Kelet-Magyarország, 1976. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-17 / 220. szám
1976. szeptember 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Javaslatok sorsa Bátorliget, Búzakalász Tsz ZÁHONYBAN, A MÁV ÜZEMI PÁRTBIZOTTSÁGÁHOZ 21 alapszervezet tartozik. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken több mint 900 párttag mondott véleményt a párt politikájáról, a helyi pártós alapszervezetek munkájáról, értékelve saját maguk munkáját is. E beszélgetések értékelése jórészt megtörtént. összesen több mint másfél száz az olyan javaslat, amely érdemi intézkedést sürget. Hol tartanak ezek megvalósításában? Erről beszélgettünk Czirják Ferenccel, az üzemi pártbizottság titkárával és Móré Imrével a pártbizottság munkatársával. Elmondták: a helyi párt-, gazdasági szervezeteket érintő javaslatok megvalósítása elsősorban rajtuk múlik. „Ezekkel különösebb gond nincs — mondta Czirják Ferenc. — Ami a mi hatáskörünket meghaladja, abban intézkedett pártbizottságunk”. Mi a sorsa annak a 15 javaslatnak, amely felsőbb szervezeteket érint? Az üzemi pártbizottság valamennyi javaslatot levélben juttatta el az illetékes szervezetek vezetőinek. Ezek között több olyan van, amely a MÁV debreceni igazgatóságát érinti. Megtartva a demokratikus centralizmus elvét, ezekről a levelekről értesítettük az érintett pártszervezetek vezetőit is — mondja a pártbizottság titkára. Meglehet, ez a módszer bizonyos papírmunkát követelj de feltétlenül szükséges.' A záhonyi körzetben 6500 ember dolgozik. Egy-egy kisebb nagyobb jelentőségű észrevétel tömegeket érint. MEGTÖRTÉNHET, hogy nem vagy nem mindenben fedi az igazságot a fényeslit- kei kocsijavítóból elhangzott észrevétel. De hogy mégis továbbították az igazgatóságnak, mutatja a pártdemokrácia elvének érvényesítését. Nem hallgatták el az itt dolgozó párttagok, szakmunkások észrevételeit. Szerintük az itt dolgozó szakmunkásoknak — lakatosok, asztalosok, esztergályosok stb. — órabére alacsonyabb, mint a járási átlag. Ez legalább 100 szakmunkást érint. Ha így van meg kell vizsgálni és intézkedni. Czirják Ferenc: „Levelünkre nem levélben válaszoltak, hanem felhívtak bennünket telefonon az igazgatóságtól, s közölték, hamarosan megvizsgálják és érdemben intézkednek.” Záhonyban a MÁV-nál több mint 300 nő dolgozik. Többsége anya, gyermeket nevel. Három műszakban teljesítenek szolgálatot. Ezeknek az anyáknak a kérelmét is megfogalmazták a párttagok. Kérték: vizsgálják meg, milyen lehetőség nyílna arra, hogy az egyébként MÁV által üzemeltetett óvoda és bölcsőde éjszakai ügyeletet is tartana. Sok családban ugyanis dolgozik a férj is, s nincs, aki ügyeljen az apróságokra éjszaka. Több anya elmondta — ha szabálytalanul is! — néha még a műszakból is kénytelen haza „ugrani”, s megnézni gyermekeiket. Azt már kérte az üzemi pártbizottság az igazgatóságtól, hogy a gyermekintézmények nyitvatartási idejét hosszabbítsák meg. Ez azonban nem teljes megoldás. Az éjszakai ügyeletkérelmet a pártbizottság eljuttatta a debreceni igazgatóság I-es osztályára. Meg-i fontolást képez, hogyan valósítható meg ez a javaslat. NEM UJ FELVETÉS AZ ÚJÍTÓK GONDJA és újítások sorsa. Elmondták, hosz- szú ideig „fekszik” el egy- egy újítás a fiókokban. Késik az elbírálás, elfogadás, s NEGYVEN TANULÓ TETT SZAKMUNKAS- VIZSGÄT ez évben a Fehérgyarmati Ruházati és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben. A fiatal szakmunkásokra máris nagy feladat vár: műszakonként 110 darab női ruhát kell késziteniük nyugatnémet exportra. (Gaál Béla felvétele) a megvalósítás. Évente a záhonyi körzetben kb. 150 újítás „fut” be. Nem a helyben elbírálásra kerülő újításokkal van gond. A záhonyi MÁV-főnökségek 20 ezer forintig jogosultak újítások kifizetésére. Ezzel élünk is. Legutóbb a gépesített rakodási főnökség főnöke, Miklós János 10 ezer forintot fizettetett ki egy darukezelőnek a lemeztekercs megfo- gón végzett újításáért. Vi szont 2 esztendeig húzódott a targonca meghajtó művének átalakítására benyújtott újítás elbírálása. így természetesen késett az alkalmazása is! Pedig népgazdasági haszna közelíti a félmillió forintot. S, hogy valóban hasznos volt, az újítók 20 ezer forintot kaptak. De mennyit lehetett volna megtakarítani, ha két évvel korábban történik az alkalmazása! ? Évenként a fehérolaj-át- fej tőben a benzol, benzin stb átfejtésekor jelentős az elpárolgás. Ezért a MÁV évenként a szállítóknak több milliót fizet ki. Pálfalvi Sándor és Komáromi István az elpárolgás megakadályozására újítást dolgoztak ki és nyújtottak be. Az iratot hónapokig azzal tologatják, hogy melyik szolgálati főnökség az illetékes az újítás kivitelezéséhez szükséges eszközök megvásárlására. ÉRTÉKEK VESZNEK EL. Nem szólva az alkotó munkáról, Pedig egy-egy szolgálati főnökség által rendezett ötletnapon 50—60 újítás, ész- szerűsítési javaslat hangzik el, amelyekre oda kellene figyelni. Nem lehet csodálkozni azon, ha csökken az újítási kedv. Pedig most különösen nagy szükség van rá; hogy minden okos javaslatot, újítást felhasználjunk a gazdaságosság javítására. Ezért sürgeti a beszélgetések „nyomására” is az üzemi pártbizottság: érdemi változás történjék az újítások fogadása, elbírálása és megvalósítása ügyében. Farkas Kálmán Szeptember a döntő hónap A közmondás a termelőszövetkezetekben most úgy módosul: aki korán kell, vezetőt lel. Szerencsém van — mondták a bátorligeti Búzakalász Tsz vezetői minap reggel —, mert ha félórával később megyek, csak az adminisztrátorokat találom a központban. Majtényi Sándor tsz-elnök és Forrási Alajos párttitkár más vezető társaságában még a majorban volt. Néhányan az előző esti párttaggyűlésről beszélgettek, ahol az éves terv eddigi eredményeiről és a következő legfontosabb teendőkről tanácskoztak. Háromezer mázsa dohány a határban — Ha megfogjuk szeptembert, akkor minden rendben lesz, — válaszolta az elnök arra a kérdésre, hogy igen sok betakarítatlan dohányt látni még lábon. A dohánytörés elhúzódása nem a két község — Bátorliget és Terem téeszei egyesültek — szövetkezeti tagjain múlik. A termelőszövetkezet 120 hektár dohányából 45 hektár termését hagyományosan, pajtában szárítanak, ennek a törésével már végeztek. A 78 hektár hevesinek a fele még betakarítatlan. Júliusban az aszály is akadályozta az érést, de a késedelem fő oka a szárítók építésének elhúzódása. A hat darab új Sirokkó típusú mesterséges szárító csak az utóbbi hetekben fogadja a zöld dohányt. A bőség gondja is nyomja a tsz-t. Ezt a gondot ugyan örömmel vállalják. Tizenhat éve, amióta itt is átszervezték a mezőgazdaságot, de ilyen termésük még nem volt. A természetes szárítású kerti dohányuk 14 mázsa körüli termést ad hektáronként, a hevesi pedig 80—90 mázsa zöld dohánnyal fizet. — A szokásos szeptember 10. körüli deret megúsztuk — mondja a párttitkár — reméljük, a hónapot így húzzuk ki végig, s ha így lesz a tervezettnél 20 százalékkal több dohányt szállíthatunk a beváltóba. A szövetkezet vezetői legszívesebben és legtöbbet a nagy értékű dohányról beszélnek. Csak úgy mellékesen jegyzik meg, hogy 100 hektárnyi lucerna és lóhere megfogása is a következő napok munkája, de emelett ott van a szójabab és a csillagfürt betakarítása. Igaz a csillagfürt rosszul bírta az aszályt, de a kevés termést is össze kell szedni, mert a szerződött magvakra szükség van, és jó pénzt fizetnek érte. A szerződéses magvak között legbiztatóbb a lucerna és a lóhere. Régen volt már ilyen termésük. Kell is a vetőmag, hiszen hazánk pillangós takarmánymagvakból régebben exportáló volt, az utóbbi években pedig importálunk. A jól gondozott, jó táperőben lévő lucerna szereti, kívánja a meleget, a napfényt. A magkötésre az idén kedvezett az időjárás. Azonban az utóbbi hetekben az eső felhozta a sarjuhajtá- sokat, kizöldültek a magter- mőtáblák. Ez az állapot késlelteti az érést, és bizonytalanná teszi a veszteségmentes betakarítást. A termelő- szövetkezet vezetősége segítségül hívta a tudományt: vegyszerrel leperzselték a zöld leveleket. így most már a napokban indulhat a kombájn, biztonságos lesz a magfogás. A gépek menetrendje — Az őszi munkák sikerének egyik feltétele — vallja az elnök —, hogy a gépeket kézbentartsuk. Ez a „kézbentartás” Bátorligeten azt jé- lenti, hogy a gépeket típusok szerint meghatározott munkákra osztották. Például öt nehéz traktor csak szánt, három másik erőgép a vetés előtti talaj-előkészítést végzi, két gép a műtrágyát szállítja, kettőre vetőgépet szereltek, és egy gépnek a vetés utáni talajtömörítés a dolga. Ez a gépcsoportosítás egy olyan egységet alkot, amelyben az egyes gépek teljesítménye egymással összhangban van, egyik a másikat nem akadályozza. Ennek a menetrendszerű tervezésnek is köszönhetik, hogy kétszáz hektáron már zöldell az őszi vetésük és szeptember 30-ra. a vetés kétharmadával akarnak végezni. Hasonló gépcsoportosítással végzik a silózást is. A két kombájnt hat szállító- és tö- möritőgép szolgálja ki. Kell is a szervezettség, hiszen a felénél tartanak a silózásnak, szeptember végéig még 24 ezer mázsa lédús takarmányt kell betakarítani. Amióta megkezdődött az őszi betakarítás a gépek állandó nyújtott műszakban dolgoznak és nincs ünnep sem. Vasárnap is munkanap Nemcsak a gépek mennek, hanem minden épkézláb ember a határban volt az utóbbi két vasárnapon, de így lesz ez a következő hetekben is. — A dohányszárító éjjelnappal működik, természetes, hogy ezt vasárnap is el kell látni zöldanyaggal, — magyarázza az elnök — de a szilva- és az almaszedés sem tűr halasztást. — A hetedik-nyolcadik osztályos gyerekek már eddig is dolgoztak a tsz-ben, most a taggyűlésen arról is szó volt, hogy a következő vasárnapokon az MHSZ és a KISZ-esek brigádokat szer- , veznek, hogy ezzel is segítsék az almaszedést, — egészíti ki az elnököt a párttitkár. A hét elején tartott taggyűlésen a termelőszövetkezet vezetősége már kedvezőbb képet adhatott, mint amilyenről a júliusi taggyűlésen beszámoltak. Akkor úgy értékelték, hogy az aszály miatt mintegy 15—20 százalékos tervcsorbulás lesz. Az utóbbi hetek csapadékos időjárása növelte a reményeket. Ha minden szál termést veszteség nélkül betakarítanak, még teljesíthetik a tervet. Ezt ismertették a mostani taggyűlésen, így indították munkába a szövetkezeti tagokat. Csikós Balázs Hivattak az iskolába. — Milyen csíntevést követtél már el megint? — kérdeztem a fiamat. — Képzeld el, semmi különöset. Mindössze annyit, hogy megnősültem ... — Mit csináltál? — Mondom, hogy egyszerűen megnősültem. — Mi az, hogy megnősültem? — Bensőmön, mintha villám csapott volna keresztül, de rögvest le is hűtöttem magam. És kit vettél el feleségül? — Tánya Murzinát, az osztálytársamat — felelte a fiam, mintha valóban semmi különös nem történt volna és matatott a táskájában könyvei között. — De várj csak fiacskám, valamit én itt nem értek. Nem magyaráznád meg, hogy mi is történt tulajdonképpen? — Mit kell itt magyarázni? Egyedül nehéz, ezért megnősültem. — Mit jelentsen ez, hogy nehéz egyedül? Mik azok a nehézségek? — A mindennapi nehézségek. Tudod, hogy milyen nehéz ma iskolásnak lenni? Ma nem úgy van, mint a ti időtökben volt. Akkor a fizika az Ohm törvényével befejeződött. Elbírod te képzelni, hogy mennyi feltalálás született azóta? — Ne -em, el sem bírom képzelni. — No látod, te elképzelni sem vagy képes, nekem meg tudnom kell valamennyit. — Ezek ellenére sem tudom megérteni, — mondtam az atyai szeretet teljes melegével. — Mire jó az egész... ez a te ... hogyis mondjam ... Szóval mi van-a tanulással? — Ha csak a tanulásról lenne szó, — legyintett fiam a kezével, — azzal még egyedül is meg lehetne birkózni! De az olimpiára nem kell-e kijutni? De igen! Irodalmi színpadra nem kell járni? Járni kell! Múzeumot sem kell látogatni? Kell! Vasat, papírt nem kell gyűjteni? De igen! Mindent, a jégtáncot is egyedül? így aztán úgy döntöttünk, hogy ezután együtt fogjuk ropni a jégen a táncot. ö a zenére futja a kürjeit, vezet engem is, én pedig ez alatt az idő alatt megoldom a matematikai feladatokat. Mennyire jutnánk egyedül?! — Azt értem, hogy segíteni kell egymást... De nem lehetne ezt egyszerűen, baráti alapon? Feltétlenül kell ez az egész ... — Lári-fári. Itt a barátság már nem segít. Ismerjük mi már az efféle állapotot! Először apró csevegések, majd ifjúi szerelem, levelezgetések ide, oda, majd idő híján minden abbamarad. Itt mindennek másként kellett történi. Ügy mint közted meg a mama között, hogy mindenkinek meglegyen a maga kötelezettsége ... — No várj csak... — szedtem ösz- sze a gondolataimat, — Tehát, ha jól értettem, akkor számításból nősültél? — Hol van itt számítás? Szanyka Puzirjev, az igen, az számításból nősült. Tudod kik a feleségének, Nyinká- nak a szülei? A papája a kémia professzora, a mamája osztályvezető. Tudod, mennyi mindenben segítik őket? Ez a Nyinka igazi főnyeremény^— A fiacskám néhány percre elhallgatott, majd így folytatta: —, szent igaz, hogy Tányát én is jól kifogtam. Éppen hozzámvaló! Tegnap délután is, amíg én ezeket az átkozott integrálszámításokat végeztem, addig ő a kerületi sportversenyen tudod milyen messzire dobta a kézigránátot? Mindenkit maga mögé utasított... Úgy kétségbe estem, hogy nem tudtam se felelni, se kérdezni. Automatikusan tört fel belőlem: — És most mit akartok tenni? — Persze, az iskolát azt be kell fejezni. Anélkül a gyereket sem tudjuk sínre tenni... — Miféle gyereket, Jurik? Milyen gyerekről beszélsz? ... — A harmadik B-s Vovkáról. Tá- nyával mint kisdobost magunkhoz vettük. — Ahá!... És mire nektek ez a Vovka? — Szörnyű vagy papa! — Hogyhogy mire jó? Gondolod, neki, az alsósnak jobb a helyzete, mint nekünk? Ezért határoztuk el Tányával, hogy bábáskodni fogunk felette. Persze csak addig, ameddig meg nem nősül... De fejezzük be a csevegést — nézett a fiam az órájára — nekem ideje mennem. Le kell még írnom a Tánya nyelvtani feladatát, mert tegnap egész este a kórusban énekelt helyettem. Gyorsan összeszedte könyveit, bedobálta táskájába és mielőtt elsietett volna, így szólt az ajtóból: — Csak azt nem értem, hogy miért kell a felnőtteknek összeházasodni? Nem kell órára futkosniuk, nincsen osztályon kívüli foglalkozás, nem gyűjtenek vasat ... Mikor jut itt idő bőrlabdát, jéghoki korongot űzni? ... Sigér Imre fordítása Megjelent: a Junoszty 1975/12-es számában.
