Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

1976. október 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tömegpolitikai oktatásunk z elkövetkező napokban megyénkben közel húszezren kapcsolódnak be a párt tömegpolitikai oktatásába. Há­rom alapozó tanfolyamon — a szocialista társadalom fejlődésének kérdéseit a magyar forradalmi munkásmozgalom történe­tét felölelő, valamint az új párt­tagoknak szervezett tanfolyamon — több mint négyezren, további hét tanfolyamon — a gazdaságpolitika, a társa­dalom és államélet, a pártirányítás, a világ­nézeti, a kulturális kérdések, valamint a nemzetközi politika kérdései — közel tizen­hat ezren tanulnak. Megyénk párttagságá­nak közel 50 százaléka vesz részt a tömeg­politikai oktatásban és a hallgatók több mint fele fizikai dolgozó. A tíz tanfolyamforma gazdag lehetőséget adott a pártszervezeteknek a beiskolázásnál. A tömegpolitikai oktatás reálisan számol a párttagság és a lakosság felké­szültségbeli eltérésével, a munkahelyi, a mozgalmi és társadalmi tapaszta­latok különbözőségével. Azzal is, hogy céljaink megvalósításához egységes értelme­zésre, magasabb politikai, szakmai és kultu­rális hozzáértésre, a társadalmi elkötelezett­ség fejlesztésére van szükség. A tanfolyamok anyagai a politika egy-egy alapterületére koncentrálnak, de egységet al­kotnak pártunk politikai irányvonalának és a munkásosztály tudományos világnézeté­nek bemutatásában. Ezt az egységes szem­léletet kell a tömegpolitikai oktatás minden tanfolyamán biztos ismeretté és meggyőző­déssé formálni. Pártunk XI. kongresszusa után egyre vi­lágosabbá vált a tömegpolitikai oktatás alap­vető célja: a politikai oktatás szervezett ke­retei között gondoskodni a kommunisták és pártonkívüliek folyamatos felkészítéséről az időszerű politikai feladatokra. Számítás­ba kell venni azt is, hogy időszerű politikai és világnézeti kérdésekkel nemcsak a tömeg­politikai oktatás foglalkozik. Politikai éle­tünk egész mechanizmusában, a párt-, álla­mi, tömeg- és társadalmi szervezetek, a tö­megkommunikációs eszközök napi munká­jában állandóan jelen vannak társadalmi éle­tünk aktuális kérdései. A tömegpolitikai oktatás jelentős sajátossá­ga, hogy hozzájárul a párt politikai irány­vonalának megismeréséhez, elősegíti a marxizmus—leninizmus alapigazságának tanulmányozását és elsajátítását. Hoz­zájárul az ideológiai, politikai fel­készültséghez, a politikai műveltség és tudatosság elterjesztéséhez — végső soron a politika eredményes megvaló­sításához. Pártunk XI. kongresszusa az agi- tációs és propagandamunka közös feladatá­ul jelölte meg. hogy az továbbra is meggyő­zően hirdesse forradalmi elméletünk alap­vető elveit, céljait, pártunk politikáját, s mozgósítson az országos és helyi feladatok megoldására. Az eseményeket sokoldalúan, összetettségükben magyarázza és arra töre­kedjék, hogy korunk folyamatait, összefüg­géseit minél szélesebb körben megértsék. A Politikai Bizottság 1975. június 3-i ha­tározata alapján megyénk pártszervei és alapszervezetei kidolgozták a politikai kép­zés és továbbképzés középtávú programjait. E tervek tartalmazzák az elmélet és gyakor­lat egységének, a központi és helyi felada­tok feldolgozásának igényét. A tervszerű­ség javulása jellemzi a beiskolázásokat, a propagandisták kiválasztását, a tanfolyamok indítását. A párt megyei végrehajtó bizottsága meg­határozta a tömegpolitikai oktatás ez évi fő tennivalóit. Kimondta: „Az oktató-nevelő munka egész folyamatában érvényesíteni kell a XI. kongresszus állásfoglalásait, biz­tosítani a kongresszus határozatainak mé­lyebb és konkrétabb feldolgozását.7’ A politikai oktatás ebben az évben a kong­resszusi célok megvalósításának bemutatásá­ra törekszik. A propagandistáknak haszno­sítaniuk kell a pártszervek és alapszerveze- tek politikai értékeléseit, a szocialista tár­sadalom építésének legfrissebb országos és helyi tapasztalatait. Az oktatásban a politi­ka alapkérdéseire kell koncentrálni. Arra például, hogy a fejlett szocialista társada­lom megvalósítása mindenekelőtt a társa­dalmi viszonyok továbbfejlesztését igényli. Ebben a szocialista tulajdon két formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak, ezek közeledésének meghatározó szerepe van. Be kell mutatni, hogy a szocialista tulajdon­viszonyok fejlődése hogyan érezteti hatását társadalmunk osztályszerkezetében, a fejlő­dő és gazdagodó munkás-paraszt szövetség­ben. a szocialista tartalmú népi. nemzeti egység erősödésében. Mindez megköveteli a munkásosztály vezető szerepének tovább­fejlesztését és alapot teremt a s: >cialisia életmód általánossá válására. Társadalmunk osztályviszonyai fejlődésének bemutatásánál jól hasznosíthatók a tömegszervezetek, _ a KISZ, a szakszervezetek és a Hazafias Nép­front kongresszusainak anyagai. □ A tömegpolitikai oktatásban kiemelt he­lyet kell kapniuk gazdaságpolitikai céljaink, nak. Gazdasági feladataink reális bemutatá­sához jól felhasználhatók az 1976. évi ter­vek teljesítésének központi, megyei és üze­mi értékelései, később pedig az 1977. évi nép. gazdasági é§ üzemi tervek. A tömegpropa­gandának itt a tervszerűbb és hatékonyabb munkára, a termelés, elosztás és fogyasztás egységes szemlélésére kell összpontosítani. Az ideológiai, világnézeti neveléssel és a kulturális élet fejlesztésének tennivalóival tulajdonképpen minden tanfolyamon foglal­kozni kell. Ez az oktatási anyagok feldolgo­zásának természetéből és a szocialista tuda­tosság megnövekedett társadalmi szerepéből is következik. Az oktatásnak az eddigieknél jobban kell hasznosítania az ideológiai és a kulturális élet, a párttagság és a lakosság esz­mei, politikai fejlődésének tapasztalatait. Az országgyűlés októberi ülésén elfogadott köz. művelődési törvény e munkában azért is ajánlható, mert átfogó programot adott a munka- és termeléskultúra fejlesztéséhez, az egyes ember és a kisebb közösségek szocia­lista vonásainak kibontakozásához. A párt­élet és a politika alapvető kérdéseinek tisz­tázásához. a helyi tapasztalatok hasznosítá­sához fel kell használni a párttagkönyvek cseréjekor a kommunistákkal folytatott be­szélgetések gazdag anyagát. A nemzetközi kérdések propagandájában a két világrendszer harca alapkérdéseinek tisztázásához, a szocialista világrendszer fej­lődésének bemutatásához nélkülözhetetlen alapanyag az SZKP XXV. kongresszusa. Eb­ben az oktatási évben minden tanfolyamon külön témaként kerül feldolgozásra az euró. pai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának dokumentuma. A nemzetkö­zi kérdések áttekintése, a szocialista építés nemzeti és nemzetközi összefüggéseinek be­mutatása megalapozza a szocialista hazafi- ságot és a proletár internacionalizmust. A tömegpropaganda életszerűsége, haté­konysága megköveteli a megyei, üzemi, lakó- területi, sajátos feladatok figyelembevételét. E munkát a megyei pártbizottság időszerű témák feldQlgozásával, segédanyagokkal tá­mogatja. A helyi tennivalók mellett kiemel­ten szükséges foglalkozni a megye társadal­mi szerkezetében végbemei:: változásokkal, a társadalmi átrétegződéssel, a dolgozók munka- és életkörülményeinek fejlődésével. Az oktatás számtalan példával, konkrétan érzékeltetheti azt a dinamikus társadalmi fejlődést, amely Szabolcs-Szatmár megyét egészében jellemzi. E sokrétű feladatok megismerése és fel­dolgozása módot ad eszméink pozitív kifej­tésére. felkészít a szocializmustól idegen né­zetek felismerésére, az ellenük való eredmé­nyes harcra. A tömegpolitikai oktatás egész munkájá­ban megkülönböztetett szerepe van a dia­lektikus és történelmi materialista szemlélet kialakításának. Társadalmi életünk változó, sait ismerni, minősíteni, a szocializmus po­zícióit erősíteni csak úgy lehet, ha a mun­kahelyi közösségek, mindenekelőtt a pártalap- szervezetek rendelkeznek a materialista tár­sadalomszemlélettel. Ha megértésre találnak társadalmi fejlődésünk szükségszerű ellent­mondásai, illetve mindenütt ahol döntenek, figyelembe veszik az objektív adottságokat, lehetőségeket, a társadalmi, tudati viszonyok sokoldalú kölcsönhatását. A materialista tör­ténelem és társadalomfelfogás tudományos alapjaira támaszkodni ma már minden mun­kahelyen elemi politikai követelmény. C sak így lehet megszüntetni a még hellyel-közzel megtalálható szubjek­tivizmust, szűklátókörűséget — azt a szemléletet, hogy csupán elhatározás kérdé­se egyik, vagy másik gondunk megoldása — az itt-ott jelentkező prakticizmust, amely a politikai munkából kiiktatja az elveket, s csupán ügyintézésre szorítkozik. Az eredményes munka a propagandisták, a hallgatók és a pártalapszervezetek együtt­gondolkodását követeli. Politikai céljainkat, elveinket nem deklarálni kell, hanem azo­kat társadalmi viszonyainkban, közvetlen környezetünkben szükséges felismerni, hogy mozgósíthassunk megvalósításukra. A tömegpolitikai oktatás egy-egy éve a hallgatóktól, propagandistáktól áldozatos munkát, nagyfokú figyelmet, türelmet, meg­értést kíván az emberek véleménye, gondo­latai iránt. A pártalapszervezetnek viszont gazdag tapasztalatot, lehetőséget ad minde­nekelőtt a párttagság eszmei, politikai fejlő­désének megalapozásához. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára Patronálok Tiszalökön Húsz „páros" a gyárban Á harmadik tanítvány Az eredmény nem váratott sokáig magára. Éva teljesít­ménye fokozatosan emelke­dett, most 70 százalékra tel­jesíti a normát. Mindössze két hónapja van a HÓDI. KÖT-ben. — Annak is örülök — mondja a patronáló Magdi, — hogy Éva hallgat rám, egyet akarunk. Ez talán a legfontosabb. Nem szaladgál el a géptől munka rtözben, ha sok melegítő halmozódik fel a tréningszalagon, meg­mutatom neki, hogyan kell behozni a lemaradást, az még egyszer nem fordul elő. Emlékszem rá, nekem is mi­lyen jólesett, amikor ide ke­rültem és segítettek. Most igyekszem én is viszonozni ezt. Magdi pártfeladata is a fiatalok patronálása. Éva a harmadik „tanítványa”. Mozgalommá vált... Amikor a gyáregységbe ke­rül egy fiatal dolgozó és a teljesítménye még alacsony, megbeszélik: ki foglalkozna vele szívesen. 1972. őszén gondoltak arra, bizonyára A HÖDIKÖT tiszalöki üzemében. (Hammel Jó­zsef felvétele) eredményesebb lenne sok nő munkája, ha a legalapvetőbb fogásokra megtanítaná őket valaki. A pártalapszervezet titkára, Jusztin Veronika ja­vasolta ezt. Azóta széles kö­rű mozgalommá vált ez a HÓDIKÖT-ben Tiszalökön. — Nagy a különbség a 25 és a 150 százalékot teljesítő dolgozóink között. A szalagok egymásra utaltak, ha egyi­ken kevesebb a darabszám, a másik már ha akar, sem tud többet teljesíteni. Nem be­szélve arról, hogy elég sokan kaptak így alacsony fizetést és annak sem örült senki, így az egyéni cél — a fizeté­sek növelése — közös cél is lett: javítottuk a minőséget és jelentősen növekedett a mennyiség is. A patronálok és patronáltak nevét, ered­ményét az üzemi hangoshír­adóban is közöljük. Most húsz ilyen „páros” vesz részt az önkéntes munkamódszer­átadási rendszerben. Szabó Erzsébettel öt hónap­ja foglalkozik Tamás Ilona. Erzsi a kreppszalagon állító­gépnél van. Ilona viszont a tréningszalagtól megy oda hozzá naponta többször is. Ő már évek óta alaposan begya­korolta a melegítők összeállí­tását. így nem okoz gondot neki, ha más területen segít. — A szakmai tudnivalókat hamar elsajátította Erzsi. Most 84 százalékot ért el. Azért is rászólok, ha gyak­Amikor Tóth Éva odake­rült a Tiszalöki HÓDIKÖT gyáregységébe és megkapta az első fizetését, eléggé elke­seredett. Az átlagos teljesít­ménye abban a hónapban 40 százalékra alakult, a fizetése csak azért nem pár száz fo­rint volt. mert első hónap­ban a tanulói pótlékot is ad­ják. De mi lesz, ha már nincs tanulói pótlék? Igaz. még na_ gyón fiatal — gondolta —, de ha már itt van, jó lenne többet keresni, hogy néznek rá otthon majd. csak lopja a napot? A kezdeti töprengésnek Horváth Magdolna vetett vé­get. Odalépett Éva gépéhez, bemutatkozott. szocialista brigádvezető, párttag és szí­vesen segít Évának elsajátí­tani a szakma fogásait. A kezdő fiatal kislány öröm­mel fogadta a négy éve ott dolgozó, a szakmában jártas munkáslány segítségét. Mag­di megmutatta, hogyan lehet rövid idő alatt befűzni a cér­nát, melyik oldalról kell a zseb felvarrását kezdeni, ho­gyan kell az apróbb javítá­sokat önállóan is elvégezni. A kkor érzi igazán az em­ber, hogy már öreg, ha van rá képessége és a jövőbe lát. Varga Gusztáv 68 kemény évvel és husáng töl­gyessel a háta mögött áll az erdő szélén és nézi a határt. Kombájnok fejelik a napra­forgót. John-Deere, Clas Do- minátor, SZK 6-os, mint óriá­si vasbogarak, lassan ara­szolva haladva zúgnak. Kelemen Béla brigádvezető, az öregember társasága, hoz­zá beszél a nyugdíjas. — Milyen gépeket lehet még kitalálni? Ezekről a kombájnokról Varga József, a névrokonom jut eszembe, aki azt kiabálta a kombájno- sok után, amikor aratni mentek: „Menjetek csak, de aztán vigyázzatok a gépre, mert már eltört a kaszám nyele.” Az úton tehénszekér halad megrakva taposókáddal, fel­nőttekkel, gyerekekkel, szüre­telni mennek a hegyre. Var­ga Gusztávon a csizma, a sure, a bekecs és kucsma, mint a járomban ballagó te­henek már csak jelképei a múltnak. Ennek birtokában azonban példázni nagyon szépen lehet. — Emlékszem Szásza La­jossal, Szásza Árpáddal — Ár­pádot agyon is ütötte a fa — mi keresztvágó fűrésszel döntöttük az erdőt. Az volt a betyár munka. A fűrész már a múzeumban van. Most jön­nek a fiúk a motoros szer­számmal, nyisz-nyisz és két perc alatt földre dűl a fa, akármilyen vastag. IriHiÉ Varga Gusztáv nem az az ember, aki elrejti mások elől a gondolatát. Különösen ak­kor nem, ha van rá ok és van rá idő, hogy beszélges­sen. Ott a tarpai erdő szélén azt is kimondja, amit már sokszor átgondolt, megfogal­mazott önmagában. — Későn jött ez a világ. Előbb kellett volna. Vagy öt­ven évvel ezelőtt. Kelemen néz, tekintetében benne van, vajon komolyan ran kimegy cigarettázni. Egy_ szer meg is sértődött ezért, de nem komolyan. Jótanácsok Jolinak — Eleinte furcsa volt, hogy állandóan figyelik, mit csinálok — mondja Erzsi. — Aztán rájöttem; végered­ményben nekem jobb. ha több pénzt viszek haza. Görcsi Jolán rendszeresen 140—150 százalékra teljesíti a normát. Lakomecz Borbála viszont még csak 30—40-re. Négy hónapja nap, mint nap adja a jótanácsot Joli. S a tizennégy éves Borbála meg is fogadja. Még otthon is el­mondta: törődnek vele az üzemben, segítőkész munka­társakra talált. A szakmai kérdések mellett beszélget­nek a munkafegyelemről, a munkaidő kihasználásáról is. Mire Bori eléri a 100 százalé­kot. megismeri a gyáregység életét, a technológiai folya­matokat. S így nemcsak ő. hanem valamennyi hozzá hasonló fiatal munkáslány jobban kö_ tődik az üzemhez, egyéni ér­dekük is közös lesz a HÓDI­KÖT érdekével. T. K. beszél-e az öreg. Aztán bó­lint, elhiszi. Ö is kinőtt már a legények sorából, tudja mi az, milyen érzés, hogy má­sok, fiatalok ülnek a kom­bájn nyergében, hogy mások kezében sivít a kétperces csodafűrész. Az ember még azt sem mondhatja senkinek: „Add már ide, hadd próbál­jam ki.” Talán kart tenne a gépben, vagy önmagában. — Azért, hála istennek, még egészséges vagyok. Ra­kodni még bírok és nagyon szívesen jövök. A forgácsot is össze tudnám szedni, vala­mikor szedték, kiásták még a föld alól is. Ma már nem kell. Nagyon sajnálom. A brigádvezető elmegy, vi­szi magában az öregnek a forgácsról szóló utolsó sza­vait. Szállítójegyet állít ki egy fuvar napraforgóról. Var­ga Gusztáv, hogy egyedül maradt, a falu felé néz, jön-e már a szekér. Dünnyög, mert nem látja: „Megérdemelné, hogy ehe­lyett is gépet találjanak ki. Bárcsak megérném.” Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents