Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 26. Zsúfoltság, kapkodás Nyíregyházi ebédszünet, gondokkal Dél van, az étterem megtelt, rövid az ebédszünet, mindenki sietne. Ez a kép több nyíregyházi étteremre, bisztróra érvényes — csaknem mindenütt hasonló a helyzet ebédidőben. A. város hivatalainak, vállalatainak, üzleteinek dolgozói ebédelnek ilyenkor — üzemi étkezdéjük nincs, így hát étterembe járnak. Közismert, hogy a vendéglátó ■vállalat éttermeiben, bisztróiban az étlap szerinti választás lehetőségével ebédelhetnek, akik oda vettek jegyet — tíz forint egy jegy értéke, s ha ennél többe kerül a fogyasztás, akkor zsebből pótolja mindenki. Másutt előfizetéses jegyet vásárolhatnak, s az előfizetéses menüt kapják érte naponta. Egészen pontos kimutatást nem lehet készíteni arról, hogy naponta körülbelül hány „ebédszünetes” eszik az éttermekben vagy bisztrókban Nyíregyházán — háromezer körüli a számuk. Tizenkettő és egy óra között van a csúcs. Ilyenkor aztán mindenki ideges — a vendég folyton attól tart, elkésik a munkahelyéről, a felszolgáló azt sem tudja, hol áll a feje... Nyíregyházán tizenegy saját kezelésű üzemi konyha működik a vállalatoknál, intézményeknél. Ezenkívül a megyei vendéglátó vállalat négy konyhát üzemeltet — például a gumigyárit, papírgyárit — és az Alföldi Vendéglátó Vállalat is tart fenn konyhákat: hatot a városban. Az.utóbbi vállalat tartja fenn a megyeszékhely egyetlen „nyílt” üzemi éttermét: az Irodaház alatt lévőt, melyet jelenleg — immár lassan két hónapja — tataroznak, korszerűsítenek. Ide bárki jegyet vehet — nemcsak egy vállalat vagy intézmény dolgozói. A konyhák persze nemcsak az adott üzem, intézmény dolgozói számára főznek — csaknem mindenhonnan hordanak el délben ebédeket más, kisebb vállalatoknak, hivataloknak. Több helyütt „melegítőkonyha” és ebédlő áll rendelkezésre, másutt csak ebédlő, s itt az étel hőfoka a szállítás gyorsaságának függvénye... Nyíregyházán naponta körülbelül tízezer dolgozó eszik üzemi kosztot, s harmadeny- nyien étterembe, bisztróba járnak az ebédszünetben. Az utóbbi ezrek étkezési helyzete nem megnyugtató — ez tény. Mi lehetne a megoldás? Az irodaházi étkezde jól betölti szerepét, hiszen ön- kiszolgáló rendszere, nagy befogadóképessége által viszonylag gyorsan megebédelhetnek az oda járók. Példája nyomán esetleg érdemes lenne azon gondolkodni a városban: ehhez hasonló „nyílt” üzemi éttermet létesíteni a különböző vállalatok együttes kezdeményezésével. Mégpedig olyat, mely jószerivel nem is csak a mának épülne, hanem korszerű, nagy kapacitású konyhája, nagy áteresztőképességű étterme naponta ezreket fogadhatna ebédidőben. Természetesen megfelelő ételválasztékokat is biztosítana, hiszen az „eszi, nem eszi, nem kap mást” jelszó már igencsak idejét múlt, ennél igényesebbek az emberek. T. Gy, Laza a táppénzfegyelem Hol van a „beteg“? A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságának munkatársai négynapos táppénzes betegellenőrzést végeztek a megye 49 községében. A meglátogatott 802 dolgozó közül 168 (közel 20 százalék) nem tartózkodott otthon, tehát táppénzcsalást követett el. Még néhány megdöbbentő és elszomorító statisztikai adat. Az igazgatóság havonta átlagosan 250 ezer munkanapra fizet ki táppénzt. Éves viszonylatban ez azt jelenti, hogy nyolcezer ember állandóan hiányzik a munkából. Ha a beteg tsz-tagokat is a statisztikához vesszük akkor 12 ezren hiányoznak állandó jelleggel a munkából. Az egyik krónikus üzem a Mátészalkai ISG. Tavaly az üzem dolgozói átlagosan 30 napot töltöttek táppénzen. Az igazgató: „A táppénzfegyelem lazasága a kétlaki- sággal van kapcsolatban. Főleg a mezőgazdasági munkák idején íratják ki magukat.” Egyik dolgozójuk meghamisította a táppénzes papírját, bíróságra adták az ügyet. Egy másik — egyébként jól dolgozó munkás — többször is meghamisította a táppénzes okmányait, legutóbb ezért fegyelmi úton elbocsátották állásából, öt társadalmi betegellenőr tevékenykedik az üzemben. Van olyan hónap, hogy nem is ellenőriznek. Az utóbbi évben „nem észleltek szabálytalanságot ellenőrzésük során.” Érdekes, hogy az SZMT ellenőre egyszer ellenőrzött és nyomban mulasztást talált, s javasolta, hogy a tetten ért dolgozótól vonják meg a táppénzt. Meg is vonták. A kisvárdai Öntödei Vállalatnál, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori üzemegységében, a nyírbátori cipőgyárban, a vásárosnaményi ÉRDÉRT Vállalatnál és a Kisvárdai ÁFÉSZ-nél is feltűnően sok dolgozó íratta ki magát táppénzre. Az igazgatóság főorvosa egyszer táppénzes ellenőrzésre hívta be a Nyíregyházi Állami Tangazdaság, a dohányfermentáló vállalat és az IKSZV dolgozóit. Nem lepődött meg, amikor a berendeltek egyharmada hirtelen meggyógyult és még az ellenőrzés előtt munkára jelentkezett. Január 1-én az Országos Orvosszakértői Intézetben táppénzellenőrzési csoportot hoznak létre. A megyei tanácsok pedig szakfelügyelő főorvost jelölnek ki, aki hatékonyan ellenőrzi és irányítja a táppénzzel kapcsolatos orvosok munkáját. Jogos kívánalom, hogy hatékonyabb legyen a társadalmi betegellenőrök munkája is! (nábrádi) Egy év alatt 12,5 ezer gyermek született Tallózás az új megyei statisztikai évkönyvben Környezetvédelmi körjárat A nagyari Petőfi-fa, a kál- lósemjéni Móhos-tó, a baktai ős tölgyes — felbecsülhetetlen értékű természeti kincse megyénknek. Megóvásuk, védelmük — törvény is szól erről — közös társadalmi érdek, s egyben nehezen megoldható feladat. A közelmúltban ennek érdekében született szerződés a megyei természetbarát-szövetség és a Hortobágyi Nemzeti Parkban ülésező Hajdú—Szabolcs— Szolnok megyei Környezet- védelmi Bizottság között. A megegyezés értelmében a szabolcsi természetbarátok vállalkozó aktivistái havonta egy alkalommal környezet- védelmi körjáratra indulnak a megyében. Uticéljuk a Petőfi-fa, a Mohos-tó és az ős tölgyes föl'keresése. Megfigyeléseket tesznek, s minden alkalommal jegyzetet készítenek arról, mit láttak, tapasztaltak. A látottakról jelentést küldenek a környezetvédelmi bizottsághoz is, amellyel együttműködve sikerülhet megmenteni e természeti kincseket az utókor számára. E héten jelent meg a legújabb megyei statisztikai évkönyv, amely Szabolcs-Szatmár megye egy esztendejének minden lényeges összefoglaló számadatát tartalmazza. Megyénkben él jelenleg a lakónépesség 5,4 százaléka (ez több, mint 571 ezer főt jelent). Egy esztendő alatt az ország természetes szaporodásának 9,5 százalékát adta Szabolcs-Szatmár megye. (Egy év alatt 12,5 ezer gyermek született megyénkben.) A beruházások adataiból kiderül, hogy az ország összes kereskedelmi beruházásának 7,2 százalékát a mi megyénkben valósították meg. Szabolcs-Szatmár szocialista ipara szinte minden fontos mutatószám alapján a korábbinál nagyobb arányban részesedik az országos eredményekből. Néhány gyógyszer, gyógyszer-alapanyag százszázalékát, nagy mennyiségben gyártják szabolcsi gyárban, a mosószerek gyártása egy esztendő alatt kétszeresére növekedett, az ország össztermelésének csaknem 30 százalékát adja megyei gyár, a napraforgó- olaj negyedét készítik Sza- bolcs-Szatmárban. Jelentős a részesedés a cipő, valamint a gyümölcs- és főzelékkonzerv- termelésből — egyre több terméken szerepel Szabolcs- Szatmár megyei gyárat jelző felirat. A megye fő termékei megtartották vezető szerepüket, sőt még nagyobb arányban részesedik megyénk az országos termésmennyiségből, mint korábban. Dohányból az ország termésének több, mint 50 százalékát, burgonyából több, mint húsz százalékát adja megyénk — öt-hat százalékkal nagyobb aránybán részesedik, mint egy esztendővel korábban. Az értékesített alma 61 százalékát szállították Szabolcs- Szatmárból. A lakásgazdálkodás, kommunális szolgáltatás területén az adatok jól tükrözik a megyei törekvések indokoltságát: a közműépítés azért is fontos, mert az országos adatokhoz hasonlítva a megye 1,2—1,5 százalékkal részesedik. Ez nemcsak arányában, hanem a méterekben mért vízvezeték-, csatornahálózatban, a vízvezetékkel ellátott lakások számában is nagyon kevés. A gyermekintézmények építésében megnyilvánuló nagy megyei összefogást már a statisztikai évkönyv is jelzi: egyenletesen és jelentős mértékben nőtt az óvodába, bölcsődébe járó gyermekek száma. AZ AJÁNDÉK: egyszemélyes lift Három szocialista brigád önzetlen segítsége nyomán újra felfedezheti városát, Nyíregyházát Knapcsek Imre. 1970-től járóképtelen — járóideg betegségben bénult meg mindkét lába —, és öt évig élt egy szobába zárva. Huszonöt éve párttag és a legutóbbi beszélgetéskor vetődött fel: liftet kellene építeni az Arany János utcai ház magasföldszíntjére. Azóta Hajdú Károly üzemvezető és Homonyik András művezető, a KEMÉV dolgozói megtervezték és két — a Rákóczi és a Maág — szocialista brigád munkaidőn túl, társadalmi munkában elkészítette az egyszemélyes felvonót. Az IKSZV Barátság szocialista brigádja állította fel és szeptember elejétől Knapcsek Imre, felesége segítségével naponta sétára indul. A három szocialista brigád segítsége visszaadta egy ember életbizalmát. A humánum legszebb példáját mutatták ezzel. (sípos — gaál) „11 NAPOS ISKOLA Szabad szombat — harmincezer gyereknek Alig volt még olyan oktatási minisztériumi rendelet az általános iskolával kapcsolatban, amely évekre visszamenően nagyobb feltűnést keltett volna, mint a 11 napos iskoláról szóló intézkedés. Tanulók és nevelők terheinek csökkentésére már korábban is születtek intézkedések, ezt folytatják a szabad szombat bevezetésével is. Az első év még egy kicsit a kísérletezés korának tekinthető, bár a rendelet egyértelműen tisztázza, hogy mindenütt be kell vezetni a kéthetenkénti szabad szombatokat, ha ez megoldhatatlan akadályba nem ütközik. Megyénkben a tanév előtti alsó tagozatos szakfelügyelői értekezleten úgy döntöttek, hogy rábízzák a döntést az iskolákra, vizsgálják meg a helyi lehetőségeknek megfelelően; áttérhetnek-e az új ciklusra. Arra azonban figyelmeztették az iskolák vezetőit, hogy inkább a megoldás lehetőségeit, s ne az ’ akadályokat keressék. Nem fogadták ugyan is mindenütt egyértelműen az intézkedést. Sok szempontot kell figyelembe venni a tananyag csökkentésétől kezdve a pedagógusok szabad idejéig. Érdeklődésünkre a megyei tanács művelődésügyi osztályán azt a választ kaptuk, hogy a megye általános iskoláiban szinte mindenütt áttérnek a 11 napos oktatásra. A több mint 300-ból mindössze néhány iskola marad ki — az egyik véglet a falusi kisiskola, ahol a pedagógusok munkaidejét másként nem tudják beosztani, a másik pedig a megyeszékhely iskolája, ahol a tagozatos oktatás miatt néhány csoport a 11 napos ciklussal rosszabb körülmények közé jutna. Így a nyíregyházi 5. számú iskolában és néhány falusi iskolában lesznek olyan tanulók, akik az első évben még nem részesülhetnek ebből a kedvezményből. Őket kivéve összesen harmincezer alsó tagozatos tölthet kéthetente egy nappal többet családi körben. A rendelet az első tanévben csak az alsó tagozatosok szabad idejét növeli. Két községben, Vaján és Tuzsé- ron — azonban kísérleti jelleggel — a felső tagozatosokra is kiterjesztették. Mit jelent a rendelet az iskolának? Elsősorban azt, hogy a tananyag egytizen- ketted részét leveszik a kéthetes periódusból, s mert a tananyag továbbra sem változik, ezt az egytizenketted- részt osztják szét. Csökken tehát a tanulók éves óraszáma, az úgynevezett változó órák elsősorban a korábbi gyakorlati foglalkozásból vesznek el. A szülők kívánságára szombati napokon is működik a napközi, a nevelők tehát kevesebb szabad szomLakás — „csúszópénzért“ Jogerős ítélet a nyíregyházi tanács két volt dolgozója ellen Nyíregyházán dolgozott és élt családjával dr. T. Péter. Munkahelye segítségével egy plusz két fél szobás lakás vevőkijelölési jogát kapta meg. Elégedetlen volt, ezért felesége társaságában felkereste Gecse Ferencet, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. tervosztályának volt csoportvezető főmérnökét. Két üveg itallal állítottak be a főmérnökhöz, s arra kérték, hogy segítse őket nagyobb lakáshoz. Az új lakások építésével kapcsolatos megállapodások megkötése Gecséhez tartozott, aki megígérte, hogy ö majd kapcsolatai révén elintézi egy nagyobb, kettő plusz kettő szobás lakás kiutalását. Röviddel később kijelentette, hogy csak akkor lesz meg a csere, ha kap 5 ezer forint „csúszópénzt”. A pénzt megkapta, mire felajánlotta, hogy újabb 2 ezer forintért kettő plusz négy fél szobás lakást utaltat ki a házaspárnak. T. Péter ismét fizetett. Később Gecse közölte, hogy az utóbbi megállapodást nem tudja teljesíteni, ezért visszaadja a kétezer forintot. Erre T. P. felháborodott és feljelentette „jótevőjét”. Gecsét a városi tanács vb fegyelmi úton elbocsátotta állásából. Ezzel még nem zárult le ügye, bíróság elé állították és elítélték. A Nyíregyházi Járásbíróság egy év és négy hónap szabadságvesztéssel sújtotta, a büntetést börtönben kell letöltenie. A bíróság az ítéletnél súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy felelősségteljes beosztásban követte el a mulasztást és a korrupció a lakásügyekben különösen veszélyes a társadalomra. Kondor Sándor főelőadó volt a tanácson és szintén visszaélt hivatali beosztásával. A Szarvas utcán kedvező módon és körülmények között élt egy házaspár, s elhatározták, hogy lakáscsere útján összkomfortos lakásba költöznek. A volt főelőadó megígérte, hogy partnert szerez a lakáscseréhez. Szerzett is, de szabálytalan módon, embertelenül. Az említett házaspárnak kiutalták az összkomfortos lakást, a Szarvas utcai lakásba pedig becsalogattak egy romépületben lakó családot — a családanya terhes volt a negyedik gyermekével! Kondor azt állította, hogy csak ideiglenesen költöznek a Szarvas utcára, közben végleges cseréről állított ki papírokat. Telekvásárlások közvetítésével is foglalkozott, s valamennyi kétes telekügyben anyagi haszonra tett szert. A bíróság 8 hónap szabadság- vesztésre ítélte, a büntetés letöltését azonban 3 év próbaidőre felfüggesztették. A T. házaspárt vesztegetés miatt 6—6 hónap szabadságvesztésre ítélték, a büntetést egy év próbaidőre felfüggesztette a járásbíróság. Fellebbezés után a megyei bíróság dr. Margitics Imre tanácsa az ítéletet helyben hagyta, amely így jogerőre emelkedett. N. L. batra számíthatnak, mint a gyerekek. További nehézség a szülők és munkahelyek — illetve az iskola szabadnapjainak egyeztetése. A nyírbátori járásban több helyen — a városban és Nyírbélte- ken — egyeztették a vállalatok és az iskola szabad szombatját. Nyíregyházán az 1. számú iskola is megtalálta a megoldást. Minden héten tart szabad szombatot, felváltva fele-fele gyereknek. Így a szülők a legjobb időpontot választhatják. S mert itt is teremgondokkal küzdenek, a szabad szombati napközis foglalkozásokat a Honvéd utcai művelődési házban tartják, ahol a felügyelet mellett a gyermek művelődési igényének megalapozásáról is gondoskodnak. (be)
