményével világre­kordot tartott a tejelő tehe­nek között. A háború utáni években a tenyésztők lassú, szívós munkával egy ideig éppen csak megközelíteni tudták a régi eredményeket. A közeljövőben azonban re­kordhullás várható. Az élő tehenek közül a Lajtahansá- gi Állami Gazdaság VI-os kerületének Bébi nevű koszt- romai-magyar-tarka tehe­ne például jó kilátásokkal in­dul versenybe az új csúcso­kért. A jelenleg 18 éves állat összesen 15 borjúnak adott életet — legutóbb ikerborjút ellett! — és élete során 101 535 liter tejet adott. Bé­bi még további vemhesítés előtt áll, tehát várhatóan túl­szárnyalja majd az eddigi életteljesítmény-csúcsot. amelyet a már nem élő ma­gyar-tarka fajtájú Jámbor nevű tehén tartott. Jámbor 1953—1966 között 102 407 li­ter tejet adott. Az igazság­hoz tartozik, hogy csak négy­éves korban vették ellenőr­zés alá, ez alatt legalább 25 000 liter tejet adhatott. Ez azonban a szabályok szerint már nem kerülhetett rá a hivatalos rekordlistára, mert nem volt ellenőrzött ered­mény. Ami az egyetlen év alatt elérhető teljesítményt illeti: Dáma a maga 19 667 literjé­vel még mindig tartja a re­kordot. Ribiszke­telepítés, növény- védelem A ribiszke 1—1,5 m magasra növő tövistelen cserje. A cserje törzse a talaj színe felett, alapi elágazással számos mellékágra oszlik. Ez a lehetősége a ri­biszke évenkénti rendszeres „megújulásának”. Virágait, ter­mését többnyire az idősebb gallyak oldalrügyeiből fejleszti ki, és az elhaló idős gallyak „helyettesítésére” minden év­ben fiatal hajtásokat hoz. Gyü­mölcse korán érik, sokáig éret­ten a bokron tartható. Kelle­mesen savanykás, üdítő íze miatt friss fogyasztásra, dzsem­nek, szörpnek feldolgozva ki­váló, értékes tulajdonságai alapján minden házikertbe ajánlható. Éghajlatunk alatt mindenütt termeszthető, a dom­bokon, a sík vidéken egyaránt. Napsütésnek erősen kitett he­lyeken nem érzi jól magát, le­veleit hamar lehullatja. Na­gyon árnyékos helyen sem ad kielégítő termést, ellenben kis­sé árnyékos helyen jól terem. Napos helyen aromája jobb, cu­kortartalma nagyobb lesz. A legszigorúbb teleinket is jól bírja. Talajban nem válogatós, meg­terem az agyagos, de a homok talajokon Is. A mérsékelten nedves, televényes, középkö­tött, mély termőrétegü talajo­kon érzi jól magát. Az öntözést meghálálja. A ribiszke jó fejlődésének az az előfeltétele, hogy talaját ül­tetés előtt 40—50 cm mélyen felássuk, megforgatjuk, istálló­trágyával megtrágyázzuk. Ha a talajt nincs módunkban meg­forgatni, akkor árokba vagy gödrökbe ültessük. A gödör 60x60 cm széles, 50 cm mély le­gyen. Ez a kisméretű gödör azért elegendő, mert a ribisz­ke gyökere csak ritkán haladja meg a bokor átmérőjét. Az ül­tetőgödörbe, a gyökérszintbe szórjunk Basudin 5 G granulá­tumot a talaj lakó kártevők gyökérpusztitásának megaka­dályozására. A ribiszke ültetési távolsága házikertekben 1,5 m. Az őszi ültetés jobb mint a tavaszi, mert minél korábban ültetjük, tavasszal annál ko­rábban indul növekedésnek. Telepítésre ajánlható fajták: a BED LAKE (korai érésű, június közepétől szedhető, fürtje igen hosszú, a bogyók ritkásan he­lyezkednek el, nagyok, élénk vörösek, viszonylag kemé­nyek, kellemes édeskés-sa- vonykás ízűek: C-vitamin tar­talma magas; terméshozama belterjes körülmények között kiváló, ellenálló fajta); a LON­DON MARKET (későn, július első felében érik, fürtje közép­hosszú, eléggé tömött; bogyói középnagyok; bő termő, korán termőre fordul, ellenálló, edzett fajta). A ribiszkebokor igen sok sar­ját nevel, s ha ezeket mind meghagyjuk, akkor a bokor sűrű „bozóttá” válik, s a gyü­mölcs rajta napfény és levegő hiányában