Kelet-Magyarország, 1976. október (33. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. októb r. Egy műszak alatt 250 darab karton női ruhát készít szovjet exportra a Nyírség Ruházati Szövetkezet Fráter-szalagja. (Ga- ál Béla felvétele) Kiváló munkaközösségek Kihirdették a pedagógiai pályázat eredményeit A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács művelődésügyi osztálya az 1974—75-ös tanévben hirdette meg pályázatát a megye valamennyi alsó és középfokú oktatási intézményének szakmai — módszertani és vezetői munkaközössége számára a kiváló munkaközösség cím elnyerésére. A mozgalom népszerűségét bizonyítja 107 munkaközösség benevezése. A közelmúltban a bíráló bizottság döntött a címek odaítéléséről. Nyolc munka- közösség kapta meg a Kiváló munkaközösség címet ugyancsak nyolc közösség pedig ,a Dicsérő oklevelet. Kiváló munkaközösség lett a Nyíregyházi 5. sz. Általános Iskola alsó tagozati munkaközössége, a Fehér- gyarmati 2. számú Általános Iskola alsó tagozatos kollektívája, a kisvárdai ovanoi ábrázoló és kézimunka közösség, a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium nyelvi munkaközössége a nyíregyházi 110. számú ipari szakmunkásképző intézet vasipari munkaközössege a Tiszalöki Teleky Kollégium tanári kollektívája, a Nyíregyházi Gyógypedagógiai Nevelő és Foglalkoztató Intézet matematika tanári munkaközös- sége es a 110. számú ipari szakmunkásképző intézet szülői munkaközössége. A munkaközösségek jutalomban is részesülnek. Dicsérő oklevelet kaptak a következő munkaközös- segek: történelem, munkaközösség, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona Gimnázium; matematika, fizika és szak- Tajz munkaközösség Nyíregyháza, 110. számú szakmunkásképző intézet; természettudományos és ma- ?y.ar—történelem munkaközösség, Nyíregyháza, 5 számú általános iskola,' testnevelés és magyar óvodai munkaközösség, Kisvár- da, also tagozatos munkaközösség, Nyírbátor 1. sz. iskola. ™egyei szakosztály az 1976—78-as tanévekre is meghirdeti a Kiváló munka- kozosseg pályázatát. Közre adjak a benevezés feltételeXóth László Házhoz megy a panaszintéző Emeleteket jár, lakásokba csenget be, a megye városaiban, községeiben is sokat megfordul. Néha kétszer, háromszor is keresi a címzettet: ebben az évben 65—68 esetben kopogott be a fogyasztókhoz: „Kérem, a panaszkönyvi bejegyzés miatt jöttem ...” Házhoz megy a panaszintéző, Végvári Miklós, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat ellenőrzési csoportjának munkatársa, aki egyszerre képviseli a vevők és a bolti dolgozók éredekeit. A bolti panaszkönyvek bejegyzései alapján indul útnak, hogy meggyőződjön, kinek van igaza, a vevőnek vagy az eladónak. Melyek a tapasztalatok? Vihar a zsemle körül A panaszok, bejelentések egy része jogos. A jobb, figyelmesebb kiszolgálást kérik számon az eladótól. Olykor a kivételezés, a ritkán kapható cikkek okoznak perpatvart eladó és vevő között és utólag igen nehéz igazságot tenni. Nemrég a megyeszékhely egyik lakónegyedében a zsemlére érkezett panasz, pici és nincs zsemle formája — mondták a fogyasztók. Az ellenőrzés a sütőipari vállalatnál fejeződött be, ahol mérlegre kerültek a hitvány zsömlék, skiderült: a súlyuk megfelelő, de a formájuk valóban kifogásolható. A sütőipariak kijavították a zsemle szépséghibáit. Kisvárdáról egy három éves boltvezető—vevő közötti haragféle került a panaszt vizsgáló füzetébe. Egy vevő három évvel ezelőtti panaszát írta meg a vállalatnak, mondván — mióta őt abban az árudában „becsapták” nem jár oda, pedig a szomszédjában van. Nem akkor, hanem 3 év elteltével tette meg panaszát a vásárló, még sem került a papírkosárba a bejelentés. A helyszíni beszélgetés sok mindenről meggyőzte a haragos vásárlót, de azt a kívánságát nem lehetett teljesíteni, hogy a boltvezetőt váltsák le, helyezzék más boltba, mert erre nem találtak okot. Amikor senki sem hibás? Előfordul az is, hogy mindkét félnek igaza van, a Pulton innen pult egyik oldalán álló eladónak és a másik oldalon lévő vevőnek: áruszállítási kiesések miatt nincs a kért cikk, vagy az importált gyümölcsöknél kül- és nagykereskedelmi okok miatt késik, vagy nem elegendő mennyiségű a keresett déligyümölcs, vagy más termék. Más esetekben a vásárlók sietőssége szüli a nézeteltéréseket. Sokan munkaidőben szaladnak be a boltba és igyekeznek vissza, nehogy a „főnök” megdorgálja őket. Ilyenkor is sokan nyúlnak a panaszkönyv után. Vannak akik nem csak panaszt írnak be, hanem kivitelezhető javaslatokat is. Az északi lakónegyed ABC-áruházában —, amely élelemiszeripari jellegű áruház, zoknit, zsebkendőt és hasonló iparcikkeket is árusítottak. Nagy volt azonban az elfekvő készlet, kicsi a kereslet, ezért kivonták a forgalomból ezeket a cikkeket. Több vásárló azonban szóvá tette, kár volt megszüntetni az ilyenfajta iparcikkek árusítását. A kereskedelem nem volt rest felülvizsgálnia korábbi intézkedését és ismét árusítják az ABC-ben a kért cikkeket, azzal a megAz ifjúsági horgászok országos szellemi versenyét 1977-ben is meghirdeti a Magyar Országos Horgász Szövetség. Az idén, első ízben megrendezett vetélkedőhöz hasonlóan a 16 éven aluli horgászfiatalok jelentkezését várják a rendezők. A versenyzők az egyesületi, területi selejtezők, elődöntők után jutnak tovább az országos döntőbe, ahol gyakorlati feladatokat — mint távdobás, horgászat, evezés, barkácsolás — oldanak meg, de Megyénk területén az elmúlt héten 1 halálos, 7 súlyos és 15 könnyű sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt, öt gépjárművezető ellen indult eljárás, mert ittasan vezettek, va_ lamennyiüktől bevonták a gép- járművezetői engedélyt. Egy kerékpáros ellen azért indult eljárás, mert ittasan balesetet okozott. Makiári István 35 éves kőműves kisiparos anarcsi lakos szép— pulton túl kötéssel, ha ez a későbbiek során mégis tehertétellé válik, a raktárakat duzzasztja, kénytelenek lesznek végleg megszüntetni az árusítását. A pultok békebírája Nem mindig hálás ügyködés, amit Végvári Miklós végez. Az egyik boltvezető nemrég haragosan jegyezte meg: „rosszindulatú voltál velem szemben, nem azt nézted, hogyan segíthetsz rajtam.” Valójában a boltvezető elmulasztotta az egyik vevő jogos reklamációját teljesíteni, mert az pluszmunkát, fáradtságot jelent, holott ezt belkereskedelmi rendelet írja elő számára. Egy kicsit hasonlít az el- lenőr-panaszintéző küldetése a békebíróéhoz. Szép munka, emberek szemléletét formálja. Segíti megismertetni a vásárlókat a boltok sokszor nehéz körülményeit, fárasztó munkáját. S viszont — a vásárlók nagyobb megbecsülésére neveli a bolti dolgozókat. összemérik elméleti tudásukat is nagyrészt halbiológiai kérdésekben. Az idei döntőn sikerrel szerepelt a nyíregyházi vasutas horgászegyesület ifjú tagja, Török Tibor is. A Százhalombattán lebonyolított döntőről filmfelvétel készült, melyet a Kuckó című televízió-műsor október eleji számában láthatnak az érdeklődők. Az 1977. évi versenyre egyesületeik ifjúsági felelősénél jelentkezhetnek az ifi horgászok. tember 26-án IS őrá 15 perckor személygépkocsijával Rakamaz és Nyírtelek között — a szembejövő forgalom miatt — tompított világítással közlekedett. Későn vette észre a vele azonos irányban, előtte gyalogosan háromkerekű triciklijét toló és zseblámpájával világító S. I.. 43 éves, rokkant nyugdíjas nyírteleki lakost, s elütötte. A baleset következtében a gyalogos olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. P. G. Verseny ifjú horgászoknak A HOHOSZ felhívása Elütötte a rokkant embert A szolgálati jármű A nagyközségi pártbizottság titkárasszonya szolgálati járművet kapót. Szüksége is van rá, hiszen van itt társközség, ta- nyá, számos üzem és vállalat, gazdaság és szövetkezet. Mindezt gyalog lejárni nem kis munka, s errefelé nem divat, hogy kocsit küldenek a vendég elé. Ez a rövid története annak, hogy az utánjárás után megjött az engedély: lehet vásárolni. Sőt, olyan engedély jött, amely szerint még választási léhetőség is kínálkozik. A gyármányt a titkárasszony döntheti el. El is döntötte, miután jól körülnézett. Szemügyre vette az ismerősökét, a szomszédokét, s ugyancsak figyelte az úton, melyik a szebb, melyik a jobb. Mert elhamarkodottan nem lehet dönteni. Szerepet játszik az utak állapota, ez strapabíró járművet követel. Dé hát asszonyról lévén szó, akinek az ízlése sem rossz, szóba jön a szépség is. Hiszen nem mindegy, milyen módon jelenik meg valahol. Az ár? Nos ez sem közömbös, hiszen a jól felfogott takarékossági szempontok is figyelembe veendők. Ezeket a dolgokat szerbe-számba kellett venni. Hiába, egy jármű beszerzése nem függhet pillanatnyi ötletektől. . Miután eldőlt a szín, a márka, a minőség, az ár, megtörtént a vásárlás. Korántsem volt bonyolult, ami nem annak köszönhető, hogy a párttitkárnőnek jók az összeköttetései. Ennek az ügyhöz semmi köze nem volt, rajta kívül mások is hozzájuthattak ehhez a minőséghez és gyártmányhoz. A beszerzett szolgálati jármű első útja a falun át vezetett. Simán, bonyodalmak nélkül, s tegyük hozzá közmegelégedésre. Ha azt mondom, hogy suhant, úgy az túlzásnak tűnhet, annyi azonban tény, hogy a gyalogos sebességét mesz- sze túlszárnyaló volt a teljesítmény. Ment a vezetés. A KRESZ idevágó ismereteit hiba nélkül tudta kamatoztatni. Még az előzés is a szabályok szerint zajlott. A titkárasszony már majd két hete járt szolgálati járművével. Semmilyen műszaki hiba nem állta eddig az útját. S mindennüvé idejében eljut. A beosztását hamar át tudta szervezni, s a többletidőre is akadt elfoglaltsága. És van egy nagy előnye ennek a járműnek: köny- nyen le lehet róla szállni. Nem ver port. Nem szalad el az emberek mellett. Kis helyen tud parkolni. S ami szintén lényeges, könnyű. így ha az ember megáll, nem gond, mihez kezdjen vele. Mert amint gondolni lehet, egy kerékpárról van szó. Szolgálati bicikliről. Színe szép, nikkelezett és kék. Jól megy a titkárasszony profiljához. És ami a fő: ott gurul az utcán. A földön. Az emberek között. (bürget) Egy halálos baleset háttere ') Ittasan műszakban? I A halálos üzemi baleset július 9-én történt aid Észak-ma gyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat fehérgyarmati egységében. — Az egyik gépsoron termeltek, a másikon a szerelőbri gádunk dolgozott — magyarázza Paytás András lakatos, ak. szemtanúja volt a balesetnek. A munka felénél tartottunk, amikor a másik gépsoron levő „keller”-kocsi hirtelen elindul» és ráborult munkatársamra. Már nem lehetett segíteni, eg; 34 éves ember életébe került a gondatlanság. Hiszen, ha fc tolópad a helyén lett volna... Az első fél évben 10 megrovás, 22 írásbeli figyelmeztetés, 6 kártérítés, 3 elbocsájtás, egy áthelyezés és 3 szigorú megrovás talált gazdára a gyárban, főleg a mértéktelen alkoholfogyasztás miatt. Táppénzen 2818 napot töltöttek az emberek egy fél év alatt, naponta 18-an hiányoztak a termelésből. Ottjártamkor négy dolgozó fegyelmi ügyét tárgyalta a vállalati döntő- bizottság. Hol isznak? — Ilyen eseményekre szinte mindennap sok kerül — mondja Piros Imre, targonca- vezető, aki társadalmi munkában a gyáregység üzemren- désze is. Nem régen egy esztergályos esett össze az esztergapad mellett, egyik dolgozó a gyárkapu előtt lett rosszul a túlzott alkoholfogyasztás miatt. Amikor szúró. próba-szerűen szondáztatok, négy dolgozó közül három rendszerint „fennakad” a rostán. — Hol isznak az emberek? — A reggeli műszakot a vasúti bisztróban kezdik. Ott örömmel szolgálják ki őket még akkor is, ha részegek, de sok a lakásokban is az alkohol. A házaknál főzik a szilvapálinkát, készítik a bort, aztán az almapálinkát. Rettenetes körforgás ez, szinte tehetetlenek vagyunk. Az italt becsempészik a gyárba, nem törődnek a veszélyekkel. Az ittasokat hazaküldjük, az alkoholistákat elbocsátjuk, vagy elvonókúrára küldjük. A legtöbb gond a vándorlókkal van, azokkal akik egykét hónapot töltenek a gyárban. — Tűnt már itt el fizetés és éjjelente a kotrógépből a gázolaj. Társadalmi munkában és egyedül lehetetlen megfékezni a rongálókat, a visszatérő fegyelemsértőket. Kizárólag a rendőrségre és gyáregységvezetőre fám~ ' kodhatok. Kényszerhelyzetben A téglagyár vezetője Gar- bóczi János, fiatal mérnök, öt éve került a gyár élére. — Az az érzése az embernek, hogy az italozók kihasználják az üzem kényszerhelyzetét és a munkaerőgondok miatt többet engednek meg maguknak a kelleténél. Mindössze egyetlen olyan évre emlékszem, amikor 20 ember el- bocsájtása után megszűnt az igazolatlan hiányzás, mert tudták, megvan a létszámunk. Évek óta azonban egyre égetőbb a munkaerőgond, s ezzel párhuzamosan emelkednek a hiányzások, a fegyelemsértések is. Már ott tartok, inkább kevesebben legyünk, de rendes, becsületes emberek végezzék a munkát. Az a 100—120 fős gárda, amelyik a régi téglagyárban is dolgozott. A szóbeli figyelmeztetések, a brigádok fegyelmező eszközei semmit sem érnek, inkább a pénz- büntetéseknek és a táppénzes napok felülvizsgálatának van valamilyen fegyelmező hatása. Segítségre szorulnak Sok dolgozó már közönyösen szemléli a gyári munka- fegyelmet, csak arra vigyáznak, hogy ne az ő műszakukba, vagy brigádjukba kerüljön az italozó dolgozó. A gondok ennél az egységnél nagyobbak, mintsem azt 4—5 vezető meg tudná oldani. Ezért sürgős segítségre van szükségük központjuktól és a fehérgyarmati község vezetőitől is. Balogh Júlia FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Kutya álmos rogyok Császár Csaba, 4400 Nyíregyháza, Csályi F. u. 6.
