Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 21. Mellőzhetjük a kézfogást Pánikra nincs ok, de megnyugvásra sem Helyzetjelentés a vérhasjárványról .'*?■'Váratlanul jött a vérhasjárvány, "arúélynek megelőzésire több, mint egy héttel, ezelőtt a° KÖJÁLL úíegyei szakemberei felhívták a.'fi­gyelmet. Azóta járványjelleget öltött a'betegség. Megkezdődött a több irányú vizsgálat, hogy meg­állapíthassák a keletkezési gócot, feltárják a jár­vány hevességét, s megtegyék a szükséges intéz­kedéseket a betegség továbbterjedésének meg­akadályozására. Mi okozta a járványt? Mennyire kiterjedt? Milyen erősségű? Milyen kötelessé­gei vannak a lakosságnak? Ezekre a kérdésekre kaptunk tájékoztatást szerdán dr. Márton Mihálytól, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Köz­egészségügyi-Járványügyi Ál­lomás igazgató főorvosától. Az állomás napok óta egy kisebb főhadiszálláshoz ha­sonlít: több mint nyolcvan közegészségügyi szakember vesz részt a megfeszített munkában. Állandó kapcso­latban vannak a körzeti or­vosokkal, a kórházakkal, á nagyobb intézményekkel. Ed­dig a betegség mintegy 1000 —1500 embert érintett, de a pontos szám megállapítása nehéz, mert a betegség nem minden esetben jár hasme­néssel. Melyek a legfontosabb tud­nivalók? Pánikra nincs ok, tüneteiben gyenge lefolyású vérhasjárvánnyal állunk szemben. Szükséges azonban, hogy komolyan vegye min­denki a betegséget. Az eddi­gi adatok szerint a járvány nem terjedt túl Nyíregyháza határán. Ennek ellenére a nagyarányú laboratóriumi vizsgálatok miatt a megyei KÖJÁLL igénybe vette a szomszédos — debreceni és miskolci — állomások segít­ségét is. Állandó összekötte­tésben vannak az Egészség- ügyi Minisztériummal, s on­nan járványügyi vezető szak­ember érkezett szerdán a me­gyébe, hogy konzultáljanak a további esetleges intézkedé­sekről. Eddig sem iskolák bezárá­sára, sem vesztegzár elrende­lésére nem volt szükség. A kórházi kezelésre szoruló be­tegek érdekében azonban újabb 140 ágy felszabadításá­ról gondoskodtak. Az eddigi intézkedések a megelőzést szolgálják, így a KÖJÁLL kénytelen volt leállítani a ta­nulók városon kívüli őszi mezőgazdasági munkáját. A járvány miatt maradt el a tanárképző főiskola hagyo­mányos gólyabálja. De mind­ezeknél fontosabb, hogy első­sorban a közétkeztetésben, gyermekközösségekben dol­gozók kiszűrésére, a munká­ból való kivonásukról intéz­kedtek. A KÖJÁLL vezetői­nek értékelése szerint a jár­vány a hét közepén elérte a csúcspontot és várható, az intézkedések és a lakosság fegyelmezett viselkedése kö­vetkeztében — hogy megkez­dődik a fokozatos visszavo­nulása. Addig azonban még sok a teendő. Mit tudnak a szakemberek az előidéző kórokozóról? Annyit már tudnak, az a hí­resztelés alaptalan, hogy az ivóvízből került a szervezet­be a bacilus. Több irányban folytatják a kórokozó „tet­tenérését”. Okozhatta vala­melyik közétkeztetésben dol­gozó fertőzöttsége, vizsgálják a tej és tejtermékeket is, va­lamint annak a körülmé­nyeit, mennyiben keletkez­hetett a járvány esetleg a tö­meges és nagyjából egy idő­pontban tetőző iskolai, kollé­giumi „népvándorlás” miatt. A betegség ugyan nem életveszélyes — válaszolták kérdéseinkre a szakemberek, a szervezetet azonban jócs­kán legyengítheti, ezért sa­ját magunkkal és embertár­sainkkal szembeni köteles­ség orvoshoz menni, otthon­maradni. Mellőzhetjük ezek­ben a napokban a gyakori kézfogásokat is, annál in­kább nem a fertőtlenítő sze­res, rendszeres kézmosást, a személyi tisztaságot. Fontos, hogy a város tisztaságára is jobban ügyeljen a városgaz­dálkodási vállalat, ne legyen egyetlen ponton se felgyü­lemlett, el nem szállított sze­mét, ahol a legyek jól te­nyésznek és terjeszthetik a betegséget. Hogy mikor győzzük le a járványt, az nem csak a köz- egészégügyi szakembereken, orvosokon, egészségügyieken múlik, akik megfeszített munkát végeznek, hanem mindenkin. Együttes erőfe­szítéssel a hét végére leküzd­hetőnek látszik. (Páll) A gávavencsellői Szabadság Termelőszövetkezet szemestermény-szárítójában nyújtott műszakban végzik a kukorica szárítását. (Elek Emil felvé­tele) Kulcsátadás a munkáslakótelepen Nyolcszáz család kap otth’ont Nyíregyházán a most épülő Rákóczi utcai munkáslakótelepen. A legnagyobb, 162 lakásos ház utolsó lépcsőházát — 36 lakást — október 18-án, hétfőn adták át műszakilag, a kulcsátadást novemberben tartják. Jelenleg az épület földszintjén lévő bolthálózat kialakításán dolgoznak a szakemberek, a belső szakipari munkákat vég­zik. A vetőmag-, a vas-edény, valamint a húsbolt, a fodrász­szalon, a. cipőjavító részleg, Patyolat-felvevőhely terv sze­rint 1977 első negyedévében kezdi meg működését. „Elpárolgott“ milliók nyomában TÖPRENGÉS A KÁLÓ KÖRÜL Megdöbbentett a hír: a Szabolcs-Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban hat hónap alatt 950 ezer forint volt a káló beszerzési áron, a veszteség értéke fogyasz­tói áron 1 millió 50 ezer forint. Évente tehát át­lagosan 2 millió forint értékű áru megy veszen­dőbe a boltokban. A veszteség oka: a párolgás következtében beállt természetes súlyveszteség, a porlódás, a szakszerűtlen tárolás és itt kell em­líteni az ABC-áruházakban, önkiszolgáló boltok­ban garázdálkodó tolvajok által okozott kárt is. Rendeljen időben Nyitrai Józseffel, a válla­lat gazdasági igazgatóhe­lyettesével beszélgetünk a kár követlen okairól és a megelőzésről. Mint mondja, egyik ok az, hogy néhány boltban nincsenek képzett, vagy jól képzett kereskedők. Érthetően a kálónál is fon­tosnak tartja a szakképzett­séget, hiszen a gyakorlott és képzett kereskedő „baromé­tere is a vásárlóknak”, tud­ja, hogy mikor jött el a ren­delés ideje és az áruátvétel­nél sem okoznak neki „meg­lepetést” a szállítók. Az a jó, ha az érkezés és az el­adás között rövid idő telik el. Persze figyelembe kell venni a boltok szűk alapte­rületét és a raktárak zsúfolt­ságát is. Egy aktuális példát is hallunk: itt az ideje az új cukor megrendelésének. Az 50 kilós zsákokba csomagolt cukor egy hónap alatt fél kilót is képes apadni. A megrendeléssel persze nem lehet várni, a cukor napi cikk. Lényeges még a szak­szerű tárolás: az áruk rom­lását, selejtezését előzheti meg. Jutalom a spórolóknak A boltok úgynevezett ká­ló kulcsot kapnak, ami azt jelenti, hogy bizonyos áruk 0,3-tól 0,8 százalékig veszte­séglistára kerülhetnek. Te­hát maximum 0,8 százalék a megengedett porlódás. Az önkiszolgáló boltok külön „veszélyességi kálót” is kap­nak, ami a tolvajok okozta kár egy részét foglalja ma­gába. Figyelmet érdemel, hogy a szabad kasszás boltok vezetői a hiányt kötelesek megfizetni, a többi boltban a megengedett százalékon fe­lüli hiányért prémiummal, vagy nyereségrészesedéssel fizetnek a kereskedők. A ju­talmukból levont összeg je­lentősnek mondható, s újab­ban ezt az összeget haszno­sítják. Tájékoztatónk egy körleve­let vesz elő, amelyet ez év május 7-én kelteztek. Lénye­ge: a jobb készletgazdálko­dás, a kevesebb áruselejte­zés és az egyéb takarékosság érdekében jutalmazási rend­szert vezettek be. Féléven­ként értékelik a veszteséget, s a prémiumlevonásokból befolyt összeget szétosztják azok között a boltvezetők és boltvezető-helyettesek kö­zött, akik jelentős megtaka­rítást értek el. Egy-egy ve­zető, vagy helyettes egyha­vi alapbérének a felét kap­hatja jutalomként. Rövid felsorolás: az elmúlt értéke lésnél különösen jónak tar­tották a nyíregyházi Vörös­hadsereg útján lévő 60. sz. bolt, az almatárolóval szem­ben lévő bolt és a Kossuth utcai, 72. sz. bolt gazdálko­dását. Csak kíméletesen A Kossuth utcai bolt he­lyettes vezetője Szokol Ist­vánná. Azt mondja, a meg­takarításért 900 forint ju­talmat kapott a közelmúlt­ban. A receptje egyszerű: éberen figyel az áruátvétel­nél, figyelemmel kíséri az összes vásárlót, az árukat még csúcsforgalom idején is kíméletesen szállítja. Az élesztőt szakszerűen lefedi, több kilót megtakarít a sza­lámivégeken — anélkül, hogy becsapná a vevőket. Furcsa a helyzet a Kiss Ernő utca sorkán lévő 6. sz. boltban. Az itteniek a má­jusban készült leltárnál 40 ezer forint megtakarítással dicsekedhettek, az augusztu­si leltárnál viszont csak 700 forint volt a megtakarításuk. Miért? — kérdezzük Kuris Margitot, a bolt vezetőjét. Első érve az, hogy a nyári hónapokban nagyobb a súly­veszteség. S ezekben a hóna­pokban többen is szabadság­ra mentek, így kevesebben figyelhették a rossz szándékú vásárlókat... „Tojásra és citromra havi 200 forint a káló, ami leírható.” S a ha­tos boltban a' nyári hónapok­ban sok tojás eltörött... A legtakarékosabb háztartásban is van bizo­nyos veszteség. A nagy forgalmú boltok veszte­ségének egy része még inkább érthető. Függet­lenül a bevezetett ösztönző rendszertől nagyobb figyelemre van szükség, annál is inkább, mivel újabban a kereskedőknek több idejük jut a pi­henésre. Az évi 2 milliós veszteség a vállalat gazdálkodását kevésbé érinti, de ez az összeg a népgazdaságnak érzékeny veszteség. Nábrádi Lajos Érettségi — három év után Mit nyújt a szakmunkások középiskolája ? Minden második jelentke­zőt el kellett utasítani. Két­szer annyian szerettek volna a szakmunkások szakközép- iskolájában tanulni, mint amennyit felvehettek. így volt ez idén szeptemberben a nyíregyházi 107-es, 110-es szakmunkásképző intézet­ben, de Kisvárdán és Máté­szalkán, a kijelölt iskolák­ban is. Mi az iskola népszerűségé­nek titka? — kérdeztük Ge- rényi Ferencet, a 110-es in­tézet igazgatóhelyettesét. — Több oka is van — hangzott a válasz. — A je­lentkezőknek nem kell fel­vételizniük. Három év után érettségizhetnek. Mindössze öt közismereti tantárgyat — magyart, matematikát, törté­nelmet, fizikát, kémiát — ta­nulnak, második évtől kap­csolódik a hatodik tantárgy, a közgazdasági és állampol­gári ismeretek. Évente há­rom beszámolón vizsgáznak, két tárgyból — magyarból és matematikából — írásban és szóban, a többi tárgyból csak szóban. Könnyebb az érettségi, mint a hagyomá­nyos tagozatokon. Ez lehet a népszerűség oka. A 110-es azért kapta meg a jogot erre a formára, hogy az intézetben végzett fiatal szakmunkások a megszokott, otthonos környezetben, is­merős tanáraik segítségével könnyebben vállalkozzanak műveltségük gyarapítására. Ez volt az egyik szempont, amit a felvételnél mérlegel­tek. Előnyben részesítették továbbá azokat a jelentke­zőket, akiknek továbbtanu­lását munkahelyük — veze­tő beosztásuk miatt — fon­tosnak találta. Három osztályt Indítottak, 150 tanulóval. Az első tan­évet a módszerek kísérleti idejének tekintik, s remélik, saját erejükből is boldogul­nak. Minden tantárgyból egyetemi végzettségű taná­rokat alkalmaznak, a tan­könyvek legnagyobb részét idejében beszerezték. Az ok­tatás konzultációs jellegű, a főszerep az egyéni tanulásé, a tanárok azokra a részekre térnek ki, amelyeket a tanu­lók egyedül nem tudtak el­sajátítani. Három „diákot” kérdez­tünk meg az I. b. osztályban továbbtanulásuk céljáról, elképzeléseikről. Mindjárt az első percben kiderült, hogy van akinek célja, s van akinek eszköze a továbbta­nulás. — Bevallom, nálam eszköz — közli a legnagyobb őszin­teséggel Maczkó Tivadar, a gumigyár géplakatosa. Nem szeretnék a jelenlegi munka­pad mellől nyugdíjba men­ni. Többre vágyom. Idén fe­jeztem be a szakmunkáskép­zőt, úgy gondoltam, azonnal folytatom a tanulást, mert ha kihagyok, később nehe­zebben szánom rá magam. — A MÁV nem állít aka­dályt a továbbtanulók elé — veszi át a szót Rozgonyi Ist­ván autószerelő. — Gyakran beszélgetünk arról a mun­kahelyen, hogy ki az igazán művelt ember. Szerintem ma már hozzátartozik az érettségi a művelt ember fo­galmához. De nem csak ezért tanulok. Van egy titkos ál­mom, talán a rengeteg ifjú­sági regény és útleírás az oka, amiket az utóbbi évek­ben olvastam. Néha arról ál­modom, hogy egy nagy hajón én vagyok a gépész. Ne ért­sen félre, nem akarok a MÁV-tól megválni, de ha egyszer mégis, akkor az ál­maim után fogok elindulni. Juhász János a VAGÉP géplakatosa. Túl van az ál­modozások korán, két gyer­mek édesapja. Tizenhárom éve dolgozik szakmunkás­ként, azóta még egy bizo­nyítványt szerzett, hegesztés­ből. Háromszor tervezte, hogy továbbtanul középisko­lában, s csak ez, a harmadik sikerült. Nála a tanulás cél, csak annyit szeretné, hogy mun­káját — ismeretekben gaz­dagabban — jobban végez­ze, hogy tájékozottabb le­gyen a világ dolgaiban. — Ügy gondolom, — so­rolja érveit — mindenki ma­ga dönti el, hogyan haszno­sítja, vagy fecsérli el a nyolc órai munka utáni idejét. Ne­kem napi négy óra az utazás Gégényből és haza. Mond­jam, hogy mivel telik el ez az idő? Ügy is tudják, kár­tyázással. Szeptember óta nincs többé kártya. Ha hív­nak, felmutatom a könyvei­met. Kártya helyett, útitárs­nak ... nem is gondoltam, hogy ilyen jól lehet vonaton tanulni. Juhász János úgy érzi, a legjobban mégis akkor veszi majd hasznát tanulmányai­nak, ha gyermekei kíváncsi kérdéseire mindig tökéletes választ tud majd adni. Baraksó Erzsébet Vágják a kendert a kisvárdai Rákóczi Termelő- szövetkezet földjein. Képünkön: Barta Ernőné tsz-tagnak családja segít az értékes növény ara­tásában. (Gaál Béla felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents