Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-10 / 240. szám
8 KELET-MAGYARORSZÁG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 1976. október 10 Hét végén együtt , ......\ , „ i.W\in's,et" Szombaton 4 órakor elcsendesülnek az élelmiszerboltok, a pultokról senki sem veszi le a kínálkozó portékákat, az egész heti Raska Béláné a család munka után megpihenhetnek az eladók is. A szeptember 18-tól érvényes új nyitvatartási rend az eladók javára született. Néhányuk- tól megkérdeztük, mit jelent számukra az új hét végi nyitvatartási rend. Éva Sándorné Űj nyitvatartási rend Koós Jánosné, a nyíregyházi búza téri ABC-ben dolgozik. Fél kilenc, kilenc óra is volt korábban, mikor szombat esténként hazaért, mert az üzlet 8-ig volt nyitva. Most szombaton 3-kor zár a bolt, s egy műszakban dolgoznak, ami lehetővé teszi, hogy az azon a héten délutá- nosok szabad szombatot kapjanak. Ha nem szabad szöm- batosak, akkor is legkésőbb 4 órára hazaérnek. Ilyenkor a hosszabb műszakért a vállalat túlórát fizet. Anyagilag se járnak rosszul, mert a forgalom nem csökkent, csupán áttevődött szombatról péntekre. A vevők már hozzászoktak az új rendhez, nem hagyják szombatra a nagy bevásárlásokat, szinte mindenki megérti és helyesli a változtatást. Az első szabad szombaton szinte hihetetlen volt Koósné számára, hogy otthon, férjével együtt töltheti a hétvégét. Elvégezte szombaton a házi munkát, s a vasárnapja teljesen szabad maradt. Legutóbb a fiúkat látogatták meg, aki Pécsett tanul a műszaki főiskolán. Most egy egész napot együtt tölthettek vele, mert már szombaton elutazhattak. Több idő a gyerekekre Raska Bélánénak két kislánya van, az egyik tíz éves, a másik másfél éves. Az ő számára az új nyitvatartási rend pótolhatatlanul sokat jelentett. Szombaton a kisebbiket nem kell bölcsődébe vinnie, hanem ráér vele foglalkozni, tanítgatja és elvégzi azt a sok házimunkát, ami két gyerek mellett szükséges. Nagy öröm látni, hogyan okosodnak, ügyeskednek, de bizony ahhoz nélkülözhetetlen, hogy az anyukának legyen ideje velük foglalkozni. Éva Sándornéval a Vöröshadsereg utcai 50-es számú fűszerboltban találkoztunk. Ez a kis bolt nagy forgalmat bonyolít le. Korábban szombaton este 6-ig, vasárnap délelőtt 10-ig tartott nyitva a bolt, s az egész heti pihenés nélküli munka bizony nagyon fárasztó volt. Az új nyitvatartási rend szerint szombaton 4-ig árusítanak, vasárnap pedig nem nyitnak ki. Szabad órák tanulásra Ez a család számára több időt jelent, de például lehetősége nyílik a bolt szocialista brigádjának is, hogy hétvégeken együtt kirándulhassanak, olykor egy-egy rendezvényre elmenjenek. A tanulásra is több idő jut, Éva Sándorné ugyanis most végzi a boltvezetőképző iskolát. Elsősorban azért a pihenést jelenti számunkra az új nyitvatartási rend. Azt, hogy nem kell fáradtan, idegesen új munkahetet kezdeniük. Nemes Farkasné, a Hatzel- téri fűszerboltban dolgozik. Évek óta vasárnap is nyitva volt az üzlet, s bizony ilyenkor is a családtól távol kellett lennie. Két fia van, akik hiányolták édesanyjukat. Ezentúl nemcsak vasárnap délután lehet együtt a család, de kéthetente szombaton is, s ezt az együttlétet nem lehet pótolni. Kántor Éva Koós Jánosné Nemes Farkasné Vasárnapi műszakon Javaslatok a távírdában Szükséges-e a távírdában a vasárnap délutáni műszak? De úgy is kérdezhetnénk, lehetne valamilyen módon könnyíteni annak a tíz lánynak és asszonynak a vasárnapján, akik a nyíregyházi postahivatal távírdájában dolgoznak? A téma már számtalan postásfórumon szóba került. Senki sem mondta azt; nincs igazuk, mégsem történt egyetlen lépés sem a munkájuk megkönnyítésére. Hogy miért nem? Egyetlen ok: régi megszokás. A tények is a délutáni műszak megszüntetése mellett szólnak, mégis, eddig hiábavaló volt a hivatalvezető, Zsirkó Imréné harca. Vasárnap 10-15 távirat — A vasárnap a kevésbé forgalmas napjaink közé tartozik. Maximálisan 10—15 táviratot veszünk fel, de ezek közül csak a helyieket továbbítjuk. A községekbe szó - lóakat hétfőn kézbesítjük, mert a falvak postái már szombaton délben bezárnak. Ezt a forgalmat a délelőtt dolgozó távirászok le tudják bonyolítani. Már ebből is látható, nem a szolgáltatás megszüntetését akarjuk, csupán dolgozóink tehermentesítését, legalább a vasárnap délutánjaikat szeretnénk visszaadni. Arról nem beszélve, hogy jobb lehetőségük volna a dolgozók átcsoportosítására a forgalmasabb napokra, ünnepekre és talán több fiatal vállalkozna erre a szép munkára. Lehetne szabad szombat és vasárnap? A telex- és az írógépek mögött ülő lányokat, asszonyokat nem kellett sokáig biztatni, hogy beszéljenek a délutáni műszakról. Földi Magdolna a kereskedelmi dolgozók példáját említette. — Ha a kereskedelemben megoldották a vasárnapi nyitvatartási és a szabad szombatokat, a távirászok tehermentesítése sem lenne nehezebb feladat. Biztos a lakosság is megértene bennünket és azzal segítené munkánkat, hogy dísztávirataikat három nappal a kézbesítés előtt feladnák, vagy inkább vasárnap délelőttöt vennék igénybe. A délután érkező sima táviratokat a telefonközpontban is fel lehetne venni. — Hogyan számolják el a vasárnap délutánokat? — Hétköznap egy szabadnapot kapunk, de pótlékot nem. Már az is nagy eredmény, hogy az idei kollektív szerződésben tervbe vették a pénzügyi juttatást. Egy kis ■ r jóindulattal?... A legtöbb dolgozó minden tizedik vasárnap délutánoS és minden negyedik vasárnap délelőttön is a négy fal közé bezárva, egyedül dolgozik. — Nagyon rossz érzés a csendes hivatalban egyedül dolgozni. Vasárnap kettőre beszaladunk a központba, akkor, amikor más ember otthon a családjával pihen és szórakozik — mondja Jenei Józsefné, távgépíró-kezelő. Egy kis jóindulattal meg lehetne szokni a táviratfeladás új rendjét, úgy, ahogyan mi is „alkalmazkodtunk” a kereskedelmi nyitvatartáshoz, a fodrászokhoz. Ha ez a gondunk megoldódna, még mindig maradna egy, a szabad szombatok rendszere. Mióta bevezették a postásoknál is, azóta egyszer már kudarcot vallottunk vele. Egyszerűen képtelenek voltunk a korábbi kisebb létszámmal ledolgozni hétköznap a szabad szombatot. Most újra próbálkozunk, de a novemberi és a decemberi csúcsforgalom felbillentheti az újabb kezdeményezést. „Pár száz forint” pótlék Balázs Ferencné reggel fél hatkor kel vasárnap is, hogy elkészüljön az ebéddel mire műszakba megy. — A hét végén a férjem és a nagyszülők nevelik a gyereket. Februártól dolgozom a postán és csak lassan törődnek bele a vasárnapi távolléteimbe. — Ha kapnának pár száz forintos pótlékot, jobban megbékélnének a délutáni műszakkal? — A pénzzel jobban méltányolnák ugyan a munkánkat, de a könnyítés elmaradna. Balogh Júlia L átni kellett milyen arcot vágott a műhelyfőnök, amikor a lányok felől kérdeztem. Elnéző mosoly, enyhe vállrándítás és meggyőződés nélküli vélemény: — Valamire mindig használhatók, de nem lányoknak, asszonyoknak való az esztergályozás. A műhely bejáratához közel — szemelőtt — áll az E—2—N típusú csúcseszterga. A nagy monstrumgépek között játékszernek tűnik. Nem is való másra, csak dekás, legfeljebb egykilós anyagok megmunkálására. A gép gazdája félszeg mozdulatú, szemüveges kislány. A tokmány és az esztergakés sárgásfehér műanyag forgácsot terít szőnyegnek a lába elé. — Kereskedelmi iskolába szerettem volna járni — mondja — vagy gépírónőnek tanulni, de fodrász is akartam lenni. Maradt a vas. A fém, a kemény acél. Vajon mi. az ami gátját szabja ma az álmok, a vágyak teljesülésének, teljesíthetőségének. — Édesanyám vitt el az iparitanuló-iskolába. Ott mondta az igazgató, hogy Jolika, az eszfer gályos hármas bizonyítvánnyal sajnos sem kereskedő, sem fodrász nem lehetek. Az esztergályos szakmát ajánlotta. Édesanyám biztatott, én meg mit tehettem volna mást. A nagycsarnokban közel és távol férfiak dolgoznak. Még jó az idő, egyiknek, másiknak kékfehér atlétából domborodik ki a váll- és a karizma. Vasasok. A lány keze apró, törékeny. Egy 15— 20 kilogrammos súly, ha emelni próbálná, talán a földre rántaná. Milyen érzés lehet ilyen törékenyen, ilyen környezetben dolgozni? — Megszoktam már, megszerettem a szakmát. Ha előfordul, hogy más gépen nehezebb munka- ---------------------------------í ____ darabot kell beemelni, kérés nélkül is segítenek. Igazán jók, kedvesek hozzám. Két év telt el a szakmunkásvizsgától. Akkor sem volt jobb hármastól a bizonyítvány. De a munkában, a kitartást, az akaratot vajon hogyan osztályozzák? — Tíz forint most az órabérem, néhányszor már jutalmat is kaptam. Elégedett vagyok és úgy hiszem, velem is. Arról, hogy kereskedő, fodrász, vagy gépírónő legyek, már régen lemondtam, jó esztergályos szeretnék lenni, és ezért tanulni is akarok. Tizenkilenc éves a lány. KISZ-tag. Eljár a klubdélutánokra, új barátnőkkel, fiúkkal is megismerkedik, beszélget, olykor bemutatkozik. Feszélyezi-e ha megkérdik: „Hol dolgozol, mivel foglalkozol?” — Miért feszélyezne. Bátran mondom, mondhatom: Nagy Jolán vagyok, esztergályos, a MEZŐ- GÉP-nél dolgozom. Nem szégyen ez. Seres Ernő
