Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-24 / 252. szám
1976. október 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tömegpolitikai oktatásunk z elkövetkező napokban megyénkben közel húszezren kapcsolódnak be a párt tömegpolitikai oktatásába. Három alapozó tanfolyamon — a szocialista társadalom fejlődésének kérdéseit a magyar forradalmi munkásmozgalom történetét felölelő, valamint az új párttagoknak szervezett tanfolyamon — több mint négyezren, további hét tanfolyamon — a gazdaságpolitika, a társadalom és államélet, a pártirányítás, a világnézeti, a kulturális kérdések, valamint a nemzetközi politika kérdései — közel tizenhat ezren tanulnak. Megyénk párttagságának közel 50 százaléka vesz részt a tömegpolitikai oktatásban és a hallgatók több mint fele fizikai dolgozó. A tíz tanfolyamforma gazdag lehetőséget adott a pártszervezeteknek a beiskolázásnál. A tömegpolitikai oktatás reálisan számol a párttagság és a lakosság felkészültségbeli eltérésével, a munkahelyi, a mozgalmi és társadalmi tapasztalatok különbözőségével. Azzal is, hogy céljaink megvalósításához egységes értelmezésre, magasabb politikai, szakmai és kulturális hozzáértésre, a társadalmi elkötelezettség fejlesztésére van szükség. A tanfolyamok anyagai a politika egy-egy alapterületére koncentrálnak, de egységet alkotnak pártunk politikai irányvonalának és a munkásosztály tudományos világnézetének bemutatásában. Ezt az egységes szemléletet kell a tömegpolitikai oktatás minden tanfolyamán biztos ismeretté és meggyőződéssé formálni. Pártunk XI. kongresszusa után egyre világosabbá vált a tömegpolitikai oktatás alapvető célja: a politikai oktatás szervezett keretei között gondoskodni a kommunisták és pártonkívüliek folyamatos felkészítéséről az időszerű politikai feladatokra. Számításba kell venni azt is, hogy időszerű politikai és világnézeti kérdésekkel nemcsak a tömegpolitikai oktatás foglalkozik. Politikai életünk egész mechanizmusában, a párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervezetek, a tömegkommunikációs eszközök napi munkájában állandóan jelen vannak társadalmi életünk aktuális kérdései. A tömegpolitikai oktatás jelentős sajátossága, hogy hozzájárul a párt politikai irányvonalának megismeréséhez, elősegíti a marxizmus—leninizmus alapigazságának tanulmányozását és elsajátítását. Hozzájárul az ideológiai, politikai felkészültséghez, a politikai műveltség és tudatosság elterjesztéséhez — végső soron a politika eredményes megvalósításához. Pártunk XI. kongresszusa az agi- tációs és propagandamunka közös feladatául jelölte meg. hogy az továbbra is meggyőzően hirdesse forradalmi elméletünk alapvető elveit, céljait, pártunk politikáját, s mozgósítson az országos és helyi feladatok megoldására. Az eseményeket sokoldalúan, összetettségükben magyarázza és arra törekedjék, hogy korunk folyamatait, összefüggéseit minél szélesebb körben megértsék. A Politikai Bizottság 1975. június 3-i határozata alapján megyénk pártszervei és alapszervezetei kidolgozták a politikai képzés és továbbképzés középtávú programjait. E tervek tartalmazzák az elmélet és gyakorlat egységének, a központi és helyi feladatok feldolgozásának igényét. A tervszerűség javulása jellemzi a beiskolázásokat, a propagandisták kiválasztását, a tanfolyamok indítását. A párt megyei végrehajtó bizottsága meghatározta a tömegpolitikai oktatás ez évi fő tennivalóit. Kimondta: „Az oktató-nevelő munka egész folyamatában érvényesíteni kell a XI. kongresszus állásfoglalásait, biztosítani a kongresszus határozatainak mélyebb és konkrétabb feldolgozását.7’ A politikai oktatás ebben az évben a kongresszusi célok megvalósításának bemutatására törekszik. A propagandistáknak hasznosítaniuk kell a pártszervek és alapszerveze- tek politikai értékeléseit, a szocialista társadalom építésének legfrissebb országos és helyi tapasztalatait. Az oktatásban a politika alapkérdéseire kell koncentrálni. Arra például, hogy a fejlett szocialista társadalom megvalósítása mindenekelőtt a társadalmi viszonyok továbbfejlesztését igényli. Ebben a szocialista tulajdon két formájának, az állami és szövetkezeti tulajdonnak, ezek közeledésének meghatározó szerepe van. Be kell mutatni, hogy a szocialista tulajdonviszonyok fejlődése hogyan érezteti hatását társadalmunk osztályszerkezetében, a fejlődő és gazdagodó munkás-paraszt szövetségben. a szocialista tartalmú népi. nemzeti egység erősödésében. Mindez megköveteli a munkásosztály vezető szerepének továbbfejlesztését és alapot teremt a s: >cialisia életmód általánossá válására. Társadalmunk osztályviszonyai fejlődésének bemutatásánál jól hasznosíthatók a tömegszervezetek, _ a KISZ, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront kongresszusainak anyagai. □ A tömegpolitikai oktatásban kiemelt helyet kell kapniuk gazdaságpolitikai céljaink, nak. Gazdasági feladataink reális bemutatásához jól felhasználhatók az 1976. évi tervek teljesítésének központi, megyei és üzemi értékelései, később pedig az 1977. évi nép. gazdasági é§ üzemi tervek. A tömegpropagandának itt a tervszerűbb és hatékonyabb munkára, a termelés, elosztás és fogyasztás egységes szemlélésére kell összpontosítani. Az ideológiai, világnézeti neveléssel és a kulturális élet fejlesztésének tennivalóival tulajdonképpen minden tanfolyamon foglalkozni kell. Ez az oktatási anyagok feldolgozásának természetéből és a szocialista tudatosság megnövekedett társadalmi szerepéből is következik. Az oktatásnak az eddigieknél jobban kell hasznosítania az ideológiai és a kulturális élet, a párttagság és a lakosság eszmei, politikai fejlődésének tapasztalatait. Az országgyűlés októberi ülésén elfogadott köz. művelődési törvény e munkában azért is ajánlható, mert átfogó programot adott a munka- és termeléskultúra fejlesztéséhez, az egyes ember és a kisebb közösségek szocialista vonásainak kibontakozásához. A pártélet és a politika alapvető kérdéseinek tisztázásához. a helyi tapasztalatok hasznosításához fel kell használni a párttagkönyvek cseréjekor a kommunistákkal folytatott beszélgetések gazdag anyagát. A nemzetközi kérdések propagandájában a két világrendszer harca alapkérdéseinek tisztázásához, a szocialista világrendszer fejlődésének bemutatásához nélkülözhetetlen alapanyag az SZKP XXV. kongresszusa. Ebben az oktatási évben minden tanfolyamon külön témaként kerül feldolgozásra az euró. pai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozásának dokumentuma. A nemzetközi kérdések áttekintése, a szocialista építés nemzeti és nemzetközi összefüggéseinek bemutatása megalapozza a szocialista hazafi- ságot és a proletár internacionalizmust. A tömegpropaganda életszerűsége, hatékonysága megköveteli a megyei, üzemi, lakó- területi, sajátos feladatok figyelembevételét. E munkát a megyei pártbizottság időszerű témák feldQlgozásával, segédanyagokkal támogatja. A helyi tennivalók mellett kiemelten szükséges foglalkozni a megye társadalmi szerkezetében végbemei:: változásokkal, a társadalmi átrétegződéssel, a dolgozók munka- és életkörülményeinek fejlődésével. Az oktatás számtalan példával, konkrétan érzékeltetheti azt a dinamikus társadalmi fejlődést, amely Szabolcs-Szatmár megyét egészében jellemzi. E sokrétű feladatok megismerése és feldolgozása módot ad eszméink pozitív kifejtésére. felkészít a szocializmustól idegen nézetek felismerésére, az ellenük való eredményes harcra. A tömegpolitikai oktatás egész munkájában megkülönböztetett szerepe van a dialektikus és történelmi materialista szemlélet kialakításának. Társadalmi életünk változó, sait ismerni, minősíteni, a szocializmus pozícióit erősíteni csak úgy lehet, ha a munkahelyi közösségek, mindenekelőtt a pártalap- szervezetek rendelkeznek a materialista társadalomszemlélettel. Ha megértésre találnak társadalmi fejlődésünk szükségszerű ellentmondásai, illetve mindenütt ahol döntenek, figyelembe veszik az objektív adottságokat, lehetőségeket, a társadalmi, tudati viszonyok sokoldalú kölcsönhatását. A materialista történelem és társadalomfelfogás tudományos alapjaira támaszkodni ma már minden munkahelyen elemi politikai követelmény. C sak így lehet megszüntetni a még hellyel-közzel megtalálható szubjektivizmust, szűklátókörűséget — azt a szemléletet, hogy csupán elhatározás kérdése egyik, vagy másik gondunk megoldása — az itt-ott jelentkező prakticizmust, amely a politikai munkából kiiktatja az elveket, s csupán ügyintézésre szorítkozik. Az eredményes munka a propagandisták, a hallgatók és a pártalapszervezetek együttgondolkodását követeli. Politikai céljainkat, elveinket nem deklarálni kell, hanem azokat társadalmi viszonyainkban, közvetlen környezetünkben szükséges felismerni, hogy mozgósíthassunk megvalósításukra. A tömegpolitikai oktatás egy-egy éve a hallgatóktól, propagandistáktól áldozatos munkát, nagyfokú figyelmet, türelmet, megértést kíván az emberek véleménye, gondolatai iránt. A pártalapszervezetnek viszont gazdag tapasztalatot, lehetőséget ad mindenekelőtt a párttagság eszmei, politikai fejlődésének megalapozásához. Ekler György, a megyei pártbizottság titkára Patronálok Tiszalökön Húsz „páros" a gyárban Á harmadik tanítvány Az eredmény nem váratott sokáig magára. Éva teljesítménye fokozatosan emelkedett, most 70 százalékra teljesíti a normát. Mindössze két hónapja van a HÓDI. KÖT-ben. — Annak is örülök — mondja a patronáló Magdi, — hogy Éva hallgat rám, egyet akarunk. Ez talán a legfontosabb. Nem szaladgál el a géptől munka rtözben, ha sok melegítő halmozódik fel a tréningszalagon, megmutatom neki, hogyan kell behozni a lemaradást, az még egyszer nem fordul elő. Emlékszem rá, nekem is milyen jólesett, amikor ide kerültem és segítettek. Most igyekszem én is viszonozni ezt. Magdi pártfeladata is a fiatalok patronálása. Éva a harmadik „tanítványa”. Mozgalommá vált... Amikor a gyáregységbe kerül egy fiatal dolgozó és a teljesítménye még alacsony, megbeszélik: ki foglalkozna vele szívesen. 1972. őszén gondoltak arra, bizonyára A HÖDIKÖT tiszalöki üzemében. (Hammel József felvétele) eredményesebb lenne sok nő munkája, ha a legalapvetőbb fogásokra megtanítaná őket valaki. A pártalapszervezet titkára, Jusztin Veronika javasolta ezt. Azóta széles körű mozgalommá vált ez a HÓDIKÖT-ben Tiszalökön. — Nagy a különbség a 25 és a 150 százalékot teljesítő dolgozóink között. A szalagok egymásra utaltak, ha egyiken kevesebb a darabszám, a másik már ha akar, sem tud többet teljesíteni. Nem beszélve arról, hogy elég sokan kaptak így alacsony fizetést és annak sem örült senki, így az egyéni cél — a fizetések növelése — közös cél is lett: javítottuk a minőséget és jelentősen növekedett a mennyiség is. A patronálok és patronáltak nevét, eredményét az üzemi hangoshíradóban is közöljük. Most húsz ilyen „páros” vesz részt az önkéntes munkamódszerátadási rendszerben. Szabó Erzsébettel öt hónapja foglalkozik Tamás Ilona. Erzsi a kreppszalagon állítógépnél van. Ilona viszont a tréningszalagtól megy oda hozzá naponta többször is. Ő már évek óta alaposan begyakorolta a melegítők összeállítását. így nem okoz gondot neki, ha más területen segít. — A szakmai tudnivalókat hamar elsajátította Erzsi. Most 84 százalékot ért el. Azért is rászólok, ha gyakAmikor Tóth Éva odakerült a Tiszalöki HÓDIKÖT gyáregységébe és megkapta az első fizetését, eléggé elkeseredett. Az átlagos teljesítménye abban a hónapban 40 százalékra alakult, a fizetése csak azért nem pár száz forint volt. mert első hónapban a tanulói pótlékot is adják. De mi lesz, ha már nincs tanulói pótlék? Igaz. még na_ gyón fiatal — gondolta —, de ha már itt van, jó lenne többet keresni, hogy néznek rá otthon majd. csak lopja a napot? A kezdeti töprengésnek Horváth Magdolna vetett véget. Odalépett Éva gépéhez, bemutatkozott. szocialista brigádvezető, párttag és szívesen segít Évának elsajátítani a szakma fogásait. A kezdő fiatal kislány örömmel fogadta a négy éve ott dolgozó, a szakmában jártas munkáslány segítségét. Magdi megmutatta, hogyan lehet rövid idő alatt befűzni a cérnát, melyik oldalról kell a zseb felvarrását kezdeni, hogyan kell az apróbb javításokat önállóan is elvégezni. A kkor érzi igazán az ember, hogy már öreg, ha van rá képessége és a jövőbe lát. Varga Gusztáv 68 kemény évvel és husáng tölgyessel a háta mögött áll az erdő szélén és nézi a határt. Kombájnok fejelik a napraforgót. John-Deere, Clas Do- minátor, SZK 6-os, mint óriási vasbogarak, lassan araszolva haladva zúgnak. Kelemen Béla brigádvezető, az öregember társasága, hozzá beszél a nyugdíjas. — Milyen gépeket lehet még kitalálni? Ezekről a kombájnokról Varga József, a névrokonom jut eszembe, aki azt kiabálta a kombájno- sok után, amikor aratni mentek: „Menjetek csak, de aztán vigyázzatok a gépre, mert már eltört a kaszám nyele.” Az úton tehénszekér halad megrakva taposókáddal, felnőttekkel, gyerekekkel, szüretelni mennek a hegyre. Varga Gusztávon a csizma, a sure, a bekecs és kucsma, mint a járomban ballagó tehenek már csak jelképei a múltnak. Ennek birtokában azonban példázni nagyon szépen lehet. — Emlékszem Szásza Lajossal, Szásza Árpáddal — Árpádot agyon is ütötte a fa — mi keresztvágó fűrésszel döntöttük az erdőt. Az volt a betyár munka. A fűrész már a múzeumban van. Most jönnek a fiúk a motoros szerszámmal, nyisz-nyisz és két perc alatt földre dűl a fa, akármilyen vastag. IriHiÉ Varga Gusztáv nem az az ember, aki elrejti mások elől a gondolatát. Különösen akkor nem, ha van rá ok és van rá idő, hogy beszélgessen. Ott a tarpai erdő szélén azt is kimondja, amit már sokszor átgondolt, megfogalmazott önmagában. — Későn jött ez a világ. Előbb kellett volna. Vagy ötven évvel ezelőtt. Kelemen néz, tekintetében benne van, vajon komolyan ran kimegy cigarettázni. Egy_ szer meg is sértődött ezért, de nem komolyan. Jótanácsok Jolinak — Eleinte furcsa volt, hogy állandóan figyelik, mit csinálok — mondja Erzsi. — Aztán rájöttem; végeredményben nekem jobb. ha több pénzt viszek haza. Görcsi Jolán rendszeresen 140—150 százalékra teljesíti a normát. Lakomecz Borbála viszont még csak 30—40-re. Négy hónapja nap, mint nap adja a jótanácsot Joli. S a tizennégy éves Borbála meg is fogadja. Még otthon is elmondta: törődnek vele az üzemben, segítőkész munkatársakra talált. A szakmai kérdések mellett beszélgetnek a munkafegyelemről, a munkaidő kihasználásáról is. Mire Bori eléri a 100 százalékot. megismeri a gyáregység életét, a technológiai folyamatokat. S így nemcsak ő. hanem valamennyi hozzá hasonló fiatal munkáslány jobban kö_ tődik az üzemhez, egyéni érdekük is közös lesz a HÓDIKÖT érdekével. T. K. beszél-e az öreg. Aztán bólint, elhiszi. Ö is kinőtt már a legények sorából, tudja mi az, milyen érzés, hogy mások, fiatalok ülnek a kombájn nyergében, hogy mások kezében sivít a kétperces csodafűrész. Az ember még azt sem mondhatja senkinek: „Add már ide, hadd próbáljam ki.” Talán kart tenne a gépben, vagy önmagában. — Azért, hála istennek, még egészséges vagyok. Rakodni még bírok és nagyon szívesen jövök. A forgácsot is össze tudnám szedni, valamikor szedték, kiásták még a föld alól is. Ma már nem kell. Nagyon sajnálom. A brigádvezető elmegy, viszi magában az öregnek a forgácsról szóló utolsó szavait. Szállítójegyet állít ki egy fuvar napraforgóról. Varga Gusztáv, hogy egyedül maradt, a falu felé néz, jön-e már a szekér. Dünnyög, mert nem látja: „Megérdemelné, hogy ehelyett is gépet találjanak ki. Bárcsak megérném.” Seres Ernő
