Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-30 / 231. szám
1976. szeptember 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A népgazdaság finise Minden kezdet nehéz. Eleve tudtuk, hogy nem lesz könnyű az idei gazdasági év, az ötödik ötéves terv szigorított követelményeihez való felzárkózás. (Pontosabban a terv csak megfogalmazza azokat az igényeket, amelyeket a változó világgazdaság diktál és kér számon.) Hogyan sikerül ez a ritmusváltás? A választ — a tervteljesítés számait, a gazdasági élet eredményeit, nehézségeit, gondjait — most érthetően fokozott érdeklődés kíséri. TŰL AZ ESZTENDŐ KÉTHARMÁ- Nemcsak a külső piaci tényezők, hanem DÁN, hét hónap statisztikai adatainak ismeretében megállapíthatjuk, hogy a népgazdaság egésze gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban fejlődik. A gazdasági egyensúly javulása a hatékonyabb munka egyaránt jelzi, hogy a kívánatos változás elkezdődött. Az aszályos nyári időjárás sajnos hátráltatta a tervszerű gazdasági fejlődést, a mezőgazdaságban számottevő a termeléskiesés. A veszteségek pótlásának szükségessége most szaporítja az első esztendő amúgy is nehéz tennivalóit, s feltételezi az ipar a tervezettet meghaladó hozzájárulását az 1976. évi nemzeti jövedelemhez. Az ipar termelésnövekedése azonban kisebb a tervezettnél. (A szocialista ipar egésze a tervezett 6 százalékkal szemben csak 4,1 százalékkal termelt többet, az idén január—júliusban, mint tavaly hasonló idő alatt.) A mennyiségi lemaradás csak a minőségi követelményekhez való felzárkózással pótolható. Köztudott ugyanis, hogy az üzemek nem raktárra, hanem konkrét megrendelésre termelnek. Mivel a belső fogyasztás a terveknek megfelelően mérséklődött, a szocialista országokba irányuló kivitel pedig csak a behozatallal arányosan növekedhet, így többet termelni, a mennyiségi tervet teljesíteni csak úgy lehet, ha gyarapszik a minden piacon jól értékesíthető áruk aránya, ha fokozódik a nemzetközi versenyképesség. Ez az egyetlen tartósan járható út gondjaink megoldásában. Bár a külkereskedelmi egyensúlyhiány januártól júliusig a terv célkitűzéseinek megfelelően csökkent, de ebben sokkal inkább az import mérséklésének, a cserearány javulásának és nem az export növekedésének volt meghatározó szerepe. Az a tény, hogy a tőkés piacokon nem kielégítően növekedett az export, jelzi: a feltételezettnél lassúbb az ipari termelés — következésképpen az értékesítés — szerkezetének átalakítása. De erre utal az is, hogy az anyag jellegű export nőtt, a késztermékkivitel pedig stagnált, sőt csökkent. Bár gyors frontáttörésre eleve nem számítottunk, a vállalatok, az üzemek eddigi erőfeszítése és elért eredménye azonban mind a szükségletekhez, mind a lehetőségekhez képest kevés. A TERMELÉS ÉS AZ ÉRTÉKESÍTÉS szerkezete főként az üzembe helyezett új kapacitások révén változott, s e tekintetben a kilátások is kedvezőek. Jó ütemben halad a gyorsított beruházások kivitelezése, s a Mohácsi Farostlemezgyár bővítését leszámítva az év végéig előreláthatóan üzembe helyezik a tervezett összes termelő nagyberuházást is. Az építkezésekről szólva elmondhatjuk, hogy az idén elkezdett beruházások egyebek között a Zalaegerszegi Hűtőház, a TVK Polietiléngyár, a Dunai Vasmű konverterüzeme, a Hajdúsági Cukorgyár ugyancsak hozzájárulnak majd a termelés szerkezetének korszerűsítéséhez. a gazdálkodás mind szigorúbb belső feltételei is a minőségi követelményekre helyezik a hangsúlyt. Az 1976-ra tervezett 0,3 százalékos létszámnövekedés helyett az év eddigi részében 0,7 százalékos csökkenést jelez a statisztika az iparban. Így az egész szocialista iparban 4,8, az élelmiszeripar nélkül számolva pedig 6,5 százalékkal növekedett a munka termelékenysége. A létszámhiánynak tehát vitathatatlanul kedvező hatása a kikényszerített termelékenységemelkedés. De a munkaerőhiány spontán hatása nem ritkán kárt is okoz, a még mindig indokolatlanul nagymértékű munkaerő-vándorlással, néhol a kulcsfontosságú munkahelyek elnéptelenedésével. Kerüljön tehát a munkaerő-gazdálkodás középpontjába a létszám iránti kereslet csillapítása. Ami nincs, azt ne keresd! A tények bizonyítják, hogy a fővárosi üzemek már vidéki telephelyeiken sem számítanak az anyavállalat létszám- csökkentésének ellensúlyozására. AZ V. ÖTÉVES TERV FÖ FELADATA, a népgazdaság egyensúlyi állapotának megteremtése különösen a tervidőszak elején igényel határozott erőfeszítéseket. Olyan időszakban, amikor a reáljövedelem növekedési üteme a szokásosnál mérsékeltebb. Különösen fontos tehát, hogy a közvélemény reálisan értékelje gazdasági helyzetünket, lehetőségeinket, a gazdaság fejlesztését, az életkörülmények javítását szolgáló erőfeszítéseket. De nem kevésbé fontos, hogy a dolgozók megértsék, elfogadják, támogassák a helyi feladatok megoldását, a szükséges, esetenként népszerűtlen döntéseket is. Nagy szükség van tehát most a meggyőző szóra, a felvilágosító munkára, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésére. De nem kevésbé, hogy az élet- és munkakörülmények a tervezett mértékben javuljanak; elkészüljön például az idén a tervezett 82 ezer lakás; megvalósuljon a reálbér- és reáljövedelem-növekedés cervezett mértéke. Egyebek közt azzal is, hogy mérséklik az idénycikkek árszínvonalát, javítva a zöldség- és gyümölcsellátásit. (A tartósító ipar és a kivitel rovására, szükség szerint külföldi beszerzésekkel is.) Azzal is, hogy csökkentik a hiánycikkek számát, s a lakosság kedvező feltételek között költheti el a mérsékelten növekvő jövedelmét. HÁROM HÓNAP VAN MÉG HÁTRA az esztendőből. Rohammunkára, vagy ahogyan az értelmező szótár megfogalmazza: látszateredményekre törő, helytelenül felfokozott iramra, nincs szükség. A finis azért sebességváltást, felfokozott ritmust igényel, a tennivalók jobb megértését, tudatosabb végzését feltételezi, hogy az idei eredmények az V. ötéves terv további négy esztendejét jól megalapozzák. K. J. f Á bölcs ^ k menyecske^ A régies hangzású cím nem valami középkori történetet takar. Nagyon is mai fiatalasszony az, akivel az alábbi eset megesett. Erzsiké — gyermekkori ismeretségünkre való tekintettel — alig pár hónappal az esküvője után már elpanaszolta nekem, hogy nem boldog. Szeretik egymást, a iérje minden tekintetben kifogástalan ember, jól keres is, de van egy olyan szokása, ami az asszonykát keserűséggel tölti el. Erzsiké házias, jól főz, s pedáns gonddal őrködik a házirend fölött, mindezt megtanulta és megszokta még lánykorában. Igen ám, de a férj is úgynevezett jó házból került ki, s akármit főz, akárhogyan csinál valamit a feleség, Bélának rendszerint mindenre van egy megjegyzése: „Az én anyám ezt nem így csinálta ...” Előfordult már az ilyesmi máshol is, a panasz tehát nem ismeretlen, de mindennek van határa. A legtöbb férj előbb-utóbb megszokja az új konyhát és házirendet, nem így azonban Béla. Ö annyira anyás, hogy nem enged a magáéból, nem akar változtatni az ízlésén. Ez az, ami elkeseríti Erzsikét. Mindezt végighallgatva, néhány banális és nyilván ostoba vigasztaló szót mondtam Erzsikének, hogy majd csak megváltozik Béla is egyszer, és így tovább. Az igazat megvallva, nem nagy meggyőződéssel tettem ezt, mert szó ami szó, magam is gyakorta visszasírom azokat a gyermekkori ízeket, amelyeket az anyai kéz varázsolt valamikor a szájamba. Amikor azután legutóbb megint találkoztunk. Erzsiké arca úgy ragyogott az elégedettségtől, mintha csak kicserélték volna. — Ugye, hogy igazam lett? — kérdeztem fölényesen. — Egyáltalán nem lett igaza — felelte mosolyogva ErA Kemecsei Állami Gazdaság dombrádi üzemegységében csávázógéppel készítik elő a gazdaság környező területéhez szükséges búzavetőmagot. (Hammel József felvétele) Ml ÚJSÁG A VOLÁNNÁL ? T onnák engelyen Egy hónapja tart az őszi szállítás a Volánnál. A vállalat szeptember közepétől november végéig 370 ezer tonna mezőgazdasági terméket fuvaroz az üzemektől a feldolgozó helyekig. Több, mint kétszáz gépkocsi vesz részt a munkában, melyeket úgy irányítanak, hogy a szállításban fennakadás, kiesés ne legyen. A teherforgalmat Mikulás Imre szervezi a nyíregyházi központból. Várakozás nélkül — A korábbi évek tapasztalatai alapján az idén is elkészítettük a gépkocsik havonkénti programját, amit mindennap egyeztetünk a vállalatokkal. így pontosan tudjuk, hol kell- plusz segítség, s hol van átcsoportosítható kocsi. Az egyeztetésekre, a változtatásokra lehetőség van még a két hetente megtartandó megyei szállítási bizottsági üléseken is. A közös munkának és a rakodás gépesítésének köszönhető, hogy csökkent az állásidő, várakozás nélkül rakodnak az átvevőhelyeken. Felkészültünk a nagyobb forgalomra más munkahelyen dolgozó gépkocsivezetők alkalmazásával, javítóbázisunk folyamatos rekonstrukciójával. Délelőtt is nagy a forgalom a vállalat javítótelepén, pedig inkább a délutáni műszazsike. — Béla ugyan valóban megváltozott, de nem magától. Ha rajta múlt volna, még mindig az édesanyját emlegetné nekem, akár a vasárnapi ebédet teszem elébe, akár tiszta inget készítek oda neki. Más történt itt. Egy nap a villanyvasaló kicsapta a biztosítékot... — A vasaló kicsapta a biztosítékot?' — ismételtem értetlenül, mondhatnám bután. — Igen. Rövidzárlat volt a lakásban, és Béla telefonált a legközelebbi villanyszerelőnek. Több se kellett nekem. Egész nap azzal rágtam a fülét, hogy bezzeg az én apám, ő ilyen kis piszlicsáré munkáért nem ment a szomszédba, hanem megcsinálta maga az elromlott villanyt... Aztán meg eltört a konyhaszék lába. Béla most asztalosért telefonált. Én pedig azonnal rákezdtem, hogy bez. kot erősítették meg, hogy az egész napi munka után legyen idő a meghibásodott kocsik kijavítására. Nagy István, karbantartó csoportvezető a javításokon kívül szervezéssel is foglalkozik most. Diktál a sürgősség — Tizenkilenc ember munkáját irányítom, s oda osztom be őket, ahová a sürgősség diktálja. A legtöbb munkánk a csúcsidény megkezdése előtt volt, — amikor a kettes szemlét — alkatrészek, fődarabok cseréjét, ellenőrzését 20 ezer kilométerig — elvégeztük. Ilyen nagy forgalomban két hónap alatt lefutják a 20 ezer kilométert a kocsik, ezért igyekeztünk ezt a főjavítást a csúcs előtt elvégezni. így több kocsinál sikerült 2 napot megtakarítanunk. Az alkatrészellátásban a ZIL kocsiknál nincs probléma, de a Skodákhoz nem kapunk sebváltót és motort. Kissé furcsa az is, hogy a pesti AFIT most leltároz és egy körlevélben közölték, guzeg apa a széklábat is meg tudta javítani. Aminthogy ez igaz is. Szegény papa — patikus létére — valóságos ezermester volt. Ezek után Béla már nem volt olyan nagyra a mamájával. Sem a főztjével, sem a házirendjével. A székláb eltörése után egyre kevesebbet emlegette a szülőházi dogokat. És tudja mikor állt helyre köztünk a teljes megértés? — Ezt könnyű volt kitalálni — feleltem magabiztosan. — Amikor legközelebb elromlott a vízcsap... E rzsiké huncutul elmosolyodott. — Hát nem egészen — mondta. A vízcsap nem romlott el, illetve nem magától romlott el. Azt már a családi béke érdekében én rontottam el, szándékosan... Heves Ferenc mira egyhamar ne számítsunk. — Fődarab-meghibásodás még nem volt, a kisebb hibákat ki tudtuk javítani. Nem egyszer szabad szombaton és vasárnap is dolgoztűnk, hogy hétfőn újra dolgozhasson a kocsi. Ha az idő száraz marad, nem lesz komolyabb fennakadás a kocsik miatt a szállításban. Régi gyakorlat a Volánnál, hogy egy-egy gépkocsivezetőt, vagy brigádot ugyanahhoz a vállalathoz osztanak be munkára évek hosszú során át. Keczkó Zoltán gépkocsivezető öt éve már a konzervgyárnak dolgozik. „Külsős" törzsgárdatag — Jelenleg Békéscsabára léalmát visznek, onnan zöldbabot szállítok Porosaiméra és Porcsalmáról körtét a gyárba. A munkaidőm reggel 6 órától késő estig tart. Mióta elterjedt a raklapos rakodás, harminc perc alatt megrakják a kocsimat, s máris indulhatok a következő állomásra, de ha valamennyi késésem van, azt a távolsági utakon még behozhatom. Nálunk most viszonylag nyugodtabb a munka, mert a csúcsidőt inkább a borsószüret idején érezzük, amikor az áru romlandósága miatt sietnünk kell. Például a konzervgyár Csupán a konzervgyárba naponta 12 kocsi, 134 tonna áru jön be és indul útjára a megye, az ország különböző részeibe. A megyei számot nem lenne könnyű megállapítani, de a nagy forgalom bizonyítására még két adat: a kocsik futásteljesítménye e két hónap alatt 20 százalékkal több az átlagosnál és a Volán Vállalat árbevétele 30 százalékkal magasabb, mint az év bármely más hónapjaiban.
