Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 1. Ül a leszereléshez H agyomány, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a szovjet békekezdeményezések állnak a figyelem központjában. Ezt bizonyítja Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek az Egyesült Nemzetek Szervezetében most elhangzott felszólalása is, melyben alapos elemzését adta a nemzetközi helyzetnek és azoknak a körülményeknek, amelyek lehetővé teszik ezeket a lépéseket. A Szovjetunió felszólítja a világ minden országát, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a mai államközi kapcsolatok legnagyobb és legfontosabb problémájának megoldására. Az emberiség számára ma. nincs halaszthatatlanabb feladat, mint a világot pusztulással fenyegető háború megakadályozása. A fegyverkezési hajsza megakadályozásának napjainkban mind kedvezőbb politikai és anyagi feltételei jönnek létre. A szovjet kormány véleménye szerint az alábbi főkérdések megoldása szükség- szerű: — a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetése; — a nukleáris fegyverkísérletek betiltása; — a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó intézkedések hatályának kiterjesztése; — a vegyi fegyverek megsemmisítése és betiltása; — az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének betiltása; — a hadseregek és hagyományos fegyverek csökkentése; — az Indiai-óceán és más térségek békeövezetté nyilvánítása; — a katonai költségvetések csökkentése; — a leszereléssel foglalkozó tárgyalási formák kiszélesítése. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka alkalmas fórum lehet az általános leszerelés kérdéseinek megvizsgálására, a megvalósítás útjainak és eszközeinek közös erőfeszítéssel történő meghatározására, a gyakorlati lépések hosz- szú távú programjának kidolgozására. Ezt a tanácskozást úgy kell előkészíteni, megszervezni és lefolytatni, hogy gyökeres fordulópontja legyen a leszerelési kérdés megoldásának. Ennek megtartása természetesen nem helyettesítheti a leszerelési világkonferenciát. A Szovjetunió a világ népei elé tárja javaslatait, kifejezi reményét, hogy azokat figyelmesen tanulmányozzák, s ez gyakorlati eredményekhez vezet az emberiség előtt álló történelmi problémák megoldásában. Szeberényi Lehel i4 fém REGÉNY 48. Akkor anya és gyermeke el- ső ízben kilépnek a házból, egyenesein a templomba mennek, ahol is a kisded felajánlása a Szent Szűznek megtörténik, s nincs többé félnivalójuk, oltalom alatt állnak. De ha ennek előtte az utcára kimerészkednének — a szülőotthonból jövet megvan rá az esély —, mindkettőjüket szemmel verhetik. Legfőképp pedig kicserélhetik a gyermeket. Mert a boszorkányoknak ehhez erejük van. Hanka ágyához a zárt ablakon át, s a lepedővel kétszeresen akadályoztatván, nem jutott el a rontás, sem a kinti nyáridő napmelege. Egyszer mégis ki kellett vinni a csecsemőt a lepedő mögüL Mert ahogy a pólyából kibontották, nyújtózkodni kezdett. Kéjesen és boldogan. Csak a küszöbig vitték, ott Lázár György távirata Kína nemzeti ünnepe alkalmából SZOVJET ÉLET HUA KUO-FENG-NEK, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének Peking Az első számú hozainak dolgozói igazi hőstettet hajtottak végre. Nagy hozzáértéssel használták ki a technika nyúj tóttá lehetőségeket: idén az üzbég gépkezelők a termésnek több mint a felét gyapotszedő kombájnokkal takarították be (ezeket a A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Kissinger—Gromiko-találkozó Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszélést tartott, majd Kissinger ebédet adott szovjet kollégája tiszteletére. A megbeszéléseken világpolitikai kérdéseket tekintettek át. Hírügynökségek a Kissinger—Gromiko-tárgyalásokat úgy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gromiko és Ford pénteki tanácskozásai előtt”. Harcok Beirut környékén A Damaszkuszi Rádió és a libanoni falangisták adója szerdán este azt jelentette, hogy a Libanon-hegység birtoklásáért két napja indított offenzíva gyakorlátilag véget ért, a palesztinok és baloldali erők által ellenőrzött városok és falvak többsége a szíriaiak, illetve jobboldaliak kezére került. A tüzérségi előkészítés után támadó szíriaí gyalogsági és harckocsizó egységek szerdán három irányba nyomultak előre a Libanon- hegység központi részében és bevették Ainturát, Mteint és Hammanát. Kurnajel és Fa- ligha városát ezzel egyidőben körülzárták, egyes jelentések szerint már bevették, más híradások szerint még folyik az ostrom. Basir Gemajel, a falan- gista erők fegyvereseinek főparancsnoka „történelmi” jelentőségűnek minősítette a szerdai napot és közölte, hogy a Beiruttól 25 kilométerre északkeletre lévő hegyvidéki körzetet „megtisztították a palesztinoktól”. Beiruti forrásokból az AFP arról adott hírt, hogy a szír hatóságok szerdán este tűzszünetet ajánlottak fel a palesztinoknak, akik állítólag el is fogadták azt. a WAFA nalesztin hírügynökség azonban cáfolta az értesülést. Spanyolországban folytatódnak a tüntetések Spanyolországban folytatódnak a tüntetések és a hatóságok sorozatos megtorló akciói. Szerdán Guernica baszk városban a tüntető dolgozókra rátámadtak a hir- hedt spanyol csendőrség egységei. A tüntetők tiltakoztak a baszkföldi sztrájkmozgalomban részvevők letartóztatása miatt. A csendőrségi beavatkozás nyomán hat embert letartóztattak, sokan megsebesültek. Több ezren vonultak fel szerdán Madridban egy csendes tiltakozó tüntetésen, amelyet Carlos Gonzalez Martinez diák meggyilkolása miatt tartottak. Értesülések szerint a „Krisztus király gerillái” nevű szélsőjobboldali fasiszta terrorszervezet tagjai lőtték le hétfőn a tüntető diákot. letették, s nőstény kutyát noztak a szomszédból, mert Hankáéké kan volt. Ezt átdobták a kicsi fölött, oda meg vissza. Többé nem nyújtózkodott. Ha idegen jött a faluba ezekben a napokban, úgy találta, hogy álmos a csend. Piheg csupán az élet csendesen a nagy melegben. Itt a hegyek között azonban. sohase volt nagy meleg, és most se. Az erdészettől jöttek, asz- szanymunkát szerezni bozótirtáshoz. Hatvan forintot ígértek. Előbb ugyan ötvenet aztán hatvanat. S már a..hetven is szájukon volt, csak szabad kezük nem volt hozzá, s felelőtlenül nem mertek ígérni — noha a kocsma, a verbuválás színtere, hol erőlködéstől és sörtől egyképp gyöngyözött a homlok, könnyelműséghez kedvező körítést nyújtott. Végül eredmény nélkül távoztak, abban a hitben, hogy a pénzen múlott. A gazdaság vezetője nem értette. — Mindig kaptunk onnan asszonymurikát. — Nem és nem — mondták a szervezők. — Megitták a sört, és rázták a fejüket. — Ördögbe! — bosszankodott a főnök. Nem tudta, hogy indulatszava csaknem a dolog nyitjára tapintott. — Megin nagyon jár az erdőn a katona — beszélték a kocsmában az emberek. Eszükbe jutott a vízhordó gyerek, hogy Homyák Miso szekerét látták kővel rakot- tan eldöcögni a kocsma előtt, társadalmi fuvarban. Idehordják a követ a tér végébe. Azazhogy csak Miso hordja, mert a többi szekeresnek nem ákaródzik kimenni a kőbányához. Nem találkoztál vele? — kérdezték, mikor Miso visz- szafélé betért a megérdemelt sörét felhajtani. — Nem én — mondta Miso, a Marci gyerek apja. Pisla szemekkel nézett a többiek arcába, míg kézfejével eldörgölte a sör maradék cseppjeit csupasz felső ajkáról. (Itt nem volt szokásban a bajusz viselete.) A többiek elvigyorodtak, hogy ne nagyon mutatkozzanak gyávábbnak Misónál. — Várj csak, várj! — Várok — mondta Miso. Erre Martin, a borbély kacsintott néki. — No, egy férfi legalább! Erre már Ondrej, a csősz kivette foga közül a pipát. — Iszen egyszer ha aztat én elkapnák... — Kit te? (Folytatjuk) gyapottermesztő kombájnokat a köztársaság ipara gyártja.) Számos járásban minden 100 tonna gyapotból 80—90 tonnát, sőt egyes helyeken 98 tonpamutszál-szállít- mányok jelentős részét a szocialista orA kilencedik ötéves, a tervidőszak utolsó évében, 1975-ben — az országnak el kell érnie a 7,2 millió tonnás gyapottermést. Ezt a feladatot határidő előtt teljesítették, most már a tervidőszak első három évében (1971— 1973) a betakarított nyersgyapot évi átlagos mennyisége elérte a 7,35 millió tonnát. Idén pedig az ötéves tervben előirányzott mennyiséget körülbelül egymillió tonnával múlta felül. Igen jók az eredmények mind a hat gyapottermesztő szovjet köztársaságban — a négy közép-ázsiai köztársaságban : Üzbegisztánban. Tádzsikisztánban, Türkméniában és Kirgiziában ugyanúgy, mint Kazahsztánban és Azerbajdzsánban. A vezető szerep azonban az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot illeti, amely a „Szovjetunió fő gyapotüzeme”. Idén az üzbég gyapottermesztők 5 millió tonna, igen értékes nyersgyapotot adtak az orezágnak, több mint 2 millióval többet, mint a többi köztársaság együttvéve. Mi tette lehetővé a szovjet gyapottermesztés nagy sikerét? Mindeneicelőtt a magas színvonalú agrotechnikai kultúra és a munka kiváló megszervezése. A szovjet gyapottermesztés az élenjáró ipari technológiára támaszkodik, nagymértékben felhasználja a gépesítést, a kemizálást, és a korszerű öntözés szerteágazó rendszerét. Ezeknek a közvetítő eszközöknek a hatékonysága teljes mértékben megmutatkozott az idei év nehéz éghajlati viszonyai között. így például Üzbegisztán gyapotföldjeit nyáron és ősszel hosszú ideig tartó súlyos aszály és jégesők sújtották. Ilyen körülmények között a páratlan termés betakarításával Közép- Ázsia kolhozainak és szovszágokba: Bulgáriába, az NDK-ba, Magyarországra, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Romániába és Jugoszláviába irányítják. A szovjet gyapot vásárlói közé tartozik Anglia, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Finnország, a Német Szövetségi Köztársaság, és más országok is. Mark Makszimov 1974-ben a Szovjetunióban a hazai földművelés történetében páratlan gyapottermést, több, mint 8 millió tonnát takarítottak be. Ebből több, mint 5 millió tonnát az ország fő gyapottermesztő köztársasága, Üzbegisztán adott a szovjet iparnak. nát gépekkel takarítanak be. A terméshozam fokozatosan növekszik. A Szovjetunióban az elmúlt évben egy hektáron átlagosan 28 mázsa volt a termés. Üzbegisztánban azonban 29,1 mázsa. A köztársaságban idén minden hektár átlag 30 mázsa termést adott, sok területen azonban 35— 40 mázsát takarítottak be egy hektárról. A Szovjetunió első számú gyapottermesztője egyúttal a legnagyobb gyapotexportőr is. Az 1972—73-as években Üzbegisztán a világpiacon körülbelül 1,4 millió tonna pamutszálat, több mint 10 ezer 500 tonna pamutfonalat és 560 millió méter pamutfonalból készült szövetet adott el. Sztrájkra készül Franciaország A francia kormánytöbbség; „várában” egymással vitáznak a vezérek. Tegnap ülést tartott a kormány. Tanácskoztak a többség legnagyobb pártjának, az UDR- nek parlamenti képviselői, tv-beszédben fordult a nemzethez az államfő és új politikai kezdeményezést tett a posztjáról augusztusban oly látványosan leköszönt Jacques Chirac exminiszterelnök. A politikai színjáték szereplői tehát mind a kormány- többség, vagy ahogy Giscard d’Estaing szereti mondani, az elnöki többség figurái voltak, de úgy játszottak, mintha két külön darabban léptek volna fel. Giscard d’Estaing azt fejtette ki a televízióban, hogy az inflációért nem ő a felelős, hanem a külső körülmények. ' Úgy tűnik, itt két vezér verseng új támogatókért. A vita Giscard és Chirac között persze taktikai: mindketten ugyanazt az erősséget védik, de más-más módszert hirdetnek és egyik sem tartja alkalmasnak a másikat a fővezérségre. Míg a „váron belül” folyik a vita, kint — azaz az ország minden részében — szervezetten folynak az előkészületek az október 7-i nagy tiltakozó sztrájkra.
