Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-07 / 237. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. Október 7. PENYIGEI KÉPEK Az ökörszegi almáskertből eddig 20 pe. A termelőszövetkezet egy másik al- vagon almát értékesített a szövetkezet, máskertjében a járási építőipari szövet- A képen látható almát a mándoki va- kezet szakemberei egy új almatároló sútállomásra szállítja a szövetkezet gé- építését végzik. Elek Emil felv. A „MAPRJÁL" ­szabolcsi szemmel N emrég Varsóban, a Kultúra és Tudo­mány Palotájának termeiben ülésezett az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi fóruma, a MAPRJÁL III. kongresszu­sa. A kongresszusra 46 or­szágból több, mint kétezer küldött érkezett. Az orosz nyelv- és iroda­lomtanárok e nemzetközi testületé 1967 szeptemberé­ben a párizsi alakuló kong­resszuson jött létre 25 or­szág képviselőinek kezde­ményezésére. A MAPRJÁL első elnökévé Vinográdov szovjet akadémikust, az orosz nyelv híres tudósát választották meg. Halála után Hrapcsenko akadémi­kus, ismert szovjet irodal­már lett az elnök. A főtit­kár tisztségét Kosztomarov professzor, a Moszkvában nemrég alakult Puskin nyelvintézet igazgatója tölti be. A testület pénztárosa az orosz nyelv magyarországi specialistája — Szuara Ró­bert, akinek tankönyvéből sok olvasó kezdte el az orosz nyelv tanulását. A MAPRJÁL tevékeny­ségének legkiemelkedőbb állomásai a kongresszusok. Az I. kongresszus 1969-ben Moszkvában, a II. 1973-ban Várnában volt. A kong­resszusokon kívül nemzet­közi konferenciákon, szim- pozionokon, szemináriumo­kon dolgozzák fel az orosz nyelv és irodalom fontos kérdéseit. Ezideig több szovjet városban és Szófiá­ban, Prágában, Nyitrán, Bu­dapesten, Zágrábban, Chi­cagóban, Bécsben üléseztek, mintegy harminc esetben. A MAPRJÁL III. kong­resszusának feladata volt az orosz nyelv és irodalom tu­dományos alapjainak és gyakorlati tanításának komplex tanulmányozása. A kongresszus munkáját jól jellemzi a küldöttek össze­tétele. Voltak köztük tudó­sok, fordítók, egyetemi, fő­iskolai, közép- és általános iskolai tanárok. E sokrétű­ség nagyszerű feltételeket biztosított a módszerbeli és gyakorlati tapasztalatok ál­talánosítására. A nagy kül­döttségek közé tartozó ma­gyar csoportban száznál több delegátus volt. A kongresszus 10 szek­cióban ülésezett. A szekci­ók üléseit elnökségek, nem­zetközi és lengyel szervezők irányították. Az elnöksé­gekben ismert tudósok, a nemzetek képviselői foglal­tak helyet. E cikk szerző­je a 10. szekcióban „A mai szovjet regény új művészeti szerkezete” címmel tartott tájékoztatást. A szekció el­nöke Vaszil Kolevszki is­mert bolgár irodalmár volt. A szekció ülésein negyve­nen, köztük Elbert János, Rév Mária, Zöldhelyi Zsu­zsa, Varga Mihály. Csirpák Emilné, Meszerics István, Baróti Tibor szerepeltek, az orosz—szovjet irodalom ta­nításának elméletével, tör­ténetével és módszerével foglalkoztak. A szekcióülések érdeke­sek oltak. A vitákban kü­lönféle vélemények és fel­fogások ütköztek össze. V éget értek a felkészü­lés és a szereplés iz­galmai, de nem múl­nak el a csodálatos emlé­kek, a kialakult barátságok, ismeretségek. A MAPRJAL III. kongresszusa jelentő­sen hozzájárult az orosz nyelv és irodalom tanulmá­nyozásához, a világ külön- böa© országaiban folyó ta­nításához, erősítette a népek kaf/csolatát és barátságát. Dr. Bállá Tamara Az égbolt hódolói Távcsövek a zsebben — Bolygófigyelő szolgálat Enyhe túlzással azt mond­hatnánk: megyénkben 14 ezer ember sokszor a csillagokban él. Ennyi tagja van ugyanis a szabolcsi csillagászati szak­köröknek. Az amatőr csilla­gászok derült estéken, külö­nösen ősszel, nem a tévékép­ernyőjét, hanem az égboltot nézik. A legkíváncsibbak zsebük­ben távcsővel járnak-kelnek, nehogy lemaradjanak vala­milyen „égi eseményről.” Hobby? Tudományos érdek­lődés? Talán mindkettő, vagy mégimkább az emberre jel­lemző örök kíváncsiság tobo­rozta egy hatalmas családba az égbolt titkainak kutatóit. Szabolcs-Szatmár megye az amatőr csillagászati mozga­lomban részvevők és a csil­lagvizsgáló eszközök számát tekintve országosan a hato­dik, hetedik helyet foglalja el. A tartalmas munkát az idei csillagászati hét is mu­tatja. Az úttörők nyomában Hogyan sikerült ennyi em­berrel megkedvelteim a csil­lagászatot? A kérdésre a leg- illetékesebb, M. Takács Fe­renc nyugdíjas középiskolai tanár, a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat csillagá­szati szakosztályának megyei elnöke, az első szabolcsi út­törőkre hivatkozik. Ambrózi Géza tanárra, aki vak volt, .de fáradhatatlanul terjesztet­te a csillagászati ismereteket, toborozta az égbolt iránti ér­deklődőket. Hasonlóan az út­törők közé sorolható Kuzail- la Péter, Nyulasi Imre, Ju­hász Lajos középiskolai taná­rok. M. Takács Ferenc mate­matika—fizika szakos közép­iskolai tanár, aki ez év szep­temberében vonult nyugdíj­ba, szintén az úttörők egyi­ke. 1947 óta szervezi, irányít­ja a szabolcsi csillagászati körök munkáját. Az ő mun­kásságához, ügybuzgalmához fűződnek a megyében első­ként felállított távcsövek, mi­ni csillagvizsgálók. — Rég volt, amikor min­den tagunk 1 forintot tett a közös kasszába, hogy megvá­sárolhassuk az első tükrös távcsövet — emlékezik arra az időszakra, amikor még ke­vés érdeklődőt vonzott a csil­lagászat. Akadhattak olyanok is, akik egy kicsit hóbortnak tartották az esténként órákig az eget kémlelő embereket. Már az elején megmutatko­zott pedig, hogy a legkülön­bözőbb foglalkozású, képzett­ségű és korú emberek talál­kozhatnak itt, 6 valamennyi­ük számára élményt jelent­hetnek a távcsöves kalando­zások. Távcsövek ajándékban Postás, tanár, nyugdíjas, diák, szakmunkás ismerke­dett előbb a könyvek, a fil­mek segítségével a természet- tudománnyal, majd sor ke­rült az izgalmasabb epizó­dokra, a távcsöves megfigye­lésre. Több mint tíz évig az egyetlen réz Kepler-távcső volt a szabolcsi amatőr csil­lagászok „égboltjáró” eszkö­ze. Később komolyabb távcsö­vekre is szert tettek, részben helyi építéssel, részben orszá­gos segítséggel: Kulin György támogatásával kapták meg 1963-ban a Zrínyi Gimnázium udvarán felállított százszo­ros nagyításra alkalmas táv­csövet. Attól kezdve már cso­portosan szervezte a csillagá­szati szakosztály a megfigye­léseket. Ma már több komo­lyabb megfigyelésre is alkal­mas távcső áll a szabolcsi amatőrök rendelkezésére. A Nyíregyházi Zrínyi Gimná­zium két távcsövén kívül a tanárképző főiskola csillag- vizsgálója is nagy érdeklő­dést elégít ki. Távcsöves megfigyeléseket végeznek Nábrádon, Borbányán, Nyír­teleken, Nyírbátorban, Kis­várdán, Csengerben. Több amatőrnek van saját távcsö­Áz őszi könyvhetek megyei eseményei Bár Szabolcs-Szatmárban október 11-én lesz az „őszi megyei könyvhetek” hivata­los megnyitása, az évente sorra kerülő akció gyakorla­tilag már megkezdődött. Nyíregyházán például a Ta­nácsköztársaság téri ÁFÉSZ- könyvesbolt könyvsátrat te­lepített a térre. A legújabb kiadványokat rakták az asz­talra, s ez a forgalomban is megmutatkozott: négy nap alatt húszezer forint értékű könyv talált gazdára a sá­torban. A könyvesboltban mintegy kétmillió forint értékű szép- irodalmi mű várja a vásár­lókat. Felkészültek a könyv­bizományosok is: a bolt száz­tíz bizományosánál is folya­matosan megtalálhatók a legutóbb megjelent könyvek. A bolt rendre küldi számuk­ra az újdonságokat. Októberben zajlanak me­gyénkben a KPVDSZ-kultu- rális napok eseményei is, ezzel szorosan együtt az őszi megyei könyvhetek rendez­vényei, melyek egy része il­leszkedik a könyvhetek ren­dezvénysorozatába is. Az ÁFÉSZ-ek író-olvasó találkozókat rendeznek októ­berben — Nyírbátorban, Nagykállóban, Nyíregyhá­zán találkoznak a szövetke­zeti dolgozók írókkal, köl­tőkkel. A Dombrádi ÁFÉSZ - nél október 13-án szavaló­versenyt, népdaléneklési versenyt rendeznek, Nagy- ecseden 16-án irodalmi ve­télkedőt. A mátészalkai al­matároló KISZ-esei irodalmi műsorral mutatkoznak be, október 15-én. A Tiszavas- vári ÁFÉSZ is irodalmi estet rendez 30-án. Több helyen rendkívüli könyvvásárt tartanak, köny­vekből rendeznek kiállítást. Görögszálláson október 17-én „könyvbarátnapot” rendez­nek, ebben az iskola, a mű­velődési ház, a könyvtár egy­aránt részt vállal. Este író­olvasó találkozó zárja a na­pot. ve. Többek között távcsővel ajándékozták meg Nyírtele­ken a hétezredik baráti köri tagot, de a létszám azóta 14 ezerre nőitt. Vándorló vörös folt — Sok lelkes barátja van a megyében a csillagászat­nak — folytatja M. Takács Ferenc. A szabolcsi amatő­rök már öt éve részt vesznek a bolygóváltozások és a nap­folttevékenység megfigyelé­sében. Nem elegendő csak bekukkantani a távcsőbe, a legkorszerűbb tudományos ismereteket is el kell sajátí­tani, hogy a megfigyelések értékessé váljanak. Ebben az időszakban az amatőr csilla­gászok a Jupiter vörös folt­jának vándorlását és a nap­foltok váltakozását vizsgálják és fényképezik. Évenként 18 —20 csillagász vizsgázik, tö­kéletesíti tudását M. Takács Ferenc végül az utánpótlás neveléséről szólt: biztatónak tartja, hogy az új gimnáziumi tanterv az eddi­ginél nagyobb lehetőséget nyújt az alaposabb csillagá­szati ismeretek elsajátításá­ra. Sokat kell -még tenni, hogy a munkásak körében is erősítsék a mozgalom ható­sugarát, jobban kihasználják a megyében meglévő lehető­ségeket. Elmondott egy régi tervét is, a megyében talál­ható természettudományos ereklyék gondos összegyűjté­sét. Fontos tárgyak hevernek el padlásokon, így egykori szögmérők, napórák, ame­lyek összegyűjtésén már fá­radozik az idén nyugdíjba vonult csillagász. Páll Géza Együttműködés pedagógusokkal jé lig tíz sornyi a levél, A amelyet a Pedagógus Szakszervezet Vásáros- naményi járási Bizottságától kaptunk. Nem is világraszóló eseményről számol be, csupán egy egynapos beregi kirándu­lásról, amit a járás általános iskoláinak igazgatói és szak- felügyelői az új tanév felada­tait megvitató tanácskozással kötöttek össze. Napi híreink között számta­lan hasonló beszámoló szere­pel, kirándulásokról is, ta­nácskozásokról is. Ám a kettő együtt csak a legritkább eset­ben szokott előfordulni, ezért figyeltünk fel mi is rá. ' Sok új, vagy a korábbi kí­sérletből napi gyakorlattá váló feladat megoldása vár ebben a tanévben a pedagógusokra. A korszerűsödő általános iskola pedagógiai követelményeihez csak akkor alkalmazkodhatnak sikeresen az oktatók és neve­lők, ha mindenütt „egy nyel­ven”, a korszerű pedagógia nyelvén beszélnek. A vásáros- naményi járási hivatal műve­lődésügyi osztálya és a járási pedagógus-szakszervezet között létrejött együttműködési meg­állapodás — amelynek kereté­ben ezt a kirándulást szervez­ték — ennek az azonos nyelv­nek a kialakítását tervezi. Az első kötetlen hangulatú találkozón a legfontosabb tan­tárgypedagógiai követelmé­nyeket egyeztették. A pedagó- gusokjíqntosnak érezték, hogy nem liivataloskodva, hanem ba­ráti beszélgetéseken cserélhet­ték ki tapasztalataikat. Nem azért adjuk közre a vá- sárosnaményiak apró, de hasz­nos ötletét, mintha csak a ki­rándulásokat tartanánk üdvö­zítőnek. Inkább azért, amit az iskolaigazgatók és szakfelügye­lők megfogalmaztak: a hivata­los tájékoztatók, továbbképzé­sek mellett szükség van a ne­velési és értékelési módszerek, tantárgypedagógiai célok köz­vetlen tapasztalatcseréjére is, mert ebből csak haszna szár­mazik az iskolának, a nevelő­nek, s végső soron a tanulónak is. (be)

Next

/
Thumbnails
Contents