Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. október 15. Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Mi legyen O az üres tanyai iskolákkal 1 Huszonegy tanteremmel lenne gazdagabb a megye, ha oda gördíthetnék, ahol igen nagy szükség lenne rájuk. Sajnos azonban ez nem lehetséges: az üres tantermek tizenhat tanyai településen vannak. Körzeti iskolába, tanyai kollégiumba kerültek a gyermekek. De mi lett a sorsa a tantermeknek? Az országosan sem megnyugtató helyzet helyi vizsgálatára kerített sort a közelmúltban a Népi Ellenőrzési Bizottság nagykállói járási kulturális szakcsoportja. Közismert, hogy Szabolcs-Szat- már egyik legnépesebb tanyavilága a nagykállói járásban van. Az elmúlt tíz évben még 24 tanyai iskolában volt tanítás, 1966 óta azonban folyamatosan elkezdődött a körzetesítés, ezzel a tanyai iskolák megszűnése is. Egy az üres iskolák közül. tantermet ifjúsági klubnak és adták át a tanyai KlSZ-szer- vezetnek. Üzlet, raktár, óvoda Legyen klub Tizenhat tanya 21 tantermében szűnt meg a tanítás. A népi ellenőrzési vizsgálat szerint a 21-ből jelenleg 14 tanterem üresen áll, egyelőre gazdátlan. A tantermekhez szolgálati lakások is tartoznak. Az épületek többsége még jó állapotban van, bármilyen hasznos célra felhasználható. A tapasztalatok szerint a községi párt- és tanácsi szervek keresik a lehetőségét, hogy az üresen maradt tanyai iskolákat a legmegfelelőbben hasznosítsák. Elsősorban a tanyai lakosság, főként a fiatalság művelődésére, klubok, művelődési termek kialakítására gondolnak. Négy tanyán rendezte!: be ilyen A Balkányhoz tartozó Ci- bakpusztán egy tanteremben óvodát létesítettek. Ugyancsak Cibakon a Szilágyi pedagógus házaspár ifjúsági klub megalakítását szorgalmazza. Tervük, hogy a közelgő téli esték hasznos eltöltésére használják fel a másik üres tantermet, az iskola utcai részét társadalmi munkával rendbehozták. Általános gond azonban, hogy az ifjúsági klubbá alakított tantermek felszerelése hiányos, a látogatottság gyér. Ez összefügg azzal is, hogy a tanyán élő fiatalok többsége elvándorol nagyobb községbe, városba. Mire lehetne még használni az üres tantermeket? Két tanyán bérbe adták raktár céljaira. Ez is egyik jó forma lenne, hisz a boltok, felvásárlási telepek helyhiánnyal küzdenek, s miért álljanak üresen a termek, amikor nagy szükség lenne rájuk. Mindezek ellenére 14 tanterem mégis üresen áll, semmilyen hasznot nem hoz. Az épületek állapota romlik, a községi tanácsoknak nincs pénzük a karbantartásra, felújításra. A járási NEB mellett működő kulturális szakcsoport kezdeményezésére létrejött vizsgálat során több javaslatot dolgoztak ki arra, hogy a tanyai iskolák ne maradjanak gazdátlanul. Hasznos javaslatok A még épségben maradt és a tanyai igények kielégítésre alkalmas iskolák sorsát kellene sürgősen rendezni. Ahol a. lehetőségek megvannak, ott továbbra is az ifjúsági, művelődési klubok céljaira, másutt a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi szervek vehetnék nagy hasznukat, vagy bérbe véve, vagy megvásárlás útján. Mi legyen a megrozzant, napról napra rosszabb állapotban lévő, már helyre hozni sem érdemes épületekkel? Ezeket lebontás útján kellene hasznosítani. Nehézség viszont, hogy az épület elbontásához a megyei tanács vb művelődési osztályának hozzájárulása szükséges. A NEB kulturális szakcsoportja javasolta: érdemes lenne mérlegelni, nem kellene-e ezt a hatósági jogkört a gyorsabb intézkedés végett leadni a községi tanács vb szakigazgatási szervének. Nem kis értékekről, milliós társadalmi tulajdonról van szó, melyek nem maradhatnak gazdátlanul. P. G. n korszerűbb városfejlesztés útja Urbanisztikai kerékasztal-tanácskozás Nyíregyházán A korszerű városfejlesztés gondjairól, problémáiról rendeztek kerékasztal-tanácskozást Szolnok, Debrecen és Nyíregyháza városok, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Magyar Urbanisztikai Társaság képviselői szerdán délután Nyíregyházán, a technika házában. Részt vett a tanácskozáson Barna Gábor, a MUT főtitkára, Szemján Tibor, a nyíregyházi városi pártbizottság titkára. A tanácskozást Csathó János, az MTESZ megyei szervezetének elnöke, a városi tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. Ezután Folkmayer Tibor, a Konzervipari Tröszt vezérigazgató-helyettese tartott vitaindító előadást. Ezt Mikecz Tamás közgazdász, dohánygyári szervező és Lantos Lajos, a konzervgyár szervezési osztályának vezetője vetítettképes, szemléltető előadása követte. A résztvevők megvitatták azt a városfejlesztési modelltervezetet, amely a modem város kialakításának alapja lehet, különös tekintettel az átlagosnál is gyorsabb ütemben fejlődő települések — mint például Nyíregyháza, Szolnok és Debrecen — rendezési tervének célszerű, gazdaságos elkészítésénél. A késő estig tartó, a végleges modell kialakításához sok javaslatot adó vitában a kerékasztal-beszélgetés résztvevői megelégedéssel nyugtázták, hogy a tervszerű város- és településfejlesztéshez vezető úton — végre — megtörtént az első, sokat ígérő lépés. A már elkészült város- fejlesztési modell ugyan még finomításra szorul, de már van alap, amelyről el lehet indulni. Hangsúlyozták: a három, sok tekintetben ugyanazzal a gondokkal küzdő város összefogására van szükség, hogy együttes erővel úrrá legyenek a sokszor már tarthatatlan helyzeteken. Rendet kell teremteni, fel kell oldani az ágazati, vállalati, városfejlesztési és regionális ellentmondásokat. A jó alapokról, bátrabban kell előbbre lépni. Végül megállapodtak abban, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság rövidesen összeülő elnöksége elé terjesztik a három város kérését: alakítsák meg Debrecenben, Szolnokon és Nyíregyházán a társaság területi szervezeteit. (tóth) Kinek a mulasztása? BALESETVESZÉLY A MUNKAHELYEKEN A MUNKAVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK azt a célt szol. gálják, hogy megfelelő munkafeltételek biztosításával megvédjék a dolgozók életét, testi épségét és egészségét a munkavégzésnél felmerülő veszélyekkel és ártalmakkal szemben. A munkáltatók kötelesek a munkát az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeinek megfelelően megszervezni és annak tervszerű fejlesztéséről gondoskodni. A dolgozók pedig kötelesek a munkavédelmi szabályokat elsajátítani, azokat lelkiismeretesen megtartani, továbbá a munkavédelmi berendezése, két, felszereléseket és eszközöket a rendeltetésüknek megfelelően használni. Azokat a rendelkezéseket, amelyek a dolgozó életének, testi épségének és egészségének megóvása érdekében minden munkahelyen meg kell tartani ahol dolgozókat foglalkoztatnak, az általános balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályok tartalmazzák, Aki az ebben foglalt előírásokat nem tartja meg, a cselekmény súlyától és jellegétől függően büntetőjogi, szabálysértési illetve fegyelmi felelőséggel tartozik. Ezen szabályozásból kitűnik, hogy a munkavédelmi szabályok betartásának jelentős szerepe van a büntetőjogi felelősség megállapításánál is. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat nyírbátori gyáregy. ségében az anód öntödei üzemében 1976 tavaszán robbanás történt. A robbanás következtében az issemben dolgozó két öntödei munkás ruhája a kifröccsenő fémtől tüzet fogott /és lángra lobbant. Mindkét dolgozót a mentők a kórházba szállították, azonban a gyors, szakszerű orvosi kezelés ellenére súlyos égési sérüléseikbe belehaltak. A lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a kettős halálos üzemi baleset azért következett be, mert az öntödei munkát végző dolgozók nem tartották be a gyártási technológia utasítását az előírt és részükre is kiadott védőruházatot nem használták. SOK OLYAN EMBERI TE. VÉKENYSÉG VAN. amely önmagában megengedett, sőt éppenséggel hasznos — esetleg egyenesen nélkülözhetetlen — de bizonyos veszéllyel jár. Az üzemekben, gyárakban, mezőgazdasági nagyüzemekben és számos más munkaterületen gyakran fordul elő a munkavédelmi szabályok előírásainak megsértése. A szikra, vagy szilánk keletkezésénél járó műveletnél nem használnak védőszemüveget, magasépítőknél elmarad a korlát létesítése, vagy a biztonsági öv használata, mélyépítésnél a biztonsági támfalak elkészítése. Fel sem lehet sorolni a munkavédelmi előírások tipikusnak mondható megsértéseit, amelyek nem egy esetben okozták már emberek halálát, rreg. nyomorodását. A szatmárcsekei Haladás Tsz dolgozói 1975. augusztus hónapban társadalmi munkában üzemi utat építettek. A betonkeveréshez használt elektromos meghajtású beton, keverő gépet V. Sándor villanyszerelő helyezte üzembe. A reggeli órákban megkezdett munka során a betonkeverő gépet M. József kezelte. A munkakezdés után rövid idő múlva a gépet arrébb akarták tolni a villanymotor kikapcsolása nélkül. M. Józsefet a gép elmozdítása során halálos áramütés érte. A lefolytatott vizsgálatba bevont szakértő megállapította, hogy a halálos üzemi baleset V. Sándor villanyszerelő mulasztásából következet be. V. Sándort a bíróság foglalkozás körében elkövetet halált okozó gondatlan veszélyezte cés büntette miatt vonta felelősségre. A BALESETEK ELŐFORDULÁSÁNAK lehetőségével a büntetőjog a szocialista erkölcsi felfogást is tükrözi, és ennek megfelelően általános segélynyújtási kötelezettségről is rendelkezik. Az általános segélynyújtási kötelezettség azt jelenti, hogy minden olyan esetben, amikor arra lehet következtetni, hogy valaki sérülést szenvedett az azt észlelő személy köteles segítségben részesíteni és számára a segítséget felajánlani. Aki az előírt segítségnyújtást elmulasztja, büntetőjogi felelősséggel tartozik. Az eddigiekből nyilvánvalóan kitűnik, hogy a büntető jogszabályok megfelelő mértékben, közrehatnak a munkavédelem feltételeinek megteremtésében, a balesetmentes munkavégzés érdekeit védő magatartási és foglalkozási szabályok érvényesülésében. A hibák utólagos megállapítása és a felelősség leszö- gezése csak közvetve lehet alkalmas a megelőzésre. A munkavédelem terén fennálló hiányosságokat, a nemtörődömséget. a tudott és ismert szabályok elhanyagolását, a dolgozók egymás iránti közömbösségét és könnyelműségét kell kiküszöbölni az üzemi balesetek megelőzéséért folytatott közös cél érdekében. Dr. Medvigy Ferenc Ipari szövetkezetek Szolgáltatás százmillióért Az országos előirányzattól öt százalékkal nagyobb mértékben, mintegy negyven százalékkal növelik szolgáltató tevékenységüket az ötödik ötéves terv végére Szabolcs-Szatmár megye ipari szövetkezetei. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység ilyen mérvű növelését a még mindig alacsony, az országos átlagnál kisebb mértékű ellátottság indokolja. Az elmúlt évben a szolgáltatások értéke 85 millió forint volt, de már ebben az évben — tízszázalékos növekedés sei — eléri a 92 millió forintot. A tervidőszak végére 1980-ban, 119 milliót terveznek a megye ipari szövetkezetei javító-szolgáltató tevékenységből. A lakosság jobb ellátása érdekében jelentős fejlesztéseket valósítanak meg. Bővíteni szükséges a meglévő hálózatot, korszerűsítéseket kell végrehajtani, emelni kell a műszaki színvonalat. Előtérbe került a fokozott gépesítés, műszerezés, a technikailag fejlettebb módszerek következetes alkalmazása, a megfelelő szakmunkásképzés. Az ötödik ötéves tervben éppen ezért több helyen építenek új szolgáltatóüzemet és jó néhány szövetkezetnél bővítésre is sor kerül. Már ebben a tervidőszakban, az év első negyedében készült el Rakamazon egy új, a mai technikai színvonalnak megfelelő gépjármű-szervizállomás. A RAFAFÉM javítóüzeme évi 35 ezer óra kapacitással kezdte meg a muhkát. A KISZÖV műszaki irodája elkészítette a Nyírbátori Építőipari — és a Vásárosnamé- nyi Vegyesipari Szövetkezetnél épülő új gépjárműszervizállomások tanulmány- tervét. Tervezik a Kisvárdai Vasipari- és a Mátészalkai Építő-Szerelő és Szakipari Szövetkezet szervizállomásának bővítését. A Nyíregyházi Tempó Általános Szolgáltató Ipari Szövetkezet a vasiparitól átvett szervizüzemének új telephelyet épít. A Jég utcai üzem évi kapacitása már 20 ezer munkaórával bővül. A többi szolgáltató tevékenységnél is bővítik a hálózatot és jelentős fejlesztést irányoznak elő az ipari szövetkezetek. Űj szolgáltatóházat épít Kölesén a Fehérgyarmati Asztalos- és Vasipari, a Ruházati és Szolgáltatóipari, és a Mátészalkai Fodrász Szövetkezet. Megyei hálózattá bővíti elektroakusztikai és háztatási kisgépjavító tevékenységét a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet. Hasonló törekvések vannak a Nyíregyházi Fodrász-, a Fotó- és Műanyagipari, valamint a két fehérgyarmati ipari szövetkezetnél is. Mega oldódik a tervidőszakban Záhony gondja is: a jelentősebb szolgáltatásokban annyi fejlesztést valósítanak meg, amennyivel jelentős javulást érnek el. T. Á. 7 éri néni, az egykori téglarakó, aki fél életét a „sárban” töltötte el, s érzi ma is a százezer tonnányi tégla súlyát, látszik kezének erein, fájlalja lábát, mert benne van a tízezernyi kilométer, amelyet a téglakemencéktől megtett, vasárnap sírt. Várta fiát az üdülőbe, s nem érkezett meg. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor két nappal utána egyszerre ott termett a kerti pádon ülő munkásasszony előtt a fia és a menye. ölelték, csókolták egymást, nem tudtak egymással betelni. Teri néni nyugdíjas, beutalót kapott, idegeit, fáradt Kózsacsoker csontjait pihentetni. Ültek egymás mellett anya és fia. A mama ölelgette a „rossz” fiát, aki inkább fog malteros kanalat, mint tollat. Korholta érte anyásán, miért nem tudatja hogyan vannak, mint élnek. Zavarában a fiú el is feledkezett, mit hozott a mamának. Pedig délelőtt kiszaladt a kertbe, rózsákat vágott. Élő, szép vörös rózsákat, amelyek mintha tudták volna kié lesznek, már az idén harmadszor hoztak virágot. Ebédelés közben hirtelen oda szólt feleségének, bontsa csak ki, a kézitáskát. A hervadó rózsacsokor az asztalra került. Teri néni csak nézte, nézte. Szeme telefutott könnyel. Tibor kissé esetlen volt. Nem tudott hirtelen mit kezdeni a rózsákkal. Aztán feltalálta magát. Az asztalon lévő üvegpohárba állította, elrendezte őket. Fészkelődött a széken, akart is szólni nem is a pincérnek, de mikorra észbe kapott, a fiatal elegáns pincér már hozta is a vizet, s beleöntötte a pohárba. A rózsák feléledték, szirmuk kisimult. Teri néni emlékezett. A sok-sok munkára, fáradozásra, amit hat gyermekéért áldozott, örült, mert emberek lettek, a társadalom megbecsült tagjai. Ezért gürcölt csaknem négy évtizeden át a téglagyárban. >*nya és fia ölelték egy- tfíf- mást. A rózsa meg ott illatozott előttük az asztalon. F. K.
