Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)

1976-11-17 / 272. szám

MA Történelem kilométerekben (2. oldal) Este a munkásszállón (3. oldal) Olvasóink írják (7. oldal) Köszöntjük finn vendégünket K ad vés vendéget, népünk, kultúránk régi barátját köszönthetjük hazánk­ban, Urho Kekkonent, a Finn Köztársaság államelnökét. Biztosak vagyunk benne, mi­ként korábbi magyarországi útjai, a mostani hivatalos lá­togatása is tovább mélyíti, gazdagítja majd a két nép hagyományokon, az enyhülés, a béke szeretetán alapuló ba­rátságát és együttműködését. Urho Kekkonen személyes ér­demeit épp úgy nagyra érté­keljük, mint országa aktív békepolitikáját, az’ elkötele­zettséget, amellyel a nemzet­közi enyhülés érvényre jutta­tásáért, a különböző társa­dalmi berendezkedésű álla­mok közti megértésért a finn nép folytat. Kontinensünkön a reálisan gondolkodó politikusok, ál­lamférfiak, pártok, társadal­mi szervezetek nagy megelé­gedéssel nyugtázzák az utób­bi években történteket, a lég­kör enyhülését, a feszültség- gócok megszüntetésére tett lépéseket. Ennek a kedvező folyamatnak az előmozdításá­ból a baráti finn nép, s sze­mélyesen Urho Kekkonen de­rekasan kivette a részét. Ez is nagymértékben hozzájárul, hogy Helsinki kiemelkedő képviselőjét, a nagy tekinté­lyű államférfit mindenütt megbecsüléssel, szeretettel fogadják. Pártunk, népünk jól tudja, hogy az a követ­kezetes politikai irányvonal; amelyet a Paasikivi—Kekko­nen nevek fémjeleztek, meg­felel korunk meghatározó nemzetközi irányzatának, a békés egymás mellett élés el­ve gyakorlati érvényesülésé­nek. Most, amikor már csak né­hány hét maradt az 1976-os esztendőből, érdemes felidéz­ni, hogy a következő év, 1977 Európa számára már a szám­vetés esztendeje lesz. Bel­grádban gyűlnek össze azok­nak az országoknak a képvi­selői, akik 1975-ben éppen a finn fővárosban kézjegyükkel fejezték ki, hogy igent mon­danak Európa tartós békéjé­re, az egyenlőségen és a be nem avatkozáson alapuló, kölcsönös előnyöket kínáló együttműködésre. *- Belgrád- ban arra a kérdésre keres­nek majd választ: hogyan léphetünk tovább, mit tehe­tünk azért, hogy az európai béke és biztonság ügyét még jobban megszilárdítsuk és az enyhülés szellemét földré­szünkön immár visszafordít­hatatlanná tegyük. Ami a magyar—finn kap csőlátókat illeti, Budapest és Helsinki viszonya példamuta­tó a különböző társadalmi be­rendezkedésű, de állhatatosan a békére törekvő államok kapcsolataiban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs tennivalónk, nem fűzhetjük még szorosabbra az együtt­működést. Annál is kevésbé, minthogy az enyhülési folya­mat, tudjuk, nem érvényesül automatikusan, kontinensün­kön, Európában is számotte­vő politikai erők vannak, amelyek meg akarják torpe­dózni ezt a legszélesebb nép­tömegek érdekeit szolgáló po­zitív irányzatot. A finn—ma­gyar kapcsolatok erősítése, minthogy szervesen beletar toznak az európai megértés mind átfogóbbá váló folya­matába, a békés egymás mel­lett élés ügyét szolgálja. Konkrét lehetőségekben nincs hiány. A Kekkonen- el­nökkel együtt érkező népes, államférfiakból, szakértők­ből álló küldöttság a magyar tárgyalópartnerekkel együtt minden bizonnyal új módoza­tokat tár fel a magyar—finn együttműködésben, akár a kereskedelemről, gazdaság­ról, akár a műszaki-tudomá­nyos vagy kulturális koope­rációról van szó. B zvást elmondhatjuk, hogy az európai hely­zet jelentős stabilizáló eleme a magyar—finn együtt működés. Helsinkit és Buda­pestet történelmi rokonszenv fűzi össze, de emellett mind erősebbé válik az a kötelék, amelynek szálait mind Ma­gyarországon, mind pedig Finnországban a kontinen­sünk békéjéért, a népek bol­dogulásáért, megértéséért, az enyhülés érvényre juttatásá­ért folytatott következetes küzdelem szövi. Carter a SALT-egyezményről Bíztatónak találja Leonyid Brezsnyevnek az új SALT- egyezmény szükségességéről tett kijelentéseit, s bízik ben­ne, hogy a beiktatásáig hát­ralévő időszakban is eredmé­nyesek lesznek a SALT-tár- gyalások — jelentette ki hét­fői sajtóértekezletén James Carter, az Egyesült Államok két hete megválasztott leen­dő elnöke. Az új elnök kijelentette: megegyezést fog szorgalmaz­ni az atomfegyver előállításá­ra is alkalmas nukleáris be­rendezések kivitelének korlá­tozására. A tervezett intézke­dések nyugatnémet és francia cégeket is érintenek, ame­lyek az atomfegyverhez szük­séges plutóniumot is előállító reaktorokat adnak el fejlődő országoknak. Carter bejelentette első személyi döntését: Jody Po­well t, eddigi sajtótitkárát bíz­ta meg a fehér házi sajtóhi­vatal vezetésével. Folytatódott Belgrádban a szovjet—jugoszláv csúcstalálkozó Brezsnyev és Tito a tárgyalás szünetében. (Kelet- Magyarország telefoto) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára kedden Belgrádban folytatta tárgyalásait Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­vel. A jugoszláv főváros lako­sainak tízezrei üdvözölték Brezsnyevet és Ti-tót az út­vonalon, amelyen a tárgyalá­sok színhelyére, a szövetségi végrehajtó tanács épületébe hajtattak. A megbeszéléseken az elv­társi őszinteség és a kölcsö­nös megértés légkörében foly­tatták a nemzetközi kapcso­latok időszerű problémáinak, a kommunista világmozga­lom kérdéseinek, valamint az enyhülés elmélyítéséért, a tar­tós békéért és a társadalmi haladásért vívott harc felada­tainak megvitatását. Áttekin­tették a párt és állami terüle­ten megvalósuló baráti szov­jet—jugoszláv együttműkö­dés további fejlesztésének egyes kérdéseit is. A Pravda, a Szovjetszkaja Rosszija, a Trud, a Komszo- molszkaja Pravda és más la­pok elsőoldalas tudósítások­ban számolnak be kedden Leonyid Brezsnyev Belgrád- ba érkezéséről. „Baráti láto­gatás”, „Nagy és fontos ese­mény”, „A szocializmus, a bé­ke nevében”, „Belgrádi kéz­fogás” — ilyen és hasonló cí­mekkel tudósítanak a lapok a belgrádi látogatás első nap­jának eseményeiről. A Pravda emlékeztet rá, hogy Leonyid Brezsnyev leg­utóbbi 1971-es belgrádi láto­gatása során írták alá a szovjet—jugoszláv nyilatkoza­tot, az azt követő években Brezsnyev és Tito Moszkvá­ban, Kijevben, Helsinkiben és Berlinben találkozott. A ta­pasztalat bebizonyította, hogy minden ilyen találkozó nagy lépés volt az SZKP és a JKSZ közötti kapcsolatok fejleszté­sében, a szovjet—jugoszláv kapcsolatok megszilárdításá­ban. Az amerikai sajtó nagy ér­deklődéssel követi Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP - KB főtitkárának jugoszláviai lá­togatását. A New York Times, a New York Daily News, valamint az AP és az UPI hírügynök­ségek belgrádi keltezésű tu­dósításaikban hangsúlyozzák, hogy a látogatás baráti, szí­vélyes légkörben zajlik. A Washington Post ismer­tetve Leonyid Brezsnyev bel­grádi beszédét, különösen nagy jelentőséget tulajdonít az SZKP KB főtitkára azon szavainak, melyek szerint a Szovjetunió Jugoszláviával való kapcsolataiban a teljes egyenlőség, a kölcsönös tisz­telet, a bizalom és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elvein alapuló baráti kapcsolatok megszilárdítását és fejlesztését támogatja. Tanácskozik az ÁFÉSZ-ek Vili. kongresszusa Kedden reggel plenáris üléssel folytatta munkáját a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa az Építők székházában. A tanácskozá­son részt vett Párái Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályá­nak vezetője, dr. Sághy Vil­mos belkereskedelmi minisz­ter, dr. Romány Pál mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke, s ott volt a magyar szö­vetkezeti mozgalom társ ága­zatainak, valamint a társa­dalmi és tömegszervezetek több vezetője is. Az elnök­ségben helyet foglalt Jean Delattre, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Köz­ponti Bizottságának tagja, s jelen van 12 külföldi ország szövetkezeti mozgalmának küldöttsége. A hétfői ülés 13 felszólaló­jához csatlakozva már a reg­geli órákban további 10 kül­dött kért szót, hogy elmond­hassa, a beszámolókkal és a kongresszus elé terjesztett do­kumentumokkal összefüggő észrevételeit, javaslatait, il­letőleg beszámoljon a mun­katerületén szerzett tapaszta­latokról. Dr. Sághy Vilmos belkeres­kedelmi miniszter, nyugtázva az ellátásban és a hálózatfej­lesztésben elért eredménye­ket, jelezte, hogy a több hó­napos felkészülés alapján 1977-re az ellátás tovább ja­vítható, az úgynevezett hiánycikkek számának egy­idejű csökkentése mellett. Hangsúlyozottan foglalkozott azzal a nagy feladattal, ami a szövetkezeti kereskedelem­re a mezőgazdasági kister­meléshez szükséges eszközök­kel, kisgépekkel való ellátás­ban vár. A munka színvona­lának növelése kapcsán szó­lott a szövetkezeti kereske­delemben dolgozók szakmai képzéséről, a továbbkép­zésről, a korszerű eladá­si formák elterjesztésének fontosságáról, a szállítás szer­vezettségének növeléséről. Szabó István, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke hangsúlyozta többek között, hogy a legtöbb tevékenységi területen szoros kapcsolatban álló két ágazat együttműködésének elmélyí­tésére még számos lehetőség kínálkozik. így például a fo­gyasztási szövetkezetek sokat segíthetnek a tsz-tagok élet- és munkakörülményeinek to­vábbi javításában. A lakásépítő szövetkezetek képviselője elmondotta: a XVI. kerületi „összefogás” Lakásépítő Szövetkezet pél­dája bizonyítja, hogy a mun­kások és fiatal házasok ré­szére nyújtott vállalati támo­gatás a szövetkezés adta elő­nyök hasznosításával érvé­nyesülhet a legeredménye­sebben. Az „Összefogás” szö­vetkezet két lakótelepén az idén 1117 lakás építése feje­ződik be, a hátralevő 1900 la­kást és az ezekhez kapcsoló­dó létesítményeket a követ­kező kongresszusig szeretnék megépíteni. Addig azonban nem kevés gonddal kell meg­birkózni. Egyebek mellett a terület-előkészítés meggyorsí­tására, a pénzügyi finanszíro­zás rendszerének módosításá­ra lenne szükség, a XVI. ke­rületi építkezők esetében csak úgy, mint az ország töb­bi, lakásépítésre alakult szö­vetkezetében. Délelőtt véget ért a teljes ülés vitája, majd a tanácsko­zás a 494 fogyasztási és érté­kesítő, a 379 takarék- és a 1302 lakásszövetkezet képvi­selőinek részvételével ágazati szekcióüléseken folytatta munkáját. Az ezekről szóló jelentéseket a kongresszus szerdai plenáris ülésén hall­gatja meg. Jó fejlesztési lehetőségek Vásárosnaményban Ülésezett a megyei tanács yb A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága kedden ülést tartott. A többi között meg­vitatták a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osz­tálya tevékenységét, amit jó­nak, fejlődőnek ítéltek, s meghatározták a további fel­adatokat. Beszámolt tevékenységé­ről a Vásárosnaményi Nagy­községi Közös Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Megálla­pították, hogy a nagyköz­ségben a IV. ötéves tervben nagy ütemű fejlődés vette kezdetét, amely jól segítette a megkülönböztetett szerep­kört betöltő település ipari, kulturális, szociális fejlődé­sét. A nagyközségben az v A népfront ötéves feladattervét vitatta meg a megyei Kedden délután ülést tar­tott Nyíregyházán a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége, melyen többek: között- megvitatták a népfront me­gyei bizottságának ötéves programját. Az elkövetkező időszakban fontos célkitűzés, hogy a munkásosztály vezető szerepe, a munkások részvé­tele növekedjék a népfront­mozgalomban. Ennek érdeké­ben a népfrontválasztások idején beválasztott munká­soknak megkülönböztetett se­gítséget nyújtanak, hogy az eddiginél nagyobb hatékony­sággal vegyenek részt a me­gye közéletében. A következő öt évben job­ban kívánják elősegíteni az otthonukból eljáró munkások kulturális nevelését, a falusi lakosság helyzetének javítá­sát, a falun élő nők munká­ba állítását, szakmai kép­zettségük gyarapítását, a ci­gánylakosság helyzetének ja­vítását. A kulturális tevékenységet továbbira is fontos feladatnák tartják. Részt vesznek a tanu­lási feltételek javítását szol­gáló társadalmi munkaakciók szervezésében, a tankötele­zettségi törvény megvalósítá­sának munkájában. A béke- és barátsági mun­kában továbbra is központi feladat barátsági napok, estek, találkozók, barátságvonatok szervezése, a testvéri kapcso­lat ápolása a megyével hatá­ros Kárpátontúli terület la­kosságával. iparban foglalkoztatottak száma mintegy 600 fővel nö­vekedett, jelenleg meghalad­ja a háromezer főt. Az ipar termelési értéke 1975-ben több mint félmilliárd forin­tot tett ki. Jelentősen fejlő­dött a termelőszövetkezetek növénytermelése, állatte­nyésztése. Sok kívánnivalót hagy azonban a zöldségter­mesztés, amely Vásárosna- mény ellátását is kedvezőtle­nül érinti. Lassabban, de fej­lődött a kereskedelem, több gond van a szolgáltatások­kal, különösen fejlesztésre vár az autó-motor és villa­mossági, és háztartási gépek javítása. Itt épült meg a me­gye egyik legszebb művelő­dési háza, és otthonra talált a beregi tájmúzeum. Az V. ötéves tervben a vá­rosiasodó Vásárosnamény helyzetelőnnyel rendelkezik az iparfejlesztés terén: a rendelkezésre álló víz, ener­gia és a beregi területén lé­vő szabad munkaerő mind a gyors fejlesztést indokolja. A lehetőségek jobb ki­használása érdekében azon­ban a nagyközségi tanács­nak az eddiginél tervszerűbb és jobb minőségű munkát kell végeznie. A kitűzött cé­lok megvalósítása nagyobb előrelátást, jobb felkészült­séget igényel. Hozzáértőbbé, rugalmasabbá kell tenni az apparátus munkáját is — ál­lapította meg a végrehajtó bizottság. A továbbiakban a végre­hajtó bizottság egyéb ügye­ket tárgyalt. || Kelet­Hlagyarnrszág I XXXIII. évfolyam, 272. szám ARA: 80 FILLER 1976. november 17., szerda |

Next

/
Thumbnails
Contents