nem fejlődik kellő­képpen. A ribiszke a legtöbb és a legszebb gyümölcsét az erős sarjakon, vesszőkön és idősebb gallyakon fejlődött nyársakon hozza. A keresztező vesszőket, a tőből sűrűn előtö­rőket (mint feleslegeseket) ki- metszük. A bokor legyen kel­lően ritka, s legyen rajta ele­gendő egyéves vessző és fiatal gally. A biztonságos ribiszketer­mesztés alapja az üvegszárnyú ribiszkelepke (Synanthedon ti- puliformis) elleni rendszeres és gondos mechanikai védekezés. A mechanikai védekezést ősz­szel, októberben és tavasszal, márciusban, áprilisban végez­hetjük el, mert ekkor a her­nyók által készített szellőzőnyí­lásokról és az azokon kitürem- kedő rágcsálókról jól felismer­hetők azok a vesszők, ame­lyekben a lárvák élnek. A fer­tőzött részeket (vesszőket) ki­vágjuk és elégetjük. A szegfű növényvédelme A hidegágyba vagy üvegház­ba ültetett szegfűt fagymente­sen tartsuk. Különösen fontos a hidegágyban átteleltetésre előkészített szegfűt november hónap elején és végén a botri- tisz (szürkepenész) ellen meg­védeni. A fényszegény időszak­ban a sűrű, szellőzetlen, eset­leg túlnitrogénezett állomány­ban a növények felületén sűrű szürke bevonat, konidiumtartó gyep (spóratartó gyep) képző­dik. A súlyosan fertőzött növé­nyek elszáradhatnak, elpusz­tulhatnak. Meg kell akadályoznunk az állomány besűrüsödését, a le­vegő páratartalmát alacsonyan kell tartanunk, s megfelelő gyakorisággal kell szellőztet­nünk. öntözéskor ne a növé­nyekre juttassuk a vizet, ha­nem a talajt öntözzük. A bot- ritisz ellen biztoságosan 0,1%-os Fundazol 50 WP-vel védekezhe­tünk, a munka- és balesetvé­delmi óvó rendszabályok szi­gorú betartásával. Széles Csaba mezőgazdasági főiskola Tovább élő, többet termő őszibarackfák Szerte az országban lehan­goló képet mutatnak mosta­nában az őszibarackfák. Ko­moly kárt tett bennük már a tél végi fagy, aztán meg­szenvedték a levéltetvek pél­dátlan invázióját, mindezt te­tézte az idei nyár aszályos időjárása. Sokhelyütt gyenge termés mutatkozik a fákon, az ültetvények egy része ver­gődik, sőt kipusztulóban van. Sokan teszik fel mostanában a kérdést: érdemes-e egyál­talán őszibarackkal foglal­kozni a kertekben? VISSZATÉRŐ GONDOK Legkedvesebbnek tartott nyári gyümölcsünkkel min­dig is sok gondja volt a ter­mesztőknek. Fája a közfelfo­gás szerint — és sajnos sok­felé a gyakorlatban is — igen rövid életű. Van, ahol hat­nyolc évenként rendszeresen újratelepítik. Gondozása örö­kös küzdelem a rettegett fel­A Hegedűs—dr. Gulyás féle nyári gyógymetszés eredménye: egy fáról egy mázsa barackot szed­nek (részlet egy ilyen „átállí­tott” fáról). kopaszodás, a mézgásodás, a rákosodás okozta ágelhalások ellen. A legfőbb panasz, hogy kevés és bizonytalan a ter­méshozam, a minőségről nem is beszélve. Pedig tudásban és akaratban általában nincs hiány: mi lehet hát a bajok alapoka? Kevés olyan gyümölcsfa­junk van, amelynek kialakult metszésmódja annyira befo­lyásolná a fák teljesítőképes­ségét, mint az őszibarack. Ez is oka lehet annak, hogy az elmúlt évtizedben újabb és újabb elméletek, variációk gazdagították a metszési szakirodalmat. Sajnos, az akut problémákat — fagykár, felkopaszodás, korai kipusz­tulás — nem sikerült meg­szüntetni. Hazánkban — őszibarack vonatkozásában — az úgyne­vezett csercsapos váltómet­szés terjedt el széles körben. Szakszerű alkalmazásával — különösen kiskertekben — szép terméseredmények érhe­tők el. A rövid metszés hát­rányos élettani hatásait azon­ban csak ideig-óráig lehet mérsékelni: elkerülni, kikü­szöbölni azonban nem sike­rült. Hozzá kell tenni nyom­ban, hogy nem az őszibarack­fában keresendő a hiba. A metszés elmélete szorul gyö­keres felülvizsgálatra. RŐZSE HELYETT GYÜMÖLCS Általános panasz: tömén­telen felesleges hajtást hoz­nak a fák, sűrűek, gyümölcs alig van rajtuk. A hajtások megerősödnek és a következő tavasszal az előző évi vessző­hozam javát újra lemetszük. Eközben a vastag ágak csu­paszodnak, a termőövezet mind feljebb kerül. Nem túl­zás tehát: a hagyományos metszésmóddal egyre több mihaszna „rozsét” termelünk a fán, gyümölcs helyett. Ma még kevesen tudják, hogy le­het másképpen is metszeni. Két évvel ezelőtt lett állami­lag védett szabadalommá Hegedűs Antal és Dr. Gulyás Sándor közös találmánya, amely az őszibarackfák gyógymetszése elnevezést vi­seli. Harmincéves, minden részletre kiterjedő tudomá­nyos munka eredménye. Nézzük, mit ígér ez a ma még szakmai „eretnekség­nek” beillő találmány: 1. Gyógymetszéssel a fák ter­méshozama két-háromszoros- ra növelhető. (Szeged mellett, Domaszéken, ahol a Hege­dűs—Dr. Gulyás-féle talál­mány szerint alkalmazzák a gyógymetszést, egy-egy őszi­barackfa terméshozama át­lagban 1 mázsa gyümölcs.) 2. Megszűnik a felkopaszodás, a mézgásodás minimálisra csökken. 3. A fák fagytűrőb- bek lesznek. 4. Kevesebbet kell permetezni levéltetvek és a gombabetegségek ellen. 5. A gyümölcsök korábban érnek, színesebbek, zamato­sabbak, nagyobbak és alig van hullás. A gyümölcs jól bírja a szállítást és a tárolást. Ami a végrehajtást illeti: Nyugalmi állapotban nincs metszés, nem nevelünk cser­csapokat, a már egyszer ter­mett vesszőket meghagyjuk a fán... A SZABADALOM MÁR BIZONYÍTOTT A Hegedűs—Dr. Gulyás-fé­le találmány, mi tagadás, megkérdőjelezi és jórészt cá­folja mindazt, amit eddig az őszibarack metszéséről tud­tunk. Szerencsére — ha küz­delmek árán is — állításai­kat nagyüzemek tábláin és kiskertekben is teljes mér­tékben igazolni tudták. Saj­nos, a hagyománytisztelet, olykor a szakmai rátartiság mindeddig gátat emelt a szenzációs új módszer széles körű és gyors elterjedése elé. Végül is ez év tavaszán az il­letékes hivatalos szerv hoz­zájárult ahhoz, hogy a szaba­dalmat egyéni gyümölcster­melők egyénenként megvásá- solhassák hasznosításra. Ára háromszáz forint. A feltalálók a találmány propagálását a Hazafias Nép­front Kertbarátság Háza Pár­toló Körére bízták. Egyben felajánlották, hogy a szemé­lyektől beérkező 300 forintok felét átutalják a Pomázon társadalmi összefogással fel­épülő Kertbarátság Háza épí­tésére, a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál kezelt egyszámlára. A jelentkezők szerződést írnak alá. Ennek és a 300 forintnak a beérke­zése után a pártoló kör pos­tán elküldi a szabadalmi le­írást a kiegészítő ismeretek­kel együtt. Ezzel minden je­lentkező a pártoló kör ala­pító tagjává válik. A tagság fenntartásáról a későbbiek­ben ki-ki maga dönt. A tagok részt vehetnek a pártoló kör által szervezett előadásokon és bemutatókon, hozzájuthat­nak a később megjelenő szak­mai újdonságokhoz is. A vártnál nagyobb érdeklő­dést bizonyítja (részben a Képes Üjság cikksorozatának hatására), hogy a pártoló kör tagjainak száma néhány hó­nap aiatt 2500 főre emelke­dett. Az elmúlt hetekben több helyről kértek gyakorlati be­mutatót. Ezek száma a jövő­ben várhatóan nőni fog, hi­szen az új módszert mind több ember látni is akarja. Mivel pedig az őszibarackfák „átállításának”, gyógymetszé- sének ideje közeledik, a ter­melők és a népgazdaság kö­zös érdeke, hogy minél töb­ben szerezzenek tudomást a szabadalomról. A cím, ahon­nan szerződést kérni lehet: Kertbarátság Háza Pártoló Köre 2013 Pomáz, Postafiók. K. I. , jiiÉIüíOS : KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents