Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

1976. október 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Sok hasonló és sok eltérő vélemény él a kö­zépiskoláról. Mozdulni sem lehet ma már érett­ségi nélkül — mondják. Csökkent a rangja a ré­gebbi időkhöz viszonyítva — vélik mások. Nem készíti fel kellően a fiatalokat az életre, a mun­kába állásra — mondják. Egy jó középiskolai végzettséggel nagyon sok helyen megállhatja a helyét az ember — erősítik sokan. MERRE TART, HIT ÉR a közép iskola Hol foglal helyet, merre tart a középiskola? — Ez volt az első kérdé­sünk Szedlák Richárdhoz, a megyei tanács művelődési osztálya középiskolai cso­portvezetőjéhez. — Amikor a középfokú tanulásról esik szó, feltétle­nül pontosítani kell a fo­galom tárgykörét. A köz­tudat ugyanis csak gimná­ziumot és szakközépiskolát ért ez alatt, önkéntelenül kihagyva a szakmunkáskép­ző intézményeinket és a szakiskolákat, amelyek pe­dig középiskolai hálózatunk szerves részeit alkotják. Ilyen értelemben hány középfokú iskola van a me­gyében? — Együttesen 44, ebből harminc gimnázium és szak- középiskola, tíz szakmun­kásképző (2 közös igazga­tású) három gyors- és gép­író és egy egészségügyi szakiskola. 650 tanulócso­portban a tanévkezdő csen­gő után több mint 20 ezer fiatal foglalta el helyét ezekben az iskolákban és tanműhelyekben. Ügy tudjuk, csökken az általánost végzők száma. Hogyan érinti ez a középis­kolákat? — A demográfiai hullám miatt egy-két évig fokozato­san csökken a középiskolá­ba kerülő tanulók száma, s ez néhány periférikus gim­názium működését érzéke­nyen érinti. 1975-höz viszo­nyítva az általános iskola 8. osztályát elvégzők létszáma az idén 450, jövőre csaknem 100 fővel kevesebb lesz. Az emelkedési hullám 1978- ban éri el a 9 ezres nagy­ságrendet, amely az előző tanévekhez viszonyítva biz­tosítja a zavartalan beisko­lázást. Az átmeneti létszám- csökkenés még sürgetőbbé teszi iskoláinkban a tankö­telezettségi törvény végre­hajtását, a lemorzsolódások minimálisra szorítását. Javul-e a kívánatos arány a szakközépiskolák javára? — Az új tanévben a gim­náziumokban 6300, a szak- középiskolákban 4700 fiatal tanul. Ebből is kiderül, hogy továbbra is kedvezőt­len a gimnáziumi és szak­középiskolai arány. 1970-ben 100 tanulóból 66 volt gimna­zista és 34 a szakközépisko­lás. Jelenleg 58:42 az arány­szám. A javuló arányok mö­gött sokkal érdekesebb a je­lentkezések alakulása. A megye 1300 szakközépisko­lai helyére 1—2 éve több mint 2000 tanuló nyújtja be jelentkezési lapját. Kü­lönösen nagy az érdeklődés és túljelentkezés az óvónői, az egészségügyi és pénzügyi szakközépiskolákban. Mit tesznek, hogy tovább javuljon az arány? — A megyei pártbizottság is feladatul tűzte elénk, hogy növeljük a szakközép­iskolai képzésben részvevő fiatalok arányát, melynek megoldására jelenleg is vizsgáljuk a fejlesztés le­hetőségeit. Az aránytalan­ság okait kutatva elsőként megyénk ipari hátterét kell megemlítenem. A 60-as évek iparfejlesztése, köz­ponti üzemek, vállalatok le­telepítése, a kezdeti kisvo- lumenű termelés, az iparo­sítás „sokarcusága” nem tette lehetővé a termelés jellegéhez igazodó szak­középiskolai képzés indítá­sát. — A korszakváltást a ne­gyedik és ötödik ötéves terv beruházásai jelentették. Nagyobb arányú iparfejlesz­tésre került, illetve kerül sor Üjfehértón, Nagykálló- ban, Demecserben, így tex­tilipari szakközépiskolai osztály indításának lehető­ségeit vizsgáljuk. A Csepe­li Szerszámgépgyár nyír­bátori üzemének erőteljes fejlődése miatt gépgyártás­technológiai osztály, továb­bá a megye faipari üzemei­nek jelentős fejlődése egy faipari szakközépiskolai osztály esetleges indítását is felvetette. Távlatokban a Taurus Gumigyár nagymér­vű fejlesztése miatt vizsgá­lat tárgya lehet egy vegy­ipari szakközépiskolai osz­tály indítása Nyíregyházán. Néha nem világos: mire képesít a szakközépiskola és mire jó a gimnázium? — A gimnázium elsődle­gesen a főiskolai, egyetemi tanulmányokra készíti fel a fiatalokat. Ennek a követel­ménynek, szerintünk egyre jobban meg is felel. Az el­múlt évben a gimnáziumot végzett továbbtanulásra je­lentkezők 59 százalékát vet­ték fel egyetemre, főiskolá­ra. Abszulut számban ki­fejezve 450—550 között ala­kul a felvételi létszám éven­te. A gimnázium másik funkciója, hogy felkészítse a tanulókat a termelőmun­kában való elhelyezkedésre. Ennek a feladatnak néhány éve alig tudott megfelni. Az oktatáspolitikai párthatá­rozat, után tartalmasabbá vált a gimnáziumok mun­kára előkészítő jellege. Tíz gimnázium 17 tanulócso­portjában 6 féle fakultatív gyakorlati oktatás folyik, amely elősegíti az érettségi utáni elhelyezkedést. Milyen szakmával ismer­kednek meg a gimnáziumod tanulói? — A gyakorlatok között a gyors- és gépírást, népmű­velési és szervezési ismere­teket, kémiai anyagvizsgá­latokat, államigazgatási is­mereteket, gépjárműveze­tést és -karbantartást, gé­pészeti műszaki rajzot vá­laszthatnak az érdeklődő III. osztályos tanulók. A végzős fiatalok jobb elhelyezkedé­si lehetőségeit szorgalmaz­zuk az „Egy üzem — egy is­kola” kapcsolat tartalma­sabbá tételével is. S mit nyújt a fiataloknak a szakközépiskola, illetve a szakmunkásképző? — A szakemberképzés ro­hanó korunk legváltozóbb területei közé tartozik. A szakképzett munkaerő irán­ti igény nyorsabb ütemet diktál, mint a jelenlegi 4 éves szakközépiskolai és a 3 éves szakmunkásképzés nyújthat. Ehhez igazodóan új értelmet és célokat ka­pott a szakemberképzés. A korszerű termelés megyénk­ben is mind több felső- és középszintű vezetőt, szak­munkáját értő és szerető munkásokat, vár az isko­láinktól. A változás együtt­jár a szemlélet alakításával is. Szakközépiskoláink el­sődleges feladata, hogy kor­szerű alapműveltséget ad­jon és a képesítésnek meg­felelő munkakör betöltésére készítsen fel. Másodlagos feladatunk a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra történő felkészítés. ^ Nincs-e átfedés, párhuza­mosság a szakközépiskola és a szakmunkásképző intézeti oktatás között? Jó ütemben halad-e az úgynevezett pro­filtisztítás? — Szakmunkásképző is­koláinkban csaknem hat­van féle szakma oktatása folyik. Képzési irányuk át­fedésekkel terhes. Ezek sza­bályozására az illetékes mi­nisztériumok rendelete a közeljövőben jelenik meg. Az ipari, mezőgazdasági és élelmezésügyi szakközépis­kolákban olyan szakmai képzésre kerül sor. ameiy egy szakmában szakmunkás­képesítést nyújt, előkészít a szakiránynak megfelelő felsőfokú továbbtanulásra és technikusi minősítés megszerzésére. Ezért mondja némely szakközépiskolás fiatal a szakmunkáképzős társának, hogy én leszek majd a fő­nököd? — A „főnökösdi” szemlé­letről csupán annyit, hogy a szakmai képesítés, iskolá­zottság önmagában kevés. Mellette kell még politikai, vezetői alkalmasság is — természetesen korszerű szemlélettel. Másrészt nem minden szakközépiskolát végzett fiatalra vár „főnöki” beosztás, ök is, mint emlí­tettem, szakmunkás-bizo- nyitványt kapnak, és ha to­vábbtanulásuk eredményes lesz, s kellő szakmai gya­korlatot szereznek — akkor léphetnek irányítói munka­körbe. — Tapasztalataink igazol­ják, hogy a meglévő szakkö­zépiskoláink, szakmunkás- képző iskoláink képzési pro­filjainak átalakítása, „törn- bösítése” szükséges. A kollé­giumi elhelyezés fokozatos növelésével meg kell szüntetnünk a „mindenhol, minden szakma” oktatását. Átszervezést tervezünk a mezőgazdasági szakközép- iskoláknál, Mátészalkán, Zá­honyban párhuzamosítást, illetve profilbővítést vég­zünk. A képzés jellegét át­alakítottuk a szakmunkás- képző iskoláinkban is, így a gépszerelő, fodrász, autó­szerelő, női szabó, stb szak­máknál. A képzési arányok­nak a népgazdaság igényei­hez való igazítását segíti a felnőttképzés rendszere, ezen belül is a szakmunká­sok középiskolája. Az új tanévben 6 helyen 13 osz­tály indítását engedélyez­tük, a már működő mel­lett Mátészalkán a 138-as, Nyíregyházán a 107-es és a 110-es szakmunkásképző is­kolákban, stb. Az említett szakmunkásképző iskolák tanulói saját iskolájukban automatikus lehetőséget kaptak az érettségi bizo­nyítvány megszerzésére. — Végül azzal fejezném be: szakképzésünk terén nincs tökéletes, abszolút modell. Az újat, korszerűt keressük, a hibák és ered­mények együttes vállalásá­val. Páll Géza A negyedik osztályos lányok a legjobb teljesítményt érték el a gazdaságban. Diákok A Nyírmadai Állami Gazdaságban csak­úgy, mint a megye más mezőgazdasági üze­meiben általános, közép- és főiskolások segítik az őszi betakarítási munká­kat. A legtöbb diák ezek­ben a napokban az almás­kertekben szorgoskodik. A nyírmadai gyümölcsös­kertben a Vásárosnamé nyi Rákóczi Ferenc Gim­a kertben názium tanulói naponta átlagban 150 fővel segítik az alma szedését. Elek Emil felvételei A tartályládákba ürítik a szedőzsákok tartalmát. Ülést tartott az SZHTelnöksége Szeptember 30-án ülést tartott a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége, amelyen részt vett Ligeti László, a SZOT alelnöke. Mol­nár György, a Vasutasok Szak- szervezete központi vezetősé­gének titkára és Takács Ti- borné dr., a megyei pártbi- bizottság munkatársa. Az el­nökségi ülésen jelentés hang­zott el a Záhony, Nyíregyhá­za és Mátészalka csomóponto­kon dolgozó vasutas-szakszer­vezeti alapszervezetek életé­ről. Ezt követően megtárgyal­ták a kereskedelmi társadal­mi ellenőrzés tapasztalatait és a további feladatokat. Előter­jesztést fogadott el az elnök­ség Szabolcs-Szatmár me­gye közlekedésének hosszú távú fejlesztési programjáról. Őszi munlca a fehérgyarmati járásban Szeptember utolsó napján fejezi be a gacsályi Dózsa Termelőszövetkezet az őszí búza vetését 260 hektáron. Kombájnok segítségével hoz­záláttak 628 hektár kukorica szedéséhez is. A járás többi községeiben október közepére várható a kukorica érése. A szárazságot kiheverték a nö­vények, azonban a csövek