Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. szeptember 21. STOP! S züretelnek, néhol már demizsonban van a murci is. Ezzel együtt szaporodnak a hírek az újságokban: „A traktor vezetője ittas állapotban vezette gépét, amely az árokba fordult és maga alá temette a vezetőt ..Az ilyen és hasonló hírek bekerülnek az újságokba, rendszerint a hírrovatokba, apró betűkkel. Másnap ismét félmillió gépjármű vezetője ül a volánhoz, de előtte közülük sajnos sokan jót húznak a demizson- ból. Meddig? Meddig folytatódik ez a haláltánc a közlekedésben és a közlekedésen kívül, pinceszerek, italboltok, csehók és elegáns vendéglők falai között? Valahányszor szót emelünk az alkoholizmus ellen, az ellenérvek egész sorát zúdítják ránk a „szesztestvérek”, s azok védencei. Vannak, akik egyenesen üres prédikációnak minősítenek mindenfajta, a túlzott italozás ellen fellépő agitációt (kiváltképpen ilyenkor, szüret'idején). Egyrészt azzal intézik el, hogy az állam, a termelőszövetkezet korlátlanul árul szeszes italt — sőt az eladási tervszámok alapján gyakran ezt premizálja .is, nincs tehát jogunk szót emelni a növekvő fogyasztás ellen. (Megjegyezzük: az állam és a kisipari szövetkezet házakat is épít — négy-, nyolc-, tizenkét emeletes házakat —, a szóban forgó házak emeleteiről kiugrani mégsem premizált cselekmény). Másrészt azt mondják, hogy a pinceszerek nem autógarázsnak épültek, hanem boroshordóknak. Igen, a pinceszerek nem autógarázsnak épültek, de mellettük, közelükben egyre több a gazdájára váró traktor, autó, motor, fogat, kerékpár. És a részeg gyalogos is a közúton tántorog a murcitól. Ha abból indulunk ki, hogy az alkohol — az egyik embernél ilyen, a másiknál olyan mennyiségben — az embereket feljogosítja a korlátlan, társadalomellenes és öpmaguk érdekeivel is ellenkező magatartásra, ez még Csak az első tévedés. Szorosan összefonódik azzal a másodikkal, amely kihagyja az emberi értelmet, a meg- gondoltságot, az önfegyelmet, mint társadalmi tényezőt. Jogunk van megkövetelni az önfegyelmet, az értelmet, a meggondoltságot egymástól. Félreértések elkerülése végett: senki a mi társadalmunkban nem gondol különleges tilalmakra, például az olyan vágyálmokra, amelyek alkoholmentes társasági életet dédelgetnek irreális terveik között. Nagyon jól tudjuk, hogy semmiféle paragrafussal nem lehet meggátolni a szeszfogyasztást. Nekünk ugyanis a szeszfogyasztással általában semmi bajunk. (A mértékeivel igen. A gépjárművezetők esetében — vezetés előtt nyolc órával vagy vezetés közben. — csak az ittasság fokáról beszélhetünk, s hatóságaink akkor is eljárnak, ha a traktoros, az autós, a motoros, a kerékpáros és bajt okozó gyalogos csupán egy pohárral ivott.) Nekünk a mértéktelen, egyre növekvő alkoholfogyasztás okoz gondot — nagyobb gondot, mint manapság bármely betegség —, a vendéglátás és a kereskedelem mind magasabbra szökő grafikonja. Nagyon sokat költünk alkoholra. S jóllehet az utóbbi években nőtt a tejfogyasztás, az alkohol még mindig jócskán megelőzi. Ezt is megláthatjuk — látnunk kell — ha egy ki- “ csit a demizson fenekére nézünk. Ez viszont már országos gond, mindenki gondja. Ki oldja meg, ki segítsen rajta? Egy bizonyos: semmiféle szervezet, semmiféle közösség nincs, amelynek több lehetősége volna arra, hogy megfogja az alkohol szakadéka felé tántorgók vállát. A családnak, az ivócimboráknak — akik között mindig akad egy-egy józanabb — kell megakadályozniuk, ha valaki ittas állapotban akar traktorra, kocsiba, motorra, járműre ülni. Vágyálom ugyanis, hogy a bűnüldöző és társadalmi szervezetek vezetői ott, a helyszíneken vehetik elejét a bajnak. De az semmiesetre sem vágyálom, hogy a kisebb közösségek a helyszínen szép, vagy ha szükséges, határozott szóval lépjenek közbe a tragédiák megelőzéséért. K. F. Áz archív filmklub programjából Jól bevált gyakorlatot folytat az SZMT Móricz Zsig- mond Művelődési Háza a nyíregyházi archívfilmek klubjában, az október 6-tól induló újabb sorozatot ugyanis a filmművészet nagy korszakait követő tematika szerint állították Ö6sze. ösz- szesen tizennyolc filmre invitálják a „hetedik művészet” iránt érdeklődő közönséget, akik június elejéig kéthetente kísérhetik figyelemmel a film útját az úttörő kezdeményezésektől a mesterek és klasszikusok alkotásain át az útkereső, modern törekvésekig. Három szakaszra osztható az idény programja. Az elsőben felelevenítik a filmművészet hőskorát, olyan műveket is bemutatnak, amelyek még a húszas—harmincas években készültek. Ezek között kerül a közönség elé Fritz Lang híres némafilmje 1926-ból, Metropolis címmel. A filmművészet mesterei elnevezésű második sorozatból — ebben hét mű kapott helyet — olyan, ma már klasszikusnak számító alkotásokkal ismertetik meg a közönséget, mint Laurence Olivier 1947-ben forgatott Hamletje, vagy Orson Welles 15 évvel ezelőtti Kaffka- adaptációja: A per. A nagyrészt amerikai produkciók sorában magyar filmet is vetítenek, Lengyel József filmre írt művét, az Oldás és kötést, amelyet Jancsó Miklós rendezett. Kísérletezőket, útkeresőket mutat be a harmadik sorozat hét filmje. Ezzel a válogatással a modern amerikai és európai film egyfajta panorámája tárul a közönség elé, a legmerészebbnek tartott francia kísérletektől kezdve a baloldali töltésű olasz művekig. Ebből a sorból a francia Godard, a nemrég elhunyt olasz Pasolini ígér „csemegét” az archívfilmek kedvelőinek, de nagy érdeklődésre számíthat az amerikai Capote: Hidegvérrel című regényéből készült filmváltozat, vagy a lengyel film új útjait felvillantó Sorompó. A már kialakult hagyományoknak megfelelően az előadások napján háromszor vetítik a filmet, amelyre 300 ifjúsági és 400 felnőtt bérletet adnak ki. A filmek keletkezésének körülményeiről, a rendezők stílusáról, e művészeti ág egyes szakaszairól, valamint az alkotásokról Veress József filmkritikus tart ismertetőt. (be) Jubilál a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar IgorOj sztrah Nyíregyházán Gazdag programot ígér az új hangversenyévad Nyíregyházán az utóbbi években jelentősen emelkedett a hangversenyek iránti érdeklődés. A színházban rendezett zenekari sorozatra a bérletek hamar gazdára találnak. Az elmúlt évben először fordult elő, hogy néhány zenekedvelőnek már nem jutott bérlet. Persze azért a legtöbb előadáson mindig akadt néhány üres szék, azoknak is, akik már bérletet nem kaptak, így kívül senki sem maradt. Az elmúlt év összeállítása is vonzotta a közönséget. A le- ningrádi filmharmonikusok, a Liszt Ferenc kamarazene- kar műsora, vagy Kocsis Zoltán zongoraestje maradandó élményt jelentett. Nem lesz szegényebb az idei hangversenyévad programja sem. Az Országos Filharmónia az 1976/77. évadban Nyíregyházán az elmúlt évihez hasonlóan — két bérletet hirdet. A 7 hangversenyből álló zenekari sorozat helye a Móricz Zsigmond Színházban lesz. A nyitó hangversenyt 1976. október 31-én, vasárnap este 7 órakor tartják. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekart Molnár László vezényli. Közreműködik Lux Erika (zongora) és Lukács Pál (brácsa). Ünnepélyes lesz ez a nyitás azért is, mert ekkor ünnepli a 25 éves jubileumát a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar. Ezt követően néhány nap múlva, november 4-én világhírű szovjet hegedűművészt üdvözölhetünk városunkban: Igor Ojsztrahot. November 30-án a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart Vlagyimir Fedoszejev szovjet karmester vezényli. Közreműködik Janota Gábor fagotlmű- vész. Januárban a debreceni zenekart Erdélyi Miklós vezényli és a Magyar Állami Operaház énekművészei közreműködésével Dvorák Re- quiemjét (O. 89) adják elő. A Budapesti MÁV Szimfonikusok hangversenyét Oberfrank Géza vezényletével és Katona Ágnes (zongora) közreműködésével február 18-án rendezik. Másodszor üdvözölhetjük Nyíregyházán Kóródi András vezényletével a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát. A március 14-i hangversenyen közreműködik Kovács Béla klarinétművész. Műsoruk: Mozart: B- dúr, szimfónia K. 319., A-dúr klarinétverseny, C-dúr (Jupiter) szimfónia. Végül a záróhangversenyen (ápr. 13.) a Szabolcsi Szimfonikus Zenekart halljuk, amelyen Fischer Iván vendégkarmester dirigál. A Beethoven-esten Kiss Gyula zongaraművész működik közre. A kamarbérlet helye megváltozik. A tanárképző főiskola helyett most a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár földszinti előadóterme ad otthont a 3 hangversenyből álló sorozatnak. Üj zongorát kap ez a helyiség és remélhető, ezt a központi fekvésű, szép, ideális környezetet is megszokja, megszereti a közönség. André Görög zongoraestjével, 1976. november 12-én indul a sorozat. Ezt követi 1977. március 28-án a Magyar Fúvósötös hangversenye, amelyen közreműködik Szelecsé- nyi Norbert zongoraművész. Végül a kamarabérlet utolsó előadását- április 25-én halljuk, amelyen Ágay Karola (ének) és Szendrei-Karper László (gitár) hangversenye szerepel. Az esten közreműködik Szebenyi János fúvola- művész. A hangversenysorozatokra a bérletek árusítása már megkezdődött. Kovács László Hűvek 4 millió példányban Megyénkben is népszerűek a Kossuth Könyvkiadó művei kai forradalom története és előzményei) című könyvek Ígérnek sok újdonságot. Ismét kiadják, a nagy érdeklődésre való tekintettel, Zsukov: Emlékek, gondolatok című memoárját és Radó Sándor: Dóra jelenti című könyvét. Nagy sikerük van a „Nagy emberek életútja” című sorozatnak is, így az Albert Schweitzerről szóló könyvnek. Várhatóan, hasonló érdeklődéssel fogadják majd az olvasók Szvet Ko- lombuszról szóló életrajzát, amely 55 ezer példányban jelenik meg. Mind több olvasóhoz jutnak el megyénkben is a Kossuth Könyvkiadó könyvei. Ebben az évben 224 művet adtak ki 4,4 millió példányban. A folyóiratokkal, a pártoktatási anyagokkal együtt a kiadványok száma eléri a 9 milliót. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége a közelmúltban adott tájékoztatást a könyvterjeszésről, a várható sorozatokról, a legnépszerűbb könyvekről. Zsebkönyvtársorozat Tizennyolc új válogatással, illetve az összes művek újabb köteteivel gyarapszik a marxista—leninista klasszikusok műveinek száma. A filozófia témaköréből a régóta hiányzó, újabb kiadásban megjelenő Filozófiai kislexikon, Lukács György: A fiatal Hegel című könyvét és az Uni- versium könyvtár új kötetét, Walter Krämer: A messzeség titkai című kötetét máris nagy érdeklődés eiőzi meg. Napjaink politikai, gazdasági kérdései továbbra is foglalkoztatják az olvasókat. Ehhez nyújtanak segítséget olyan kiadványok, amelyek a kongresszusi határozatok végrehajtásáról, a tsz-egyesítések tapasztalatairól, az üzemi és a szövetkezeti demokráciáról, a munkásosztály politikai- ideológiai műveltségéről, aktivitásáról, a pénzkérdés és tulajdonrendezésről, a káder- és személyzeti munkákról szólnak. Megtalálják az érdeklődők a könyvesboltban és a könyvbizományosoknál a nemzetközi kérdésekkel, a nemzetközi munkásmozgalommal foglalkozó kiadványokat is, így a testvérpártok kongresz- szusi jegyzőkönyveit, a pártvezetők válogatott beszédeit és cikkeinek gyűjteményét. A nemzetközi Zsebkönyvtár-so- rozatban a maoizmusról, a palesztinokról már megjelent könyveken kívül várható Győri Sándor „Harcok és győzelmek Indokínában” című munkája is. Könyvsikerek Megyénkben is széles olvasótábora van a dokumentumirodalomnak. A történelem, a munkásmozgalom egyes kérdéseit feldolgozó művek nagy példányszámban fogynak. Néhány várhatóan sikerkönyvről is szóltak a Kossuth Könyvkiadó munkatársai. Gergely—Kiss: Horthy leventéi. Hollós: Kik voltak mit akartak (az 1956-os eseményekről), Szuhay—Havas: Tizenhárom csillag (az ameriNapjaink kérdései A második fél évben jelenik meg Lajtai—Rákos: Pártmunkások kézikönyve, amely összefoglalja a pártmunka területeinek egyes feladatait, a megvalósítás, gyakorlati, módszerbeli kérdéseit. A két népszerű sorozat a „Mit keil tudni.” és „Napjaink kérdései” is az érdeklődés középpontjában álló problémákról tudósítanak. Nemcsak a politikai, ideológiai műveltség gyarapítását szolgálja kiadványaival a Kossuth, az összkönyvtermés 10 százaléka szépirodalom. Az ünnepi könyvhéten jelentették meg az „Irószemmel 1975” című riportkönyvet, érdeklődésre tarthat számot Cseres Tibor: Parázna szobrok és Trifenov: Türelmetlenség című regénye. Nagy példány- számban jelenik meg a Művészetre nevelés a családban 6—14 éves korig és Cserné: Szabás-varrás könyve. A ma emberének megnövekedett olvasási igényeit, tájékoztatását, a figyelem felkeltését színvonalas kiadói munkával szolgálja a Kossuth Könyvkiadó, megyénkben is mind több családhoz juttatja el a könyveit. RÉGÓTA GONDOT OKOZ a megyeszékhely lakosainak, hogy későn kapják a napilapokat. Van olyan hely, ahova tíz órára ér a kézbesítő. Rendszerint ilyenkor már mindenki dolgozik, s csak estére veheti kezébe az újságot. Bedő Lajosné, a nyíregyházi városi hírlapostó- tály vezetője elmondta: 4 óra 50 perckor jön be Budapestről a postavonat. Ennél korábban nem tudják onnan sem indítani, mert 1 órára készülnek el a nyomdákban a központi újságok, így is először a vidékre induló vonatokhoz viszik ki a kész példányokat. A 280 kilométerre pedig közel négy óra utat kell számítani. Amikor beérkezik Nyíregyházára a postavonat, az állomás melletti 2. számú postahivatalban szétosztják az újságokat, a megyébe menetrend szerinti gépkocsijáratokkal juttatják el. Marad a nyíregyházi... BehoízKák az újságokat és folyóiratokat a Bethlen Gábor'utcai 1. számú postahivatalba, ekkor jó esetben már hat óra van. A város 43 kézbesítőkörzetébe, a nagyobb utcai árusoknak és az üzemi terjesztőknek osztják szét — a lehetőséghez mérten gyorsan — a lapokat. Hét órakor indulnak a kézbesítők a körzetekbe és mire végeznek, tíz óra. KERESTÉK MÁR az áthidaló megoldást. A 280 kilométer nagy távolság, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Budapest—Nyíregyháza távolság idejét lehetne okosan kihasználni. Például a lapokat szét lehetne csomagolni, szortírozni már a vonaton kézbesítőkörzetek szerint. A Debreceni Postaigazgatóság ügyintézője, Kúrián Zoltán: „Egy éve már szóba került ez a téma, a nyíregyházi postahivatal akart néhány embert ilyen munkakörben foglalkoztatni. Csakhogy akkor még nem vállalta senki. Háromezer forintos fizetést tudott volna adni a posta. Mivel senki nem vállalta, elnapolták az ügyet. Ezután jött a létszámkorlátozás. Ha majd ezt az intézkedést feloldják, vagy lehetőséget adnak rá indokolt esetben — s eöo mindenképpen az —, hogy kivételt tegyünk, azonnal felvehet a nyíregyházi postahivatal is három embert, akik felváltva járnának Pestre és még a vonaton szétosztanák a lapokat.” ÍGY SOKKAL nyu- godtabb, pontosabb munkát végezhetne a postahivatal és sok ezer ember kaphatná meg a reggelihez az újságot is. T. K. DOLGOZÓK ISKOLÁJA. Szeptember végén megkezdődnek az osztályozó és javítóvizsgák a dolgozók iskolájának nyíregyházi központjában, a Báthori utca 30. szám alatt. Ebben az iskolában tehetnek osztályozó vizsgát azok a jelentkezők, akik egyéni tanulással készültek fel. A vizsgákkal egy- időben megkezdik a következő tanév szervezését, valamennyi felső tagozatos osztályra. A pedagógusok elsősorban kedden és csütörtökön adnak felvilágosítást a továbbtanulás iránt érdeklődőknek.
