Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-15 / 244. szám
MA Mi legyen ax üres tanyai iskolákkal (2. oldal) Kikötő épül Komorón (3. oldal) ■ ■ Összeült az országgyűlés A közművelődésről szóló törvényjavaslat vitájában felszólalt Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Csütörtök délelőtt 11 órakor a parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelsőbb államhatalmi testület ülésén részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének megnyitó szavai után az elhunyt képviselőkre való emlékezés percei következtek. Az országgyűlés elnöke ezután bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyűlésnek bemutatta, a jelentést a képviselők tudomásul vették. POZSGAY IMRE: A Minisztertanács megbízásából Pozsgay Imre kulturális miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a közművelődésről szóló, dr. Korom . Mihály igazságügy-miniszter pedig a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. A közművelődésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A nehézipari miniszter beszámolója a Nehézipari Minisztérium által irányított központi fejlesztési programok végrehajtásának jelenlegi helyzetéről és az 1976—80. évek közötti szakasz fejlesztési célkitűzéseiről. A napir adnék megfelelően ezután Pozsgay Imre kulturális miniszter emelkedett szólásra. A művelődés minden állampolgár joga, lehetősége és feladata A miniszter bevezetőben hangoztatta: — A társadalmi haladásért és nemzeti .függetlenségünkért folytatott küzdelmeink mindig egyúttal a „köz” művelődéséért vívott küzdelmek voltak. A haladás és a művelődés igényének konkrét összekapcsolódása volt ez mindenkor, s ezért lehetséges az, hogy minden nagy történelmi harcunk, forradalmunk — a sorozatos vereségek ellenére — kulturális értelemben századokra érvényes nyereséggel járt. Mert ezek a harcok sajátos új értékekkel gazdagították kultúránkat, egyre erősítve legalább a felismerést: a kultúrát demokratizálni kell, a nép művelődése nélkül a nemzet nem léphet előre, nem fejlődhet tovább. A felszabadulás után soha nem látott lendülettel indult hazánkban a közművelődés, amelyet a szellemi élet legjobbjai, kommunisták, szövetségesek és szimpatizánsok, a háború előtti haladó szellemi mozgalmak irányítói és résztvevői, a legjobb értelmiségiek szerveztek — mutatott rá Pozsgay Imre, majd áttekintést adott a fel- szabadulás utáni esztendőktől napjainkig terjedő időszak művelődési politikájáról. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett az 1958-as, korszakos jelentőségű művelődéspolitikai határozatra. — Társadalmunk fejlődésének gyorsulásával egy időben fordult a figyelem egyre erősebben a közoktatásra, a közművelődésre, a teljes közösség művelődésének tartalmi és intézményi kérdéseire. Ennek a folyamatnak az eredménye előbb a tudománypolitikai állásfoglalás, majd az állami oktatásról és a közművelődés fejlesztéséről hozott párthatározat. E határozatok már az intenzív társadalomfejleztés jegyében születtek, s ennek megfelelően a kultúra fejlesztésének intenzitását szorgalmazták, s a művelődési tevékenység minőségi fejlesztését segítették elő. — Erre az időszakra, az utóbbi évtizedre esik a „népművelés” fogalmának felcserélése a közművelődés fogalmával. A népművelés fogalmát, amely művelőkre és művelendőkre, alkotókra, terjesztőkre és passzív befogadókra osztotta mechanikusan az embereket, váltottuk fel a közművelődés fogalmával. Ez demokratikusabb és közösségibb magatartásra ösztönöz. Olyanra, amely tudomásul veszi, hogy a művelődés az egész közösség és minden egyes állampolgár joga, lehetősége és feladata. A közművelődés fejlesztése szorosan összefügg társadalmunk, a szocializmus. jövőjével, ezért társadalomfejlesztési programunknak lényeges és szerves része a közművelődés fejlesztésének programja. E felismerések késztették az MSZMP Központi Bizottságát arra, hogy a közművelődés helyzetét áttekintse és 1974-ben Határozatban rögzítse a fejlesztés feladatait, s egyúttal javaslatot tegyen a közművelődésről szóló törvény megalkotására. A művelődésügynek és a törvény előkészítésének nagy lendületet adott a párt XI. kongresszusa, amely megerősítette az 1974-es határozat elveit és a programnyilatkozatban — amplyet a Hazafias Népfront felhívására a legutóbbi országgyűlési választásokon az egész nép saját programjának ismert el — összefüggésbe hozta azokat a fejlett szocialista társadalom építésének feladataival. Megfelelő, alapos előkészítő munka után a törvénytervezetet különböző állami és társadalmi testületek elé terjesztették, s a Hazafias Népfront segítségével 1975 márciusában széles körű társadalmi vitára bocsátották. A vitában részt vettek a társadalom minden rétegének képviselői, s ennek eredményeképpen szóban, írásban ezernél több észrevétel jutott el hozzánk. A társadalmi viták során elhangzott javaslatok jelentős részét jól tudtuk hasznosítani a végleges szöveg kialakításához. Tisztelt országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti az állampolgárok művelődéshez való jogát. Államunk gondoskodik az állampolgárok alapvető művelődési lehetőségeiről, s a művelődés egyes területeire vonatkozó jogszabályokkal is segítette a lehetőségek gazdagítását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat az alkotmány szellemében tág keretet kíván nyújtani a közművelődési tevékenységnek, minden haladó, előremutató kezdeményezésnek, s ugyanakkor rendszerbe foglalja, rugalmasan szabályozza a már kialakult gyakorlatot. Ebből természetesen következik, hogy nem szabályozza részletekben az egyes tevékenységi formákat és módszertani kérdéseket nem tárgyal, hiszen ezek a valóság kisebb rezdüléseire is gyorsan változnak, így szabályozásuk egyúttal megmerevítésüket eredményezhetné. — Fontos meghatározója a törvényjavaslatnak a köz- művelődés új értelmezése, amely ugyancsak az említett társadalompolitikai folyamatok és célok szellemében fogant. Ennek lényege, hogy nem engedi leszűkíteni a köz- művelődést semmilyen tekintetben : tehát a teljes személyiség fejlesztésére vonatkoztatja, s az emberi élet egész tartamára; minden állampolgárra, az egész közösségre kiterjeszti, nem zárva ki belőle, s nem mentve fel a részvétel felelőssége alól egyetlen társadalmi réteget sem; a közművelődési tevékenység körébe vonja a társadalom minden egységét és a társadalmi élet valamennyi szinterét. Amikor a gazdasági szervezetek és más, nem közvetlenül a művelődésügyhöz tartozó intézmények közművelődési felelősségét és feladatait emlegetjük, akkor természetesen egy pillanatig sem gondoljuk, hogy eredeti rendeltetésük szerinti tevékenységüket kellene felcserélniük köz- művelődéssel, hanem inkább, hogy a közművelődés programjának rájuk és bennük is érvényesülő hatásaként mindinkább tudjanak’ megfelelni eredeti rendeltetésüknek. Magyarán szólva: eredményesebb legyen a munkájuk és emberibb a dolgozóik élete munkahelyükön és otthonukban egyaránt. Így bontakoztatja ki az intenzívebb művelődés ugyanabban a személyiségben a jobb életre való képességeket és ä termelőerőket. — A közművelődési tevékenységben alapvető feladatai vannak az állami szerveknek. Nyilvánvaló, hogy az állam feladata a közművelődési ellátás döntő részének megteremtése és fejlesztése, a közművelődés személyi és anyagi feltételeinek biztosítása és a tevékenység egészének irányítása. Ugyanakkor nyilvánvaló a közművelődés társadalmi jellege, s természetes, hogy szervezésében, bizonyos fokig feltételeinek biztosításában is jelentős szerepet vállalnak ezután is a különböző társadalmi szervezetek és érdekképviseleti szervek. Ezért különösen fontos törekvése a törvényjavaslatnak, hogy jobban lehetővé tegye a tevékenység és a feltételek biztosításának összehangolását. Természetesnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén nem tekinthetkinthetjük — elintézett ügynek a közművelődés fejlesztését. De két fontos feladatnak a megoldásán már most is, az eddig tett eredményes lépéseket folytatva határozottabban kell munkálkodnunk. A munkások és az ifjúság művelődéséről van szó, mintha mai tanácskozásunk résztvevője lenne „a dolgozó nép okos gyülekezetében” József Attila, aki azt írta: • ,a jövő kultúráját az az osztály fogja megalkotni, amely a jövőt megteremti. Ez az osztály a proletariátus”. Ez a gondolat szól az if júságról is, hiszen a jövőt említi benne. A miniszter ezután az elismerés, tisztelet hangján szólt a közművelődésnek elkötelezett, munkájukat emberségesen, hozzáértően, jól végző hivatásos népművelőkről, azokról, akik gyakran nagyon rossz-környezeti feltételek és nehéz személyes körülmények között végzik munkájukat. Tisztelt országgyűlés! A Minisztertanács nevében azzal a meggyőződéssel terjesztem a törvényhozók elé a közművelődési törvényről szóló javaslatot, hogy elfogadása után sikeresen folytatódik az a munka, amely az 1974-es közművelődési határozattal elkezdődött. Ezért, amikor ismételten arra kérem a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, hogy fogadja el javaslatunkat, egyszersmind azt kérem a képviselőktől, hogy a törvény végrehajtásának támogatásával ébresszenek tiszteletet az állampolgárokban az itt megfogalmazott célok iránt. (Folytatás a 4. oldalon) A KGST Végrehajtó Bizottságának 78. üléséről a következő közleményt adták ki. 1976. október 12—14. között Moszkvában megtartotta 78. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vettek: Andrej Lukanov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese, dr. Szekér Gyula, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, Gerhard Weiss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság forradalmi kormányának elnök- helyettese, Miatavin Peldzse, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnök- helyettese, Kazimierzs Olszewski, a Lengyel Népköz- társaság minisztertanácsának elnökhelyettese, Mihai Mari- nescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyettese, Mihail Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese, Rudolf Rohlicek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese. Jelen volt a végrehajtó bizottság ülésén Nyikolaj Fagygye jev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén áttekintették a KGST- tagországok gazdasági fejlettsége fokozatos közelítésének és színvonala kiegyenlítésének folyamatáról készült elemzést, amely — mint a KGST-országok szocialista gazdasági integrációja fejlődésének és az együttműködés tökéletesítésének és elmélyítésének komplex programja kiemeli — objektív történelmi feladat a szocialista világ- rendszer fejlődésében. A végrehajtó bizottság ülésén megvizsgálták a KGST rádiótechnikai és elektronikai állandó bizottságának jelentését a szóban forgó iparág termelési szakosításában és kooperációjában való együttműködésről, valamint az együttműködés aktivizálását ösztönző intézkedésekről. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szakosításban és a kooperációban az elért eredmények mellett, akadnak még kiaknázatlan lehetőségek, s megbízta a bizottságot, hogy intézkedjék a rádiótechnikai és az elektronikai készítmények gyártása szakosításában és kooperációjában való együttműködés aktivizálása érdekében. A végrehajtó bizottság ülésén ugyancsak megvizsgálták a KGST kohászati állandó bizottságának jelentését a színesfémek recionális alkalmazásával kapcsolatos további munkálatok helyzetéről. Megállapítást nyert, hogy a KGST-országokban jelentős munkát végeztek ezen a területen. Az elektronikai iparban, a gépgyártásban, a közlekedésnél és más népgazdasági ágakban rendszeres a színesfémekkel való takarékoskodás, valamint azok más anyagokkal történő helyettesítése. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a KGST 1977. évi költségvetését. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés jegyében folyt le. XXXin. évfolyam 244. szám AB A: 80 FILLÉR 1976. október 15., péntek ? Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságának üléséről
