Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
Laoszi vendégeink Ágárdon A laoszi párt- és kormány- küldöttség — élén Kaysone Phomvihanéval, a Laoszi Forradalmi Néppárt főtitkárával, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökével — szombaton ellátogatott az Agárdi Állami Gazdaságba. A párt- és kormányküldöttséget a látogatásra elkísérte Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga István, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, ‘ dr. Házi Vencel külügyminiszter-helyettes és Bényei Béla, a Magyar Népköztársaság laoszi nagykövete. A gazdaság központjában Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes, Takács Imre, a Fejér megyei pártbizottság első titkára, Závodi Imre, a Fejér Megyei Tanács elnöke, s a gazdaság vezetői fogadták a vendégeket. Ozvald László igazgató tájékoztatta őket all ezer hektáros gazdaság munkájáról. Kaysone Phomvihane nagy elismeréssel nyilatkozott az állami gazdaság munkájáról, eredményeiről és további sikereket kívánt tevékenységéhez. Látogatása emlékére a vendéglátóknak laoszi zászlót adott át, rámutatva, hogy az imperialisták, a gyarmatosítók ellen, az ország szabadságáért 30 évig harcoltak ilyen zászló alatt, s az a Laoszi Népi Demokratikus Köz-' társaság kikiáltásával az ország hivatalos lobogójává vált. Ugyancsak átnyújtott egy olyan kitüntető jelvényt is, amelyet hazájában azok kapnak, akik részt vettek a három évtizedes felszabadító harcban. Tanácskoztak a kiváló munkásörök Id. Gyurján József átveszi a kitüntetést. A munkásőrség megalakulásának 20. évfordulója jegyében tartották meg szombaton Nyíregyházán a kiváló munkásőrök megyei tanácskozását. Az eseményen részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Alexa László, az SZMT vezető titkára, Jakubinyi Béla ezredes, a magasabb katonai egység parancsnoka és Una- tenszki Pál ezredes, a hadkiegészítő és területvédelmi parancsnokság parancsnoka. Kovács László, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese nyitotta meg a tanácskozást, majd Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka • mondott vitaindító beszédet. Szólt arról, hogy a városi és járási egységek tanácskozásain 102 hozzászólás hangzott el. A tanácskozások, hozzászólások célja volt: hasznosítani a kiváló munkásőrök tapasztalatát a nevelőmunkában, a szolgálatban és a munkahelyen. Ezek a tanácskozások — akárcsak a megyei — fórumai voltak a nyílt, őszinte eszmecserének, szélesítették a testület demokratizmusát. Gulácsi Sándor elismeréssel szólt a munkásőrök pártmegbízatásának teljesítéséről, méltatta a testület tagjainak csaknem két évtizedes munkáját. Arra kérte a munkásőröket, hogy továbbra is legyenek a párt előtt álló feladatok aktív megvalósítói. A felszólaló munkásőrök többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy legyen még hatékonyabb a kiképzés, legyenek még színvonalasabbak az előadások. Szóltak a testület kapcsolatainak további javításáról, s arról: a munkásőrök aktívan részt vesznek a közrend védelmében és a munkaversenyben. Végül megválasztották azokat a küldötteket, akik a következő év elején megrendezésre kerülő országos tanácskozáson megyénk kiváló munkásőreit képviselik. A küldöttek: Báli János, Tabi József, Lökös Ferenc, Tarpai Gyula, Papp Simon, Rakita Györgyné, Takács Mihály, Tóth László és Rácz Mihály. A közelgő fegyveres erők napja alkalmából kitüntetések átadására is sor került. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Gál Ferencet, a fehérgyarmati járási pártbizottság osztályvezetőjét, a kitüntetés ezüst fokozatát kapta Gyurján József nyíregyházi munkásőr és Szűcs András, a nyíregyházi járási egység munkásőre. Bronz fokozattal tüntették ki Szabó Zoltán nyíregyházi és Simon Sándor mátészalkai munkásőrt. A munkásőrség országos parancsnoka az elvtársi együttműködés elismeréseként Munkásőr emlékjelvény- nyel tüntette ki Freund Sándort, a nyírbátori járási pártbizottság titkárát. Juhász Lászlót, a nyírmadai nagyközségi pártbizottság titkárát, dr. Borivó Lászlót, a Tiszai oki Nagyközségi Tanács elnökét, Szahánszki Vlagyimir Mihajlovicsot, a szovjet hadsereg főtisztjét. Nyakó Imre határőr alezredest, Nagy Artur rendőr hadnagyot, Faggyas Jenő tarpai tsz-elnököt és Hammel Józsefet, a Kelet-Magyarország fotóriporterét. A. vitában részt vettek a kiváló munkásőrök. Borbás Bertalan felszólalását mondja. (Hammel József felvételei) Munka a mezőn Nagy teljesítményű traktorokkal végzik az őszi mélyszántást a leveleki Dózsa Tsz határában. (Gaál Béla felvétele) Búzavetés 65 ezer hektáron Befejeződött az árpa vetése. A mezőgazdasági üzemek — a kukoricatermesztést előnyben részesítve —az idei őszön kevesebb árpát vetettek, mint a korábbi években. A rozs tervezett termőterülete 28 ezer hektár és sok helyen már ennek az elvetésével is végeztek. Az őszi munkák nagy próbatétele mindig a búzavetés. Október 20-ig most is 65 ezer hektáron kell földbe juttatni a magot. A határidő tartását befolyásolja, hogy a búza egy része, a még betakarításra váró burgonya, silókukorica, kukorica után kerülhet vetésre. Ettől függetlenül az a tapasztalat, hogy helyenként lassú a búza vetésének az üteme. Az elmúlt napok esőzése ezt csak kismértékben indokolja, az elmaradás oka leginkább munkaszervezésre vezethető vissza. A termelőszövetkezetek többsége szántásra, talajerőutánpótlásra, vetésre, tervet készített. A tervek értékét kisebbíti, hogy azokat nem naprakészen hajtják végre. Ha figyelembe vesszük, hogy őszt vetések alá 105 ezer hektáron kell talaj-előkészítést végezni és közel 130 ezer hektárt kell felszántani tavaszi vetések alá, akkor az első és legfontosabb dolog, a maximális szervezettség úgy, hogy a nagy erőgépek kettős műszakban üzemeljenek, a kisebb teljesítményű traktorok nyújtott műszakban dolgozzanak. A mezőgazdasági üzemekben az őszi kalászosok — főleg a búza — termesztésénél erőteljes a fajtaváltás. A be- zosztáját a bővebben termő jubilejnaja és a martonvá- sári fajtákkal cserélik fel. Ez helyes, de a Tiszalöki Állami Gazdaságban nemcsak azért értek el idén 54 mázsás hektáronkénti termésátlagot, mert vetőmagnak új fajtát választottak. A fajta nem helyettesíti a jó magágyat, a megfelelő talajerő-utánpótlást, az időben történő vetést! A gazdaságok egy részénél a műtrágyázás kérdése még mindig holtponton van, nem látják be; a felhasznált műtrágya mennyiségének csökkentése nem old meg semmit, mert amit most költségben megtakaríthatnak, azt aratáskor a termésátlagokban kamatostól elveszthetik. Az őszi munkák végzéséhez — annak ellenére, hogy szeptember közepe hideg és esős volt — a korábbiaktól jobbak a feltételek. A gondok, hiányosságok ellenére a tavaly előttinél, tavalyinál vetőszántásban, vetésben előbbre tartunk. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lehetnének jobbak az eredmények. Ezért is minden erővel, eszközzel arra kell törekedni, hogy a vetés időben befejeződjék, szántatlan terület sehol se maradjon. S. E. ősziek vetésén dolgoznak a gépek a demecseri Kossuth Tsz földjén. (H. J. felv.) A vásárosnaményi MÁV-állomáson már folyamatosan veszik át a termelőktől a cukorrépát. Felvételünk készítésekor a helyi Vörös Csillag és a nagy varsányi Tisza Tsz szállította a répát. (Elek Emil felvétele) XXXIII. évfolyam 228. szám ÁRA: 1,— FORINT 1976. szeptember 26., vasárnap
