Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

MA Mi legyen ax üres tanyai iskolákkal (2. oldal) Kikötő épül Komorón (3. oldal) ■ ■ Összeült az országgyűlés A közművelődésről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Csütörtök délelőtt 11 órakor a parlamentben megkezdő­dött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatal­mi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tit­kárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek szá­mos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után az elhunyt képviselőkre való emlékezés per­cei következtek. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány ren­delkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta, a jelentést a képviselők tudomásul vették. POZSGAY IMRE: A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelő­désről szóló, dr. Korom . Mihály igazságügy-miniszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tár­gyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Mi­nisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napir adnék megfelelően ezután Pozsgay Imre kultu­rális miniszter emelkedett szólásra. A művelődés minden állampolgár joga, lehetősége és feladata A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti .függetlenségün­kért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” mű­velődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a mű­velődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy törté­nelmi harcunk, forradal­munk — a sorozatos veresé­gek ellenére — kulturális ér­telemben századokra érvé­nyes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új ér­tékekkel gazdagították kul­túránkat, egyre erősítve leg­alább a felismerést: a kul­túrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. A felszabadulás után so­ha nem látott lendülettel in­dult hazánkban a közműve­lődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizán­sok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányí­tói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a fel- szabadulás utáni esztendők­től napjainkig terjedő idő­szak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékez­tetett az 1958-as, korszakos jelentőségű művelődéspoli­tikai határozatra. — Társadalmunk fejlődé­sének gyorsulásával egy idő­ben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra, a közművelődésre, a teljes kö­zösség művelődésének tartal­mi és intézményi kérdéseire. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudo­mánypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztésé­ről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalomfejleztés jegyében születtek, s ennek megfelelő­en a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítet­ték elő. — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a „népművelés” fogalmának felcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely művelőkre és művelendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befo­gadókra osztotta mechaniku­san az embereket, váltottuk fel a közművelődés fogalmá­val. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tu­domásul veszi, hogy a műve­lődés az egész közösség és minden egyes állampolgár jo­ga, lehetősége és feladata. A közművelődés fejleszté­se szorosan összefügg tár­sadalmunk, a szocializ­mus. jövőjével, ezért társadalomfejlesztési prog­ramunknak lényeges és szer­ves része a közművelődés fejlesztésének programja. E felismerések késztették az MSZMP Központi Bizottsá­gát arra, hogy a közművelő­dés helyzetét áttekintse és 1974-ben Határozatban rög­zítse a fejlesztés feladatait, s egyúttal javaslatot tegyen a közművelődésről szóló tör­vény megalkotására. A művelődésügynek és a törvény előkészítésének nagy lendületet adott a párt XI. kongresszusa, amely megerő­sítette az 1974-es határozat elveit és a programnyilatko­zatban — amplyet a Hazafias Népfront felhívására a leg­utóbbi országgyűlési válasz­tásokon az egész nép saját programjának ismert el — összefüggésbe hozta azokat a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Megfelelő, alapos előkészítő munka után a törvényterve­zetet különböző állami és társadalmi testületek elé ter­jesztették, s a Hazafias Nép­front segítségével 1975 már­ciusában széles körű társa­dalmi vitára bocsátották. A vitában részt vettek a társa­dalom minden rétegének kép­viselői, s ennek eredménye­képpen szóban, írásban ezer­nél több észrevétel jutott el hozzánk. A társadalmi viták során elhangzott javaslatok jelentős részét jól tudtuk hasznosítani a végleges szö­veg kialakításához. Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődéshez való jogát. Államunk gon­doskodik az állampolgárok alapvető művelődési lehető­ségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jogsza­bályokkal is segítette a lehe­tőségek gazdagítását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkotmány szellemében tág keretet kí­ván nyújtani a közművelő­dési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezde­ményezésnek, s ugyanakkor rendszerbe foglalja, rugal­masan szabályozza a már kialakult gyakorlatot. Ebből természetesen következik, hogy nem szabályozza rész­letekben az egyes tevékeny­ségi formákat és módszertani kérdéseket nem tárgyal, hi­szen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyorsan vál­toznak, így szabályozásuk egyúttal megmerevítésüket eredményezhetné. — Fontos meghatározója a törvényjavaslatnak a köz- művelődés új értelmezése, amely ugyancsak az említett társadalompolitikai folya­matok és célok szellemében fogant. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a köz- művelődést semmilyen te­kintetben : tehát a teljes sze­mélyiség fejlesztésére vonat­koztatja, s az emberi élet egész tartamára; minden ál­lampolgárra, az egész közös­ségre kiterjeszti, nem zárva ki belőle, s nem mentve fel a részvétel felelőssége alól egyetlen társadalmi réteget sem; a közművelődési tevé­kenység körébe vonja a tár­sadalom minden egységét és a társadalmi élet vala­mennyi szinterét. Amikor a gazdasági szerve­zetek és más, nem közvetle­nül a művelődésügyhöz tar­tozó intézmények közművelő­dési felelősségét és feladatait emlegetjük, akkor természe­tesen egy pillanatig sem gon­doljuk, hogy eredeti rendelte­tésük szerinti tevékenységü­ket kellene felcserélniük köz- művelődéssel, hanem inkább, hogy a közművelődés prog­ramjának rájuk és bennük is érvényesülő hatásaként mind­inkább tudjanak’ megfelelni eredeti rendeltetésüknek. Ma­gyarán szólva: eredménye­sebb legyen a munkájuk és emberibb a dolgozóik élete munkahelyükön és otthonuk­ban egyaránt. Így bontakoz­tatja ki az intenzívebb műve­lődés ugyanabban a személyi­ségben a jobb életre való ké­pességeket és ä termelőerő­ket. — A közművelődési tevé­kenységben alapvető felada­tai vannak az állami szer­veknek. Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a közművelő­dési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítá­sa és a tevékenység egészének irányítása. Ugyanakkor nyil­vánvaló a közművelődés tár­sadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében, bizonyos fokig feltételeinek biztosítá­sában is jelentős szerepet vál­lalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és ér­dekképviseleti szervek. Ezért különösen fontos törekvése a törvényjavaslatnak, hogy job­ban lehetővé tegye a tevé­kenység és a feltételek bizto­sításának összehangolását. Természetesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfo­gadása esetén nem tekinthet­kinthetjük — elintézett ügy­nek a közművelődés fejlesz­tését. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is, az eddig tett eredményes lépé­seket folytatva határozottab­ban kell munkálkodnunk. A munkások és az ifjúság mű­velődéséről van szó, mintha mai tanácskozásunk résztve­vője lenne „a dolgozó nép okos gyülekezetében” József Attila, aki azt írta: • ,a jövő kultúráját az az osztály fogja megalkotni, amely a jövőt megteremti. Ez az osztály a proletariátus”. Ez a gondolat szól az if júságról is, hiszen a jövőt említi benne. A miniszter ezután az elis­merés, tisztelet hangján szólt a közművelődésnek elkötele­zett, munkájukat embersége­sen, hozzáértően, jól végző hivatásos népművelőkről, azokról, akik gyakran nagyon rossz-környezeti feltételek és nehéz személyes körülmények között végzik munkájukat. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács nevében azzal a meggyőződéssel ter­jesztem a törvényhozók elé a közművelődési törvényről szó­ló javaslatot, hogy elfogadása után sikeresen folytatódik az a munka, amely az 1974-es közművelődési határozattal elkezdődött. Ezért, ami­kor ismételten arra kérem a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el javaslatunkat, egyszersmind azt kérem a képviselőktől, hogy a törvény végrehajtásá­nak támogatásával ébressze­nek tiszteletet az állampolgá­rokban az itt megfogalmazott célok iránt. (Folytatás a 4. oldalon) A KGST Végrehajtó Bi­zottságának 78. üléséről a következő közleményt adták ki. 1976. október 12—14. között Moszkvában megtartotta 78. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vettek: Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság miniszterta­nácsának elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Ger­hard Weiss, az NDK minisz­tertanácsának elnökhelyet­tese, Carlos Rafael Rodrigu­ez, a Kubai Köztársaság for­radalmi kormányának elnök- helyettese, Miatavin Peldzse, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese, Kazimierzs Ol­szewski, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihai Mari- nescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök­helyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertaná­csának elnökhelyettese, Ru­dolf Rohlicek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mányának elnökhelyettese. Jelen volt a végrehajtó bi­zottság ülésén Nyikolaj Fagy­gye jev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülé­sén áttekintették a KGST- tagországok gazdasági fej­lettsége fokozatos közelíté­sének és színvonala kiegyen­lítésének folyamatáról ké­szült elemzést, amely — mint a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja fejlő­désének és az együttműködés tökéletesítésének és elmélyí­tésének komplex programja kiemeli — objektív történel­mi feladat a szocialista világ- rendszer fejlődésében. A végrehajtó bizottság ülésén megvizsgálták a KGST rádiótechnikai és elektroni­kai állandó bizottságának je­lentését a szóban forgó ipar­ág termelési szakosításában és kooperációjában való együttműködésről, valamint az együttműködés aktivizá­lását ösztönző intézkedések­ről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szako­sításban és a kooperációban az elért eredmények mellett, akadnak még kiaknázatlan lehetőségek, s megbízta a bi­zottságot, hogy intézkedjék a rádiótechnikai és az elektro­nikai készítmények gyártása szakosításában és kooperáció­jában való együttműködés aktivizálása érdekében. A végrehajtó bizottság ülé­sén ugyancsak megvizsgálták a KGST kohászati állandó bi­zottságának jelentését a szí­nesfémek recionális alkalma­zásával kapcsolatos további munkálatok helyzetéről. Meg­állapítást nyert, hogy a KGST-országokban jelentős munkát végeztek ezen a te­rületen. Az elektronikai ipar­ban, a gépgyártásban, a köz­lekedésnél és más népgazda­sági ágakban rendszeres a színesfémekkel való takaré­koskodás, valamint azok más anyagokkal történő helyette­sítése. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a KGST 1977. évi költségveté­sét. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés jegyében folyt le. XXXin. évfolyam 244. szám AB A: 80 FILLÉR 1976. október 15., péntek ? Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről

Next

/
Thumbnails
Contents