Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-18 / 221. szám

1976. szeptember 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A főszereplő A VEZETŐK SOHA NEM FELEDKEZHETNEK MEG arról, hogy a gazdasági élet főszereplője az ember. Ter­melőként, fogyasztóként ő dönt, ő szabja meg, hogy az adott feltételek között holnap és holnapután mi miként le­gyen. Ezen a tényen a leg­modernebb technika se vál­toztat. * Ám különleges óhajaink­nak, igényeinknek határvona­lat húz a közösség érdeke, ahogy cselekedeteink is ak­kor lehetnek igazán haszno­sak, ha illeszkednek a több­ség fogalmazta célokhoz. Fő­szerepünk tehát közös „alakí­tás”. Sokak gondja például az önálló otthon megteremtése. Az V. ötéves terv végére 105 család jut majd 100 lakásra. Ehhez azonban nem elegendő az egyéni döntés, a pénzmeg­takarítás, az építőanyag meg­vásárlása, s így tovább. Te­lek, s közmű is kell, építőipa­ri szervezetek, melyek képe­sek arra, hogy tető alá hoz­zák a 140—150 ezer tanácsi bér- és tanácsi értékesítésű lakást, ipari üzemek, melyek előállítják az ablaküvegtől a csempén át a cementig mind­azt, ami az otthonokhoz kell. Ha az ember úgy „dönt”, hogy lassan, szervezetlenül dolgozik, pazarolja az anya­got, akkor a számítottnál ké­sőbb és drágábban vehetik birtokukba a családok új ott­honukat. A négy, négy és fél ezer új általános iskolai tanterem felépítése az V. ötéves terv­ben megint csak sokak sze­mélyétől független feladat­nak látszik. Ám gondoljuk csak végig, mi valósulna meg a szám jelezte teendőből, ha a nemzeti jövedelem — mely a végső fedezet — nem növe­kednék a tervezett mérték­ben, ha hiányoznának a tan­termekhez az ajtók, az Abla­kok, a képzett tanerők, a szemléltetőeszközök ?! Más területre átlépve: 1980-ra az egy főre jutó gyümölcsfo­gyasztást az 1975-ös 75—76 kilogrammról 93—95-re kí­vánjuk gyarapítani. Ehhez növényvédő szer éppúgy kell, mint permetezőgép, helikop­ter, megfelelő raktártér, szál­lítóeszköz, egészen odáig, hogy 150 ezer hektárral bő­vüljön az öntözésre berende­zett földterület, mert ez ma­gába foglalja az öntözött gyü­mölcskultúrákat is. Az, hogy főszereplők va­gyunk — jó darab esetén rajtunk áll az előadás sorsa, sikere —, nemcsak jogainkat, hanem elsősorban felelőssé­günket határozza meg. Apró mulasztásaink összegeződnek, s naggyá nőnek, ahogy kis tetteink szintén sokat nyom­nak a latban összesűrűsödve. Senki nem születik úgy, hogy habozás nélkül, s bármelyik pillanatban fölismerje, mire kötelezi szerepe, a társadal­mi munkamegosztás. A nevelés, az oktatás, a családi, munkahelyi példamutatás, a célok megismertetése, a te­endők megmagyarázása, a mi­értekre adott válasz — csu­pán néhány elem abból a bo­nyolult folyamatból, mely az ember gondolkodásmódját, magatartását, tudatosságának fokát, felismerő képességét alakítja. E folyamat néhány részletére már ráterelődött 3 figyelem. A korábbiaknál na­gyobb hangsúlyt kap a terme­lőhelyek demokratizmusa — ami a döntéshozatal lényeges tényezője —, több elismerést a kiemelkedő teljesítmény, fokozott törődés jut a fo- gyosztói igériyeknek. Az irány helyes, a léptek ritmu­sa azonban lassú. A fősze­replő olykor elfeledi a ráosz­tott teendőket, úgy hiszi, csu­pán egyetlen jelenetben van szükség rá, amikor a darab összes résztvevője asztalhoz ül. Arányokat téveszt, s ezért epizódszereplővé válik, sőt az is megtörténik, hogy né­zővé. Az egyenetlenségek, az aránytévesztések intenek ar­ra: a gazdasági élet fősze­replőjének elsőként saját ala­kításával kell törődnie. (M.)----------------------------------* TITÁSZ-fejlesztések 1980-ig Távvezetékek, hálózatbővítés Nagy étvágyuak a szabol­csi háztartások, ipari és me­zőgazdasági üzemek, ha a villamosenergia-fogyasztást nézzük. Az utóbbi öt évben megduplázódott a fogyasztás, de a következő esztendőkben is legalább évi tíz százalékos növekedéssel számolnak a szakemberek. Ezért az V. ötéves ,, tervben Szabolcs- Szatmár 'rnegyében a Tiszán­túli Áramszolgáltató Válla­lat több, mint 830 millió fo­rintot fordít új távvezetékek építésére, az elosztóhálózat bővítésére, új transzformá­torállomások telepítésére. Ennek részleteiről kértünk felvilágosítást a vállalat deb­receni központjában Molnár János igazgatótól. A fejlődésben lévő terüle­tek jellemzője, hogy az át­lagtól nagyobb mértékben nő a villamos energia fogyasztá­sa. Ez a megyére is elmond­ható, hiszen az országos át­lagtól kétszer nagyobb a nö­vekedés. Ezzel a megye fel­zárkózik az ország többi te­rületéhez, hiszen jelenleg a háztartásokban például még a kétharmadát sem használ­ják fel villamos energiából az országos átlagnak. A számí­tások szerint 1980-ra egy kö­zepes nagyságú erőmű — mint a jelenlegi tiszapalko- nyai hőerőmű — termelése kell a megye energiaellátá­sához, miközben a jelenlegi 476 millió kilowattórás fo­gyasztás a 750 millió felé emelkedik. Miután a megye 171 ezer fogyasztóját helyi erőművek­ből nem tudják kielégíteni villamos energiával, ezért igen fontos a jól kiépített távvezeték-hálózat. Napja­inkban az ország egyik leg­jobban ellátott területe a megye. Szerepe van ebben, hogy átszeli a szovjet—ma­gyar 220 ezer voltos távveze­ték, melynek Kisvárdán egy transzformátorállomása van. Ebben az ötéves tervben be­fejeződik a 120 ezer voltos körhálózat kiépítése, amely a biztonságos energiaellá­tást szolgálja. Nyírbátorban jövőre helyeznek üzembe egy transzformátorállomást, míg a záhonyi körzet ellátására Tuzsérig építenek magasfe­szültségű távvezetéket, me­lyet jövőre helyeznek üzem­be. Ugyancsak távvezeték épül Kisvárdától Vásárosna- ményig, s helyeznek üzembe transzformátorállomást 1978-ban. A középfeszültségű hálózat bővítésére, rekonstrukciójá­ra minden évben milliókat költenek. Évente több mint 200 kilométer fő- és szárny- vezetéket építenek, 1980-ig összesen 1060 kilométer hosszban. A városokban pe­dig földkábelek fektetésével javítják az áramellátást. Több, mint 50 kilométer ká­belt fektetnek ebben az öt­éves tervben. A transzformá­torállomások száma megha­ladja az ötszázat. A TITÁSZ a helyi és a megyei tanáccsal egyetértés­ben végzi a községi hálóza­tok bővítését, újabb tanyák villamosítását. A lakótelepek és tanyák villamosítása az állami célcsoportos beruhá­zások körébe került. Ebben az ötéves tervben több, mint 42 millió forintot fordítanak erre a célra. Emelett a kü­lönböző tanácsi megrendelé­seknek is eleget tesznek, várhatóan 100 millió forint körül alakul az így végzett munka értéke. A belső beruházások közül igen fontos a hírszolgálat ja­vítása, a távjelzés fejleszté­se, valamint az építési mun­kák- gépesítése. Ezekre közel 20 millió forintot költenek. Nyíregyházán a kirendelt­ségnek új üzemépületet épí­tenek, bővítik a vásárosna- ményi és a baktalórántházi kirendeltségeket. Ezzel a megyében dolgozó több mint ezer TITÁSZ-dolgozó szinte mindenütt jó munkaviszo­nyok közé kerül, megfelelő szociális ellátásban részesül. Bár nem közvetlenül az áramszolgáltatáshoz tartozik, de a TITÁSZ kezelésében van a nvíregyházi erőmű, amelv a város távhőszolgál­tatását végzi. A most megva­lósuló beruházásokkal 1980- ig nem lesz gond a távfűtés­sel. de a később épülő laká­sok ellátásához már most fel kell készülni, a városi dönté­sek után meg kell indulnia a tervezésnek, majd a kivitele­zésnek. L. B. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1974 decemberében határozatot hozott a gazda­sági munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja legjobban, mi az, amin vál­toztatni kell. Ezért kérdez- : tünk meg sorozatunkban vezetőt és beosztottat, ipari és mezőgazdasági munkást: milyen területen lát eddig kihasználatlan tartalékokat. Aki válaszol: Rudolf Ká­roly, a rakamazi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet gépműhelyének vezetője. — Mások munkájának, a bírálatával kell kezdenem még akkor is, ha ez már el­csépeltnek látszik, mivel ez zavarja legjobban munkán­kat, hátrányosan befolyá­solja gazdaságunk jövedel­mét. IFA-tehergépkocsik meg különböző típusú von­tató járműveink, erő- és munkagépeink alkatrész- ellátásáról szólok. Nem hi­szem, hogy olyan gazdagok lennénk, hogy megenged­hessük magunknak, azt a luxust, mellyel például egy IFA fékmunkahengerért Győrbe, Szombathelyre kelljen az anyagbeszerzőt szalasztani. Az járja az al­katrészbeszerzéssel foglal­kozó szakemberek köré­ben. hogy egy traktor, komba í n, munkagép, gép­kocsialkatrészt néha a zöld­ség- meg a bútorboltban biztosabban lehet megken­ni. mint az pn-p kijelelt szaküzletben. Mi már ab- Ktm is benne lennénk, hogv köznontosítsanak minden alkatrészt — mondóik Bu- danesten, csak ott lehessen kapni. — De el kell mondani azt is, hogy hátrányosan hat a termelőszövetkezetek gaz­dálkodására. a tagság jöve­delmére az a tény is, hogy egves traktortípusok rövid életűek. Jószerével még meg se ismertük a traktor alkatrészeit, a motor jó és •rossz tulajdonságait, és már is halljuk, hogy leállították a gyártást, megszüntették a behozatalt. VÁLASZOL: Rudolf Károly munkánkat, így bérünket is jobban kötni kellene a termeléshez, a normában dolgozáshoz. Ez a mozgó­bér odaítélésénél is meg­szüntetné a néha még je­lentkező súrlódásokat. — Környékünkön sok ipari üzem működik, hat a munkaerő-csábítás. Elég nagy a műhelyünkből más munkaterületre távozók száma. Itt részben közre­játszik az a tényező, hogy a mi műhelyünk sem min­denben felel meg a ma már szükséges szociális, kom­munális ellátás elvárásai­nak. Műszerezettségünk is gyenge. De a munkaszerve­zésben, a szövetkezet sző­kébb vezetésének elképze­léseivel ellentétben előbbre kell lépni a műhely dolgo­zói szabad szombatjának a biztosításában. Ha fizetés­ben nem is, legalább az ilyen kedvezményekkel konkuráljunk Leninváros- sal, Kazincbarcikával. Meg­érdemlik ezek a fiúk a tö­rődést. — Oda kell figyelni az öntözéses táblák kialakítá­sára. A jövő a nagy telje­sítményű gépeké. A jelen­legi alapcsövezési rendszer véleményem szerint nem fogja elősegíteni a nagy teljesítményű erőgépek tel­jes mértékű kihasználását. Ez év elején hat NDK-gyártmányú Diamant automata kötőgépet vásárolt a nyíregyházi háziipari szövetkezet. A negyedik negyedévben még nyolc darabbal bővítik a gépparkot. A gépvásárlások eredményeként évente több, mint tízmillió forinttal növekszik a szövetkezet termelése. Felvételünkön: Végső Anna gépi kötő egyszerre négy gépet irányít. (Gaál Béla felvétele) — De seperjünk a saját házunk táján. Azt, hogy itt a gépműhelyben mindany- nyian órabérben dolgozunk, bizony néha ad lehetőséget a lazsálásra. Magamnak is, meg vezető társaimnak is gondolkozni kell azon, hogy — Az sem titok, hogy nemcsak nekünk kellene tökéletesebben megjavítani a hozzánk került gépeket. De a rajtuk ülő, velük dol­gozó tagtársaknak is több gonddal kellene vigyázni kenyérkereső „szerszá­mukra”, mindannyiunk kö­zös vagyonára. Szabolcsi küldöttek S zeptember 13-án kezdődik Budapesten az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Haza­fias Népfront VI. kongresszusa, melyen Sza- bolcs-Szatmár megyét harminckilenc küldött képviseli. Munkások, parasztok, értelmiségiek. Van közöttük há­ziasszony, kisiparos, egyházi vezető. Közülük muta­tunk be hármat, Koncz Sándort, Hadházi Attilánét és Virányi Istvánnét. Mindhárom kongresszusi küldött még „fiatal” a népfrontmozgalomban. A kőműves Koncz Sándor köztisztelet­ben álló kőműves kisiparos Vásárosnaményban. Tizenöt éve lesz, hogy a járásban élő 283 kisiparos ügyes-bajos dolgainak intézését is a vál­lára vette, ő a járási csoport vezetője. Szerdán este a vi­har közepette fejezte be Illasik István házának kő- porozását és indult a megye- székhelyre ... — Csak a munkámnak tu­lajdonítom, hogy ez a meg­tiszteltetés ért — mondta. Se a lakosság, se a tanács, a közületek részéről nem volt panasz a munkámra. Azt sze­retném, ha a járásban dolgo­zó kisiparosok még inkább kivennék a részüket a társa­dalmi munkából. A napokban is kaptam két jelentést, az egyik egy ötezer, a másik egy tízezer forintos társa­dalmi munkáról szól, amelyet két kisiparos végzett a köz­ségben. Elsősorban az óvo­dák. napközi otthonok javítá­sában tudunk sokat segíteni, ezt szorgalmazzuk a jövőben is. Mit mondana el, ha szót kapna a kongresszuson? — Nem is tudom, még új ember vagyok a népfrontbi­zottságban. De egy dolog na­gyon bánt, a mi járásunkban sem győzzük a munkát, az emberek kénytelenek fogódz­ni kontárokkal is. De ezek­nél sok a hiba. Legutóbb két lakatos adta be az ipart, nem bírták a versenyt a kontárokkal, akik nem adóz­nak, ezért olcsóbban vállal­nak munkát, s mindenképpen rontják a kisiparosmunka értékét. Ez ellen is kellene tenni. Az üzemgazdász Hadházi Attiláné a kong­resszusra való utazás előtt a következő otthoni munká­nak tett eleget: nagymosás. Három kislányuk van, a fér­je főkertész, ő pedig a sza- kolyi Egyesült Erő Szakszö­vetkezetnél üzemgazdász. Halom papírral, sok-sok számításon, elemzésen dolgo­zott a héten, amelyekből biz­tató eredményeket olvasott ki az üzemgazdász asszony... — Különösen a kalászosok átlagtermése jobb az idén, minit tavaly — magyarázta. — Azt is jó volt papírra vet­ni, hogy 15 vagon almát már elszállított a szakszövet­kezet, a gyümölcsbetakarítás jól halad. Mi foglalkoztatja Hadházi Attilánét, aki a he­lyi népfrontbizottság tagja, a nőbizottság titkára. — Az üzemi konyha —, mondja tömören. Van a fa­luban egy részlege a Buda­pesti Nyerges- és Bőripari Szövetkezetnek, amely negy­ven nőnek ad kenyeret. Kü­lönösen ők, de a mezőgaz­daságban dolgozó nők is na­gyon szeretnék, ha lenne a községben egy üzemi konyha, ne kellene előző este meg­főzni, és mindig másnapi ebédet enni. A Balkányi ÁFÉSZ-t kérték meg, de helyiség hiányában egyelőre várni kell... A felsőrész­készítő Virányi Istvánná a Gáva- vencsellői Cipőipari Szövet­kezet cipőfelsőrész-készítő szakmunkásnője, jelenleg a szövetkezet ipari tanulóinak oktatója. Júniusban jött be munkába a gyermekgondo­zási szabadságról, s egy ki­csit újra szokni kell a mun­kahelyi környezetet, ismer­kedni a gondokkal. Férje pék szakmunkás, a Nagyhalászi ÁFÉSZ-sütödé- ben dolgozik. A férj szabad­ságot vesz ki, amíg a feleség Pesten lesz a népfrontkong­resszuson, vigyáz a két kis­lányra. Mire figyel majd kü­lönösképpen a kongresszu­son? — Nagyon érdekel a mun­kások művelődése, főleg az, hogyan lehetne több segítsé­get adni a szocialista brigá­doknak. Nagyon remélem, hasznos tapasztalatokat szerzek és itthon, a helyi ve­zetők segítségével sikerül is megvalósítani belőlük. Egyébként Pestre is kíván­csi vagyok, még nem voltam a Parlamentben, a Halászbás­tyán, remélem alkalmam lesz egy kis ismerkedésre is a fővárossal... A mikor e sorok megjelennek, a szabolcsi kong- resszusi küldöttek már ott ülnek a padsorok­ban. Két nap múlva pedig újra ott találjuk őket a gépek, a műszerek, a katedra mellett. Élmé­nyekkel, gondolatokkal gazdagodva folytatják munká­jukat. Páll Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents