Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-09 / 239. szám

1976. október 9. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ömlesztve? ÖSSZESEN 110 EZER áruszállító jármű dolgozik a közúti közlekedésben, s ehhez csatlakozik még 60 ezer mezőgazdasági vonta­tó. A népgazdaság ötödik ötéves terve 42 milliárd fo­rintot biztosított a vasút korszerűsítésére, a közúthá­lózatra öt esztendő alatt 35,5 milliárd forintot költhet­nek. Megjelennek a vaspá­lyákon az ötezer lóerős ti- risztoros villamos mozdo­nyok, 1980-ra a közúti áru­szállító járművek száma 150 ezerre emelkedik, az 1975. évi 443 ezer tonnával szemben 1980-ra kétmillió tonna árut mozgatnak kon­ténerekben. Tervekben, teendőkben, a népgazdaság egész szállí­tási rendszerét átfogó szer­vezési feladatokban tehát nincs hiány. Ezek gyakor- latbani érvényesítése sok­féle előnnyel kecsegtet — a járművek jobb kihasználá­sa, a rakodás gépesítésének fokozódása, a gerinchálóza­tot alkotó utak jármű-át­eresztő képességének növe­lése stb. —, ám ha nem kapcsolódnak hozzájuk a helyi cselekedetek, akkor az anyagi é6 szellemi ráfordí­tások egy része kárbavész. Fölösen vándorol, törik, szakad az áru, a kátyús uta­kon rongálódik a termék és jármű, a szűk, zsúfolt rak­tárakban csak óhaj a rend, az áttekinthetőség. Ugyan­akkor a vállalatoknál a legkülönbözőbb osztályok foglalkoznak a szállítással — az anyaggazdálkodástól a kereskedelmin át a pénz­ügyi osztályig, főosztályig — s legtöbbször a minimá­lis összhangot is nélkülözi munkájuk. A fuvarozás tel­jes folyamatát egyik rész­leg sem látja, fogja át, még kevésbé törődnek tehát á költségekkel, s tetézi • ezt a szakmai tapasztalat hiánya. AZT MONDJAK A SZAKEMBEREK: jelen­tősebb beruházás nélkül, pusztán a gondosság, a kö­rültekintés, a szakszerűség fokozásával hatalmas sum­mát lehetne megtakarítani. S ez igaz, hiszen csak a fej­lett tőkésországok esetében a szállítmányozási költsé­gek 10—15 százalékos mér­séklése — amire mód van a fuvareszközök, útvonalak stb. jobb kiválasztásával — egymilliárd forinttal apasz­taná a népgazdasági kiadá­sokat. A hazai lehetőségek még nagyobbak! A lehető­ségek ... Az év első felé­ben, bár több kedvezmény csábította a fuvaroztatókat, a vasúti áruszállítás kisebb volt, mint tavaly a hasonló időszakban! Most viszont már mindenki ideges, kap­kod, a kért vagonok mi­előbbi kiállításáért veri az asztalt. Pazarlóan bánnak a szál­líttatok és a szállítók áru­ikkal, eszközeikkel, pénzük­kel, néha már úgy tűnik, mintha azt sem bánnák, hogy az áru törjön, szakad­jon rakodás, fuvarozás köz­ben, csak egy a fontos: el­jusson valahová, akár „öm­lesztve is”, csak a számlát benyújthassák érte. A SZÁLLÍTÁS TEREPÉN sok a teendő, de elsőként a felületességet, nemtörő­dömséget kell visszaszoríta­ni. Ha törik, ha szakad, ak­kor is. Mert addig túl nagy árat fizetünk érte. (M.) A Nyírmadai Állami Gazdaság almásában közvetlen a fáktól szállítják az exportalmát. Ké­pünkön: Gajdos Jánosné, Konting Lászlóné és Fodor Ferencné naponta 75—80 kisláda al­mát szed le és készít elő szállításra. (Elek Emil felv.) NYÍRBÁTORI CSEPELIEK Változik a profil ’ A már meghonosodott papír- és gumiipar mellett új ipari ágazat — a szer­számgépgyártás is kezd gyökeret ereszteni a sza­bolcsi homokon. A Csepel Művek a motorkerékpár- alkatrész-gyártást leállí­totta és helyébe a szer­számgépgyártást telepí­tette Nyírbátorba. Ez ma azt is jelenti, hogy a meg­lévő szakmunkásgárdát át kell képezni. — Egy gyár profilváltása nem valósulhat meg az ott dolgozó emberek akarata nélkül — mondja Koknya Árpád, a Csepel Művek Szer­számgépgyára nyírbátori gyáregységének igazgatója. — Ez elsősorban a már dolgozó szakmunkásokat érinti. A be­tanulás idején a családtól va­ló távoliét, más emberi prob­lémák játszanak itt szerepet. Nekünk viszont már a szer­számgépgyártás kezdeti sza­kaszától, tehát ez év elejétől sok, magasan kvalifikált szakemberre volt szüksé­günk. Az új profilnak meg­felelő munkát ma már 120- an végeznek a gyárban. 160 milliós beruházás Üzemel Nyírbátorban egy készülékes sor. Elkezdték gyártani a radiálfúrógép egyik típusát, az RF—22-est. Szerszámgépek felújítását is vállalják. Ez viszont azt is jelenti, vasút is kell a gyár­egységnek, hogy ezeket a több százezer forintot érő gépeket el tudják szállítani. A régi csarnokok nem a szerszám- gépgyártáshoz épültek. Szű­kösségük miatt a nagyarányú fejlesztést nem tudják szol­gálni. Ezért 160 millió forin­tos beruházást kezdtek a gyár területén. — Ezek a számok mutatják a szerszámgépgyártás nyírbá­tori jövőjét —, mondja Vajkó János, az üzemi szakszerve­zeti bizottság titkára. — A szerszámgépek gyártásához jól képzett szakemberek kel­lenek. Legfőbb gondunk a ki­képzésük. Ezt két úton való­sítjuk meg. Már most is mű­ködik a felnőtt szakmunkás- képzés. Forgácsolókra van a legnagyobb szükség. Ezért ez­zel a szakkal kezdtük. — Én is így iratkoztam be — mondja a nagyon ^fiatal, alig 17 éves hegesztő szak­munkás, Gliba Sándor. Most a forgácsolásból is leteszem a szakvizsgát. így jobban tud a gyár hasznosítani. Nekem mindenképpen jobb lesz. „A tanulást választottam" — Én idősebb vagyok, 25 éves. Két gyermek édesanyja — veszi át a szót Gergely At- tiláné, betanított munkás. — Mégis a tanulást választot­tam. A kereset miatt sem mindegy, hogy van-e szak­mám, vagy nincs. A szak- szervezet kijárta, hogy fél nyolctól délután 4-ig dolgoz­zak. így a napköziben a gyermekek elhelyezése is megoldott. A férjem tsz-tag, keveset tud segíteni. A tanu­lás estére, éjszakára marad. A felnőtt szakmunkáskép­zés csak egyik oldala a szak­ember-utánpótlásnak, és csak átmenetileg segít. A végleges megoldást a „rendes” korúak képzése hozza. Ezt is két „vo­nalon” fogják megvalósítani. Itt már a város és a megye segítsége is szükséges. Növelik a 140-es szakmun­kásképző intézetben a forgá­csoló szakra felvettek szá­mát. A gyár képzésükhöz úgy járul hozzá, hogy biztosítja tanműhelyeiben a gépi be­rendezéseket és a gyakorlati képzés egyéb tárgyi feltéte­leit. Vállalja a szakmunkás- képzéssel járó kötelezettsége­ket. Segítség letelepedéshez A szakemberképzés másik útja — itt már a közép és felsőszintű vezetés utánpótlá­sára is gondolnak —, egy szakközépiskolai osztály indí­tása a Báthori István Gim­náziumban. Ezeknek a gyere­keknek nemcsak a szakmai oktatását vállalják, hanem a szakelméleti órákhoz óraadó tanárokat, és szakoktatókat is biztosítanak. A szakközépis­kolai tanulóknak a második évtől társadalmi tanulmányi ösztöndíjat adnak. A harma­dikos, negyedikes tanulók gyakorlati képzését az üzem­ben) oldják meg. A megyében szinte egye­dülállóként a fiatal szakem­berek letelepedését, megho­nosodását máris segítik. A fi­zikai munkakörben elhelyez­kedő fiatalok részére ötezer forint egyszeri segélyt adnak. Madarász Sándor harmad­éves géplakatos tanuló: — Nagyon bonyolultak ezek a százezreket érő gépek. Ezred- milliméteres tűrési pontos­ságra kell őket beállítani. Hogy a szakmunkás-bizonyít­vánnyal a kezemben oda me­rek-e állni melléjük javítani? Azt mondják a mestereim, rám merik bízni. A legmodernebb szerszám­gépgyártó gépek duruzsolnak a csarnokokban. Ezekkel pe­dig lehet — ha nem is cso­dákat művelni, de precíz szerszámgépeket gyártani. És erre a szabolcsi munkások, a nyírbátori csepeliek képesek. Sigér Imre LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tud­ja a legjobban, mi az, amin változtatni kell. Ezért kér­dezünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Rácz István, a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat 1. számú építésve­zetőségének vezetője. — Az útépítés vállala­tunk fő profilja. Építésve­zetőségünk ennek megfele­lően új utak, kisebb hidak, átereszek építésével, kor­szerűsítésével foglalkozik. A Tiszavasvári úton épülő közúti felüljáró építkezésé­be az 1. számú építésveze­tőség tavasszal kapcsolódott be. Egy ilyen volumenű, több vállalat munkáját igénylő építkezést csak nagyfokú szervezettséggel, összehangoltan lehet gyor­san, pontosan végezni. Ezen vannak az egyes vállalatok vezetői, dolgozói egyaránt. Persze előfordult az, hogy anyaghiány miatt lassabb ütemben folyt az építkezés. A jobb eredmények eléré­sére ettől jobb összhangot kell teremteni, hiszen a Hídépítő Vállalat, a posta, a TIGÁZ, a SZAVICSAV, a Közúti Építő Vállalat és még egy sor más vállalat és alvállalkozó munkája nyomán készülhet csak el határidőre ez az égetően fontos beruházás. — Sokkal eredménye­sebb és gyorsabb munkát végezhetnénk, ha az alvál­lalkozók előre elkészítenék a közműveket és mi csak azután vonulnánk ki, s kez­denénk el a töltések építé­sét és a legvégső mozzana­tot, az aszfaltszőnyeg terí­tését. — Legutóbb a Nyírbátor VÁLASZOL Rácz István és Debrecen közötti 471-es műút szabolcsi szakaszát korszerűsítettük húszmil­lió forint értékben. Az AG- ROBER részére a termelő- szövetkezeteknek bekötő­utakat építünk. Oros mel­lett épül a vállalat aszfalt­keverő telepe, aminek a munkálatait mi végezzük. — A földmunka tavasz- szal kezdődött meg. Több tízezer köbméter földet kel­lett megmozgatni a terep- rendezés során. Ez az ütem lassú volt, a föld fagyos. Egy kicsit elmaradtunk a tervezett ütemtől. Pedig fontos az aszfaltkeverő, hogy meggyorsuljon az építkezés, hiszen ebben az évben is 210 tonna aszfal­tot használunk fel a külön­böző építkezéseknél, korsze­rűsítéseknél. — Az építkezés meggyor­sítása érdekében munka­erőt, gépeket csoportosí­tunk az épülő aszfaltkeve­rőhöz. Csak így tudjuk ta­vaszra befejezni és üzemel­tetni. Jó szakemberekkel rendelkezik a vállalat, a legkorszerűbb technológi­át alkalmazzuk, megfelelő gépparkkal dolgozunk. Persze előfordul, hogy anyagellátási problémák miatt lassabban halad a munka. Elsősorban ezen kell javítani, hogy ne le­gyen fennakadás az építke­zések ütemében, tartani tudjuk a határidőket. Pályáét éyen y#«eres Bandi, ez a vé­' W konypénzű, szőke ha- ” jú, kék szemű fiatal­ember humorosan jegyzi meg, most éppen itt landolt a Zrínyi utca sarkán. S olyan géppel — kerékpár! — mely naponta egy liter tejet fo­gyaszt. Mármint a pilótája. Ha nem tudnám, hogy repü­lőgép-vezető üzemmérnök, alig hinném el róla Ritkán jár a földön, csak addig, míg a repülőtérre kikarikázik. Életeleme a levegő, a repü­lés. Alig huszonnégy éves. Ha életrajzot kellene írnia, ti­zennégy éves korától szinte csak erről, s a körülötte zaj­ló eseményekről, az úttörő- mozgalomból a KlSZ-mozga- lomba kerüléséről szólna a hiteles krónika, mely úgy függ össze a repüléssel, mint Ágival, feleségével, az egyik tanítványával való megismer­kedése, aki szintén repül. Nem olyan fiú, aki kereste a veszélyt. így alakult az élete, s ami másoknak druk­kot, izgalmat jelent, neki ter­mészetes. Pestről hazafelé, a Nyírségbe utazva ismerked­tünk össze a vonaton. Izga­lommal beszélt a repülés szépségéről, hivatásáról egész és földön úton, hogy ebből mér nem­csak sejteni lehetett, hogy re­pülő, hanem oktató-nevelő is, a MÉM nyíregyházi bázisán. Gimnazista korában dön­tött úgy, hogy repülő lesz. „Kirándultunk a Farkas­hegyre. Ott láttam az első vi­torlázógépet siklani a levegő­ben. Fenséges látvány volt. Akkor döntöttem.” Simán, egyenes ívűén ha­ladt a földi és az égi pályán. A Budapesti Híradástechni­kai Gyár MHSZ repülős klubjában kezdte a pályát. Tizenkilenc évesen már ott látta ország-világ az augusz­tus 20-i légiparádén. De a meg­előző főpróbán szembenézett a halállal. „Volt egy-két ve­szélyes pillanatom, arról örökké emlékezni fogok. Kis magasságban a vontatókötél rátekeredett a vitorlázógép vezérsíkjára, s a gép pillana­tok alatt kormányozhatatlan- ná vált.” Csak a szerencsés véletlennek és pillanatnyi he­lyes döntésének köszönhette, hogy a gép és pilótája sértet­lenül földet ért. Huszonkét éves, amikor egyik társával a magyar színeket képviseli a szocialista országok NDK-ban megrendezett vitorlázó nem­zetközi versenyén. Helytállt, s 1975-ben tagja lett a mű­repülő válogatottnak. „Feleségem, Ági ezüstko­szorús sportrepülő. Ö volt az első vitorlázórepülő növen­dékem. És házasság lett be­lőle. ..” Bandi hivatásnak vallja a repülést. — A főiskolán repülőgép­vezető hallgatókat képezünk a mezőgazdaságnak. 1974 óta dolgozom itt. Ez idő alatt 12 növendékem kapott nemzet­közi repülőgép-vezető szak- szolgálati engedélyt. Bandi úttörőként került a mozgalomba, s munkát végez a KISZ-ben. A repüléssel párhuzamosan mindig vállalt feladatot az ifjúsági szerve­zetben is. Középiskolában po­litikai szervező, a főiskolán a repülőknél évfolyamparancs­nok. Ez volt a KlSZ-megbí- zatása. Becsülettel teljesítet­te. Most a nyíregyházi repü­lőbázison KISZ-vezetőségi tag. Ez a pártmegbízatása. I yitott könyv az élete. Hl így került a pártba is. ” „Jelentkeztem, ami­kor úgy éreztem, megéret­tem rá.” Vezetett MHSZ-tá- bort társadalmi megbízatás­ként, szombatjait, vasárnap­jait áldozza fel, hogy a vitor­lázó repülőgépek vontatását ellássa. Ejtőernyősök ugratá­sát segíti, s repülésvezetést vállal. Egyik ajánlója a párt- szervezetbe a KISZ volt. A másik Takács Miklós. Annak a gépnek a műszakija, ame­lyet Bandi vezet, amellyel oktatja a fiúkat. Miklós azon­ban nemcsak Bandi „gépéért” vállalta a felelősséget, hanem Veres András helytállásáért is. Nemcsak fenn a levegő­ben vigyáz rá, hanem lenn a földön is. Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents