Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-26 / 228. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 26. Zsúfoltság, kapkodás Nyíregyházi ebédszünet, gondokkal Dél van, az étterem meg­telt, rövid az ebédszünet, mindenki sietne. Ez a kép több nyíregyházi étteremre, bisztróra érvé­nyes — csaknem mindenütt hasonló a helyzet ebédidő­ben. A. város hivatalainak, vállalatainak, üzleteinek dol­gozói ebédelnek ilyenkor — üzemi étkezdéjük nincs, így hát étterembe járnak. Köz­ismert, hogy a vendéglátó ■vállalat éttermeiben, biszt­róiban az étlap szerinti vá­lasztás lehetőségével ebédel­hetnek, akik oda vettek je­gyet — tíz forint egy jegy értéke, s ha ennél többe ke­rül a fogyasztás, akkor zseb­ből pótolja mindenki. Má­sutt előfizetéses jegyet vá­sárolhatnak, s az előfizetéses menüt kapják érte naponta. Egészen pontos kimutatást nem lehet készíteni arról, hogy naponta körülbelül hány „ebédszünetes” eszik az éttermekben vagy bisztrók­ban Nyíregyházán — há­romezer körüli a számuk. Tizenkettő és egy óra között van a csúcs. Ilyenkor aztán mindenki ideges — a vendég folyton attól tart, elkésik a munkahelyéről, a felszolgáló azt sem tudja, hol áll a fe­je... Nyíregyházán tizenegy sa­ját kezelésű üzemi konyha működik a vállalatoknál, in­tézményeknél. Ezenkívül a megyei vendéglátó vállalat négy konyhát üzemeltet — például a gumigyárit, papír­gyárit — és az Alföldi Ven­déglátó Vállalat is tart fenn konyhákat: hatot a város­ban. Az.utóbbi vállalat tartja fenn a megyeszékhely egyet­len „nyílt” üzemi éttermét: az Irodaház alatt lévőt, me­lyet jelenleg — immár las­san két hónapja — tataroz­nak, korszerűsítenek. Ide bárki jegyet vehet — nem­csak egy vállalat vagy intéz­mény dolgozói. A konyhák persze nem­csak az adott üzem, intéz­mény dolgozói számára főz­nek — csaknem mindenhon­nan hordanak el délben ebé­deket más, kisebb vállala­toknak, hivataloknak. Több helyütt „melegítőkonyha” és ebédlő áll rendelkezésre, másutt csak ebédlő, s itt az étel hőfoka a szállítás gyor­saságának függvénye... Nyíregyházán naponta kö­rülbelül tízezer dolgozó eszik üzemi kosztot, s harmadeny- nyien étterembe, bisztróba járnak az ebédszünetben. Az utóbbi ezrek étkezési helyzete nem megnyugtató — ez tény. Mi lehetne a megol­dás? Az irodaházi étkezde jól betölti szerepét, hiszen ön- kiszolgáló rendszere, nagy befogadóképessége által vi­szonylag gyorsan megebédel­hetnek az oda járók. Példá­ja nyomán esetleg érdemes lenne azon gondolkodni a városban: ehhez hasonló „nyílt” üzemi éttermet léte­síteni a különböző vállalatok együttes kezdeményezésével. Mégpedig olyat, mely jósze­rivel nem is csak a mának épülne, hanem korszerű, nagy kapacitású konyhája, nagy áteresztőképességű étterme naponta ezreket fogadhatna ebédidőben. Természetesen megfelelő ételválasztékokat is biztosítana, hiszen az „eszi, nem eszi, nem kap mást” jelszó már igencsak idejét múlt, ennél igényeseb­bek az emberek. T. Gy, Laza a táppénzfegyelem Hol van a „beteg“? A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának mun­katársai négynapos táppénzes betegellenőrzést végeztek a megye 49 községében. A meglátoga­tott 802 dolgozó közül 168 (közel 20 százalék) nem tartózkodott otthon, tehát táppénzcsalást követett el. Még néhány megdöbbentő és el­szomorító statisztikai adat. Az igazgatóság ha­vonta átlagosan 250 ezer munkanapra fizet ki táppénzt. Éves viszonylatban ez azt jelenti, hogy nyolcezer ember állandóan hiányzik a munká­ból. Ha a beteg tsz-tagokat is a statisztikához vesszük akkor 12 ezren hiányoznak állandó jel­leggel a munkából. Az egyik krónikus üzem a Mátészalkai ISG. Tavaly az üzem dolgozói átlagosan 30 napot töltöttek táppénzen. Az igazgató: „A táppénzfe­gyelem lazasága a kétlaki- sággal van kapcsolatban. Fő­leg a mezőgazdasági munkák idején íratják ki magukat.” Egyik dolgozójuk meghamisí­totta a táppénzes papírját, bíróságra adták az ügyet. Egy másik — egyébként jól dol­gozó munkás — többször is meghamisította a táppénzes okmányait, legutóbb ezért fegyelmi úton elbocsátották állásából, öt társadalmi be­tegellenőr tevékenykedik az üzemben. Van olyan hónap, hogy nem is ellenőriznek. Az utóbbi évben „nem észleltek szabálytalanságot ellenőrzé­sük során.” Érdekes, hogy az SZMT ellenőre egyszer ellen­őrzött és nyomban mulasztást talált, s javasolta, hogy a tetten ért dolgozótól vonják meg a táppénzt. Meg is von­ták. A kisvárdai Öntödei Vál­lalatnál, a Csepeli Szerszám­gépgyár nyírbátori üzemegy­ségében, a nyírbátori cipő­gyárban, a vásárosnaményi ÉRDÉRT Vállalatnál és a Kisvárdai ÁFÉSZ-nél is fel­tűnően sok dolgozó íratta ki magát táppénzre. Az igazgatóság főorvosa egyszer táppénzes ellenőr­zésre hívta be a Nyíregyházi Állami Tangazdaság, a do­hányfermentáló vállalat és az IKSZV dolgozóit. Nem lepő­dött meg, amikor a beren­deltek egyharmada hirtelen meggyógyult és még az el­lenőrzés előtt munkára je­lentkezett. Január 1-én az Országos Orvosszakértői Intézetben táppénzellenőrzési csoportot hoznak létre. A megyei ta­nácsok pedig szakfelügyelő főorvost jelölnek ki, aki ha­tékonyan ellenőrzi és irá­nyítja a táppénzzel kapcso­latos orvosok munkáját. Jo­gos kívánalom, hogy hatéko­nyabb legyen a társadalmi betegellenőrök munkája is! (nábrádi) Egy év alatt 12,5 ezer gyermek született Tallózás az új megyei statisztikai évkönyvben Környezetvédelmi körjárat A nagyari Petőfi-fa, a kál- lósemjéni Móhos-tó, a baktai ős tölgyes — felbecsülhetet­len értékű természeti kincse megyénknek. Megóvásuk, vé­delmük — törvény is szól er­ről — közös társadalmi ér­dek, s egyben nehezen meg­oldható feladat. A közelmúlt­ban ennek érdekében szüle­tett szerződés a megyei ter­mészetbarát-szövetség és a Hortobágyi Nemzeti Parkban ülésező Hajdú—Szabolcs— Szolnok megyei Környezet- védelmi Bizottság között. A megegyezés értelmében a szabolcsi természetbarátok vállalkozó aktivistái havonta egy alkalommal környezet- védelmi körjáratra indulnak a megyében. Uticéljuk a Pe­tőfi-fa, a Mohos-tó és az ős tölgyes föl'keresése. Megfi­gyeléseket tesznek, s minden alkalommal jegyzetet készí­tenek arról, mit láttak, ta­pasztaltak. A látottakról je­lentést küldenek a környe­zetvédelmi bizottsághoz is, amellyel együttműködve si­kerülhet megmenteni e ter­mészeti kincseket az utókor számára. E héten jelent meg a leg­újabb megyei statisztikai év­könyv, amely Szabolcs-Szat­már megye egy esztendejé­nek minden lényeges össze­foglaló számadatát tartal­mazza. Megyénkben él jelenleg a lakónépesség 5,4 százaléka (ez több, mint 571 ezer főt jelent). Egy esztendő alatt az ország természetes szapo­rodásának 9,5 százalékát ad­ta Szabolcs-Szatmár megye. (Egy év alatt 12,5 ezer gyer­mek született megyénkben.) A beruházások adataiból kiderül, hogy az ország összes kereskedelmi beruházásának 7,2 százalékát a mi me­gyénkben valósították meg. Szabolcs-Szatmár szocialis­ta ipara szinte minden fon­tos mutatószám alapján a korábbinál nagyobb arány­ban részesedik az országos eredményekből. Néhány gyógyszer, gyógyszer-alap­anyag százszázalékát, nagy mennyiségben gyártják sza­bolcsi gyárban, a mosószerek gyártása egy esztendő alatt kétszeresére növekedett, az ország össztermelésének csaknem 30 százalékát adja megyei gyár, a napraforgó- olaj negyedét készítik Sza- bolcs-Szatmárban. Jelentős a részesedés a cipő, valamint a gyümölcs- és főzelékkonzerv- termelésből — egyre több terméken szerepel Szabolcs- Szatmár megyei gyárat jelző felirat. A megye fő termékei meg­tartották vezető szerepüket, sőt még nagyobb arányban részesedik megyénk az or­szágos termésmennyiségből, mint korábban. Dohányból az ország termésének több, mint 50 százalékát, burgo­nyából több, mint húsz szá­zalékát adja megyénk — öt-hat százalékkal nagyobb aránybán részesedik, mint egy esztendővel korábban. Az értékesített alma 61 százalé­kát szállították Szabolcs- Szatmárból. A lakásgazdálkodás, kom­munális szolgáltatás terüle­tén az adatok jól tükrözik a megyei törekvések indokolt­ságát: a közműépítés azért is fontos, mert az országos adatokhoz hasonlítva a me­gye 1,2—1,5 százalékkal ré­szesedik. Ez nemcsak ará­nyában, hanem a méterek­ben mért vízvezeték-, csa­tornahálózatban, a vízveze­tékkel ellátott lakások szá­mában is nagyon kevés. A gyermekintézmények építésében megnyilvánuló nagy megyei összefogást már a statisztikai évkönyv is jel­zi: egyenletesen és jelentős mértékben nőtt az óvodába, bölcsődébe járó gyermekek száma. AZ AJÁNDÉK: egyszemélyes lift Három szocialista brigád önzetlen segítsége nyomán újra felfedezheti városát, Nyíregyházát Knapcsek Imre. 1970-től járóképtelen — járóideg betegségben bénult meg mindkét lá­ba —, és öt évig élt egy szobába zárva. Huszonöt éve párttag és a legutóbbi beszélgetéskor vetődött fel: liftet kellene épí­teni az Arany János utcai ház magasföldszíntjére. Azóta Hajdú Károly üzemvezető és Homonyik András művezető, a KEMÉV dolgozói megtervezték és két — a Rá­kóczi és a Maág — szocialista brigád munkaidőn túl, társa­dalmi munkában elkészítette az egyszemélyes felvonót. Az IKSZV Barátság szocialista brigádja állította fel és szeptem­ber elejétől Knapcsek Imre, felesége segítségével naponta sé­tára indul. A három szocialista brigád segítsége visszaadta egy em­ber életbizalmát. A humánum legszebb példáját mutatták ez­zel. (sípos — gaál) „11 NAPOS ISKOLA Szabad szombat — harmincezer gyereknek Alig volt még olyan okta­tási minisztériumi rendelet az általános iskolával kapcso­latban, amely évekre vissza­menően nagyobb feltűnést keltett volna, mint a 11 na­pos iskoláról szóló intézke­dés. Tanulók és nevelők terhe­inek csökkentésére már ko­rábban is születtek intézke­dések, ezt folytatják a sza­bad szombat bevezetésével is. Az első év még egy kicsit a kísérletezés korának tekint­hető, bár a rendelet egyér­telműen tisztázza, hogy mindenütt be kell vezetni a kéthetenkénti szabad szom­batokat, ha ez megoldhatat­lan akadályba nem ütközik. Megyénkben a tanév előtti alsó tagozatos szakfelügyelői értekezleten úgy döntöttek, hogy rábízzák a döntést az iskolákra, vizsgálják meg a helyi lehetőségeknek megfe­lelően; áttérhetnek-e az új ciklusra. Arra azonban figyelmeztet­ték az iskolák vezetőit, hogy inkább a megoldás lehetősé­geit, s ne az ’ akadályokat ke­ressék. Nem fogadták ugyan ­is mindenütt egyértelműen az intézkedést. Sok szempontot kell figyelembe venni a tan­anyag csökkentésétől kezdve a pedagógusok szabad idejé­ig. Érdeklődésünkre a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyán azt a választ kaptuk, hogy a megye általános is­koláiban szinte mindenütt át­térnek a 11 napos oktatásra. A több mint 300-ból mind­össze néhány iskola marad ki — az egyik véglet a falusi kisiskola, ahol a pedagógusok munkaidejét másként nem tudják beosztani, a másik pe­dig a megyeszékhely iskolá­ja, ahol a tagozatos oktatás miatt néhány csoport a 11 napos ciklussal rosszabb kö­rülmények közé jutna. Így a nyíregyházi 5. számú isko­lában és néhány falusi isko­lában lesznek olyan tanulók, akik az első évben még nem részesülhetnek ebből a kedvezményből. Őket kivéve összesen harmincezer alsó ta­gozatos tölthet kéthetente egy nappal többet családi körben. A rendelet az első tanév­ben csak az alsó tagozatosok szabad idejét növeli. Két köz­ségben, Vaján és Tuzsé- ron — azonban kísér­leti jelleggel — a felső tagozatosokra is kiterjesztet­ték. Mit jelent a rendelet az iskolának? Elsősorban azt, hogy a tananyag egytizen- ketted részét leveszik a két­hetes periódusból, s mert a tananyag továbbra sem vál­tozik, ezt az egytizenketted- részt osztják szét. Csökken tehát a tanulók éves óraszá­ma, az úgynevezett változó órák elsősorban a korábbi gyakorlati foglalkozásból vesznek el. A szülők kívánságára szombati napokon is műkö­dik a napközi, a nevelők te­hát kevesebb szabad szom­Lakás — „csúszópénzért“ Jogerős ítélet a nyíregyházi tanács két volt dolgozója ellen Nyíregyházán dolgozott és élt családjával dr. T. Péter. Munka­helye segítségével egy plusz két fél szobás lakás vevőkijelölési jogát kapta meg. Elégedetlen volt, ezért felesége társaságában felkereste Gecse Ferencet, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. tervosztályának volt csoportveze­tő főmérnökét. Két üveg itallal állítottak be a főmérnökhöz, s arra kérték, hogy segítse őket nagyobb lakáshoz. Az új lakások építésével kap­csolatos megállapodások megkö­tése Gecséhez tartozott, aki meg­ígérte, hogy ö majd kapcsolatai révén elintézi egy nagyobb, ket­tő plusz kettő szobás lakás ki­utalását. Röviddel később kije­lentette, hogy csak akkor lesz meg a csere, ha kap 5 ezer fo­rint „csúszópénzt”. A pénzt megkapta, mire felajánlotta, hogy újabb 2 ezer forintért kettő plusz négy fél szobás lakást utaltat ki a házaspárnak. T. Pé­ter ismét fizetett. Később Gecse közölte, hogy az utóbbi megálla­podást nem tudja teljesíteni, ezért visszaadja a kétezer forin­tot. Erre T. P. felháborodott és feljelentette „jótevőjét”. Gecsét a városi tanács vb fe­gyelmi úton elbocsátotta állásá­ból. Ezzel még nem zárult le ügye, bíróság elé állították és el­ítélték. A Nyíregyházi Járásbíró­ság egy év és négy hónap sza­badságvesztéssel sújtotta, a bün­tetést börtönben kell letöltenie. A bíróság az ítéletnél súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy felelősségteljes beosztásban követte el a mulasztást és a kor­rupció a lakásügyekben különö­sen veszélyes a társadalomra. Kondor Sándor főelőadó volt a tanácson és szintén visszaélt hi­vatali beosztásával. A Szarvas utcán kedvező módon és körül­mények között élt egy házaspár, s elhatározták, hogy lakáscsere útján összkomfortos lakásba köl­töznek. A volt főelőadó megígér­te, hogy partnert szerez a lakás­cseréhez. Szerzett is, de sza­bálytalan módon, embertelenül. Az említett házaspárnak kiutal­ták az összkomfortos lakást, a Szarvas utcai lakásba pedig be­csalogattak egy romépületben lakó családot — a családanya terhes volt a negyedik gyerme­kével! Kondor azt állította, hogy csak ideiglenesen költöznek a Szarvas utcára, közben végleges cseréről állított ki papírokat. Telekvásárlások közvetítésével is foglalkozott, s valamennyi kétes telekügyben anyagi ha­szonra tett szert. A bíróság 8 hónap szabadság- vesztésre ítélte, a büntetés le­töltését azonban 3 év próbaidőre felfüggesztették. A T. házaspárt vesztegetés miatt 6—6 hónap sza­badságvesztésre ítélték, a bünte­tést egy év próbaidőre felfüg­gesztette a járásbíróság. Fellebbezés után a megyei bí­róság dr. Margitics Imre tanácsa az ítéletet helyben hagyta, amely így jogerőre emelkedett. N. L. batra számíthatnak, mint a gyerekek. További nehézség a szülők és munkahelyek — illetve az iskola szabadnap­jainak egyeztetése. A nyír­bátori járásban több helyen — a városban és Nyírbélte- ken — egyeztették a vállala­tok és az iskola szabad szom­batját. Nyíregyházán az 1. számú iskola is megtalálta a megoldást. Minden héten tart szabad szombatot, felváltva fele-fele gyereknek. Így a szülők a legjobb időpontot választhatják. S mert itt is teremgondokkal küzdenek, a szabad szombati napközis foglalkozásokat a Honvéd ut­cai művelődési házban tart­ják, ahol a felügyelet mel­lett a gyermek művelődési igényének megalapozásáról is gondoskodnak. (be)

Next

/
Thumbnails
Contents