Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-08 / 238. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 8. 36 millió forintos költséggel vasútforgalmi szakközépiskolát épít a SZÁEV Záhonyban. A nyolctantermes iskolát és 150 személyes kollégiumot 1978 szeptemberében vehetik birtokba a diákok. (Gaál Béla felvétele) Elsősök és öreg könyvek „Műhely" a könyvtárban Négy és fél évszázados könyv fekszik az asztalon. A Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskola 130 éves könyvtárának legbe­csesebb darabja a Mohács után nyolc évvel nyomta­tott világföldrajz. Az asz­talok körül ülő fiúk kerek szemmel nézik a vén kö­tetet, ugyanúgy a másfél évszázaddal ifjabb Luther- bibliát, vagy a forradal­mat hírül adó újságot, a Pesti Hírlap 1848. március 18-i számát. Osztályfőnöki órát tartanak az iskolai könyvtárban. Első osztályos diákok népesítik be a helyiséget, mennyezetig nyúló polcokról tekintenek szépirodalmat is vásárolunk, főleg a kötelező és ajánlott olvasmányokat. Kisebb szám­ban pedig más szépirodalmi műveket, képzőművészeti al­bumokat. Azok ott — mutat egy asztalra — a legutóbb ér­kezett kötelező olvasmányok. Még feldolgozásra várnak, ma délután jön néhány diák, akik már elsős koruktól rend­szeresen segítenek a könyv­tári munkában. A III. f. osz­tály „patronálja” a könyvtá­rat ... Másképp még nehe­zebben tudnék lépést tartani a sok munkával! Olvasószolgálat lő munka segítése. De ugyan­akkor nem pusztán eszköz a könyvtár. Légkörével és könyvtárosával maga is aktív részese lehet a nevelésnek, az oktatásnak. Beszélgetésünk alatt több pedagógus is megfordult a könyvtárban. Szemügyre vet­ték a kirakott újdonságokat, a polcokról órai szemléltetés­hez válogattak köteteket. Kiváncsiak — Közös tanár-diák könyv­tár ez. Itt van a szomszéd­ban a nevelői szoba, beszél­gető-vitatkozó tanárok jön­nek össze itt gyakorta, ha ép­Elkészült az 1977. évi dalos program Szabolcsiak a kórus pódium on A megyei tanács művelő­dési osztálya, a megyei mű­velődési központ, a kórus- szervezet megyei elnöksége, a KISZ megyei bizottsága és a megyei úttörőelnökség elké­szítette az 1977. évi ének­zenei rendezvények program­ját. Februárban három esemény kapott helyet a programban: az éneklő rajok városi, járá­si bemutatói, az éneklő ifjú­ság városi és járási bemuta­tói, a sárospataki diáknapok válogató versenye. Március­ban tartják az éneklő rajok megyei bemutatóját, meghí­vott énekkarok részvételével kerül sor március 20-án a Ko- dály-emlékhangversenyre. A kóruspódium rádiós felvétele márciusban lesz Debrecen­ben, míg a vásárosnaményi, tiszavasvári, nyírbátori, tisza- löki, kisvárdai, záhonyi és ófehértói énekkarok a me­gyében szerepelnek. Április és május is válto­zatos énekkari műsort ígér: felszabadulási emlékhang­versenyt ad a szimfonikus zenekar és az egyesített kó­rus, az Éneklő ifjúság nagy­díjas kórusai találkozón vesz­nek részt Nyíregyházán, is­mét megrendezik a középis­kolai kórusok találkozóját Vásárosnaményban, s a nép­dalkörök, népdalénekesek, népi hangszeresek III. me­gyei fesztiválját Nyírbélte- ken. Az 1977. második fél éve is sok rendezvényt tartogat az ének és zene kedvelőinek; többek között pedagóguskó­rusok megyei találkozóját rendezik a kisvárdai Várszín­padon, országos szimfonikus zenekari fesztiválra utazik a Szabolcsi Szimfonikus Zene­kar. Az októberi „Szputnyik" Repülőgép kesztyűben Visszaemlékezés Per Nürnbergben A Szputnyik című folyóirat októberi száma visszaemléke­ző írást közöl a nürnbergi per eseményeiről, az ítélet- hozatal körülményeiről. A képes folyóirat évek óta sorra veszi a Szovjetunió köztársaságait, tájegységeit. Ezúttal a Moszkvától mint­egy ötezer kilométerre fekvő burját területet mutatja be, beszámol a burját nép tör­ténelméről, gazdasági éle­téről és sokszínű kultúrájá­ról. „A hősök nem halnak meg.” Szergo emlékezete­ként fennmaradtak nehéz­iparunk gigászai, a traktorok Ordzsonikidzére — százezrei, melyek hazánk széles térségét szántják, hogy szárba szökkenjenek a ne­mes forradalmi humanizmus magvai, amelyek az ő szívé­ből fakadtak ... Alekszej Tolsztoj emlékezik ezzel a szavakkal Ordzsonikidzére. A nagy forradalmár életút­ját mutatja be a zsebkönyv egyik érdekes írása. Érdekes műszaki megol­dást ismertet a „Repülőgép kesztyűben” című írás, amely 65 méter hosszú, a hangse­bességnél gyorsabban repülő hatalmas utasszállító repülő­gépet, a TU—144-est mutat­ja be. Mennyit „eszik" a neonbetű? rájuk a könyvsorok. Ferencz Béla, az iskola könyvtárosa magyaráz, bemutat, mesél... ízelítő az öreg középiskola történetéből, a nagy múltú könyvtárról, annak használa­táról, rendjéről. Ismerkedés — Minden év elején így kezdjük — mondja a kicsen­getés után. — Hogy aztán a négy év alatt minél gyako­ribb látogatói legyenek ezek a diákok is a könyvtárnak. Tulajdonképpen két könyv­tára van az iskolának. A már említett régi, melyet 1843-ban közadakozással alapítottak, 10 ezer kötetet számlál. Ezek negyede százévesnél idősebb! Az új könyvtár, mely az utóbbi harminc év alatt gyűjtött könyveket tartal­mazza, a folyóiratokkal együtt közel 20 ezer darabból áll. — Évente körülbelül 800- zal gyarapodik az állomá­nyunk, átlagosan 30 ezer fo­rintot fordítunk a könyvvá­sárlásra. Sajnos, lassacskán alig férünk, kinőtte már ezt a helyiséget a könyvtár — mutat az ezernyi kötettől ros- kodó polcsorokra. A címeket böngészve rögvest megálla­pítható: a könyvek zöme mű­szaki, szakmai jellegű. — Tizenegyedik éve, amió­ta szakközépiskola lett a Kossuth, vagyok könyvtáros. Azóta körülbelül kétharmad- egyharmad a vásárolt köny­vek aránya: a szakmai köte­tek javára. Emellett persze Olvasószolgálatot tart na­ponta 10-től 5-ig, igyekszik minden betérő diákkal fog­lalkozni, válogat az újdonsá­gok listájából, rendel, feldol­gozza az érkező könyveket, átfutja az új folyóiratokat (50 féle jár), ugyanakkor az ar­chív könyvtárat is gondozza — sok ez egy embernek. A létszámot szabályozó rende­letben nem gondoltak ekko­ra iskolai könyvtárakra... — A megyei könyvtárral egyeztünk meg, hogy ők fo­kozatosan átvizsgálják a könyvtárat, rendszerezik, mi­nősítik a köteteket. De hát, ez is leállt az első pár tucat után, ott sincs elég szakem­ber ... Az iskolai könyvtár alap­vető feladata az oktató-neve­Október 11—17 között Nyír­egyházán, a piactéren mu­tatja be műsorát az április óta hazánkban vendégeskedő csehszlovák állami Safari Cirkusz. Művészeti csere ke­retében ez idő alatt a magyar Hungária Cirkusz járja a szomszédos országot. A Safari Cirkusz nevét egy parktól kölcsönözte, eb­ben a vadrezervátumban nevelik a produkciók „állat- szereplőit”. Japán, a Szov­jetunió. Törökország és Bur­ma után először járnak ha­zánkban. Nyolcvan egzotikus vadállatot mutatnak be, pro­dukcióik közül több egyedül­álló műsorszám Európában. pen nincs órájuk vagy dél­utánonként. Ha be-beugra- nak, én is elejtek egy-két megjegyzést: elsősorban az újdonságokról, meg a folyó­iratok érdekesebb írásairól. Felhívom a figyelmüket — én úgyis átnézem valameny- nyit... így aztán félig-med- dig műhely is a könyvtárunk. Négy kipirult arcú diák sorjázik be az ajtón a követ­kező szünetben. Elsősök. Az előbbi osztályfőnöki óra rész­vevői. „Szeretnénk egy kicsit még körülnézni...” Róluk már biztosra vehető, hogy gyakori vendégek lesz­nek a könyvek között Vagy­is: dehogy vendégek .. Tarnavölgyi György Például ilyen a nyolczebrás mutatvány — ezek az állatok ugyanis a legnehezebben idomíthatok, legalább 3 évig tanulnak meg egy számot. Egzotikus állataik mellett ar­tistáikat kedveli a közönség, közülük is a 3 méteres gólya­lábon salto mortalét ugró ar­tistát. A jókedvről a robbanó csodaautósok és a tányértán- coltatók mellett a négy zene­bohóc gondoskodik. A több, mint 120 szemé­lyes cirkusz 2400 személyes nézőterén két és fél órás mű­sort állított össze gyerekeket és felnőtteket egyaránt szó­rakoztató, igényes műsort ígérnek. A megyében a legjelentő­sebb reklámfeliratok gazdája az Állami Biztosító. Az észa­ki lakónegyed egyik kilenc- emeletes toronyházának hom­lokzatán elhelyezett CASCO- fényreklám 1972 óta színfolt­ja a környéknek. 1600 darab negyvenes égő alkotja az öt, egyenként kétméteres nagy­ságú betűt. A neonreklám 261 ezer forintjába került az Állami Biztosítónak, kivite­lezője és rendszeres karban­tartója, javítója a Győri Vil­lamostechnika Ipari Szövet­kezet. A nyári hónapokban sötétedéstől 10—11 óráig ég, őszi-téli estéken pedig álta­lában éjfélig. A havi áramfo­gyasztása 2600 forinttól 8300 forintig terjed. A biztosító másik nagy reklámja a Kossuth téren van, naponta láthatjuk a fel­villanó „Biztosítás — bizton­ság” feliratot, amely félmil­lió forintos költséggel készült 1973-ban. Ezt is a győri szö­vetkezet készítette, úgyneve­zett háromütemű vezérléses, melynél nemcsak a fényjá­ték szabályozható az automa­tával, hanem halványuló és erősödő fényerőre is átállít­ható. Ez a neonreklám ha­gyományos fénycsövekből áll, talán ezért is olcsóbb az „üzemelése”, havi villany- számlája a legmagasabb fo­gyasztásnál is alig haladja meg a 800 forintot. Legközelebb, 1977-ben Má­tészalkán létesít az Állami Biztosító korszerű neonreklá­mot, mintegy 260—300 ezer forintos költséggel. Még nem dőlt el. hogy CASCO-, vagy CSÉB-felirat kerül a város- központban lévő, impozáns, négyemeletes ház tetejére, esetleg két forgókerekes imi­tációval, amely hasonló a fő­városban. a Nagykörúton le­vő biztosítós reklámhoz. Szépek ezek a fényreklá­mok, hozzátartoznak a város­képhez, de több kellene be­lőlük. Más szervek is kedvet kaphatnának a létesítésük­höz, még akkor is, ha jelen­leg a megyében gondot okoz a neonreklámok karbantar­tása, javítása. (P) Jön a Safari Cirkusz Nyíregyháza hullámhosszán ¥ Almoséitól Bezdédig Esztendős hagyomány, hogy országszerte októberben ren­dezik meg a múzeumi és mű­emléki hónapot. így van ez ezúttal Észak-TiszántúJ me­gyéiben is. A korábbiakhoz képest az idén csupán annyi a különbség, hogy a két szomszédos megye, Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár szakemberei, múzeológusai nem egy rendezvényüket kö­zösen rendezik meg. Tárla­tok, kiállítások cserélnek he­lyet, tudományos üléseken vitatják meg megyéik egy- egy jelentős képzőművésze­ti, néprajzi és régészeti mun­káját. A nyíregyházi rádió „Múzeumban — tárlaton” cí­mű összeállításában ezekről hallunk részletesebben októ­ber 9-én, 17 óra 10 perctől. A Nyírségi Ősz tehát nem­csak vidámságot, színt és mulatságot hoz a megye la­kóinak; megfeszített munkát is jelent a földeken, az al­máskertekben, a cukorrépa- táblákon, a közúton és a vasúton egyaránt. A nyíregy­házi rádió riporterei erről az őszről szerzett benyomásai­kat, impresszióikat kötötték csokorba és nyújtják át az ország hallgatóságának. „Nyírségi ősz ’76” című mű­sorukat ugyanis október 14- én 12 óra 33 perctől a Pető­fi adón sugározza. Nem túlzó a jelző: a né­gyes számú fő közlekedési út nemcsak Szabolcs-Szatmár legforgalmasabb útja, de ta­lán az egész országban nem találhatunk ilyen nagy és jelentős tranzitforgalmat le­bonyolító közutat. A ripor­ter sokszor utazik rajta ese­ményeket, témát és interjú- alanyt keresvén, rendszerint az út mentén, vagy éppen at­tól távolabb megbúvó tele­pülésen. Ezért rendhagyó hát a stúdió munkatársának öt­lete. Ezúttal nem tér le a fő- útról, s magát az utat mu­tatja be, megszólaltatván au­tóst és útőrt, kirándulót és szakembert. „Úton. útfélen”, ez a címe az október I9-én sete elhangzó műsornak. Röviden egy hagyományos és egy új műsorról. ,.A sereg hullámhosszán” adásban a hazafias, honvédelmi ne­velésről esik majd szó a hó­nán utolsó vasárnapján. Űj műsor lesz a ..Beat le­xikon Abbétól — Zappáig”. Hatvan, tízperces részre ter­vezik, vasárnaponként. (kalenda) Szovjet Irodalom Az októberi szómban olvashatjuk „Csak a végső tehetetlen­ség és a tökéletes reményte­lenség idéz elő halálvágyat. Az öregségtől végképp meg- roskadva és elgyengülve is Nyikolaj Nyikolajevicsnek még megvolt a reménysége, s fiatalosan égető vágya ar­ra, hogy ez a reménység be­teljesüljön. Szerette volna megérni a tavaszt. Szerette volna mégegyszer látni az asztalon a virágzó orgonát, hallani a tavaszi madárcsi­csergést, szerette volna látni a zöld édent — a nyírfalige­tet, amely csaknem szobája ablakánál kezdődött” — írja Alekszandr Vampilov Az utolsó kívánság című elbe­szélésében. A nálunk is jól ismert szovjet író két elbe­szélését közli a folyóirat ok­tóberi száma Szentmihályi Szabó Péter fordításában. Gavriil Trojepolszkij Fe­kete fülű, fehér Bim című re­gényének második, befejező része is e számban olvasha­tó. Trojepolszkij lírai törté­netéhez Szeberényi Lehel írt utószót. Makszud Ibragimbekov S nem volt jobb testvér nála című kisregényét a folyóirat Próza rovata közli.

Next

/
Thumbnails
Contents