Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 24. AZ UTASELLÁTÓ PRIVILÉGIUMA... Féldecizők a vasúton A Kelet-Magyarország nemrégiben a „Sorompó az alko­holnak” címmel számolt be arról: milyen nagy jelen­tősége van annak a belkereskedelmi miniszteri rende­letinek, amely ez év szeptember elsejétől korlátozza a szeszes ital értékesítését. A jogszabály egy korábbi, 1972-ben kiadott rendelet megszigorítása, s ettől az időtől nemcsak az üze­mek bejáratától 200 méteres távolságban működő vendéglátó- helyeken és büfékben tiltja meg a munkaidő előtti szeszes ital árusítását, hanem az üzemek büféiben, a munkahelyi üzle­tekben is. A tudósításban az is szerepelt, hogy a vasútállomásokon — a vendéglátóüzletekben és a pavilonokban — égetett szeszes italt nem mérhetnek ki és 2 decisnél kisebb palackozásé sze­szes italt nem árusíthatnak. Azaz: a kis 'helyen elférő, vagy a helyszínen fogyasztható féldecis pálinkásüvegeket kitiltot­ták az állomásokon lévő pavilonokból. írásunk nem találko­zott az Utasellátó Vállalat egyetértésével és azt kérték a szerkesztőségtől: módosítsuk megállapításainkat, mert az Utasellátó nem szegi meg a szeszes italról szóló rendelkezést. Az állomás épülete mellett felállított „egység” ugyanis nem kiskereskedelmi pavilon, hanem X/65 jelzőszámú büfé. Tulajdonképpen tehát arról van szó, hogy a rendelet a kiskereskedelmi pavilonokban, a munkahelyi büfékben és üzletekben tiltotta meg a szeszes ital árusítását és nem az Utasellátó büféjében. Véleményünk a levél hatására legfeljebb annyit válto­zott, hogy nem csak a féldecis palackok árusítását nem tart­juk célszerűnek, de a kétdecisekét sem, mert szerintünk az étterem melletti bisztró is éppen elég lehetőséget kínál a szeszfogyasztásra, s ott is épp eleget ihatnak hajnali 5-től a munkakezdésig akik akarnak. A vitára egyébként egy 1968-as belkereskedelmi minisz­teri rendelet ad okot, amely kimondja: nem kell működési engedély a gyógyszertári tevékenységhez, az utasellátónak vasútállomások, hajóállomások, autóbusz-pályaudvarok terü­letén „egységek” létesítéséhez és a temetkezési megbízatások felvételéhez. M eghökkentő kontraszt. Talán a gyógyszertári, meg a te­metkezési tevékenység is illusztrája, milyen életbevágó fontosságú feladatot lát el az Utasellátó a féldecis pá­linkák árusításával, amelyhez ilyen erősen ragaszkodik. A rendelet alapján tehát az Utasellátónak nem kell mű­ködési engedély, minden szabályos, amit csinálnak, mert nincs, ami korlátot szabjon tevékenységüknek. Képzeljük el, hogy az állomáson mondjuk a vendéglátó vállalatnak lenne büféje. (Csak képzeljük, mert nem kapnak ide működési en­gedélyt.) Mi lenne akkor? Szeptember elsejétől nem árusít­hatnának szeszes italt, mert ha nem is utasoknak, de a vas­utasoknak az állomás is munkahely, ott pedig ugye a ren­delet tiltja a szeszes ital árusítását. A vendéglátónak a ta­nács adná a működési engedélyt, s ez szabná meg, mit és mit nem árusíthatnak, vagy ha történetesen a büfé besoro­lása nem felelne meg az előírásoknak, visszaminősíthetnék. E z természetesen az Utasellátóra nem vonatkozik, mert — miként azt a vállalat kereskedelmi igazgatója írja — a rendeletet csak egyféleképpen lehet értelmezni. Ez így igaz és az Utasellátónak pillanatnyi helyzetében jó is. Kihasználhatja azt a részt, amely a Belkereskedelmi Minisz­térium alkoholizmust visszaszorító jó intézkedése révén ke­letkezett, mivel az Utasellátót felügyelő KPM ez ügyben még nem tett lépéseket. Ennek azonban előbb-utóbb be kell következnie, mert csak így oldható meg alapjaiban az a probléma, amely a ha­sonló profilú, de nem egyenlő feltételek között dolgozó válla­latok között most megvan. Ennek a kiváltságos helyzetnek a meglovagolása semmiképp nem szolgálja a szeszes italok áru­sításának korlátozására hozott intézkedés. Balogh József Üzemlátogatás, nyílt napok, kiállítások Pályaválasztás idejében Mikor kezdődjék a pálya- választás? Jó-e hosszú távon az az általános iskolákban ki­alakult gyakorlat, hogy a döntés előtt álló fiatalok a jelentkezési lapok kitöltése előtt csak néhány héttel, esetleg hónappal tájékozód­hatnak a választható pályák köréről? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kampány- szerű pályaismertetés igen sok csalódáshoz vezet, 6ok szempontból káros. Legna­gyobb kárát természetesen a fiatalok látják. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézetben — ép­pen a kampány elkerülése miatt — jóval előbb kezdő­dik az idén végző korcsoport döntését segítő munka, mint az iskolákban, a munkahe­lyeken. Még csak októbert írunk, legfeljebb a családok­ban kezdődött el a tervezge- tés, az iskolák csak decem­ber—január táján jelentkez­nek konkrét programjaikkal. Az intézet már megtartotta az első nyílt napot a tanár­képző főiskolán, a társrende­zőkkel együttműködve pe­dig megkezdték az iskolai pályaválasztási felelősök tan­folyamát. Ebben a tanévben megyénk 35 munkahelyén segítik pá­lyaválasztási ' megbízottak az intézet feladatait. A na­gyobb vállalatok üzemlátoga­tásra invitálják majd az ér­deklődő nyolcadikosokat. A már megkezdődött nyílt na­pok sorozatát újabbakkal folytatják, ezeken az iskolák bemutatása mellett arra is kitérnek, mit várnak azoktól a fiataloktól, akik ezek mel­lett döntenek. Nagy gonddal készítik elő a pályaválasztási heteket. A tavalyi programtól eltérően ebben a tanévben nem egy központi, hanem több kisebb bemutatóra, kiállításra, szak­mai tanácsadásra várják az osztályokat és a szülőket. A kiállítások anyagának össze­állításához ezúttal is a vál­lalatok adnak segítséget, az elsajátítható munkakörök rokonszenves bemutatásával. A HOTEL SZABOLCS ASZTALÁNÁL Feren esikr Kobajasi, Rhoda Scott Táncosok esküvője — Szoknyás férfi a portán Hit kért az indián ? Az ötödik idegenforgalmi szezont zárja ezekben a na­pokban a nyíregyházi Sza­bolcs szálló. Ez a nyár szá­munkra ismét más volt, mint a korábbiak. Ennek főleg az az oka, hogy tovább változott a szállóvendégek összetétele. Míg korábban a szobák több­ségét a hivatalos kiküldetés­ben lévők foglalták el. az idén már többen voltak a társasutazások, idegenforgal­mi csoportok résztvevői — mondja Gál Ferenc üzletigaz­gató —. Megszaporodott a szakmai kongresszusok, a szimpozionok száma is: az idén főleg az egészségügy te­rületén dolgozók tartották ná­lunk jeles hazai rendezvé­nyeiket (belgyógyászok, or­vosföldrajzosok. és mások.) Visszatérő rendezvények is vannak; a körrepülő verseny, - Nyírség rallye, Trabant-találkozó. Az is jellemző, hogy az ide érke­zők csak egy vagy két éjsza­kát tartózkodnak itt. Nyír. egyháza az idegenforgalom­ban még mindig tranzitváros. Külön fejezet a Hotel Sza­bolcs eseménynaptárában a sok esküvői ebéd. vacsora — szombatonként éves átlagban is kettőt-hármat tartanak. Nemrégiben táncosok eskü­vői vacsorája volt: szakítot­tak a hagyományos sötét ru­hás, fehér fátylas vőlegényi, menyasszonyi ruhával. Szí­nes öltönyben, hímzett ruhá­ban is jól mutatott a vőle­gény. menyasszony... Sok neves vendége volt a szállónak, éttermeknek: Fe- rencsik János, a Kobajasi- család, Rhoda Scott. Legtöbb­jük kézjegye ott látható a vendégkönyvben. Vannak kü­lönösen érdekes bejegyzések: a Tátrai-vonósnégyes tagjai például szép sorokat írtán az étterem zenekarának teljesít­ményéről — s az ilyen két­szeres elismerés. Néhány példa arra, hogyan lehet felfigyelni egy-egy vendégre a magyar, a közeli külföldi, a távolabbi (brazí­liai, perui, japán) vendégek hosszú sorában. Vidíts Béla például, aki családjával la­kott itt, a Magyarországon futó 100 000. Trabant tulajdo­nosa; először még Zeif Mik­lós szállodai főportás is meg­lepődött, amikor az idén el­ső alkalommal állított ki szállodai bejelentőt skótszok­nyás férfi. Vagy pl. egy FAO- küldöttséggel nálunk járt észak-amerikai indián férfi az időpont miatt okozott né­mi fejtörést: szigorú vegetá­riánus volt. s csaknem min­den ételét drága primőrökből készítették, mivel tavasszal járt itt az illető. De megol­dották. Az IBUSZ és a NYÍRTOU- RIST szervezésében évek óta itt szállnak meg a lovastú­rák résztvevői, zömében sváj­ciak, NSZK-beliek, hollan­dok, finnek. Velük reggel megy a felszolgáló is. és ott mér italt, tálal ebédet, ahol ebédidőben éppen tartózko­dik a csoport. Ez legtöbbször hideg élelem, de kértek már gulyást is. Igényes, nehéz szolgáltatás, de eddig nem volt még különösebb problé­ma — a vendéglátó szakem­berei is hozzájárulnak, hogy a megye jó hírét vigyék a külföldiek. Változnak az étkezési szo­kások is. A Hotel Szabolcs ét­termében a forgalom kéthar­madát teszi ki az étel. Beváltak a specialitá­sok, amelyek bővítésén Né­meth János séf jeleskedik: nyírségi gombócleves, szat­mári töltött flekken, jonatán­almás palacsinta, stb., A jó hírt jelzi, hogy az első buda­pesti vendégszereplés után (ezt a Mátyás pincében tar­tották). most a Szabadság­szálló meghívására ismét a fővárosba készülnek a nyír­egyházi vendéglátó szakem­berek. M. S. Jeles N em több tíz szavas információnál: a tyukodi termelőszövet­kezet 1200 hektáron be­fejezte az őszi kalászo­sok vetését, végzett a napraforgó betakarítá­sával. Ez a tíz szó millió fo­rintokat ér és ezt ott, a községben tudják a leg­jobban. Amikor ez év ta­vaszán a gazdálkodás helyzetét értékelte a pártszervezet, kemény szavakkal bírálták az 1975. évi őszi vetést. Ak­kor nagyon elhúzódott a búza földbejuttatása, a talajelőkészítés, a minő­ség sem volt kifogásta­lan, ezért téli kipusztu­lás, tőritkulás tizedelte az állományt. A bírálat jogosságát a gazdasági vezetés nem kifogásolta, de megszív­lelte és hogy újra vetni kellett, cselekedett. 1200 hektár jelentős terület, hasonló nagyságban a megyében alig három­négy termelőszövetke­zet vet és ez külön ki­emeli a tyukodiak példá­ját. Jó munkaszervezés, vezetők és irányítók ál­dozatkészsége nélkül az ilyesmi nem megy és ha ez utóbbiakat valahol is osztályoznák, a bizonyít­ványba most azt csupa nagybetűvel írhatnák: „JELES”. (s.) IRATSZOLGALAT Több ezer művelődési ingatlan tulajdonjogát rendezik Ez év márciusában kezdő­dött meg a megyében a mű­velődési ingatlanok tulajdon­jogának tisztázása, pontosab­ban ez már 3 éve folyama­tos feladat, azonban a rende­zés gyorsítására, a helyi szer­vek munkájának segítésére ekkor jelent meg a megyei tanácsi utasítás. Béres János­nak, a megyei tanács műve­lődési osztálya főelőadójá­nak tájékoztatása szerint mintegy háromezer művelő­dési ingatlan, épület tulaj­donjogát tisztázták a helyi és járási szervek. Évenként nyolc-tíz vitás eset kerül a megyei tanács vb elé, amikor az érdekelt szervek, felek képviselői helyszíni eljárás­sal, helyszíni tárgyalással, ha szükséges pótlólagos államo­„Enire fessenek vigyázni!11 Elhagyták hazájukat A bíróság háromszor hirdetett ítéletet, ám a vád­lottak padja mindháromszor üresen maradt. Egyik vád­lott egy orvos és felesége, a másik egy művezető és fe­lesége, a harmadik egy villanyszerelő kisiparos és fe­lesége lett volna, ök azonban majd legfeljebb hozzá­tartozóiktól tudják meg: valamennyien másfél év bör­tönt kaptak, mert hűtlenül elhagyták hazájukat. nánt. Tiszta ágyneműt romhetenként kapunk.” há­„Kedves igazgató úr! Szeretném utólag bejelen­teni, hogy családommal nem megyünk vissza Magyaror­szágra. Köszönöm a meg nem érdemelt bizalmat, amikor csoportvezetővé kinevezett. Sajnálom, hogy nem voltam rá érdemes.” Németh Józsefné nyíregy­házi lakos írta e sorokat volt igazgatójának. Férjével, a FÉNYSZÖV volt művezető­jével Nyugat-Európa te­rületére kért útlevelet. Elin­dulásuk előtt eladták vagyo­nukat, s úgy indultak útnak, hogy nem térnek vissza Ma­gyarországra. Németh és fe­lesége nemcsak hazájához lett hűtlen, becsapta azt is, akinek házát eladta, mert az átírásról nem gondoskodtak, így a bíróság a lakást is el­kobozta. ★ Dr. Szabolcs István most decemberben szerezhetett volna szülész-nőgyógyász szakorvosi bizonyítványt. Ta­níttatására . százezreket köl­tött az állam, s "felettesei vé­leménye szerint szakvizsgája, néhány évi gyakorlat után komoly esélyei lettek volna osztályvezetői kinevezésére, ám Szabolcs a nyáron fele­ségével, Papp Ágnes tanító­nővel otthagyta az IBUSZ- csoportot és kintmaradt Ausztriában. Idézet felesége leveléből: „Drága édesanyám! Bocsánatot kérek tettün­kért, de úgy döntöttünk, hogy nem térünk haza. Az a ter­vünk, hogy Kanadába fo­gunk kivándorolni, addig — kb. 2—3 hónap — táborban leszünk. Jó itt az ellátás. Na­ponta háromszor étkezünk. Mindennap kapunk gyümöl­csöt, almát, narancsot, ba­Morvai Mihály villanysze­relő kisiparos és felesége — mint a Németh házaspár — többször jártak már külföl­dön, most ausztriai és olasz- országi körútra indultak. Négyéves kislányukat itt­honhagyták, s nem tértek vissza Magyarországra. Idézet Morvainé leveléből: „Enire nagyon tessenek vi­gyázni, úgy, ahogy előző le­velemben megírtam, ruháról tessenek neki gondoskodni. Ügy tessenek vele bánni, mint mi, amikor otthon voltunk. Reméljük, ősszel ő is itt lesz.” A tárgyaláson a nagyapa ezt mondta: „A gyereket nem engedem ki. Mindig mi neveltük. A gyerek sem érdeklődik utá­nuk. Nem tudom, hogy sze- rették-e egyáltalán. El sem köszöntek tőle.” Évente négy—ötezer ember utazik megyénkből Nyugat-Európába üdülni, s közülük czredszázalékban is alig fejezhető ki azok száma, akik a könnyebb clef, a gyors meggazdagodás reményében itthagyják hazá­jukat, hozzátartozóikat, s elindulnak a nagyvilágba sze­rencsét próbálni. Az ilyenek arról valószínű, keveset hallottak, hogy évről évre többen hazatárnek, mert határainkon kívül jönnek rá, hogy hazátlanokká váltak. B. J. sítási eljárással tesznek pon­tot a vitás ügyek végére. Az esetek nagy részében csupán arról van szó, hogy a valóságos helyzet nem egye­zik a papíron lévővel, s ami­kor egy épület eladásra, le­bontásra kerülne, ekkor de­rül ki, hogy telekkönyvileg rendezetlen. Az ingatlanok kezelői, tulajdonosi jogának rendezése nélkül viszont koc­kázatos lenne eladni, lebon­tani, mert a „papíron lévő tulajdonos” esetleg kártala­nítást kérhet. Ilyen gondok nehezítik a megszűnt tanyai iskolák épü­leteinek hasznosítását is, melyet legutóbb a NEB nagy- kállói bizottsága vizsgált meg a járásban. Előfordul, hogy gazdasági szervek és a helyi tanácsi szervek tartanak igényt ugyanarra az ingatlanra, mondván: az övék. Ilyen eset volt a Baktalórántházához tartozó Flóra tanyai iskola- épület ügye, amelyet méhé­szeti „bázissá” alakítanak át, de csak a tulajdonvita eldön­tése után kerülhetett pecsét a megállapodásra. A megyei tanács ez év márciusában kiadott utasítá­sa szerint 1976. december 31- ig kell a telekkönyvi adato­kat felülvizsgálni és erről jö­vő február 15-ig a megyei ta­nács vb művelődési osztálya útján jelentést adni. Figyelemmel kísérik a már rendezett állapotú épületek értékesítését is, amint ezt az egyik községi tanács által el­adásra kínált iskolai épület esetében tették. Közbe kel­lett lépni 'a megyei szervek­nek, mert a hivatalosan 250 ezer forint forgalmi értékű ingatlant a tanács az állami gazdaságnak 50 ezer forintért akarta áruba bocsátani. Nagy munka a tulajdonjogi labirintusban fokról fokra rendet teremteni — olykor a hiányzó iratot a levéltár irat­kölcsönző szolgálata alapján lehet csak beszerezni —, de szükség van rá, nogy meg­nyugtató legyen a társadalmi tulajdon védelme. P, G.

Next

/
Thumbnails
Contents