Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-20 / 248. szám
Losonczi Pál hazaérkezett Latin-Amerikábél Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete kubai látogatása befejeztével hétfőn — helyi idő szerint délután — elutazott Havannából. A magyar államfő búcsúztatásánál a Jose Marti nemzetközi repülőtéren megjelent Osvaldo Dorticos kubai államfő, Raul Roa külügyminiszter és más magas rangú kubai személyiségek. Ott volt dr. Meruk Vilmos, hazánk havannai nagykövete. Az Elnöki Tanács elnöke havannai tartózkodásának utolsó napján baráti beszélgetést folytatott Osvaldo Dorticos kubai államfővel. A beszélgetésen jelen volt Raul Roa, a Kubai Köztársaság külügyminisztere is. A magyar államfőt és kíséretét Dorticos elnök hétfőn délután baráti hangulatú ebéden látta vendégül, majd Losonczi Pál elutazott Havannából. Losonczi Pál kedden délben hazaérkezett kéthetes latin-amerikai körútjáról amelynek során hivatalos látogatást tett Venezuelában, Peruban, Panamában és Kubában. A társaságában volt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnök- helyettese. Ä Havanna—Budapest közötti mintegy 14 órás repülőutat rövid technikai pihenő szakította meg Rabatban. Az Elnöki Tanács elnökét Ahmed Oszmán, a Marokkói Királyság miniszterelnöke és Ahmed Laraki, a Marokkói Királyság külügyi államminisztere köszöntötte. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter és Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politikai, a társadalmi és a kulturális élet több vezető személyisége. Ott voltak Antonio Pittol, a Venezuelai Köztársaság ideiglenes ügyvivője, Guillermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársaság nagykövete és Jose Antonio Tabares del Real, a Kubai Köztársaság nagykövete. Az Elnöki Tanács elnökének nyilatkozata Megérkezése után Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda tudósítójának. — Latin-Amerikában első ízben járt hivatalos látogatáson magyar államfő. Miként értékeli útjának politikai jelentőségét? — Kéthetes latin-amerikai látogatásunk során négy országot kerestünk fel. Négy ország államfőjével, illetve miniszterelnökével folytattunk hivatalos tárgyalásokat, megbeszéléseket. Várakozással néztünk tárgyalásaink elé. A Venezuelai Köztársaságban, a Perui Köztársaságban és a Panamai Köztársaságban eszmecseréink a vártnál kedvezőbb eredményekkel jártak, míg a szocialista Kubában a két ország testvéri kapcsolata eleve garantálta megbeszéléseink gyümölcsöző voltát. A meglátogatott országok vezetőivel történt személyes találkozások önmagukban is kedvező tényezők voltak, hiszen így ezúttal is könnyebb, egyszerűbb és eredményesebb volt a felmerülő kérdések tisztázása, értelmezése, a cselekvési segítő megoldások keresése. Ezt támasztja ala, hogy a hivatalos tárgyalásaink eredményét közös nyilatkozatokban rögzítettük. — Milyen területeket öleltek fel a tárgyalások? — A nemzetközi kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatainkat. Venezuelával és Panamával viszonylag kevés kapcsolatunk volt, most tárjuk szélesebbre a kapukat. A Kubai Köztársasággal — és hozzátehetem: Peruval is — kiterjedt és szakadatlanul bővülő kapcsolataink voltak már eddig is. Most ezeknek az országoknak a legmagasabb rangú vezetőivel összegeztük elért eredményeinket, kerestük a politikai, a gazdasági, a műszaki-tudományos és a kulturális együttműködés lehetőségeit, új területeit, illetve konkrét megállapodásokban körvonalaztuk a kapcsolatok fejlesztésének teendőit. A nemzetközi élet legalapvetőbb kérdéseiről közösen megfogalmazott álláspontunkat rögzítettük — ez már ismert nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatokból. I — A meglátogatott államok eltérő megoldásokat keresnek társadalmi, gazdasági felemelkedésük érdekében. Ez, valamint a bennünket elválasztó földrajzi távolság nem hat-e közeledésünk, közös fellépésünk ellen? — Ami a távolságot illeti, történelmi hasonlattal élve azt mondhatom: ha az európai gyarmatosítókat erkölcstelen és becstelen törekvéseik keresztülvitelében nem tartóztathatta fel évszázadokkal ezelőtt az akkor valóban végtelen távolság, miért emelne közénk akadályt az óceán ma, amikor a szó szoros értelmében összezsugorodtak földünkön a távolságok? Amikor hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak és a meglátogatott országok kormányainak olyan életbevágóan közös érdekeik vannak, mint a béke megőrzése, a leszerelés, a békés egymás mellett élés nyújtotta lehetőségek kihasználása, teljes felszámolása a gyarmatosításnak, az új gyarmatosításnak, a faji megkülönböztetésnek, s az az elidegeníthetetlen és elévülhetetlen jog, hogy minden állam nemzeti érdekeinek megfelelően, szabadon rendelkezhessen természeti kincseivel. Venezuela, Peru, Panama kormánya és népe erélyesen és határozottan törekszik hazája gazdasági és politikai függőségének lazítására, pontosabban: a teljes függetlenség és szuverenitás kivívására. Hazánkban, a szocialista Magyar Népköztársaságban e küzdelmükhöz megbízható partnert látnak. Együttműködésünk nemcsak népeink, hanem a békeszerető népek és nemzetek legáltalánosabb érdekeit is szolgálja. Ebben minden tárgyaló partnerünkkel vita nélkül egyetértettünk. — Milyen személyes benyomásokat szerzett Losonczi elvtárs? — A hivatalos látogatások számos emberi vonatkozást tárnak fel, erre — részben — már az előzőekben is utaltam. Minden ország vezetőjével, politikusaival, népének hivatalos és nem hivatalos képviselőivel, állampolgáraival történő találkozás eleven nyomokat hagy az emberben. Éppen ez adja — hogy csak a vendéglátó országok államfőinek egyszerű, rokonszenves magatartására hivatkozzam — azt a bizonyos többletet, amit a személyes tárgyalások mindig eredményeznek. Ahol csak megfordultunk — gyárban és egyetemen, faluban vagy városban — érezhetően meleg szeretettel köszöntöttek bennünket. A szavakból, gesztusokból, különféle megnyilvánulásokból a szocialista Magyarország megbecsülése sugárzott. A kedves, kellemes benyomásokat teljes elevenségükkel zártuk szívünkbe. Különösen a Kubai Köztársaságról mondhatom el ezt, arról a szocialista államról, amellyel azonosak eszméink, amellyel egyazon célért küzdünk, amelynek harcban és munkában egyaránt tiszteletet érdemlő, nagyszerű népével már történelmi múltra tekintő kapcsolataink épültek ki. Mostani látogatásunkkal újabb jelentős lépést tettünk az országaink közötti legmagasabb szintű személyes kapcsolatok továbbépítése terén. Szeretném ezzel kapcsolatban elmondani, hogy valamennyi meglátogatott ország államfőjét meghívtuk hivatalos magyarországi látogatásra. — összegezve: két hétig tartó latin-amerikai látogatásunkról elmondhatom, hogy mind a négy országban újabb mérföldkőhöz érkeztünk el államaink kapcsolatának, népeink barátságának, nemzetközi fellépésünk összehangolásának egyre szélesedő útján. Érdemes több figyelmet fordítani erre a világrészre — fejezte be nyilatkozatát Losonczi Pál. Burgonyabetakarítás Gyulatanyán A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságának gyulatanyai területében 300 hektáron termeltek burgonyát az idén. A betakarítás nagy részét az esőzés előtt elvégezték, s a mérések alapján átlagban 240 mázsás termést értek el hektáronként. (Elek Emil felvétele) November másodikára összehívták a megyei tanácsot Dinamikusan fejlődik kereskedelmünk Ülést tartotta megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden tartotta sorón következő ülését. A végrehajtó bizottság határozatot hozott: a megyei tanács legközelebbi ülését 1976. november 2-án délelőtt 9 órára hívja össze. A tanácsülés napirendjén szerepel többek között a munkáslakta települések ellátásának helyzetéről szóló jelentés, valamint Sza- bolcs-Szatmár megye közlekedése távlati fejlesztési koncepciójának megállapítása. A végrehajtó bizottság beszámolót vitatott meg a Mátészalkai Városi Tanács V. B. tevékenységéről. Az ülésen az előterjesztett beszámolót, valamint az ahhoz adott kiegészítő jelentést a vitában elhangzott javaslatokkal a végrehajtó bizottság elfogadta. Megállapították, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága feladatát eredményesen oldotta meg. Törekedett a rendelkezésre álló eszközök céltudatos felhasználására. A fő feladatok megoldásába széleskörűen bevonták a lakosságot, öf év alatt Mátészalka lakossága több mint háromezer fővel gyarapodott. Az iparban foglalkoztatottak száma kétszeresére nőtt. A városban csaknem minden harmadik család új lakásba költözhetett, több mint 1700 lakást építettek a negyedik ötéves terv idején. Eredményesen számolták fel a cigánytelepet, 105 család részére építettek új lakást. A tervnek megfelelően, következetesen alakítják a város- fejlesztést. A kiskereskedelmi üzlethálózatot több mint háromezer négyzetméterrel, a szolgáltató egységek hálózatát 500 .négyzetmérrel növelték. Fejlődtek az egészség- ügyi, oktatási intézmények. A tervezett 304 millióval szemben tanácsi költségvetésből 400 milliót fordítottak városfejlesztésre. Jelentősen fejlődött a tanácsi munka, de további minőségi erőfeszítésekre van szükség a város és vonzáskörébe tartozó település lakossága ellátásának biztosítása, az állampolgárok ügyei intézése, a hatósági munka színvonalának emelése érdekében. A végrehajtó bizottság beszámolót vitatott meg a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya tevékenységéről. Az osztály munkájáról a végrehajtó bizottság megállapította, hogy irányító, vállalatfelügyeleti tevékenysége, hatósági munkája megfelel a párt- és kormányhatározatokban, az ágazati jogszabályokban megjelölteknek. A munkavégzés színvonala emelkedő. Az osztály is részese annak, hogy a negyedik ötéves tervben a megye kiskereskedelmi forgalma másfélszeresére növekedett. A kereskedelmi hálózat 73 ezer négyzetméterrel bővült, mely országosan is kimagasló eredménynek számít. Kereskedelmi hálózatfejlesztésre a tervidőszakban 430 millió forintot fordítottak megyénkben. A kereskedelem személyi állománya tervszerűen alakult: 3100 szakmunkást, 400 középfokú végzettségű szakembert képeztek, továbbképzésben közel kétezer főt 1 észesítettek. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt, bővültek a közvetlen ipari beszerzések, szélesedett a határ menti áruforgalom. Az osztályra háruló feladatokhoz a személyi és tárgyi feltételek megfelelőek. A feladatok a következő években sem lesznek kisebbek, mint az elmúlt öt évben. Az 1975. évi 9 milliárdos kiskereskedelmi forgalomról 1980- ra 14—14.5 milliárd forintra növekszik — ötéves tervünk szerint — a megye kiskereskedelmi forgalma. Ennek tárgyi, személyi feltételeinek koordinálása, szervezése, ellenőrzése igen nagy feladatot jelent. A végrehajtó bizottság az osztály feladatának meghatározásakor többek között a következőket hangsúlyozta: fordítson továbbra is megkülönböztetett figyelmet a kereslet—kinálat egyensúlyának biztosítására. Az osztály tegyen intézkedéseket a munkáslakta és a külterületek. ellátására, tárgyi feltételek további javítására. Fordítsanak az eddiginél is nagyobb gondot a napicikk- ellátó hálózat szélesítésére, a vendéglátásban az ételkínálat és üdítőital-értékesítés fokozására, az iskolatej- ellátás bővítésére. Segítsék a lakossági zöldség-gyümölcs termeltetést és ellátást, megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a nyíregyházi vásárcsarnok gyors felépítésére. Erősítsék tovább az árellenőrzést, a fogyasztói érdekvédelmet. Legyen az osztály egyik fő feladata továbbra is a kereskedelmi dolgozók képzése, továbbképzése. A továbbiakban a végrehajtó bizottság előterjesztést vitatott meg a veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági szövetkezeteknek óvadék kihelyezésére; elfogadta az 1977. évi ingatlannyilvántartás ütemezését, majd személyi és egyéb ügyek tárgyalása szerepelt a vb előtt. Társadalmi bíróságok az egészségügyi intézményeknél Október 19-én ülést tartott Nyíregyházán az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága. Jelentést vitattak meg a szakszervezeti könyvtári tevékenységről a nyíregyházi anyás csecsemő intézetben, a nyíregyházi szak- szervezeti bizottság társadalombiztosítási tevékenységéről, elfogadták a megyei bizottság 1977. évi költség- vetését. Állást foglalt a megyei bizottság a társadalmi bizottságok újjáválasztásáról, illetve ahol ilyen eddig nem volt, s a szakszervezeti tagság létszáma százon felüli, a társadalmi bíróságok létrehozásáról. A társadalmi bíróságokat 1977 első negyedévében taggyűlés, szakszervezeti tanácsülés keretében választják meg, melyen a megyei bizottság patronálói is részt vesznek. A társadalmi bíróságok a dolgozók választott szervei. Feladatuk, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyeket elbírálják, döntéseikkel neveljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a szocialista munkaerkölcs erősítésére, a társadalmi tulajdon védelmére és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését. PCXXIII. évfolyam, 248. szám ÁRA: 80 FILLER 1976- október 20., szerda |
