Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-31 / 258. szám

Megkezdődött az MSZBT országos tanácskozása Felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára Lázár György befejezte jugoszláviai látogatását A tárgyalásokról közös közleményt hoztak nyilvánosságra Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke szombaton befejezte háromnapos jugo­szláviai hivatalos: és baráti látogatását. Látogatásának utolsó napján Belgrádból a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány székvárosába, Új­vidékre utazott és ott megbe­széléseket folytatott Nikola Kmeziccsel, a tartományi kormány elnökével, valamint más vezető tisztségviselők­kel. Megtekintette a Pobeda Szerszámgépgyárat, ahol az üzem tanácstermében talál­kozott a gyár vezetőivel és dolgozóival. A rövid vaj­dasági látogatás az újvidéki várban lezajlott ünnepi ebéd­del zárult, melyet Nikola Kmezics adott Lázár György és kísérete tiszteletére. Lázár György a délutáni órákban különvonaton vissza­tért Budapestre. A kormány elnökének lá­togatásáról közleményt adtak ki. (A közleményt lapunk 4. oldalán részletesen közöljük.) SZABOLCS-SZATMÁR MEGYÉBEN Százezer hektáron földben a mag Szombaton délután az Or­szágház kongresszusi termé­ben megkezdődött a Magyar —Szovjet Baráti Társaság VI. országos értekezlete. Az ün­nepélyes megnyitón részt vett és az elnökségben fog­lalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke, az MSZBT elnöke, Övári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Győri Imre, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet F. P. Bogdanov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint V. M. Sztriganov, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság első el­nökhelyettese, az OSZSZSZK kulturális miniszterhelyette­se, az országos értekezlet al­kalmából hazánkba érkezett SZMBT küldöttség vezetője. Apró Antal, az MSZBT el­nöke nyitotta meg az érte­kezletet. Ezt követően elfo­gadták a tanácskozás napi­rendjét. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az országos elnök­ség írásos jelentéséhez fű­zött szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a magyar és a szovjet nép történelmi múlt­ban gyökerező barátságának szüntelen erősítése nemzeti ügyünk volt és marad. Ez a barátság záloga békés jele­nünknek, alkotó hétköznap­jainknak, szocialista jövőnk- nek. Emlékeztetett arra, hogy 1971. novemberében, amikor a társaság legutóbbi orszá­gos értekezletét tartotta — még csak kialakulóban volt a mozgalom mai formája, s új munkamódszerei. Az azóta eltelt Öt év ta­pasztalatai egyértelműen a kitűzött célok, a tagcsoport munkaformára való áttérés helyességét bizonyították. Tovább növekedett, megszi­lárdult a mozgalom tömeg­bázisa, emelkedett a tagcso­portok száma, javult a mun­ka tartalma. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom közelgő évfordulója alkal­mából újonnan felvett tag­csoportokat is figyelembe vé­ve, jelenleg 1297 kollektíva — az öt évvel ezelőttiek több, mint háromszorosa — tevékenykedik a mozgalom­ban. Elmondhatjuk — hangsú­lyozta a főtitkár —, hogy napjainkra az MSZBT olyan tömegmozgalommá fejlődött amely — az állami és tö­megszervezetekkel, moz­galmakkal együtt — tevéke­nyen és hatékonyan részt- vesz pártunk politikai cél­jainak megvalósításában, a közvélemény tájékoztatásá­ban, a dolgozók szocialista tu­datának formálásában, min­denekelőtt a magyar—szov­jet barátság elmélyítésé­ben. Agitációs és propaganda­munkánk hatékonyságát el­sősorban a szocialista tudat kedvező alakulásával mér­hetjük le, de nem vitás: ilyen irányú tevékenységün­ket a jövőben tervszerűbben és korszerűbben kell végez­nünk — mondotta. Munkánk­ban kerülni kell a ma még fel­lelhető formális elemeket. He­lyesebb arányt kell kialakíta­nunk a látványos rendezvé­nyek és a munkahelyeken folytatott mindennapi tevé­kenység között. — Mozgalmunk ereje és tartalma abban van, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt irányításával fejtjük ki tevékenységünket, szolgál­juk a fejlett szocialista tár­sadalom építését hazánkban, — folytatta Nagy Mária. Az eltelt időszakban legfonto­sabb feladatunknak azt tar­tottuk, hogy a két nép barát­ságának erősítésével elősegít­sük pártunk határozatainak eredményes megvalósítását. Ez számunkra azt jelentette, hogy napról napra újabb tö­megeket győztünk meg iga­zunkról, igyekeztünk eljutni az úgynevezett kis kollektívák­hoz, és megismerjük vélemé­nyüket, választ adjunk kér­déseikre. így válhatnak a tagcsoportok az üzemi, intéz­ményi és a lakóterületi köz­vélemény aktív formálói; csak így lehet folyamatos és hatékony a Szovjetunióról szóló propaganda, így vál­hat igazán értékessé a bará- sági munka tartalma. Ezután arról szólt Nagy Má­ria, hogy az eltelt időszak­ban tovább erősödtek a szov­jet testvérszervezethez, az SZMBT-hez fűződő kapcso­latok, s a két baráti társaság mind gazdagabb, hatéko­nyabb segítséget nyújt egy­más munkájához. A szónok, ÓVÁRI MIKLÓS: itt méltatta a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Háza jelen­tőségét. A magyar—szovjet barát­ság mélyen gyökeredzik né­pünk érzés- és gondolatvilá­gában. Ez a barátság érde­keink, eszméink és céljaink közösségén nyugvó politikai alapelvünk. A népeink kö­zötti barátság megköveteli tőlünk — hangsúlyozta Nagy Mária —, hogy elmélyültebb, alaposabb, sokoldalúbb le­gyen a Szovjetunió, az ott élő emberek munkáját, hétköz­napjait bemutató felvilágosí­tó, tájékoztató tevékenysé­günk is. A szovjet nép hatalmas ál­dozatokat vállait és vállal a népek nyugodt jövőjéért, a világ békéjének biztosításá­ért. Rendkívül fontos tehát, hogy a jövőben erőteljeseb­ben vegyük fel a harcot az antikommunizmus, a szovjet- ellenesség minden megnyil­vánulásával szemben, s erő­sítsük a mai szovjet valóság propagandáját, a Szovjetunió életét valóságosan tükröző információk terjesztését. — Mozgalmunk, amely több mint három évtizedre tekint­het vissza, tág lehetőségeket kínál mindazoknak, akik ten­ni akarnak nemes céljaink megvalósításáért. Nemcsak az évtizedes hagyományokat kell őrizni, hanem tovább kell lépnünk és ebben szükség van minden kezdeményezés­re, alkotó erőre, amely egy­ben a barátságért folytatott munka, a mozgalom tovább­fejlesztését, gazdagítását szol­gálja — hangoztatta a fő­titkár. Nagy Mária beszédét köve­tően, vitára került sor, mely­ben felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az őszi árpa, rozs már me- gyeszerte szépen, kövéren díszük. Jó volt a kelés, s ezért helyenként már birkával le­geltetik a területet a jobb, át- telelés érdekében. Az időjá­rás — a fagyok ellenére — a szántást, a vetést nem késlel­tette. A tervek szerint őszi ve­tések alá 104 ezer 325 hektá­ron kellett elvégezni a talaj- művelést. Ezt a munkát — néhány kisebb, nem számot­tevő mélyen fekvésű terület kivételével — a mezőgazdasá­gi üzemek jó minőségben tel­jesítették. Javult a talajerő­utánpótlás minősége is azál­tal, hogy a terület több, mint 20 százalékán végeztek szer­ves trágyázást. Árpából 7700 hektárt, rozsból 26 ezer hektáFt vetet­tek még szeptember végén, október elején. A búza veté­sével a tervezett 64 ezer hek­táron két héttel ezelőtt még csak 50 százaléknál tartottak. Elismerésre méltó, hogy gon­dos munkaszervezéssel, a nagy erőgépek 12—12 órás kétműszakos üzemeltetésével mezőgazdasági üzemeink el­érték, hogy a vetés gyakorla­tilag befejeződött, összessé­gében 100 ezer hektáron föld­ben van a mag. Ahol még vetnek, vizesebb talajokon ezek a területek a terv telje­sítéséhez szükségesek, de nem számottevők. Külön nagy eredmény, hogy a rétközi, az Ecsedi-láp, a szatmári és beregi tájrésze­ken, a homokos részekkel egyidőben szintén elvetettek. Azok a nagy termelőszövet­Az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik a párt és kormány politikájához A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezle­te eredményes munkáról, si­keres öt esztendőről adhat számot — hangsúlyozta be­vezetőben. Minden jelenlévő azzal a jó érzéssel vehet részt a tanácskozáson, hogy ered­ményes és hasznos munkát végzett, jó ügyet szolgált, hozzájárult a magyar—szov­jet barátság erősödéséhez, s ezzel egyaránt segítette a bé­ke és a szocializmus nemzet­közi ügyét, s hazánk, népünk legsajátabb érdekeit. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tevékenysége tehát szervesen illeszkedik a párt, a kormány politikájához, amelynek egyik sarkalatos elve a magyar—szovjet ba­rátság ápolása és erősítése. Óvári Miklós ezután rész­letesen szólt a két nép barát­ságának mély történelmi gyö­kereiről, s arról, hogy e ba­rátságnak új korszaka kezdő­dött 1944—45 fordulóján. A szovjet hadsereg felszabadító harcai lehetővé tették, hogy népünk ismét saját kezébe vegye sorsa irányítását. S ahogy élni tudtunk ezzel a lehetőséggel, ahogy előbbre jutottunk a szocializmus épí­tésében, úgy újult meg, bő­vült ki a szövetség és az együttműködés a Szovjetunió­val. Az elmúlt tötíjb, mint há­rom évtized történelmének nagy tanulsága, hogy hazánk­ban a szocializmus ügye és a Szovjetunióhoz fűződő barát­ság és szövetség egymástól el­választhatatlan — folytatta, majd rámutatott: a magyar— szovjet barátság nemcsak a közös harcban, hanem a kö­zös munkában is kovácsoló- dott. Ezt a barátságot nem­csak a hazánkban elesett fel­szabadító szovjet harcosok és a Szovjetunióban eltemetett magyar internacionalisták sírhantjai jelképezik, ez a barátság nemcsak emlékmű, vekben él. A közös munka alkotásai körülveszik, gazda­gítják és megszépítik min­dennapi életünket. A Szovjetunió, mint idő­sebb testvér, gazdag tapasz­talatokra tett szert a szocia­lizmus építésében. E tapasz­talatok tanulmányozása, fel­használása, a mi viszonyaink­ra való alkalmazása nélkülöz­hetetlen segítséget jelent számunkra a fejlett szocia­lista társadalom építésében. Kétoldalú gazdasági kapcso­lataink, a KGST keretében megvalósuló sokoldalú együttműködés megsokszo­(Folytatás a 4. oldalon) kezetek, mint Tarpa, Tyúkod, Nagyecsed, Dombrád, ahol ezer vagy ezer hektáron felüli a gabona, szintén túlvannak a vetés nehezén. Tyúkod egy hete, Tarpa három napja jelentette a búza vetésének befejezését. A vetés gondjának letudá- sa után az erőket most a me­zőgazdasági üzemek, az őszi mélyszántásra irányítják. Ta­vaszi vetések alá a tervek szerint 126 ezer hektárt kell felszántani. Ennek teljesítésé­hez most adottak a feltételek, csak az akarat kell és annak az elhatározásnak a teljesíté­se, hogy szántatlanul nem maradhat terület. Az őszi mélyszántás mara­déktalan elvégzésének felté­tele, hogy meggyorsuljon a cukorrépa, a kukorica beta­karítása is. A cukorrépa beta­karítása több, mint nyolc­ezer hektárról ma még 40 százaléknál tart. A munka gyorsítása sürgős, mert minél tovább jutunk az őszben, an­nál nagyobb valószínűsége van a csapadékhullásnak, s a felázott talaj nemcsak a szedést, a szállítást is nehe­zíti. A kukorica most késve érik, ezért ennek betakarítá­sa elhúzódhat. Jó munkaszer­vezéssel, minden alkalmas kombájn és szállítóeszköz igénybevételével azonban na­pokat, sőt heteket nyerhe­tünk. Mezőgazdasági üzeme­ink dolgozói részéről megvan az akarat a gyors és jó minő­ségű munkavégzésre. Ehhez csak az szükséges, hogy az irányítás is megfelelő legyen. S. E. Dolgoznak a kukoricakombájnok a nyírtassi Dó­zsa Termelőszövetkezet földjén. (Hammel József felvétele) Gyenes András hazaérkezett Bukarestből Szombaton hazaérkezett Gyenes András, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára, aki a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására október 28—30. között látogatást tett Romá­niában. Kíséretében volt Varga István, a KB külügyi osztályéinak helyettes vezető­je és Árgyelán Sándor, a KB munkatársa. Romániai tartózkodása so­rán Gyenes Andrást fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. A látogatás során megbe­szélésre került sor Stefan Andrei-jel, az RKP Politikai Végrehajtó Bizottsága pót­tagjával, a KB titkárával a két testvérpárt, a két szom­szédos szocialista ország, a magyar és a román nép ba­ráti és sokoldalú együttmű­ködésének fejlesztéséről. Megvitatták a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. A találko­zó szívélyes, elvtársi légkör­ben és a kölcsönös megértés szellemében zajlott le. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sándor József, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője üdvözölte. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. XXXIII. évfolyam, 258. szám ÄRA: 1 FORINT 1976. október 31., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents