Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-14 / 192. szám

MA „Nyitány" Nyírbátorban Lehetne jobban? (2. oldal) (3. oldal) Nem adják fel a küzdelmet Sport (3. oldal) (8. oldal) Leonyid Brezsnyev japán üzletembereket fogadott Alumínium és műszaki haladás A z alumíniumipar ma már nemzeti ipa­runk, jellemző ága­zata a magyar népgazda­ságnak. Az egész iparág — a bauxitbányászattól az alumínium késztermék felhasználásáig a teljesít­mények alapján jelenleg az európai ranglistának harmadik helyén találha­tó. 15 évvel ezelőtt az egy lakosra számított alumí­nium-felhasználás még csak 4—4,5 kilogramm kö­rül volt, napjainkban megközelíti a 13 kilo­grammot. Ezzel a fogyasz­tással Európában az első öt között áll Magyaror­szág. Az alumínium ipari je­lentősége óriási. A magyar híradástechnikai ipar és a műszergyártás is gyorsít­hatja gyártmányválaszté­kának korszerűsítését az alumíniumipartól besze­rezhető szerkezeti anya­gokkal. Nem kevésbé az erősáramú ipar, vagy a közlekedési eszközöket gyártó ágazat, vagy a kon­zervipar. A mindennapi életben is számtalan előnyös, új eszköz térhódítását ered­ményezte a több és jobb hazai alumínium. Nem véletlen tehát, hogy a magyar alumíniumipar ötödik ötéves tervének összeállításakor elsősor­ban azt vizsgálta, van-e mód az alumíniumipar ko­rábban elfogadott hosszú távú központi fejlesztési tervének, az 1976—80-as években, bizonyos mérvű bővítésére. A Miniszterta­nács legutóbbi ülése elé az alumíniumiparnak már ez, tehát a gyorsabban fej­lődő felhasználói igények­kel számol. öt év múlva a bauxit- kitermelés 5,5, a timföld- gyártás 4,5, az alumíni­umkohók termelése több mint 3 százalékkal halad­ja majd meg az 1975-ös mértéket. A magyar— szovjet timföld—alumí­nium egyezmény kereté­ben pedig 165 ezer tonna fém érkezik hazánkba. A program kivitelezésére 9,2 milliárd forintot fordít az ágazat. E program keretében 1980-ban a bauxitterme- lés meghaladja majd a 3 millió tonnát, a timföld- gyártás pedig eléri a csak­nem 800 ezer tonnát. A z 1980 utáni tervek középpontjában vál­tozatlanul az alap­anyagként felhasanálató alumínium fémmennyiség bővítése áll. Ezért a fő be­ruházás egy évi 100 ezer tonnát adó új kohóépítés lesz. Az ehhez kapcsolódó hazai kohók rekonstruk­ciójával együtt 1985—86- ra a hazai fémtemvelés megközelíti majd a mai mennyiség háromszorosát. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára pénteken Moszkvában fogadta a japán gazdasági szervezetek szövet­ségének delegációját. A kül­döttséget a szövetség elnöke, Doko Tosivo vezeti. A tárgyszerűen barátságos légkörű beszélgetés alkalmá­val a felek véleményt cserél­tek a szovjet—japán kapcso­latok állapotáról és fejlesz­tésének perspektíváiról. Kü­lön figyelmet szenteltek a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kérdéseinek. A Sri Lanka-i fővárosban, Colombóbam az el nem köte­lezett országok külügyminisz­tereinek tanácskozásán a kül­ügyminiszterek helyi idő sze­rint péntekre virradó éjsza­ka döntést hoztak arról, hogy a Fülöp-szigetek, Románia és Portugália vendégként részt vehet a hétfőn kezdődő csúcs- konferencián. Makariosz érsek, ciprusi elnök pénteken Colombóba történő elutazása előtt kije­lentette, hogy a csúcstalálko­zón fel fogja vetni a sziget- ország problémáit. Joszip Broz Tito, Jugoszlá­via köztársasági elnöke pén­teken hajnalban megérkezett Colombóba, hogy részt ve­gyen az el nem kötelezett or­Kamal Dzsumblatt, a Ha­ladó Szocialista Párt elnöke, a libanoni baloldal egyik is­mert vezetője pénteken úgy nyilatkozott, hogy a libano­niaknak tartós háborúra kell felkészülniük. „Egyesítenünk kell minden erőnket a Teli Zaatar-ihoz Leonyid Brezsnyev és Doko Tosivo megelégedését fejezte ki, hogy a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok az utóbbi évek­ben töretlenül szélesedtek. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: a Szovjetunió törekszik a Japánnal való jószomszédi kapcsolatok következetes fej­lesztésére és kiszélesítésére. Doko Tosivo megjegyezte, hogy Japán gazdasági körei is nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a Szovjetunióval va­ló hosszú lejáratú üzleti együttműködésnek és szor­galmazzák a Szovjetunióhoz fűződő baráti kapcsolatok to­vábbi fejlesztését. Joszip Broz Tito köztársa­sági elnök, az el nem kötele­zett országok csúcsértekezle­tén részt vevő jugoszláv kül­döttség vezetője megérkezése után a colomból repülőtéren beírja nevét a vendégkönyv­be. (Kelet-Magyarország tele- fotó) szágok állam- és kormány­főinek találkozóján. A belg­rádi rádió jelentése szerint Tito elnököt útjára felesége, Iovanka Broz is elkísérte. A hivatalos delegáció tagjai kö­zött van többek között Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége KB elnök­sége végrehajtó bizottságának titkára. hasonló további támadások­kal szemben — fűzte hozzá. — Elsőrendű feladatunk most az, hogy 3300 fős néphadsere­get állítsunk fel a megszállt területek felszabadítására. Szembe kell szállnunk az or- ság feldarabolásával” — mondotta a többi között. KAMAL DZSUMBLATT: II libanoniaknak tartós háborúra kell felkészülniük Augusztus utolsó hetében kezdődik az almaszüret Nyolcezer vagon szovjet exportra Van elegendő láda — Megálla­pítottá le az almaáralcat Száztizenkilenc terme­lőszövetkezettel és hu­szonöt ÁFÉSZ-szel kötött termékértékesítési szer­ződést az idén a Szabolcs- Szatmár megyei MÉK. A vállalat áruforgalmán be­lül a téli alma 71 %-ot tesz ki. Az alma nagy mennyiségére való tekin­tettel tanácskozást tartot­tak a MÉK, a TESZÖV, a HUNGAROFRUCT kép­viselői és a nyíregyházi, a kisvárdai, a nagykállói és a nyírbátori járás szö­vetkezetei, ÁFÉSZ-ei ter­melői és áruforgalmazási szakemberei pénteken a nyíregyházi almatároló­ban. Téli almából 14 ezer 600 vagon felvásárlását tervezi a MÉK. Az elmúlt évhez ké­pest ezer vagonnal több szerződést kötöttek partne­reikkel. Az eddigi időjárás kedvezőtlenül hatott az alma növekedésére, ez hátrányo­san befolyásolhatja a hozam alakulását, de az előzetes termésbecslés megegyezik az 1975. év hasonló idősza­kában végzett felméréssel. A téli alma forgalmazásá­ban nem lesz változás. A szüretelést, az exportra tör- .ténő csomagolást, szállítást augusztus utolsó hetében megkezdik a termelőüzemek. Az exportalma forgalmának háromnegyed részét — közel nyolcezer vagont — a leg­nagyobb vásárlónak, a Szov­jetuniónak szállítják. Az el­ső fajták a húsvéti rozma­ring és a golden delicsesz. Ezeket a szovjet átvevő zöl­den kéri és így augusztus 25-én megindul az átvétel a tuzséri hűtőházban. A zavar­talan rakodáshoz négy ipar­vágány áll rendelkezésre a tuzséri átrakóban, ezenkívül a mándoki és a komorói át­rakó is segíti az alma minél gyonsabb átvételét. A télialmaexport 8 száza­léka kerül a cseh, az NDK és a lengyel fogyasztók asz­talára. Ezek az országok a fehér fajtájú almákat vásá­rolják, kissé besárgult álla­potban. Nagy mennyiségű piros al­mát kell ebben az évben tá­rolni, hogy a tőkésországok megrendeléseit teljesíteni tudja a HUNGAROFRUCT. A MÉK nyíregyházi, az ál­lami gazdaságok mátészalkai és nyírgelsei, valamint a HUNGAROFRUCT tuzséri hűtőházába közel 2300 va­gon jonatán és 1400 vagon starking alma kerül az ősz folyamán. A piros almánál a szedés függ az éréstől és a színeződéstől. Követelmény, hogy a körszedett almaszál­lítmány legalább 80 százalé­ka feleljen meg a különle­ges minőségnek. A starking alma csomagolását és szállí­tását egy hónap múlva kez­dik. A várható 14 ezer 600 va­gon téli alma forgalmazásá­hoz mintegy 4 millió szedő­ládára van szükség. Az ex­portigények kielégítésére 6,5 millió „Szabolcs-láda” szük­séges. Ebből több, mint öt­millió már a tsz-eknél, az ÁFÉSZ-eknél és a MÉK tá­rolóiban van. Az Országos Anyag- és Árhivatal a közelmúltban megállapította az exportra kerülő almaárakat. Ezek sze­rint a különleges minőségű „AA”-s alma alapfelvásárlá­si ára 6,20 forint kilogram­monként. Az első osztályú „A”-s almát 4,20 forintért vásárolják fel. Ezek az árak az elmúlt évinél kilogram­monként 60 fillérrel maga­sabbak. A belföldi minőségű alma legalacsonyabb felvá­sárlási ára a következőkép­pen alakul: B Il-es 3,40 fo­rint, a B III-as 2,60 forint, a léalma 1,50 forint és az ipari alma 1,20 forintért kerül fel­vásárlásra. (sípos) T// ■■ r , #1 - ■ - . / r ■ m f * ' ■ r Jf # Tuzijatek, tisztavatas, vízi- es legiparade Az augusztus 20-i ünnepség központi programja Délelőtt a Parlament előtti Kossuth Lajos téren ünne­pélyesen avatják a Magyar Néphadsereg főiskoláin idén végzett tiszteket. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a A Nitrokémiai Ipartelepek fűzfői gyártelepének szakemberei a honvédséggel közösen szerelik a Citadel­lán és a Gellérthegy előtt a Dunán elhelyezett uszályo­kon a kilövőállványokat, ahonnan az alkotmány napi tűzijáték rakétáit lövik ki. (MTI fotó — Branstetter Sán­dor — KS) Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskola, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola, va­lamiint a Karikás Frigyes Katonai Kollégium hallgatói 1972-ben kezdték tanulmá­nyaikat, és négy esztendő alatt nemcsak katonai isme­reteket sajátítottak el, hanem különböző szakképesítést is szereztek. A tisztavatást követően kezdődik a vízi- és légipará­dé, az igen látványosnak ígérkező parádéin felvonul­tatják a Magyar Néphadse­reg és az MHSZ technikai eszközeinek egy részét is, és ízelítőt adnak abból, hogy vizen és a levegőben milyen nagy felkészültséget, ^ügyes­séget kíván a korszerű tech­nika biztos kezelése. Délelőtt 11 órakor megszó­lalnak a fanfárok, elhangzik az ünnepi köszöntő, majd megkezdődik a budapesti honvédelmi nap. A Dumán zászlóval díszített szárnyas- hajók, motorcsónakok tűnnek fel, majd úszókompok hosszú során élőképek jelennek meg; köszöntik alkotmá­nyunk törvénybeiktatásának 27. évfordulóját, demonstrál­ják ötödik ötéves tervünket, jelképezik a Varsói Szerző­dést. Augusztus 20-án este 9 órakor kezdődik a tűzijáték. Ixxxill. évfolyam, 192. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. augusztus 14., szombat EL NEM KÖTELEZETTEK r Államfők érkezése

Next

/
Thumbnails
Contents