Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-17 / 246. szám

1976. október 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Felelősség az ifjúságért A Z UTÓBBI ÉVEKBEN érősödött a pártszervek és -szervezetek fele­lősségérzete a KISZ munkája iránt járásunkban. Pártbizottságunk és végrehajtó bizott­ságunk évente két-három alkalommal tár­gyalja az ifjúságpolitikával és a KISZ mun. kájával összefüggő kérdéseket. Tavaly pél­dául a KISZ Központi Bizottsága áprilisi határozatának megvalósítását és a KISZ-ve zetőség választásokra való felkészülés ta­pasztalatait vitattuk meg. A jó határozótok kialakításához jelentős segítséget ad a párt- bizottság mellett működő ifjúsági munka- bizottság is. Végrehajtó bizottságunk a KISZ járási bizottság részére hosszabb táv­ra adott feladatokat, megbízatásokat. Ilyen volt többek között: a termelési verseny­mozgalmak, a szocialista brigádok szerve­zése, a munkás és paraszt fiatalok körében a taglétszám növelése. ""“^Különösen a párttaggá nevelés terüle­tén értünk el jelentős eredményeket. A fia­talok részt vettek a kommunista szombatok munkájában. Sokat dolgoztak a járási fürdő építésénél, a falvak szépítésén és a ját­szóterek építésében. A járási pártbizottság vezetői részt vesznek a KISZ fontosabb rendezvényein, így az ifjúsági parlamenteken, a KISZ-ve- zetőségválasztásokon. A pártszervek és szervezetek titkárait rendszeresen tájékoz­tatjuk a KISZ belső életének időszerű kér­déseiről. Az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtásában javulás tapasztalható a külön­böző állami, társadalmi, tömegszervezetek munkájának koordinálásában is. A tömeg, szervezetek vezetőivel havonta tanácsko­zunk. EUenőrizzzük, segítjük a fiatalok kö­rében végzett sajátos nevelőmunkájukat. Ilyenkor rendszeresen tájékoztatjuk őket a párt fontosabb határozatairól, valamint a KISZ-szervezetek előtt álló feladatokról is. Több közös akciót szervezünk. Ilyen pél­dául a Kiváló ifjú pedagógusok mozgalma, a sportpályák építése, az Alkotó ifjúság pá­lyázat, a műkedvelő művészeti csoportok létrehozása, az ifjúsági klubok építése. A nagyközségi pártbizottságok KISZ-t irányító munkája is sokat javult. Tervsze­rűbben foglalkoznak az ifjúságpolitikai ha­tározat megvalósításával, rendszeresebben számoltatják be a KISZ-vezetőket a mun­kájukról. Járásunkban 75 KISZ-alapszervezet működik. A KISZ pártirányítását a párt­szervezetek általában helyesen értelmezik és a gyakorlatban is jól végzik. Néhány he­lyen azonban előfordul, hogy az irányítás túlzottan aprólékos. Más esetekben viszont kevés elvi, politikai segítséget adnak a KISZ-szervezeteknek. Előfordul az is, hogy a KISZ-vezetők nem szívesen fogadják a beszámoltatást, csak akkor igénylik a párt. szervezetek segítségét, amikor olyan problé­májuk van, amit egyedül nem tudnak meg­oldani. A párthatározatokat a KISZ-vezetők — elsősorban a titkárok — a pártfórumokon ismerik meg. A KISZ-titkárokat a pártren­dezvényekre kevés kivétellel meghívják. A KISZ-határozatoknak a párttagsággal tör­ténő megismertetése a párttitkári tanácsko­zásokon és a taggyűléseken történik. A KISZ fontosabb központi határozatait álta­lában ismerik a párttagok. A pártalapszer- vezetek féléves munkaterveiben ajánlásokat adunk a KISZ-szervezeteknek. így a fon­tosabb kérdésre irányítják a fiatalok figyel, mét. A KISZ-alapszervezetek egy mozgalmi évre akcióprogramot készítenek, amelyeket az illetékes pártszervezetek véleményeznek. Járásunkban 223 párttagnak van a KISZ- ben pártmegbizatása. Közülük 116 a KISZ választott testületéiben tevékenykedik. A KISZ-ben dolgozó párttagok munká­jának is eredménye, hogy mind több fiatal nevelődik párttaggá. A járás területén az összes felvett párttagnak háromnegyed ré­sze fiatal, többségük KISZ-tag. Pártszerve­zeteink megfelelően gondoskodnak a KISZ- vezetők politikai képzéséről is. Évente mintegy százan vesznek részt a pártoktatás különböző tanfolyamain. A KISZ pártirányításának eredménye­ként járásunkban tovább erősödött a KISZ kommunista jellege. Ez megmutatkozik ab­ban is, hogy meggyorsult az ifjúsági tör­vény munkahelyi végrehajtása. A szabad időt hasznosabban töltik el, javult az ifjú­sági klubok munkája. F ONTOS FELADATUNKNAK tart. juk a jövőben, hogy a pártszer­vek még jobban megismerjék a KISZ IX. kongresszusának határozatait, az 1976/77. évi akcióprogramot és rendszere­sen segítsék annak megvalósulását. Konk­rétabb megbízatásokat szükséges adnunk a fiataloknak. Különösen gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához, a szocialista ver. senymozgaLom szélesítéséhez igényeljük a KISZ munkáját. El kell érnünk, hogy az állami és gazdasági szervek, intézmények rendszeresen beszámoljanak az ifjúság kö­rében végzett munkájukról. Megkülönböz­tetett figyelemmel kíséri pártbizottságunk a most zajló ifjúsági parlamenteket is. Spisák András, a vásárosnaményi járási pártbizottság első titkára Mit jelent a „MINŐ"? Az új név kötelez Auróra ex ma i$ mondja valaki, aki 68-tól itt dolgozik. Azért az új név se kutya — toldja egy vidám lányka, hozzátéve, hogy most már ez is kötelez. Mert a mi­nőségi szócskában ott a köte­lesség is. Serbán Eta, a sza­bászok művezetője gyors ma­gyarázattal egészít ki: — Ez az év vége az igazi főpróba. Be kell bizonyítani, hogy a mennyiség növelésével egy- időben egy csöppet sem rom­lik az itt készülő gyermek- és leánykacipő. — Úgy van ez, hogy azt kell éreznünk, ha egy boltba betévedünk, csak a mi gyárt­mányunkat vennénk szívesen — tromfol rá Nagy Irén me- ós. Ez ma nem könnyű, hi­szen van nálunk valami, ami igazán próbára tesz. A válla­lat egyik gyára most nem termel, tűzeset miatt. Hogy a „Minő” — így becézik a cé­get — tudja teljesíteni a szovjet exporttervet, a gyár­egységek vállaltak pluszt. — Nálunk ez az idén 30 ezer párt jelent. Csak úgy tudjuk megcsinálni, ha sza­bad szombatot áldozunk rá. Mégpedig négyet — világosít fel Czirják Miklósné. Ezzel pedig úgy vagyok én személy szerint: ha kell, akkor a vál­lalat mindig segít. Ha itt kell a segítség, én sem mondhatok nemet. A feltételek azonban min­dig meghatározóak, ha több és jobb termelésről van szó. Ezt fejtegeti a tüzödében Kádár Gyuláné, aki így summáz: — Most napi 90 párral kell többet termelni. Lehetőség van arra, hogy ez több is legyen. Igaz, ha a jö­vő évben magasabb szintet akarunk, akkor kellene né­hány jobb gép, és föltétlenül zavartalan anyagellátás, és főleg jó anyag. Eszembe jut, amit Wágner Flórián, a gyáregység veze­tője mondott: a nyírbátori üzemnek csak hasznára vált, hogy a Minő vette át. Ez év első kilenc hónapjában töb­bet termeltek, mint tavaly összesen. És lehetőség van a korszerűbb gépek beállításá­ra, a jövőben bővítésre, s ami már érezteti a hatást: a nagyvállalat jobban kap anyagot is. MÉG A HATALMAS ABLAKOKON BEVERŐ NAPFÉNY IS SZÉPÍTI AZ ITT DOLGOZÖ ASSZONYOKAT, LÁNYO­KAT. A NÉHÁNY FÉRFI, AKI ITT TALÁLHATÓ, BIZO­NYARA MEGBOCSÁT, hogy NEM ÖK TŰNNEK ELSŐ­SORBAN SZEMBE. KEVESEN VANNAK, AKIK A MINŐ­SÉGI CIPŐGYÁR NYÍRBÁTORI GYÁREGYSÉGÉBEN DOL­GOZNAK. Szabolcsi képviselőkkel a Parlamentben A közművelődésről alko­tott törvényt az or­szággyűlés az őszi ülés. szakon. Nagy érdeklődés, szé­les körű eszmecsere előzte meg az új törvényt már az előkészítés szakaszában. Az országgyűlésen is sokoldalú vita bontakozott ki, amelyben szabolcsi képviselő is felszó­lalt, Gulyás Emiiné dr. sze­mélyében. A kulturális, miniszter ex­pozéját követő szünetben Tóth Géza záhonyi képviselő, vei — az SZMT titkárával — arról beszélgettünk, hogy már a törvény-előkészítés is jó ha­tású volt; megélénkülést ho­zott a munkásművelődésben. „A szakszervezeteknek jelen­tős szerepe van a közművelő­dés szélesítésében — mondta a szabolcsi képviselő. — A mi megyénkben például egy. egy választási ciklusban 30 ezerrel növekszik a szakszer­vezetek taglétszáma, ami más oldalról a foglalkoztatottság növekedését jelzi, azaz ennyi­vel több emberre hat közvet­lenül a szakszervezetek kul­turális munkája is. A közművelődési munká­ban a törvény új szakaszt je­lez. Már eredményekről is beszámolhatunk, tehát jó ala­pokról indulunk. A megye tíz legnagyobb üzemében köz­művelődési bizottságokat hoz­tunk létre, amelyek munKá- ja számottevően járulhat hoz. zá a közművelődési törvény megvalósításához; a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyával közösen az SZMT húsz üzeméből negyven — közmű­velődéssel szívesen foglalko­zó, hozzáértő — aktívát hat hónapon át képeztünk. A mi megyénkben a nagyüzemek­ben a szakszervezetek pairo- nálásával 17 függetlenített vagy félfüggetlenített népmű­velő dolgozik. 72 letéti könyvtárunkban 130 ezer könyv hozzáférhető, s az üze­mekben 65—70 százalék a munkásolvasók aránya. Az eddigi eredmények ja­vítását várjuk a közművelő­dési törvénytől, amely nem­csak pontosan meghatározta a közművelődés fogalmát, ha­nem konkrétan megjelölte a felelősöket is, többek között a szakszervezetek közműve­lődésben betöltött feladatát is. Megyénkben — a jó előkészü­letek eredményeként — ha­mar hozzáláthatunk a köz- művelődési törvény gyakor­lati megvalósításához”. Széles Lajos fehérgyarmati képviselő — a járási hivatal elnöke — a törvényt azért tartja kiemelkedő fontossá­gúnak, mert minden embert közvetlenül is érint. Elmond­ta : a törvény nyomán a szem. lélet változását is várja. Ed­dig ugyanis a falvakban a legtöbb helyen a párt- és ta­nácsi szervekre, valamint a hivatásos népművelőkre kor­látozódott a népművelést se­gítők köre. Már évek óta sokat hangoztattuk: a gazdasági szervek sem „tudhatják le” ilyen tennivalóikat néhány ezer forint juttatásával, csu­pán pénzzel. „A törvény hatályba lépése után — mondta a képviselő — az állami irányítás érvé­nyesítésével a tanácsoknak is több feladata lesz. Ez a fehér- gyarmati járásban az aprófal­vas települések miatt sajátos, 48 ezer lakos 49 településen él. A tanácsok közművelődés, sei kapcsolatos legfontosabb tennivalója véleményem sze­rint nálunk . az lesz — fog­lalta össze a képviselő hogy a társadalmi szervekkel, gazdasági vezetőkkel a leg­jobb együttműködést alakítsa ki, nemcsak az anyagiak meg. teremtésében, hanem politi­kai, tartalmi vonatkozásban is. A fehérgyarmati járásban arra kell ügyelnünk, hogy a sok közös tanács területén a nem székhely társközségek­ben is jobb lehetőségeket te­remtsünk a közművelődéshez. Alapvetően meglévő létesít­ményeinkre számíthatunk, de nem mondunk le újabb — a kultúrát, közművelődést köz­vetlenül szolgáló — létesítené, nyék építéséről sem. A tör­vény jó, megvalósítása mind. annyiónk ügye.” A meghívottak között sza­bolcsi vendégek is he­lyet foglaltak az or­szággyűlés őszi ülésszakán. Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese a miniszteri expozé után így foglalta össze véleményét: „Egy folyamat részesei vagyunk a közműve­lődésben, s ebben a folyamat, ban jelentős helyet foglal az új törvény. Jobb lehetősége­ket teremt, de arra is felhív­ja a figyelmet, hogy a közmű, velődést nem lehet csupán különböző szervek feladatá­vá tenni, mindenkinek szemé, lyes felelősséget kell érezni érte. Szabolcs-Szatmárban az egyes települések közötti szintkülönbségek csökkenté­sét tartom legfontosabbnak. A törvény már az előkészítés szakaszában fellendülést ho­zott a közművelődési munká­ban, a feltételek javításában — ezt a lendületet kell meg­tartanunk és fokoznunk”. Marik Sándor Futószalagon készülnek a cipők. — Ezzel kapcsolatban csak annyit . — fűzi a szót Kiss Mária, aki a fiatalokkal fog­lalkozik —, hogy az ifjúsági parlament első összejövetelén erre élénken reagáltak a KISZ-esek. Olyan vállalás született, hogy már a szabá­szaton kiszűrik a rossz anya­got, ezzel eleve csökken a hibás áru, s így mód van ar­ja, hogy a 105 százalékos tervet, az eddiginél jobb mi­nőségi mutatókkal teljesít­sük. A minőség visszatér minden beszélgetésben. így történik, amikor Dibóczi La­jossal váltok szót, veszélyes gépe mellett. Rám sem néz, szeme a cipőkön, s a forró masinán: — Míg a szabászok és a tüzöde már letudott egy sza­bad szombatot, mi még előtte vagyunk: Itt az aljaüzemben akkor érdemes ehhez kezde­ni, amikor kellő mennyiségű csizrpáeska összegyűlik. Mi már ebben az üzemben hoz­tunk olyan napi szénát, ami a jövő évi terv lesz, s alig volt hibás áru a végtermék között. Megoldható, csak fi­gyelem kérdése az egész. — Legyünk pontosak — folytatja a gondolatsort Kony- hás János művezető. Engedje meg, hogy a kezdettől indul­jak el. Amikor mi 68-ban itt gyártani kezdtünk, a napi termelés a szalagon 350 pár volt. Most a 950-et érjük el. Jövőre — a következő há­rom hónap minden tapaszta­latát felhasználva — szala­gonként 1100 pár lesz a ter­vünk. A tapasztalatok sze­rint a 94—96 százalékos ki­váló minőség megvan. De ta­lán, hogy hitelesebb legyen, jöjjön Farkas Józsefhez, aki a végterméket meózza. — Eddig leszaladt 550 pár. Ebből szabványtól eltér há­rom. Ma sem esünk 95 alá — mondja a jó szemű, tapasz­talt minőségvizsgáló. Nézem a sok szép gyermek­csizmát. A legjobb bőrből készült, talpa olyan jól ra­gad, hagy letépni sem lehet. 23-astól 30-ásig csinálják. Ott futnak, egyelőre a szalagon, s míg nézem őket, azon gon­dolkodom, van-e titka az it­teni jó hangulatnak. — Rejtélyről szó sincs — magyarázza Krakk Ferenc párttitkár. Amikor a több- lettmunkáról szó esett, akkor alaposan megbeszélte a gaz­dasági vezetés az egészet a pártszervezettel, a szakszer­vezettel és a KISZ-szel. A bizalmiakon keresztül las­san, de alaposan, érvekkel indult útjára a feladat is­mertetése. Ezt követte a munkásgyűlés, amikor az igazgató elmondta a részle­teket, s azt: a mostani telje­sítmény, a napi 4400 pár kell, hogy a jövő évi terv alapját képezze. — Volt, aki vitatta a dol­got — vág közbe Konyhás János. Főleg az idősebbek közül. Miért kell dolgozni szabad szombaton? Otthon is van teendő. — Meg aztán vegye szá­mításba — egészíti ki a dol­got Kiss Mária —, vannak itt, akik számára a kiskert, a háztáji sem közömbös. Igaz, nem túl sokan, de vala­hol ott az igazság, hogy az üzemi érdek, a demokratiz­mus még csak leánykacipő­ben jár itt. Igaz, ez is hala­dás, a gyerekcipőnél kezd­tük ... Kissé oldja a beszélgetést ez a közbeszúrás, amiből érezni, nem öncélú játék ez a gyártmányok fajtáival. Egy kis számolás meggyőz arról, nem kis do­logba vágtak Nyírbátorban. Az idén 950 ezer pár gyer­mek- és leánykacipőt adnak a kereskedelemnek. Jövőre már egymillió fölött lesz a szám. S a nem messzi távol­ban a bűvös másfél millió le­beg. S mindez nem vágy­álom. Átgondolt, jó szervezés, okos és őszinte párbeszéd a munkásokkal, az érdekek gondos egyeztetése előzi meg mindezt. S most októbertől az utolsó decemberi napig a főpróba, vagy ahogy mások mondják, az edzés. Zúgnak a gépek, berreg- nek-surrognak a köszörűk, ragasztó illata terjeng, s végtelen sorban futnak a kis csizmácskák. Hallani a hibátlan járás ütemét: egy, kettő, egy, ket­tő... Bürget Lajos \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents