Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-22 / 250. szám
2 KELET-MAGYAHORSZÄG 1976. Oktober 22. ÉRETTSÉGIHEZ - FAKANÁL? Mi történt a létszámstop után? N ehéz helyzetbe kerültek az elmúlt tanév végén az általános gimnáziumokban, illetve a középiskolák általános tantervű osztályaiban végzett diákok. Az adminisztratív munkakörökben bevezetett létszámstop miatt mindazoknak le kellett mondaniuk elképzeléseikről, akik alkalmazotti munkakörben szerettek volna elhelyezkedni. Két választásuk marad. Ha a bizonyítvány megengedte: egyetemre, főiskolára jelentkezhettek, s ha nem szándékoztak továbbtanulni, fizikai munkát vállalhattak. Megyénk nagyüzemeiben általában szívesen fogadták volna az érettségizett fiúkat, lányokat, olyan betanított munkakörökre, amelyek magasabb szellemi felkészültséget igényelnek. S ezúttal először a gimnázium megmutathatta, hogyan él kettős funkciójával, felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkára nevelő szerepével. Az üzemek azonban hiába vártak a tömeges jelentkezésre — volt olyan, amely egész érettségizett osztályt tudott volna foglalkoztatni — e lehetőségek iránt csak elvétve érdeklődÚj volántelep — Fehérgyarmaton Régi gondot — a meguö- vekedett gépjárműállomány korszerű javítását, a dolgozók jő szociális ellátását oldotta meg a 11 milliós beruházásból épített újtelepi létesítmény. (Elek Emil felvétele) TIZENEGY KIEMELT ÜZEMBEN Egyoldalú párbeszéd — a művelődésről tek. Hová kerültek, mi történt a több száz érettségizettel? Ennek „feltérképezésére” vállalkozott a megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Tizenkét középiskola ötszáz volt hallgatójának küldtek levelet, amelyben pályakezdésükről, munkába állásukról érdeklődtek. Több, mint négyszázan válaszoltak már eddig, s kiderült, hogy a beszámoló levelek igen tanulságosak. Az egykori jelesek, kitűnők általában egyetemeken, főiskolákon tanulnak. A jó és közepes végzettségűeknél már nagy az eltérés a fiúk és a lányok pályakezdése között. Érettségihez kötött szakmát tanul a fiúk nagy része, vagy fizikai munkásként dolgozik. A lányok között ilyet csak ritkán találni, a legtöbben irodában, tehát alkalmazott munkakörben dolgoznak. (Talán egy újabb felmérés tárgya lehet: hogyan oldották ezt meg a létszámstop ellenére!) Minden fiúnak van munkahelye, a lányok közül azonban sokan azt válaszolták; nem sikerült bejutni a tervezett munkahelyre, üzembe nem mentek, maradt a „fakanál”, vagyis otthon maradtak háztartásbelinek. M i lesz a gyakorlati haszna ennek a „térképnek” — kérdeztük az intézet munkatársait. Az egyik haszna, hogy közölhetik a gimnáziumokkal munkára nevelő feladatuk eredményét; a másik, hogy az üzemeknek javasolják, jelentkezzenek korábban a végzősökért. További haszna pedig, hogy közös összefogással talán kevesebben kallódnak majd el a következő korcsoportból. Az országgyűlés a közművelődési törvényt tárgyalta — tizenegy nyíregyházi üzem vezetői egy tanácskozáson ugyanezzel a kérdéssel foglalkoztak: az üzemi közművelődési feladatokról esett szó. A gumigyár, a MÁV nyíregyházi csomópontja, a konzervgyár, a HAFE, a MEZŐGÉP, a papírgyár, a SZÁÉV, a KEMÉV, a Volán, a MÉK és a Ságvári Tsz üzemi négyszögeinek „sarkai” ültek az asztalok mellett — igazgatók, párttitkárok, szakszervezeti és KISZ-titkárok. Munkások tízezreit foglalkoztatják ezek az üzemek, — s a munkásművelődés központi helyet foglal el közművelődésünk egészében. E tizenegy üzem kiemelt szerepet kapott — az ő közművelődési munkájukon lényegében lemérhető, hogy milyen a megyeszékhelyen a munkásművelődés helyzete. mint a város pártbizottsága és tanácsa. Végrehajtását a közeli hetekben kezdik ellenőrizni Nyíregyházán: mit tettek a gazdasági vezetők, hogyan segít ajánlásaival, koordináló munkájával a pártszervezet, megfelelő kulturális nevelőmunkát végez-e a szakszervezet és a KISZ. A tanácskozáson összefoglalták ezeket a feladatokat — kiegészítve azzal, hogy az üzemeknek az eddigieknél jobban kellene támaszkodniuk a város köz- művelődési intézményeire. Alapvető cél, hogy mielőbb önálló klubkönyvtárral rendelkezzen minden üzem. A következő lépés: legalább a (be) Terv szerint Ezek az üzemek a legnagyobbak, és többségükben előbbre' tartanak e téren, mint a kisebbek. Feladataikat ismerik, hiszen konkrét terveket dolgozott ki a megyei pártbizottság és a me: gyei tanács, az SZMT, valaOlvasóink kérdezik A város tisztaságáról gatást azok munkájához, nagyobb nyilvánosság előtti bemutatkozásához ... Közös cél Mindezeket a város párt- bizottságának első titkára, illetve a városi tanács elnök- helyettese mondta el a tanácskozáson az üzemek képviselőinek. A városnak és az üzemeknek közös a cél j uk: a gyorsan iparosodó megye- székhely munkássága művelődésének segítése nemcsak az üzemek vagy csak a város feladata, ezért szükséges minél szélesebb kapcsolatokat kiépíteni. Igen jó példa az együttműködésre a szocialista brigádok immár hagyományossá vált versenye az „Igaz ez a szép” vetélkedő. A brigádok felkészülésében egyaránt segítséget nyújt az üzem és több művelődési intézmény, például a megyei könyvtár vagy a városi művelődési központ. A sikeres vetélkedősorozat újabb és újabb brigádokat vonz — immár megye- szerte! Éppen ezért kicsit váratlan volt az a csönd, amely a város vezetőinek beszámolóját követte — csak egy-két hozzászólás hangzott el. Nem sorakoztak sem a gondok, sem a jó példák, nem kértek és nem javasoltak az üzemek — holott sikeres kezdeményezések és problémák mindenütt vannak, csakúgy, mint kihasználatlan lehetőségek. így hát félig-meddig ez a tanácskozás is „kihasználatlan lehetőség” maradt. Á vita elmaradt... Hogy megoldatlan feladatok bújtak-e meg a csönd mögött, avagy éppen túlzott szerénységből hallgattak, az ebben az esetben csaknem mindegy. A tapasztalatcsere, a vita elmaradt — s ezt csak egy módon lehet ellensúlyozni: ha a gyakorlatban bizonyítanak az üzemek... Tarnavölgyi György D. J. Csályi Ferenc utcában lakó nyíregyházi levélírónk panaszolta szerkesztőségünknél, hogy az ingatlankezelő vállalat vele is megfizetteti a szemétszállítási díjat, holott ő ezt a szolgáltatásukat nem veszi igénybe. Kérdezi: kötelezheti-e erre? ZSEBTOLVAJOK „Vigyázzon, viszik a pénztárcáját! “ Mielőtt a levél alapján részletesebben is foglalkoznának e közérdekű témával, levélírónknak válaszolunk: köteles a díjat fizetni, merj a Csályi Ferenc utcában 1971 óta — tanácsi kijelölés alapján — rendszeres szemét- szállítás van. Városunk tisztaságának egyik biztosítéka az a tanácsi rendelet, amely meghatározza a háztartási hulladék elszállításával kapcsolatos feladatokat. Sajnos, sok vita van a város lakói és az ingatlankezelő vállalat között, s hozzá kell tenni, nem alaptalanul! A városlakók panasza: az ígért heti kétszeri — illetve háromszori szállítást nem tartja meg a vállalat, ugyanakkor a díj fizetését a hibákra való tekintet nélkül — megkövetelik. A vállalat ellenérvei: csak a háztartási hulladékot volnának kötelesek elvinni — naponta nem többet, mint személyenként 2 litert, illetve 0,6 kilogrammot. A lakosság viszont elvárja, hogy a gallytól kezdve a tatarozásból kikerülő törmelékig, olykor még öreg bútorokat is elszállítsanak. (Ezeket csak a tavaszi „nagy- takarítás” alkalmával viszik el, amit az idei, májusihoz hasonlóan, ezután minden évben megrendeznek.) Egyébként a köztisztasági rendelet erre nem kötelezi a vállalatot, és nem is készültek fel rá. Zárt rendszerű kocsijaik ugyanis gyűjtés közben tömörítik a hulladékot, s a nem odavaló anyagok tönkreteszik a gépet. Ennek pedig újabb következménye : rendszertelenség a szállításban, ami a vállalat műszaki felkészültségéből adódóan egyébként is előfordul. Gyakori észrevétel az is, hogy az edények ürítésekor széthulló szemetet nem takarítják össze, s a könnyebbség miatt a kocsival behajtanak a bérházak előtti parkokba,' virágágyásokba. (Ez leginkább az Északi körúton tapasztalható.) Mindkét dolog a vállalat dolgozóinak róható fel; kötelesek volnának a szemetet feltakarítani, s az edényeket olyan helyre készíteni, ahol a kocsi könnyen meg tudja közelíteni. Persze ajánlatos volna, hogy a parktervezők, építészek, városrendezők, a köztisztaságért felelős vállalatot is megkérdeznék: hogyan látják célszerűnek a parkot, lakótelepeket átszelő utak kialakítását, hogy később ne okozzanak gondot egymásnak. Néhány nagyvárosunkban már konténerekben szállítják a háztartási hulladékot. Nyíregyházán ennek bevezetésére egyelőre nem számíthatunk. Viszont előrelépés az is, hogy a jövő év közepére az utcai hulladékgyűjtőket konténerekre cseréli ki az ingatlankezelő vállalat. nagyüzemekben függetlenített könyvtáros, illetve népművelő dolgozzon! Ö nagymértékben megkönnyíti az üzemen belül a művelődési munka összefogását, szervezését, a kapcsolatteremtést a város közművelődési intézményeivel. A mozik, a színház, a művelődési házak, a könyvtár, a múzeum — műsoraikkal, rendezvényeikkel, kiállításaikkal várják a közönséget, s e közönség soraiba az üzemekben is lehet és kell „toborozni”. Sokszor kihasználatlan lehetőség, hogy kiállításokat, író-olvasó találkozókat, műsoros rendezvényeket kaphatnának az üzemek; segítséget amatőr művészeti csoportjaik létrehozásához, illetve támoA zsebtolvajlás a legrégibb módszerű lopások egyike ott> ahol állandóan nagy forgalom van, ahol sok ember jön össze és a tömegben jelentős tolongás alakul ki. Ilyen helyek az áruházak, üzletek, a postahivatalok, piacok, vásárok, sportpályák, színház, mozi előcsarnokai. A zsebtolvajok módszerei a helyzetek sajátosságaitól függően változnak. A tömegközlekedési járműveknél a zsebtolvaj úgy tesz, mintha ő is fel akarna szállni, áldozatát udvariasan maga elé engedi és közben végrehajtja a zsebtolvajlást. Amennyiben- cselekménye sikerrel jár, általában lemarad a járműről, amely viszont a sértettet tovább viszi. A zsebtolvajok működésük leplezésére gyermekeket is felhasználnak. Egy asszony, vagy egy férfi gyermekkel a karján bizalmat kelt és senkinek sem jut eszébe, hogy egy ilyen gondos anya, vagy apa. míg egyik kezében a gyermekét tartja, a másik kezével a közelében lévő zsebeit kutatja. A zsebtolvajlásnak nem kizárólagos ismérve, hogy a lopás zsebből történjék. Erről akkor is szó lehet, ha az elvétel az emberi testről, pl. karóra, karperec leakasztása, vagy az ember által kézben tartott táskából történik. Lássunk néhány példát. 1976. május 31-én a délutáni órákban Nyíregyházán, a Kossuth téren lévő Bessenyei könyvesboltban hangos kiáltás hallatszott: ..Vigyázzon, viszik a pénztárcáját” Ezt követően egy barna, sovány, alacsony nő igyekezett elmenekülni, azonban a városi tanács árkádja alatt a járókelők a boltvezető segítségével elfogták. A vizsgálat során derült ki, hogy az elkövető Rézműves Anna, foglalkozás nélküli nyíregyházi lakos, aki ,,Cuki” néven már régi ismerőse' a bűnüldöző szerveknek. Cuki ez alkalommal egy idős. nyugdíjas asszony táskájából akarta elemelni annak pénztárcáját, amiben mindössze 170,— Ft volt. A sértett elmondta: ..Már az illatszerboltban vásárlás közben észrevettem, hogy ez a nő állandóan a közelemben tartózkodik. Az utcán is állandóan nyomomban volt. Azt hittem, kérdezni akar tőlem valamit, de arra is gondoltam, hogy Lalán ké- regetni akar.” Rézműves Annát zsebtolvajlással elkövetett vagyon elleni vétség miatt vonta felelősségre a bíróság és jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A zsebtolvajlás akkor is létre jön, ha a sértett a dolgot tartalmazó táskát, retikült néhány percre a kezéből leteszi, pl. vásárlásnál a pultra helyezi és a tolvaj a sértett jelenlétében veszi el az abban lévő dolgot. Ilyen alkalmat használt ki a két fiatalkorú H. Béla és P. Károly. 1976. május 5-én a déli órákban mindketten kisebb vásárlás céljából jelentek meg a baktalórántházi AFÉSZ-áruházban. Eközben vették észre, hogy az egyik vásárlókosárba a vásárolt áru tetejére van helyezve egy fekete színű bőr pénztárca. P. Károly a pénztárca láttán H. Béla figyelmét felhívta a kedvező alkalom kihasználására, aki nem sokat teketóriázott, a pénztárcát kiemelte és a kabátja zsebébe rejtette. Ezek után mindketten a lehető leggyorsabban elhagyták a helyiséget. A sértett csak akkor csodálkozott, amikor a pénztárnál a megvásárolt áru értékét akarta kifizetni, azonban a pénztárcáját már nem találta a vásárlókosárban. A bűncselekmény elkövetőit rövid időn belül a rendőrség elfogta, a lopott pénzt még elkölteni sem volt idejük, azonban a zsákmányon testvériesen megosztoztak. A pénztárcában 2400 forint volt, amit az eljárás során a sértett hiánytalanul visszakapott. A vizsgálat során megállapították, hogy mindkét fiatalkorú már korábban is követett ».el hasonló cselekményeket. A bíróság P. Károlyt 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, míg társát H. Bélát javító-nevelő intézetbe utalta. A zsebtolvajlás nagyfokú, társadalomra veszélyességét húzza alá a Büntető Törvénykönyv, amikor az ilyen módon elkövetett bűncselekményt minősítő körülményként értékeli és ennek megfelelően huzamosabb ideig tartó szabadságvesztés büntetést helyez kilátásba az elkövetőkkel szemben. Dr. Medvigy Ferenc Pihenőben az ajaki dohánytörők. (Hammel József felvétele)