még zöldek, éretlenek. Beta­karították a napraforgó 11 százalékát, befejeződött az árpa vetése is a járásban. Burgonyát főleg a háztájiban termeltek, ennek 80 százalé­kát felszedték. Javult a mun­ka az egyesült fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz-ben. Az almaszedésben a nábrádi és a jánkmajtisi szövetkeze­tek járnak az élen. A járás almatermelésének közel 40 százalékát sikerült eddig le­szüretelni. DOHÁNY M ár elődeink is nagyon jól tudták, miből lesz Szabolcsban „do­hány”, magyarul pénz. Ezért intenziven foglalkoztak a do­hánytermesztéssel. 1894. évi statisztikai adatok szerint a szántóföldi kultúrákat így lehet rangsorolni: első volt a rozs, hektáronként 9,8 má­zsát termett, második fő nö­vény a tengeri 12 mázsás hektáronkénti hozammal, harmadik a búza hektáron­ként 10 mázsával és negye­dik a dohány hektáronként 10—12 mázsával. Volt deb­receni, tiszai és kapadohány fajta. Dohányból az 1930-as években 16—17 ezer hektárt ültettek Magyarországon és a megyében ebből 8 ezer hektárt. Amíg az országos termésátlag a 30-as években 13,5 mázsa volt hektáron­ként, a megyei átlag 14 má­zsa. Túlzás lenne azt monda­ni, hogy a dohánytermesz­tésben nem volt és nincs fejlődés. Volt is, van is. Vannak új fajták, előbbre léptünk a gépesítésben is. A megyében már üzemeltet­nek olyan univerzális gé­peket is, amelyek a palán­tázástól a betakarításig mindent elvégeznek. Nagy eredménynek számít, hagy csökkent a kézi munkaerő- igény, a dohányföldeken és dohánypajtákban szűnőben van a nehéz fizikai mun­ka, de mindez az eredmény nincs arányban azzal, hogy az elmúlt tíz évben hektá­ronkénti 14 mázsás átlag­termés egyszer sem volt. 1973-ban 13 mázsa, 1968­ban 12,2 mázsa számított csúcsnak. Ennyit az átlagokról és még valamit az egyéb gon­dokról, ami a termelői ked­vet rossz értelemben befo­lyásolja. Volt fajtakérdés, átvészeltük, jött a pajtagond, megszűnt, aztán az árak nem voltak megfelelőek és most sem mentes a gondok­tól a dohánytermesztés. Idén az időjárás — kellemes meglepetés — kedvezett a dohánytermesztésnek. A nagy levelű fajták 10 má­zsán felül teremnek, a Vir­ginia a korábbi 40—45 má­zsás hektáronkénti átlag helyett 60—65 mázsa zöld levelet ad. A termés jó, késik viszont a betakarítás, vontatott az átvétel. Oka is van, mert az mindig akad. Késett a ta­vasz, elhúzódott az érés ide­je és szűk a vállalati, a ter­melői szállítókapacitás. M ost az a legfőbb gond: lesz-e a dohányból „dohány”. Ezt a kér­dést talán akkor is fel­vehettük volna, ha a Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat mara­déktalanul leszállítja és ősz. szeszereli a megrendelt szá­rítókat. De nem szállították le és nem szerelték össze. Természetesen most nem ezen kell keseregni, hanem a megoldást kell keresni, amely csak egy lehet: ter­meltető és termelő egysége­sen törekedjenek minden szál levél dohány betakarí­tására, mert ami kint ma­rad, azt importból kell majd beszerezni. A jövőre gondol­va szükséges, hogy a ter­veknek megfelelően foko­zódjék a gépesítés, bővüljön a szárítókapacitás és ehhez kapjunk kívülről is segítsé­get. Segítséget az illetékes minisztériumoktól és első­sorban a KGM-től, ahová a Szolnoki MEZŐGÉP is tar­tozik. Seres Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents