Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-21 / 276. szám

MA Szabolcs és a burgonya (3. oldal) Sávházak a megyeszékhelyen (2. oldal) Vita a munkás- művelődésről (7. oldal) Közügyben I I^^Regszokott gyakorlat I 3 I immár’ hogy egy-egy LMJ készülő törvényt a „nép okos gyülekezete” elé terjesztenek, vitára, észre­vételek összegyűjtésére. Az eszmecserék „gazdájaként” a Hazafias Népfront ily módon tette korábban mintegy közszemlére a csa­ládjogi, a társadalombizto­sítási törvény tervezetét — most nemrégiben pedig több mint száz vitában a közérdekű bejelentésekkel, panaszokkal kapcsolatos új törvénytervezet került te­rítékre: Megkülönböztetett fi­gyelmet kíván valameny- nyi közérdekű jelzés, fi­gyelmeztetés. Akkor is, ha első megítélésre személyes jellegű panasznak látszik. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság előadói jól tudják: a hozzájuk érkező bejelentések közül igen sok „indul” egyéni természetű panasznak — a vizsgálat befejeztével viszont közér­dekű, kisebb, vagy nagyobb közösséget érintő, esetleg kifejezetten társadalmi ér­dek ellenében ható visz- szásságot leplez le. A közérdekű bejelenté­sek gondos kezelése, kellő kivizsgálása, a panaszokkal kapcsolatos körültekintő elemző munka tehát na­gyon is közérdekű. Még akkor is, ha — s ezért is fontos a lelkiismeretes vizsgálat —, nem mind­egyik bejelentés „ül”; ha találhatók bennük pontat­lanságok, túlzások is. Vég­ső céljuk túlnyomó több­ségben a segíteni akarás, ha csupán egyetlen ember védelméért születtek is. Hosszú évek jól bevált gyakorlata immár, hogy a különböző szervek a köz­érdekűnek számító bejelen­téseket megvizsgálják s nem dobják olvasatlanul papírkosárba a levelet alj­kor sem, ha feladójuk „el­felejtette” a nevét feltün­tetni. (Vitát kavart ennek kapcsán: vajon a névtelen levelekben foglaltakat szükséges-e kivizsgálni ? Sokan azonban arra figyel­meztetnek, hogy a „névte­lenség” nem jelent feltétle­nül valótlan közlést, hanem sokszor az esetleges helyi megtorlástól való félelem tart vissza a névaláírástól. Javaslatuk tehát, hogy ne szerepeljen ilyen megkötés a törvényben.) A törvény egyébként — az eddigi gyakorlatot is szentesítve — védelmet kí­ván nyújtani a közérdekű bejelentő személyének, meg kívánja óvni minden retorziótól. m ondani sem kell; nem azt célozza a készülő törvényünk, hogy mérhetetlenné duzzadjon a hatóságok postája, s vala­miféle bejelentésáradat induljon meg! De azt igen, hogy az állampolgárok az észlelt hibákra, károko­zásra, esetleges visszaélé­sekre mindenütt bátran, a jog eszközeivel is erőtelje­sebben védelmezve mutat­hassanak rá, s szavuknak foganatja legyen — záros határidőn belül. Kekkonen elutazott Budapestről Közlemény a finn államfő látogatásáról Szombaton elutazott Magyarországról Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hi­vatalos látogatást tett hazánkban. A Finn Köztársaság elnökét és kíséretét ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A lőépület homlokza­tát finn és magyar zászlók, üdvözlő feliratok díszítették. Megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Havasi Ferenc, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, Púja Frigyes külügyminiszter. Díszjel harsant, a katonai egység parancsnoka jelentést tett Urho Kekkonennek, majd felcsendült a magyar és a finn himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a finn ál­lamelnök tiszteletére. Urho Kekkonen Kádár János társasá­gában ellépett a díszzászlóalj előtt, s köszöntötte az egységet. A finn vendégek szívélyes búcsút vettek a magyar köz­életi vezetőktől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől és tag­jaitól. Urho Kekkonen Kádár János társaságában elhaladt a búcsúztatására összegyűlt fővárosiak hosszú sora előtt, akik finn és magyar zászlócskákkal integetve, nagy szeretettel kö­szöntötték a finn államelnököt. A díszzászlóalj díszmenete után úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az elutazó vendégeknek. Urho Kekkonen szí­vélyes, baráti kézfogással vett búcsút Kádár Jánostól és Lo­sonczi Páltól. Néhány perc múlva a magasba emelkedett a finn államelnök különgépe. A finn államfő látogatásá­ról közleményt adtak ki. Ebben többek között megál­lapították: A felek megerősítették, hogy mind kétoldalú kapcso­lataik fejlesztésében, mind nemzetközi tevékenységük­ben az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában foglaltak­kal teljes összhangban jár­nak el. Örömmel állapítot­ták meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Finn Köztársaság kapcsolatai és együttműködése a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének jó példája. A tárgyalások során meg­vitatták a magyar—finn gaz­dasági és kereskedelmi kap­csolatok jelenlegi helyzetét. Megállapították, hogy a hosz- szú lejáratú ipari, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési egyezmény, valamint a kereskedelmi akadályok kölcsönös meg­szüntetéséről 1974-ben kötött egyezmény biztosítja a mind­két fél számára előnyös, szé­les körű gazdasági együtt­működés fejlesztését. A felek ugyanakkor meg­állapították, hogy még nem használták ki teljes mérték­ben a magyar—finn kereske­delmi forgalom növelésének és sokoldalúvá tételének le­hetőségeit; ebből kiindulva erősíteni kell a gazdasági, kereskedelmi, ipari és mű szaki-tudományos együttmű­ködéssel foglalkozó vegyes bizottságaik tevékenységét. Megállapodtak, hogy az áru forgalom bővítésére és a gazdasági információ- csere elősegítésére töreksze­nek, s hozzájárulnak a vál­lalatok kölcsönös kapcsola­tainak fejlesztéséhez. A felek nagy figyelmet szenteltek a két ország ha­gyományos és gyümölcsöző kulturális kapcsolatainak, melyek szélesítésében jó ered­ményeket sikerült elérni. Az időszerű nemzetközi kérdésekről folytatott eszme­csere középpontjában a nem­zetközi enyhüléssel, valamint az európai biztonsággal és együttműködéssel, továbbá az 1977. évi belgrádi találko­zóval összefüggő kérdések állottak. Ezzel kapcsolatban Kádár János és Losonczi Pál nagy­ra értékelte Finnország bé­keszerető, aktív semlegességi politikáját, valamint a finn kormány és személy szerint Kekkonen elnök igen értékes hozzájárulását a nemzetközi béke és enyhülés megszilár­dításához és az európai biz­tonság és együttműködés ügyéhez. Kekkonen elnök ki­fejezte Finnország nagyrabe­csülését Magyarország ered­ményes békepolitikája iránt. A felek egyetértettek ab­ban, hogy az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet záróokmányának a megvalósításában jelentős haladást sikerült elérni. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy az enyhülés az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta tovább folyta­tódik. Számos kétoldalú és sokoldalú javaslat született a záróokmány rendelkezései­nek megfelelő együttműködés szélesítésére, a különböző ajánlások végrehajtására. A felék üdvözlik az ENSZ euró­pai gazdasági bizottságának ez év tavaszán elfogadott munkaprogramját, úgyszin­tén azokat a javaslatokat, amelyek a környezetvédelem­mel, a közlekedéssel és az energiagazdálkodással foglal­kozó konferenciák megtartá­sára vonatkoznak. A felek úgy vélik, hogy to­vábbi erőfeszítések szüksége­sek az enyhülés folyamatá­nak, az európai bitzonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmánya végrehajtásának elősegítésére. Kifejezték el­tökéltségüket, hogy folytatják aktív, céltudatos tevékenysé­güket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet által kitűzött célok megvaló­sításáért. Megállapították, hogy a fegyverkezési verseny folyta­tása növekvő veszélyt jelent a világbékére és az emberi­ség jövőjére. Egyetértettek, hogy a politikai enyhülést ki kell egészíteni katonai eny­hüléssel. A felek hangsúlyozták a nukleáris fegyverkezés, a nukleáris és más tömegpusz­tító fegyverek elterjedését, valamint az új típusú tömeg- pusztító fegyverek kifejlesz­tését és gyártását megakadá­lyozó intézkedések jelentősé­gét. Ilyen intézkedés lehet többek között, az atomsorora- pó-egyezmény egyetemessé tétele és garanciális rendsze­rének megerősítése, a straté­giai nukleáris fegyverek kor­látozása és a nukleáris kísér­letek teljes betiltása. Más nemzetközi kérdések­ről szólva a felek kölcsönö­sen megállapították, hogy a nemzetközi politikában ta­pasztalt pozitív fejlődés elle­nére továbbra is aggodalomra ad okot az ingatag politikai helyzet a világ különböző pontjain. A felek örömmel állapítot­ták meg, hogy a megvitatott kérdésekben álláspontjuk azonos vagy közel áll egy­máshoz. Minkét fél kifejezte elé­gedettségét a tárgyalásokon elért eredmények felett. Köl­csönösen kifejezést nyert az a meggyőződés, hogy a magyar vezetők és Kekkonen elnök találkozása jelentősen hozzá­járult a két ország és a két nép baráti kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Urho Kekkonen köztársasá­gi elnök meghívta Kádár Já­nost és Losonczi Pált hivata­los látogatásra Finnországba, később meghatározandó idő­pontban. A meghívásokat kö­szönettel elfogadták. Télen is folytatják a munkát az építők a nyír­egyházi munkáslakásoknál. (Hammel József fel­vétele) FAGYSZABADSÁG AÉLKIF Télen is dolgoznak az építők A 60-as évek végétől nem „divat” a fagyszabadság a szabolcs-szatmári építőknél. Mind a három építőipari vál­lalatunknál időben megte­remtik a téli munka techni­kai feltételét, szakmai nyel­ven: téliesítenek. Ezen az őszön minden eddiginél na­gyobb előkészületeket tettek a tél elleni küzdelem­re. Elkészítették a komp­lex téliesítési tervüket, amelynek lényege a kö­vetkező: ha nem lesz rendkí­vüli hideg, egyetlen dolgozót sem küldenek fagyszabadság­ra. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat modem technikával vonul fel a téli munkákhoz. Idén vásá­roltak öt darab 80 ezer kilo- kalóriás hőlégfúvót. így ösz- szesen 576 korszerű gép te­remti meg a munkahelyeken a munkafeltételeket. Köztük a legnagyobb 125 ezer, a leg­kisebb 10 ezer kilokalóriás. Ezenkívül kokszkályhák és hagyományos kályhák is fű­tik majd a munkahelyeket. Az ajtók, ablakok elszigetelé­sére 70 mázsa fóliát és 6500 négyzetméter nádpadlót ké­szítettek elő, a betonozáshoz szükséges kötésgyorsító szin­te korlátlanul áll majd ren­delkezésre. A vállalat vezetői mindezek mellett takarékos­ságra híyták fel a dolgozók figyelmét. Télen is folyamatosan dol­gozik a SZÁÉV, egyebek kö­zött a Jósavárosban, a nyír­egyházi SZTK-rendelő bőví­tésén, az .újfehértói gyapjú­fonó üzem, a záhonyi vasút- forgalmi technikum és a má­tészalkai finomkötöttáru-gyár építkezésén. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a csatornázásnál a technoló­Szabolcsi kulturális delegáció utazott Romániába Megyénk és a romániai Szatmár megye között lévő kulturális kapcsolatok kere­tében november 20-án Sza- bolcs-Szatmár megyei kultu­rális delegáció utazott Romá­niába. A delegáció vezetője Csernussi Endre, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese, tagjai Géczi Fe­renc, a megyei művelődési központ igazgatója, dr. Szabó Mártonná, a megyei tanács főelőadója és Molnár László, a Szabolcsi Szimfonikus Ze­nekar karmestere. Együtt utazik a kulturális delegáció­val a megyei művelődési köz­pont szimfonikus zenekara, továbbá Lux Erika zongora­művész. A negyvenöt tagú együttes négynapos út során Szatmárnémetiben, Nagyká­rolyban és Nagybányán ad koncertet. A delegációt eluta­zása előtt dr. Kárpáti Imre, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese, és Pa­taki József, a megyei tanács osztályvezető-helyettese bú­csúztatta. giát téliesíti. Ez egyebek kö­zött azzal jár, hogy kötés­gyorsítót használnak fel. Az elmúlt hetekben 1500 mázsa kötésgyorsítót helyeztek el a raktárakban. Huszton 24 hő­légfúvó áll készenlétben, itt­hon 45 különböző teljesítmé­nyű gép teszi lehetővé a téli építkezéseket. Idén tíz új hő­légfúvóval gazdagodott a vállalat készlete. A hőlégfú­vók mellett kokszkosarak, nádpallók és fóliatakarók se­gítik majd az építkezéseket. A terv szerint 500 tonna tü­zelőolajat, 800 mázsa kokszot és háromezer mázsa szenet használnak el a téliesített munkahelyeken. Nádpalló­ból 9 ezer négyzetméter, fóli­ából 100 mázsa van a raktá­rakon. A síkos utak elleni védekezésre is felkészültek: 100 mázsa só és 300 köbmé­ter salak áll a tárolóhelyeken. A nyíregyházi betongyár mellett téliesítve lesznek a záhonyi, az eperjeskei, a fé- nyeslitkei, a mátészalkai és a vásárosnaményi munka­helyek. Télen sem szünetel a KEMÉV építkezése a TITÁSZ nyíregyházi erőművénél. A 19-es lakókörzetben decem­ber végéig átadják a terve­zett húsz lakást. Záhonyban az úgynevezett GRF és a szol­gáltatóház építkezésén no­vember végéig bekötik a végleges fűtést, itt különösen zökkenőmentesen folytathat­ják a munkát. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalat a téliesített munkahelyeken 22 darab Tájfun típusú hőlégfú­vót és három darab gőzfej­lesztőt üzemeltet. A vállalat már a legmodernebb SOPA- FI típusú hőlégfúvóval is rendelkezik. Fagyásgátlóból 500 mázsát, fóliából 2000 ki­lót, nádpallóból ezer négy­zetmétert helyezett raktárba a vállalat. Az ÉPSZER fon­tosabb téliesített munkahe­lyei: Nyíregyházán a Kert közben épülő 80 lakás, Oro- son a hattantermes iskola, Kisvárdán több lakás, Apa- gyon és Napkoron ABC-áru- ház. Mind a három vállalatnál kihasználják az átadás előtt álló lakások végleges fűtését, s ezeken a helyeken nem lesz szükség hőlégfúvó bevetésére. A vállalati szakszervezetek védőruháról és védőitalról is gondoskodnak. ín. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents