Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-30 / 257. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 30. A népgazdaság, a lakosság érdekében Új lendülettel a kongresszus után Beszélgetés Czimbalmos István KISZÖV-elnökkel Kétnapos tanácskozás után fejezte be mun­káját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa, melyben aktívan részt vettek a szabolcsi küldöt­tek is. Milyen tanulságokat lehet levonni me­gyénk ipari szövetkezeteinek? Erről beszélget­tünk Czimbalmos Istvánnal, a KISZÖV elnöké­vel. — A kétnapos munkaérte­kezlet — mert a kongresz- szus egyik fontos tapasztala­tának tartom, hogy a mun­káról volt szó — igen sok figyelemre méltó megállapí­tása a következő évek fel­adatait jelentik számunkra. — Küldötteink aktívan részt vettek a kongresszus munkájában, a különböző bi­zottságokban, de hallattuk szavunkat a vitában is. El­mondottuk, hogy az V. öt­éves terv első évének kilenc hónapjában 15 százalékkal nőtt a termelésünk, 13 szá­zalékkal az export, ezen be­lül 50 százalékkal a tőkés ki­vitel. Napi munkánk min­den esetben a kitűzött gaz­dasági célok megvalósítását szolgálják. — A kongresszus állást foglalt, hogy a legfontosabb feladatok, melyek megvaló­sulásra várnak: a belkeres­kedelmi • alapok választéká­nak bővítése, a szolgáltatá­sok színvonalának emelése, az export nagymértékű fo­kozása, a lakásépítés és -kar­bantartás fejlesztése, vala­mint az állami nagyipart ki­egészítő szövetkezeti terme­lés erőteljes növelése. Állást foglalt a kongresszusunk a jogi szabályozás bizonyos mértékű korszerűsítése, to­vábbfejlesztése mellett is. Erre, mint hangsúlyozták, azért van szükség, hogy ez­úton is biztosíthassák a szö­vetkezeti demokrácia haté­konyabb érvényesülését, fo­kozott figyelmet kapjon a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek, összhangja. — Számos kérdésben elő­re mutat a szövetkezeti mozgalom minden tagjának a kongresszus állásfoglalása. Elismeréssel nyugtázta pél­dául az önkormányzati mun­ka, a szövetkezeti demokrá­cia erősödését, ugyanakkor a határozat rámutat arra is, hogy az önkormányzati mun­ka hatékonyságát a jövőben a döntést hozó testületi ta­gok felkészültsége, ismeretei­nek bővítése útján is fokozni kell. Ebben a kérdésben mi már tettünk korábban lépé­seket a különböző tanfolya­mok szervezésével, de ezek korántsem elégségesek. Az oktatásra, a képzésre még nagyobb figyelmet kell majd fordítanunk a jövőben. — Igen nagy figyelemmel hallgattuk a kongresszus munkájában részt vevő és fel­szólaló Lázár György minisz­terelnök beszédét. Jóleső ér­zéssel vettük tudomásul sza­vait: — A szocialista építés­ben ma és a távolabbi jövő­ben is számolunk a szövetke­zeti mozgalommal. Pártunk XI. kongresszusa megerősí­tette és leszögezte, hogy to­vább folytatjuk jól bevált szövetkezetpolitikánkat. Te­hát az az út, melyen 20 éve jár a szövetkezeti mozgalom, helyesnek bizonyult és meg­erősítést nyert. Most az eredmények összegezése után újabb lendülettel kell a mun­kához látnunk. Erősíteni kí­vánjuk a három szövetkezeti ágazat kapcsolatait, a mun­kában, a kulturális életben és a sportban egyaránt. — Ügy tervezzük, a kong­resszus után összehívjuk a megye ipari szövetkezeteinek vezetőit, a választott szervek vezetőit és megvitatjuk a kongresszus határozatait, ta­nulságait. A tagságot tájé­koztatni fogjuk a kongresz- szus munkájáról, széles körű nyilvánosságot kívánunk biz­tosítani a VII. kongresszus állásfoglalásának, mert tud­juk, hogy azok ismerete az előttünk álló népgazdasági feladatok sikeres végrehajtá­sát szolgálják majd — fejez­te be válaszát Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke. Dragos Gyula Fakanálbábozástól a hangversenyekig o Százezer kötet könyv — mindenkinek Egy éve költözött át a régi, zsúfolt épületből új helyére a nyíregyházi megyei könyv­tár. Az átadás sokáig vára­tott magára, de városunk egyik legkorszerűbb intézmé­nyének birtokba vétele kár­pótolta a népes olvasótábort. Az eltelt egy év igazolta: ér­demes volt áldozni erre a cél­ra, az új könyvtár a megye, a város kulturális életének egyik központjává vált. A könyvtár vonzása foko­zódott, tagjainak száma ma már meghaladja a nyolcez­ret. Naponta több, mint 300 felnőtt és kétszáz gyermek keresi fel a könyvtárat. A százezernél több kötet elhe­lyezése ma már nem okoz gondot,. Az olvasóterem pol­cain mintegy 45 ezer kötet található; a szépirodalom mellett műszaki, mezőgazda- sági és egyéb jellegű köny­vekből válogathatnak a láto­gatók. A folyóirat-böngésző­ben 484 féle újság található. A helybővítéssel lehetővé vált különféle új szolgáltatá­sok bevezetése. Ilyen „újszü­löttük” a zenei könyvtár, a mesemozi, a könyvek és fo­lyóiratok lapjainak fénymá­solása; a könyvtári esték so­rozat. Kevéssé ismert, hogy kért témához bibliográfiát készítenek, telefontájékozta­tást adnak lexikális kérdé­sekről, kérésre egyes téma­köröket hosszabb ideig fi­gyelemmel kísérnek folyóira­tok és új kiadványok alap­ján, régi napilapokról készült mikrofilmeket is láthatnak az olvasók. Előadótermükben a külön­böző közművelődéssel kapcso­latos rendezvények kapnak helyet. Egy év alatt több, mint 110 nagy rendezvényt tartottak itt: hangversenye­ket, irodalmi műsorokat egy­aránt. Igyekeznek minél szélesebb rétegekhez eljuttatni a köny­veket, keresik az ehhez meg­felelő eszközöket. Legtöbb lá­togatójuk diák. de sok a mun­kás olvasójuk is. Fontos fel­adatuknak tekintik a szociális, ta brigádokkal való kapcsolat- teremtést. Segítik őket abban, hogy kulturális vállalásaik tartalmasabbak legyenek. A brigádokkal közösen író-ol­vasó találkozókat rendeznek, különböző műsorokat állíta­nak össze számukra, könyve­ket ajánlanak. Az iskolák és a könyvtár egyre közelebb kerül egymás­hoz. így például könyvtári órákat tarthatnak itt. Ez fő­ként a nyelvórákra vonatko­zik, amihez sok idegennyelvű lemez áll rendelkezésükre. A napközisek számára a gyer­mekrészleg könyvtárosai ér­dekes programokat állítanak össze: vers- és mesemondó versenyeket rendeznek, meg*- tanítják a gyerekeket a faka­nálbábozásra, filmet vetíte­nek számukra. Ezek a fog­lalkozások nagyon hasznosak, mert a könyvtár látogatására, szeretetére nevelik a gyere­keket, a jövő olvasóit. Kántor Éva Üj terméke a nyíregyházi papírgyárnak a 7 ré­szes lemezből készített konténer. (Hammel József felvétele) Naponta 10 vagon burgonyát válogatnak át az asszonyok téli tárolásra a Balkányi Állami Gaz­daság biri burgonyatárolójában. (Gaál Béla fel­vétele) Nyugdíjasok és kismamák találkozói Baktalórántházán Pénteken két kedves ese­ményre került sor Baktaló­rántházán az ÁFÉSZ rende­zésében. Délelőtt a községi klub helyiségében találko­zott az ÁFÉSZ párt- és gaz­dasági vezetősége a szövet­kezet 19 nyugdíjasával, dél­után pedig 28 gyermekgondo­zási segélyen lévő kismamá­val. A vezetőség beszámolt a szövetkezet eddig elért ered­ményeiről és az ötödik 5 éves terv feladatairól, majd megvendégelték és meg­ajándékozták a találkozók résztvevőit. HETRIPOND­jubileum A METRIPOND Mérleg­gyár ez év októberében ün­nepli fennállásának 25. éves jubileumát. A két gyáregy­séggel (Budapest és Fehér- gyarmat) üzemelő METRI­POND termelésének több mint 50 százalékát exportál­ja. Legjelentősebbek a szoci­alista országok kohászati üze. meinek szállított elektronikus mérlegek. Kooperációs meg­állapodások keretében jó együttműködést alakítottak NSZK-beli, osztrák és jugo­szláv mérleggyártó cégekkel. KGST szakosodási megálla­podás alapján a METRIPOND gyártja a szocialista.országok részére a forgóadagoló zsáko­lómérleg-rendszert, mely a műanyag és műtrágya kisze­relését, mérését és adagolását végzi. A fehérgyarmati METRÍ- POND-gyáregység belépésé­vel a mechanikus rendszerű tolósúlyos és állatmérlegek, valamint csecsemőmérlegek gyártása magas műszaki szín­vonalon megoldódott. A Fehér- gyarmaton végrehajtott beru. házási program eredménye­képpen most a jubileumi év­ben a gyáregység az összter­melésnek közel egynegyedét állítja elő, s termékeinek je. lentős részét külföldi piaco­kon értékesítjük. (kuti) Óra a gyárban Tanévkezdés a nagyüzemekben — nagyüzem a tan­évkezdésben. így is mondhatjuk, úgy is, egy az értelme. Október vége van, a nagyobb vállalatok szokásos gaz­dasági feladataik mellé ilyenkor egy másfajtát is vál­lalnak. Kihelyezett tagozatot indítanak dolgozóiknak, hogy hiányzó általános iskolai osztályaikat pótolhas­sák. Nem újdonság a dolgozók iskolája, de még mindig új a kihelyezett tagozat. Van egy nagy előnye: a ta­pasztalatok azt mutatják, szívesebben tanulnak a jelent­kezők a vállalat kapuin belül. Természetesen csak ott, ahol erre lehetőséget teremtenek. Ennek a lehetőségnek néztünk utána a megyeszékhely néhány nagyüzemében. Konzervgyár: Évről évre nagy gondot fordítanak dol­gozóik általános és szakmai képzésére. Korábban a 4. szá­mú iskola tanárainak közre­működésével indítottak kü­lön tagozatot. Az idei csoport szervezését éppen ezekben a napokban kezdték meg. He­tedik osztályt indítanak, vár­hatóan huszas létszámmal. Az évnyitót november elejére tervezik. Nekifutások eredménnyel Gumigyár: a nyíregyházi központban több éve hiába rugaszkodnak neki a szerve­zésnek. Iskola soha nem lett belőle. Pedig sok szempont­ból kedvezőbb helyzetben voltak, mint más nagyüze­mek. A hosszú nekifutás vég­re mégis meghozta az ered­ményt. Az ibrányi telepen in­dított sikeres tagozatok után néhány napja a nyíregyházi üzemben is megkezdte a ta­nulást egy kihelyezett nyol­cadik osztály. Hetente egy. szer járnak iskolába, a vizs­gára a tv-adások segítségével készülnek. Papírgyár: a, fiatal üzem is majdnem olyan sokáig ké­szült első önálló tagozatára, mint a gumigyár. Tavaly azonban teljes erővel hozzá­láttak, egy hetedik és egy nyolcadik osztályt szerveztek. Ebben a tanévben is ugyanez a tervük, két 160 órás tan­folyamot indítanak. ÉPSZER: az Egy üzem — egy iskola mozgalom mintái lehetnének évek óta. Jól fel­szerelt tantermet rendeztek be az irodaépületben, iskola, padokkal, szemléltetőeszkö­zökkel, táblával. Három év alatt a 12. iskola tanárainak segítségével 80 dolgozójuk szerzett bizonyítványt. Idén 22 jelentkező készül a nyol­cadik osztály elvégzésére. Megtört a jég SZÁÉV: a legnagyobb ^üzem, a leginkább szétszórt munkahelyekkel, a legtöbb bejáróval. Egyike azoknak a vállalatoknak, ahol alig tud­nak ezen a téren valami ered. ményt felmutatni. Ebben a tanévben itt is megtört a jég. Egy hetedik osztályuk már meg is kezdte a tanulást. Mi­vel nehezen nélkülözik a munkából a tanulás miatt ki­eső dolgozókat, egyelőre heti 1 órás elfoglaltságot engedé. lyeztek, s arra készülnek, hogy télen, ha több idejük jut tanulásra, bekapcsolódnak a Mindenki iskolája intenzív kurzusába. Volán: kihelyezett tagoza­tukon nemcsak a tanulók, de a tanárok is bejárók. így ala. kult ki, amikor néhány éve orosi pedogógusok vállalták a tanítást. A munkahely vá­sárolt tankönyveket, fel­szereléseket, ezeket év­ről évre továbbadják. Az utóbbi három év alatt negy­venen fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. A ta­gozat egyre vonzóbb, eddig már hetvenen érdeklődtek az idei iránt. Érdemes lesz újra indítani. HAFE: büszke választ kap. tunk érdeklődésünkre. Nincs szükség kihelyezett tagozat indítására, mert mindössze két olyan dolgozójuk van — 30 év alatt, ugyanis ez a vál­lalatnál az általános iskolai továbbtanulási határ — aki­nek még hiányzik a bizonyít- vánva. Pedig korábban sem indítottak tagozatokat, azt azonban tudatosították, hogv érdemes a közoonti iskolát megkeresni. Amíg nincs hi. zonvítvány. addig nincs bér­emelés ... Módszernek nem rossz, az eredményt is meg­nozta. Követeset megsem ajánljuk. Dohánygyár: csak szakmai tanfolyamokat indítanak, eze­ket fontosnak tartják, s ezek. bői bőséges is a választék. Soha nem indítottak azonban általános iskolai osztályt. Nem is próbálták, mert úgy vélték, nem lehet a szétszórt munkahelyek idejét és a be­járók vonatait egyeztetni. Nincsenek egyedül, sok vál­lalat küzd hasonló gondokkal. Éppen ezért kár volt eleve lemondani... Számos további vállalat kezdte meg az előkészületeket saját tanévére. A KEMÉV eddig rövidített idejű inten­zív tanfolyamaival tűnt ki. Ebben a tanévben a tavaly végfett hetedikesek lépnek a nyolcadikba. Később indul a SZAVICSAV tagozata, ennek szervezését is megkezdték. Példamutató a MÁV, ahol ta­valy egy nyolcadik osztály végzett, s idén is egy ilyen csoportot indítanak. Elakadt viszont az ingatlankezelő vál­lalat korábbi igen életre való kezdeményezése. Nem foly­tatják azt az oktatási formát, amelyhez az előző tanévben hét vállalat is csatlakozott. Vajon miért? Nemcsak egyéni érdek Körképünk — távirati stí­lusban — jelentés a mai ál­lapotokról. Hallottunk ma­gánérdekről, közérdekről, he­lyiséggondokról, béremelé­sért tanulásról, bejárókról való lemondásról. Néhány kétségbeejtő indokot is hal­lottunk, olyasmivel is „véde­keztek”, amit a műveltség korszerű értelmezése már ré­gen túlhaladott. A vállalatok­nál a témakör felelős vezetői válaszoltak, oktatási megbí­zottak, párt- és szakszerveze­ti titkárok. Ha összegeznénk véleményüket, azt az ered­ményt kapnánk, hogy nagy szemléletváltozásnak va­gyunk tanúi. Egyre több he­lyen ismerik fel. hogy a ta­nulási kedvnek ez a fajta tá­mogatása nemcsak egyéni is­meretek gazdagítására való. A műveltebb munkásgárda a cél — mondták el többen, s ez igencsak vállalati, sőt tár­sadalmi érdek. Baraksó Erzsébet AZ ÜZEMI ISKOLÁKBÓL JELENTJÜK

Next

/
Thumbnails
Contents