Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
1976. október 15. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Kapcsolat 600 ezer emberrel A tanácsi munka egyszerűsítéséről AZ Allamélet és a szocialista DEMOKRÁCIA továbbfejlesztésének pártunk XI. kongresszusán megfogalmazott programja, az ennek szellemében hozott kormányzati döntések, állásfoglalások egyértelműen kifejezik, hogy az állam- igazgatási tevékenység színvonalának emelése alapvetően politikai feladat. A megyei tanács végrehajtó bizottsága több döntést hozott a tanácsi ügyintézés egyszerűsítéséről, s ezek alapján újabb eredményekről számolhatunk be. A tanácshálózat korszerűsítése érdekében megyénk vezető testületéi — a településhálózat-fejlesztési tervvel és a gazdasági egységek fejlesztésével összhangban — igyekeztek kialakítani az optimális helyi igazgatási egységeket. Ma a 600 ezren felüli lélekszámú megyénk hét járásában 226 köz. séget átfogó 121 tanács működik. Ebből 60 önálló, 61 közös tanács, 34 tanács nagyközségi jogállású. Megyénk négy települése városi rangot visel. A tanácshálózatban végrehajtott változtatás helyességét a gyakorlat máris igazolta, s a kevesebb igazgatási egységgel a korszerűbb államigazgatás lehetősége adott. Bár további alapvető változtatásokra véleményem szerint nincs szükség, de a továbbfejlesztés útját jelenthetné például a megyei tanács szakigazgatási szerv®ete jelenlegi tagoltságának — ehhez hasonlóan a városi szervezeté is — csökkentése, pl.: a pénzügyi és gazdasági feladatok összevonása. Szintén a jobb munkát segítené az egységes szabálysértési hatóság létrehozása. Célszerű lenne — városaink esetében — a város és járás lakosságát egyaránt érintő feladatokra közös szervek létrehozása. (Érdemes megemlíteni például, hogy három városunkban a testnevelési és sportfelügyelőségek az adott járásban és városban egyaránt megfelelően ellátják szakfeladatukat.) A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA gondos mérlegelés után a megfelelő feltételek megteremtésével több tanácshoz építési, ipari, és kereskedelmi hatáskört adott le. Az intézkedés a megye községeinek közel 70 százalékát, az itt élő lakosságot érintette. Megállapíthatjuk, hogy az ügyintézés színvonala és törvényessége ezeken a helyeken nem romlott, sőt egyre javuló tendenciát mutat. 1975-ben az ügyek 97 százaléka első fokon lezárult. (A fellebbezések egynegyedénél kellett a kérelemnek helyt adni.) Gyorsult a tanácsi szervek ügyintézése, csökkent a bürokratizmus, javult az állampolgárok és a tanácsi szervek kapcsolata, kedvezően változott a tanácsi szervezetben a munkamegosztás. Egyes tanácson intézett ügycsoportokat folyamatosan is áttekintettünk. Az ügymenetvizsgálat végeredményeként a vb három csoportban javaslatokat fogadott el. Ezek közül jogszabály-módosítást igénylő, saját hatáskörben megvalósítható, és egyéb javaslatok vannak összesen mintegy hetven. KÖZEL 200 különböző típusú szabálysértési ügyet is megvizsgáltunk. Megállapíthattuk, hogy az ügyintézés nem bürokratikus, ha megfelelően felkészült előadó intézi az ügyet. De felesleges mozzanatokkal is találkoztunk, tehát van lehetőség az egyszerűsítésre. Ehhez azonban az élethez igazított jogszabályok, azaz jogszabály-módosítások szükségesek. Többek között ezekből fakad az ügyintézés viszonylagos lassúsága és az, hogy a megelőzés nem érvényesül kellően eljárásainkban. Ezt mutatja és bizonyítja, hogy az első fokú ügyintézési idő több, mint 30 nap. Ennek oka a leírtakon túl a hiánypótlás és a gyakori sikertelen idézgetés. Félreérthetetlenül állást foglalt a vb a dinamikusabb egyszerűsítés, korszerűsítés mellett, de azt is kimondta, hogy ne úgy egyszerűsítsünk, hogy a tennivalók jó részét az ügyfélként szereplő állampolgárokra hárítsuk át. i A bürokratikus vonások visszaszorításában a legfontosabbnak az alábbiákat ítélem meg: az előrehaladás megkívánja a tanácsi dolgozók összetételének, felkészültségének további javítását, a tanácsi, illetőleg az államigazgatási szakemberek képzésének korszerűsítését, gyakorlatiasabbá tételét, de nem utolsósorban az elvétve tapasztalható hibás szemlélet inegváltoztatá- sát. Az igazgatási dolgozókat hassa át az a tudat, hogy tevékenységük a lakosság szolgálata, közszolgálat. Törekedjenek az ügyek megfelelő elintézésére, sőt felvilágosítással, tájékoztatással, jogpropagandával, stb. keletkezésük megelőzésére. Ennek a feladatnak szeretnénk eleget tenni többek között azzal, amikor például a megyei tanács vb igazgatási osztálya nagyobb ipari településeken más megyei szakigazgatási szervek bevonásával fórumszerű találkozást szervez az üzemek munkásaival, dolgozóival. Fontos volna, hogy jogszabályaink legyenek közérthetőbbek, s ide tartozik az is, hogy a társadalom visszásságait elítélő panaszt, közérdekű bejelentést tevőkkel szembeni megtorlásért a legszigorúbb felelősségre vonást alkalmazzák. A TANÁCSI MUNKA egyszerűsítését szolgáló feladatokat hosszan lehetne még sorolni. Az említett példák, feladatok azonban érzékeltetik a törekvéseket. Sokrétű tennivalóinkat színvonalasabban csak úgy tudjuk elvégezni, ha a lakosság támogatását élvezve javítjuk munkánk minőségét, egyszerűsítjük tevékenységünket, nagy felelősséggel intézzük az állampolgárok ügyeit. Dr. Csatáry Ernő a megyei tanács vb igazgatási osztály vezetője Lukács tá* D oberdo című könyvének utolsó fejezetein szinte kitapinthatóan érződik a sietség és türelmetlenség. Hiába volt kedves az ukrajnai Belikij község varázsa, a szárnyaló írói elképzelések végül is nem valósulhattak meg maradéktalanul: ’S spanyol—marokkói rádió bemondta a titkos jelszót: „Egész Spanyolország felett felhőtlen az égbolt!” És megindultak az ellenforradalmi fasiszta csapatok a köztársasági Spanyolország ellen. Zalka Máté — mint az internacionalizmus hősi példája — tudja kötelességét és titokban csomagol. Miután az illetékes hatóságoktól megkapja az engedélyt — a konspiráció szabályai értelmében — álnéven elindul a köztársaságiak megsegítésére. 1936. október 15-én a Furmanov utcai lakásban elbúcsúzik családjától, Leningrád, Stockholm és Párizs érintésével illegálisan átlépi a francia— spanyol határt, október 26-án Lukács Pál néven a madridi kormánynál jelentkezik. Itt kell megismernünk egy igen fontos tényt, jelesen azt, hogy Zalka Máté magyar származású író, szovjet állampolgár, hogyan lett Lukács Pál generális, a XII. nemzetközi brigád parancsno•Ma negyven éve annak, hogy megyénk szülötte, Zalka Máté elindult a spanyol forradalom harcának segítésére. ka? Köztudomású, hogy a spanyol frontra csak illegális úton, illegális névvel lehetett a határokon keresztüljutni. Zalka Máté a Lukács Pál nevet választotta. A korabeli lapokban (a párizsi Szabad Szóban, az egyesült államokbeli Űj Előrében, a moravska ostravai Magyar Napban stb.) megjelent nyilatkozatai szerint részt vett az orosz polgárháborúban, majd visszatért trinavai (nagyszombati) birtokára, ahol gazdálkodással foglalkozott. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy miért kellett ezt az életrajzot kitalálni, amiből természetesen nem sok lexikális igazság van. Amikor Madridban megkapja feladatát — tábornoki kinevezéssel — megszervezi a XII. nemzetközi brigádot, amely három zászlóaljból áll: az olasz Garibaldi, a német Ernst Thälmann és a francia —belga Dimitrov zászlóaljakból. Politikai biztosa Luigi Longo, Zalka helyettese Ko- zovszkij bolgár kommunista. November 10-én az albace- tei kaszárnya udvarán Lukács Pál rövid beszédet mondott, amelyben az önkéntesekre rótt feladatokat ismertette. A bizalomra rászolgáltak, amikor november 13-án a fővárostól délre, Cerro de los An- gelesnél egy tehermentesítő jellegű harcban átestek a tűzkeresztségen. 1936. november 17-én a XII. nemzetközi brigádot Cerro de los Angeles-i állásaiban spanyol milicisták váltják fel, majd a brigádot átvezényelték Madrid védelmére. A világsajtó „madridi csodáról” harsogott — joggal. A köztársaságiak bátor helytállása megmentette a fővárost, ebben kiemelkedő szerep jutott a Lukács Pál-vezette nemzetközieknek. Lukács Pál neve legendássá vált rövid idő alatt. Madrid védelme csak a kezdet volt. A spanyolországi harcok másik jelentős és legvéresebb eseménye volt az 1937 februárjában indult jaramai hadművelet. A közel egyhónapi küzdelem ismételten a köztársaságiak győzelmével ért véget. Itt mutatkozott meg, hogy a köztársaságiak már erős néphadsereggel rendelkeztek, mely védekezésből támadásba ment át Zalka-Lukács és a nemzetköziek hathatós támogatásával. A jaramai fasiszta vereség után a lázadók és intervenciósok váratlanul áttörtek Sigüenzánál és előrenyomultak a guadalajarai fennsíkon. Az volt az elképzelésük, hogy elvágják a madrid—valenciai utat és ezzel hátráltassák a főváros védelmét. A 11. és 12. nemzetközi brigád kapta azt a feladatot (2000 fő!!), hogy megállítsa a 30 000 főnyi intervenciós olasz hadosztályt. Ez teljes győzelemmel fejeződött be, az olasz hadtest megsemmisült. Zalka-Lukács tábornok neve a guadalajarai győzelem után világszerte ismertté vált. Mint hadvezér megmutatta képességeit. Régi terve is megvalósult, amikor megszervezi az önálló magyar zászlóaljat. 1937. május elsején a A Nyíregyházi Dohány- fermentáló és a nyírgyu- laji Petőfi Termelőszövetkezet közös dohányszárító üzemében eddig hétezer mázsa zöld dohányt szárítottak a tíz sirokkó kemencében. 1. Betárolás a szárítóba. 2. Zsuk Józsefné és Madarász Sándorné a szárított leveleket minősítik. (Elek Emil felv.) Dohányosok Hajózás a Tiszán Kikötő épül Komoron Vásárosnaménytól lefelé Valaha a Tiszát ha nem is a legforgalmasabb, de mindenesetre a forgalmas vízi- utak közé sorolták. Uszályokon szállították a sót, a gabonaféléket, fát. A harmincas évek elejéig évente mintegy 170 ezer tonna árut szállítottak. Ma mindössze negyedét teszi ki az áruszállítás, a vízépítési kőszállítással együtt sem haladja meg a 120 ezer tonnát. Pedig azóta nemhogy romlottak volna, hanem jelentősen javultak a hajózás feltételei, a folyót továbbra is úgy tartják számon, hogy Meco közelében lévő Cama- ma faluban a díszfelvonuláson a magyar zászlóalj is részt vesz. (A magyar zászlóaljban szabolcs-szatmáriak is harcoltak, így Zalka unokaöccse is.) E kkor érkezik a köztársasági hadvezetés parancsa, miszerint Lukács brigádtábornokot hadosztálytábornokká léptetik elő, kinevezik a 45. hadosztály parancsnokává. A hadosztályt Lukács javaslatára az aragóniai arcvonalra irányítják, ahol egy anarchista és egy trockista hadosztály áll a harctevékenység nélküli arcvonalon. A haditerv az volt, hogy Hues- cát kellene elfoglalni, hogy megnyíljon az út Zaragoza irányába. Zalkáék — Pozas tábornok által jóváhagyott haditerv ellenére — új Lá- madási irányt javasolnak, amit nem tudnak véghez vinni. A 45. hadosztály támadásának ideje 1937. június 12-e reggele. Zalka 11-én autóval elindult a terepszakasz szemrevételezésére. A műutat az ellenség pontosan belőtte, egy gránát pontosan a kocsi előtt robbant. A tábornok súlyosan megsebesült, Ingries faluban a tábori kórházban 12-én hajnalban, néhány perccel a támadás megindulása előtt meghalt. 1937. június 14-én egy egészségügyi autó Lukács Pál tábornok holttestét Valenciába vitte. A temetés napján mindenütt kitették a gyászszalagos vörös és a piros-sár- ga-lila köztársasági zászlót. Nyéki Károly nagyhajózásra alkalmas. A legolcsóbb A tiszai víziút szerepének csökkenése a körülményedből adódott. A lassúbb hajózás nem tudta felvenni a versenyt a vasúttal, még kevésbé a közúti szállítással. Nem voltak kikötők, kiépített rakodóhelyek, a vízállás ingadozása, a téli fagyszünet is akadályozta a víziszállítást. Pedig — s ez ma is igaz — a hajózás száz kilométer távolságon felül a legolcsóbb fuvarozási eszköz. Éppen ezért került ismét napirendre a hajózás fejlesztése, ennek lehetőségeiről, a Felső-Tisza hajózásáról beszéltek a szakemberek a műszaki hónap egyik rendezvényén a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében. Néhány éven belül virágzó áruszállítás lesz a Tiszán — ez a summája a közeljövőben megvalósuló fejlesztéseknek. Az előkészületek már ebben az ötéves tervben megkezdődnek, hogy a 80-as évek elején három nagy kikötő — Komoró, Szolnok és Szeged fogadja és indítsa az áruszállító uszályokat. Ezzel lehetővé válik elsősorban a vasúti de a közúti szállítás tehermentesítése, a Szovjetunióból érkező nagy tömegű áru egy részének víziúton történő szállítása. Százszor több Hajózás szempontjából három kategóriába lehet sorolni a Tiszát. A felső szakasza, Vá - sárosnaménytól Záhonyon át Komoróig a kis sugarú kanyarok és szűkületek, valamint a hat gázló miatt csak időszakosan hajózható. Komoró és Dombrád között már évi átlagban 200 napon át közlekedhetnek a 400 tonnás önjáró uszályok. Legjobbak a hajózás feltételei Dombrád, Tiszalök és Kisköre között, ahol érvényesül a duzzasztó- művek hatása, így ezer tonnás uszályok is mehetnek ezen a szakaszon. A vizsgálatok szerint ezen a részen évente 10 millió tonnás áru- szállítást (a mai százszorosát) lehet megvalósítani. Kiskörétől a déli határig pedig ismét 4—600 tonnás uszályok közlekedhetnek. A hajózás feltételeinek javítására több tanulmány készült, közte a Felső-Tisza-vi- déki Vízügyi Igazgatóságé. Azt vizsgálták, milyen ráfordítások kellenek a hajózás javítására. Kiderült, hogy legfontosabb a Komoró és Dombrád közötti szakasz javítása, ahol mederszabályozásra, a védőművek erősítésére van szükség. A százmilliós munkához legkésőbb a tervidőszak végén a VI. ötéves terv elején hozzá kell fogni. Segíti a munkát, hogy két éven belül elkészül a Tisza általános szabályozási terve. Országos köz- raktár Komorén Az áruszállítást az országos közraktárhálózat kiépítése kívánja meg. Eszerint öt olyan nagy raktárbázis épül a határok mellett — Győr, Baja, Szeged, Gyoma és Komoró —■, ahol lehetővé válik mind a közúti és vasúti, mind a víziszállítás. Készül a komorói kikötő tanulmányterve, ahol a Szovjetunióból érkező széles nyomtávú vagonoknak az átrakása folyik majd. A Tiszán még egy kikötőt építenek — Szolnokon, a Tisza menti Vegyi Művek mellett. Mivel ide már ma is közel egymillió tonna árut szállítanak a záhonyi körzetből, ezért a kikötők elkészülése után azonnal megindulhat önjáró hajókkal a forgalom. (lányi)
