Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

2 I KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 31. Átadják 1977. május elsején Felüljáró, gyorsabb forgalom a Tiszavasvári úton Három hónapja volt a for­dulópont a nyíregyházi Ti­szavasvári úti felüljáró épí­tésénél: akkor emelték he­lyükre az áthidaló vasbeton gerendákat. Azóta kevésbé látványos munka zajlik, s a Hídépítő Vállalattól fokozato­san átveszi a terepet a Nyír­egyházi Közúti Építő Vállalat. A hídszerkezet elkészülte után ugyanis a hagyomá­nyos útépítés következik. Tartják-e a határidőt, milyen forgalmi változások várhatók építés közben, majd a felül­járó átadása után? — kérdez­tük Gaál Imre főmérnöktől. Elmondta: sok vállalat, in­tézmény osztozik még jelen­leg a munkaterületen. A íe- felüljáró-építéssel összefügő távhővezeték elkészült, az ivóvízvezetékek áthelyezésén, kiépítésén dolgoznak és no. vember közepére lesznek ké­szen. A csapadékvíz-hálózat az év végére készül1 el, a szennyvízhálózat szintén jó ütemben épül. A postai ká­beleket is szerelik még, de ami a felüljáró-építkezéssel közvetlenül összefügg, már kész. Ugyancsak elkészült a gázvezetékek, s a villanyve­zetékek egy része is. Két nagy munka jelentős része azonban csak ezután következik: hetvennégyezer köbméter föld szállítását, tö­mörítését kell elvégezni, mely közvetlenül az útépítéshez kapcsolódik. Ezenkívül híd épül az Ér-patakon. A mun­ka most rendkívül kedvezőt­len talajon, a meder alatt több méter mélységben zaj­lik. E két feladat nehezét még az idén elvégzik. Az úttest betonozása és aszfaltozása — amely az építkezés finisét je­lenti — tavasszal következik. Ez azonban jól szervezhető, folyamatos munka, s méltó befejezése lesz a régen várt beruházásnak. Az építők je­lenleg is tartják a határidő­ket. minden jel szerint május 1-től megindul a közlekedés az új felüljárón. Ez azonban még csak forgalomba helye­zés lesz, néhány befejező munkára csak ezután kerül sor. A felüljáróval összefüggő forgalomszervezés a Mező utcai kereszteződéstől a Stef. kó utcai úttorkolatig vart. A Mező utcai kereszteződés már a végleges tervek figyelem- bevételével épült, tehát ott a lámpák által szabályozott közlekedésben már nem lesz változás. A Moszkva utca egyirányúsítása is megfelel a későbbi elképzeléseknek. A Bukarest utcánál és a húsipa­ri vállalat bejáratánál jár­műosztályozó épül, s a for­galmi rendet is részletesen szabályozzák majd, főleg a balra, nagy ívű kanyarodást akarják elkerülni. Sor kerül a Varsó utca egyirányúsítására is. Itt is járműosztályozó épül. A TITÁSZ erőműnél egy kisebb fajta aluljáró lesz. amit szaknyelven „közműalagút- nak” neveznek. A 36-os főút alatt szilárd úttal kötik ösz- sze a főút kétoldalún lévő TI- TÁSZ-telepeket, s több tucat vezeték is itt húzódik majd az erőműtől a város központ­ja. illetve északi része felé. A Derkovits utcánál nem lesz lámpa, hanem két egy­mást követő járműosztályozó. A Derkovits utcáról először a most épített, de megmaradó terelőúton a régi 36-os útra, valamint a felüljáró alatt, a vasút mellett észak felé ha­ladó földesútra térhetnek le a járművek. Ezután az újabb osztályozóban a város és a Tiszavasvári felé kanyarodó járművek sorakozhatnak be a „stop”-táblánál. Jó hír, hogy a korábbi ter­veket „megpótolták”, és az új, korszerű utat még körül­belül egy kilométer hosszon tovább építik a Derkovits ut­cától Tiszavasvári felé. Az út ezen a szakaszon, a felüljá­rón és a Mező utcai csomó­pontig terjedő részen egy­aránt kétszer kétsávos, tizen­négy méter széles lesz. Az út- és felüljáróépítés 60 millió költségén felül, fő­ként városi pénzekből járda és más kiegészítő létesítmé­nyek építése is következik; helyükre kerülnek ..a város kapuját” megvilágító ostor­nyeles lámpatestek is. Számos kapcsolódó és forga­lomszervezési intézkedés terve elkészült: külön szabályozzák a lassú, fogatolt, vagy súlyos járművek, valamint a kerék­párosok forgalmát. Ezek egy része továbbra is csak a régi 36-os úton közlekedhet. A város közlekedése szempont, jából alapvető felüljáró for­galomba helyezéséig tehát még pontosan fél esztendőt kell várni. M. S. Ecsedi táncosok Amerikában Á lmában sem gondolta Szabó Lajosné nagy- ecsedi háziasszony, hogy egyszer eljut a tengerentúlra, Amerikába. S mindezt annak köszönheti, hogy ahhoz a húszegyné­hány „ős népi táncos” család­hoz tartozik, akik élő magyar néptánchagyományok legjobb megjelenítői, hamisítatlan tisztasággal táncolják, amit apáiktól, ükapáiktól örököl­tek. Nagyecsed mindig híres volt jó táncosairól, mégis óri­ási meglepetés, és öröm fog­ta el a nagyecsedieket. ami­kor megtudták, a községből három táncos. Kovács Gusz­táv és felesége, s Szabó La­josné, leánynevén Czine Ró­za tagja lett annak a magyar néptáncot, népművészetet reprezentáló kis csoportnak, amely az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének ki­kiáltása 200. évfordulóján rendezett ünnepségeken részt vehet. Sajnos, a Kovács házaspár­ral nem tudtunk találkozni, otthon találtuk viszont Szabó Lajosnét, aki éppen nagy munkában volt: fürdőszobát építenek, s ez igen nagy rum­lival jár. Jó egy hónappal az amerikai szereplésről való hazaérkezés után Szabóné még mindig az élmények ha­tása alatt áll, pedig sok száz­szor mesélte már el. mit lá­tott, hol léptek fel, milyen si­kerük volt. — Napokig főzni is alig tudtam, jöttek a szomszédok, ismerősök, rokonok és mesél­tem, hogy is volt. Augusztus 21-től szeptember 15-ig vol­tunk Amerikában, több he­lyen felléptünk. Washington­ban és más nagy városokban. Nemcsak műsort adtunk, ha­nem jártunk magyar klubok­ban is, ahol a kint élő ma­gyarok kívánságára magyar táncra tanítottuk őket. Ál­landóan úton voltunk, éjfél előtt sohasem kerültünk ágy­ba. Miamiban nagy forróság volt. amikor felléptünk, öt szoknya volt rajtunk. Sok barátot szereztünk, családok­nál is megfordultunk, azóta sok levelet írtam és kaptam... S milyen volt újra belezök­keni a korábbi háziasszonyi, Tíz év — tízezer bekötés n Testvériség földgázvezeték látja el jövőre a megyét A megyében — kezdetben csak Nyíregyházán — először a palackos propán-bután gáz jelent meg. Eleinte szin­te csak mutatóban, hiszen sokan még idegenkedtek is a használatától. Az igények az ötvenes évek végén növe­kedtek meg erősen, de annak kielégítését már a palack­töltő üzem — szabta meg. Sorban állás azóta is van, bár csökkenő tendenciával. Egy év alatt minden jogos igényt ki tudnak elégíteni. Ebben az évben például hat és fél ezer új bekapcsolás volt, s ezzel a pb-gázt hasz­nálók száma a megyében el­éri a 102 ezret. Sokan ren­delkeznek már tartalék pa­lackkal is. Ez évben kezdte meg üze­melését a kirendeltséghez tartozó századik mini csere­telep. Ezek azonban a teljes forgalomnak csak mintegy negyven százalékát bonyolít­ják le, a többit a Tempó, il­letve az ÁFÉSZ-cseretele- pek látják el. A megyében megközelítőleg mintegy tizenháromezer tonna pb- gázt használnak fel. Az új bekötések száma körülbelül az ez évi szinten marad. A fogyasztók számának gyorsabb ütemű növekedését Varga János ellenőrzés köz­ben. amely már a Testvériség földgázvezetékből táplál­kozik, az ÉRDÉRT Vállalat vásárosnaményi gyáregysége, amelyet éppen a napokban kapcsoltak be. A vezetékes gázt haszná­lók száma a megyében je­lenleg több mint kilencezer, de decemberben — talán ép­pen a tízéves jubileum nap­jára — eléri a tízezret. Ez év végéig összesen mintegy 1200 új fogyasztó bekapcso­lása várható. Ezek között van a Rákóczi utcai új épü­lettömb, a Kert utcai új szö­vetkezeti lakások, és a Jó- savárosban kötnek még be néhány lakótömböt. A jövőre tervezett új bekötések száma mintegy 800, a következő években is megközelítőleg ez az ütem tartható. A vezetékes gázfelhaszná­lás növeléséhez újabb távla­tokat nyit a Testvériség földgázvezetéknek a nyír­egyházi rendszerbe való be­kapcsolása, amely a közeljö­vőben, mégkésőbb a jövő év elején megtörténik. Ebben az évben például várhatóan 18 millió köbméter gázt hasz­nálnak fel az üzemek, de jö­vőre — éppen a vásárosna­ményi gyár révén — már 28,4 millió köbméter gázt terveznek ipari célra. összesen 38,2 millió köb­méter a várható igény, ame­lyet már szinte teljes mér­tékben a szovjet forrásoldal elégít ki a Testvériség föld- gázvezetéken. A lehetőség kiaknázására előzetes vizsgálódások és tárgyalások folynak. Itt első­sorban jöhet számításba a nyíregyházi Ságvári-telep és a Déli ipari övezet környé­kének vezetékes gázzal va­ló ellátása. Tovább folytat­ják a központi fűtéses épü­lettömbök kazánjainak gáz­ra való átszerelését — mint például a rádió épületének esetében is. Ezeknek környe­zetvédelmi szempontból van jelentősége. Tóth Árpád a megyeszékhelyen végbe­menő nagyobb arányú la­kásépítkezés, valamint a mennyiséget igénylő ipari üzemek jelentkezése jelen­tette. Az első ipari felhasz­náló, az UNIVERSIL, 1968- ban lépett be, a következő évben a TITÁSZ hőerőműve kapott földgázt. Az 1973-ban üzembe helyezett tejporgyár már a földgázenergiára ala­pozva épült. A negyedik nagy üzemi fogyasztó, anyai szerepkörbe? — kér­deztük. Szabó Lajosné először is a férjét említi, aki annyi, ra megértő volt. vállalta az itthoni sok-sok elfoglaltsá­got egyedül és persze rokon­sággal. gondoskodott a nárom kisgyermekről. Segítettek a tanács vezetői is, bölcsődébe helyezték el a legkiseob gye. reket. Mióta hazajött renge­teget mesélt és rengeteget dolgozott. Ügy mondja: — Valamennyit szeretnék visszadani, meghálálni a csalá­domnak. a rokonságnak. Az­óta kukoricát törtem, krump. lit szedtem. Alig bírom emel­ni a karom, napraforgót vág­tam. Nem lett volna muszáj, de én olyan jó szívvel csinál­tam. Nagyon, nagyon megelé. gedett vagyok az életemmel, higgyék el.... Szabóné, Czine Róza 1952 óta többször állt a tévékame­rák előtt, több filmben lát­hatta őt a közönség, fellépett Bulgáriában és Csehszlováki­ában. Ügy emlékszik: először két­éves korában táncolt „nyil­vánosan”, egy keresztelőn, azóta sok-sok lakodalmat tán­colt végig, estétől reggelig. Ha végez a házimunkával ma is a legjobb szórakozása, kikap, csolódása. ha gyermekei kö­rében énekelget és a kicsik­kel olykor táncra is perdül. Mert nem tud ő meglenni a tánc nélkül. A mai magyar néptáncművészet pedig úgy tűnik, nem tud meglenni Sza­bóné, és a hozzá hasonlók nél. kül, akik mint élő nótafák- táncfák folytatói az ősök tánchagyományainak... P. G. Természetvédelem és vadgazdálkodás Kiállítási megnyitó Mátészalkán Szombaton jelentős ese­ménysorozat vette kezdetét Mátészalkán. A természetvé­delem és a vadgazdálkodás jegyében zajló rendezvények megnyitóján részt vett dr. Pénzes János, a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács elnö­ke. A nap folyamán rendez­ték meg a vadászat helyzeté, vei foglalkozó szakmai ta­nácskozást. amelynek előadó­ja dr. Koller Mihály, a Ma­gyar Vadászok Országos Szö_ vétségének főtitkára volt. A gazdag programból említést érdemel a témával foglalko­zó könyvkiállítás, az Építé­szet és tájvédelem című elő­adás. a múzeumban megren. dezett és egy hónapig nyitva tartó, a természetvédelem és vadgazdálkodás témáját rep­rezentáló tárlat, a városban sorra került vadászati ankét, a Vadászat a művészetben című képzőművészeti tárlat, valamint egy természetfilm afrikai élménybeszámolóval. A tárgyalóteremből Nem hiányzott a 150 ezer forint Eltűnt 150 ezer íorint. Nem egy­szerre, hanem kétéves „kitartó” munkával, 1000—2000 íorintonként. Méghozzá úgy, hogy aki eltűn­tette, megcsinálta a rendes és a hamis számlát is, de mivel a két számla nem egy. hanem két hely­re érkezett a vállalatnál, csodák csodája senki sem vette észre. — A pénzkezelés nem tartozott a kötelességeim közé, de többször vettem át pénzt megrendelőktől, vagy munkatársaimtól, amit az­tán én fizettem be a vállalat pénztárába — kezdte sikkasztá­sának történetét Friderikusz Sándor, a TITÁSZ Vállalat nyír. egyházi kirendeltségének 45 éves gazdasági ügyintézője. — Ami­kor villanyhálózat-bekötésekért vettem át a pénzt, három pél­dányban készítettem bejelentési nyilatkozatot és a megrendelést. Egy példányt adtam a megren­delőnek, erre annyi pénzt írtam, amennyit ideadott és ugyanennyit írtam a raktári példányra is. De amit a pénzügyi osztály kapott, arra már kevesebbet Írtam, a különbség pedig az enyém ma­radt. Friderikusz Sándornak 1971-ben 3000 forint hiánya volt, s akkor találta ki, hogy ilyen módszerrel nem kell saját zsebébe nyúlni, kifizeti a megrendelők pénzéből. Tudta, hogy a raktári és pénzü­gyi osztályra küldött iratokat nem egyeztetik, s mikor az első próba sikerrel járt, tovább foly­tatta a pénzszerzést. Kitalált egy másik módszert is: a gépi számlálóval be nem hajt­ható áramdíj számlák kiegyenlité- se során beszedett összegeket a pénzbeszedőktől elkérte, s nem fizette be a vállalat pénztárába. A vállalatnál két év után fe. dezték fel, hogy valami nincs rendben, akkorra azonban már 150 ezer forint hiányzott. Miért ilyen későn? Néhány éve kiadtak egy szigorú utasítást, hogy az új bekapcsolásokhoz szükséges csat. lakozók létesítésének díját nem pénzben, hanem postautalványon keli befizetni. Mivel Friderikusz is postán fizetett, a belső ellenőr­zés nem idegeskedett és a műve. zető sem foglalkozott azzal, hogy a bekapcsolások előtt meggyő­ződjön a csatlakozási díjak befi­zetéséről. Friderikusz Sándort a Nyíregy­házi Járásbíróság dr. Jármi Má. ria tanácsa folytatólagosan és magánokirat-hamisítással elköve­tett jelentős kárt okozó sikkasz­tásban mondta ki bűnösnek, ezért 2 év 8 hónap börtönre ílélte, s kötelezte, hogy a vállalatnak okozott 149 ezer forint kárt té­rítse meg. A vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. (balogh) Tíz évvel ezelőtt, pontosabban 1966 decemberében kap­csolták be Nyíregyházán a városi földgázt a Sóstói út 6. szám alatti lakásokba. A különösebb ünnepi aktus nélkül végbe­ment esemény valójában óriási változás előjele is volt a vá­ros fejlődéstörténetében. A később elkészült és életbe lépett gázprogram kapcsán csak a megyeszékhelyen több, mint öt­vennégyezer méter kisnyomású vezeték épült, s a palackos propán-bután gázhasználókkal együtt — ma már több, mint száztízezer fogyasztóval áll kapcsolatban Szabolcs-Szatmár megyében a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat nyír­egyházi kirendeltsége. A már elkészült, a Szovjetunióból érke­ző Testvériség földgázvezeték bekapcsolása pedig még to­vábbi, erőteljesebb fejlődést és lehetőséget igér.

Next

/
Thumbnails
Contents