Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

1976. augusztus 13. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Gyorsuló léptek ELÉGEDETLENEK NEM LEHETÜNK, de túlzottan elégedettek sem, gyorsuló léptekre van szükség a gaz­daságfejlesztésben, így summázhatjuk az év első felének tapasztalatait a népgazdasági terv teljesíté­sében. A felemás értékelést aligha a bizonytalanság okozza, sokkal inkább a haladás és az elmaradás je­leinek váltakozása. Így pél­dául a szocialista ipar ter­melésének 4,4, az élelmi­szeripart leszámítva 6 szá­zalékos növekedése az esz­tendő első hat hónapjában magába foglalja néhány terület dinamikus fejlődé­sét, de azt szintén, hogy egyre több tekintetben a tervezett feladatokat rész­ben sikerült csak végrehaj­tani. Ez utóbbiak élére a külkereskedelmi forgalom tavalyitól elmaradó mérté­ke kerül, azaz az export­fejlesztésre ható erőfeszíté­sek még nem hozták meg gyümölcseiket. Hiba lenne persze türel­metlenkedni, s úgy véle­kedni, a kivitel gyors fo­kozásához minden feltétel adott volt. A belső, hazai feltételek egy része — így egyebek között az új sza­bályozók ismerete, a támo­gatások megállapítása stb. — késett, s a külső piaci magatartást sem lehetett teljes pontossággal meg­ítélni. Az objektív akadá­lyok azonban ne takarják el; meglehetősen sok ne­hézkességgel, tétovaság- gal, vaskalapossággal talál­kozhattunk mind a válla­latok, mind az irányító szervek tevékenységében. Abban nem volt hiba, hogy az exportnövelés szüksé­gességét mindenütt belás­sák. Ahogyan azonban a gyakorlati munka igazodott ehhez, azt a mértéket ko­rántsem nevezhetjük a le­hetséges határ megközelí­tésének. Gondjaink egyike csupán ez, de nem a könnyűek kö­zül való. Mert folytathat­juk azzal a kedvezőtlen helyzettel, mely a növényi és állati termékek, az élő állatok felvásárlásában, forgalmazásában, élelmi- szeripari feldolgozásában kialakult, ami viszont ab­ban játszott tetemes súllyal közre, hogy a kiskereske­delmi árszínvonal a tava­lyinál 4,1 százalékkal ma­gasabb lett. A gazdasági tevékenység jellegzetessége a részletek szoros összefüg­gése. Ha tehát a népgazda­ság egyik területén a telje­sítmény elmarad a kívánt­tól, a tervezettől, akkor ez más részterepek sokaságán is érezteti hatását, követ­kezményeit viselni kell, akár tetszik ez, akár nem. E SZEMLÉLETMÓD ÉS GYAKORLATI FELISME­RÉS terjedése fontos fel­tétele annak, hogy a léptek gyorsulhassanak, a fejlődés a termelőágazatokban, a bel- és külföldi értékesítés­ben kiegyensúlyozottabbá váljék. Az ötödik »téves terv kezdete, a tíz fél esz­tendőből az első meglehe­tősen bonyolult, s a koráb­biakhoz képest nehezebb körülmények között telt el. Éppen ezért lényeges eredménynek tarthatjuk, hogy a termelésnövekedés teljes egészét az iparban és az építőiparban a termelé­kenység emelkedése fedez­te, meggyorsult a nagybe­ruházások kivitelezése, s a lakosság pénzbevétele 4,8 százalékkal bővült. E kira­gadott tények arról tanús­kodnak, mód van a folya­matos haladásra, s több te­rületen ez megvalósult. A gondot az okozza, hogy ott is adósággal fejezték be az esztendő felét, ahol rendel­kezésre álltak a jobb, cél­szerűbb, gyorsabb haladás forrásai, módjai, eszközei. Csak valahogy a vállalko­zószellem, a vezetői bátor­ság, a termelői közösségek kezdeményezőkedve hi­ányzott hozzá, s ha esetleg mégis megvolt, akkor néni kapott teret. Az a nagyobb figyelem, amely a termelőberendezé­sek kihasználtságának nö­velését, a takarékosságot, a versenyképes áruk arányá­nak fokozását kíséri, elis­merést érdemel, Erre az el­ismerésre — amit a társa­dalom sok formában ki is fejez — a jelenleginél töb­ben rászolgálhatnának, mert módjuk van rá. Az kellene hozzá, hogy na­gyobb hozzáértéssel, lelkid ismeretességgel elemezzék tartalékaikat a termelé­kenység fokozásában épp­úgy, mint új vevők meg­hódításában, a gyártmá­nyok korszerűsítésében. Sajnos, sok helyen nem ezzel telt az év első hat hó­napja, hanem siránkozás­sal, magyarázkodással, ki­fogások keresésével. Ami­hez azután társultak irá­nyítási nehézkességek, kapkodás szülte intézkedé­sek, az ágazati kapcsolatok koordinálásában elkövetett hibák. MINDEZEK OLYAN TA­NULSÁGOK, melyek ma­gukban hordják a teendő­ket, azt, hogy hol és mi­ben szükséges határozot­tabban gyorsítani a cse­lekvést, mi az, ami megkü­lönböztetett figyelmet ér­demel, s ezzel növekvő fe­lelősségvállalást. Ez utóbbi nélkül ugyanis nagyon ke­veset ér mindenfajta tet­szetős terv, kecsegtető program, mert felelősséggel párosult következetes cse­lekvés híján papíron ma­rad. Az ebből származó veszteség közös, bár mi ta­gadás, ezt sem a bér- és bér jellegű jövedelmek nö­vekedésénél, sem a rend­kívül gyorsan gyarapodó pénzbeli társadalmi jutta­tásoknál — a tavalyihoz mérten 13,3 százalékkal voltak nagyobbak az év el­ső felében — nem éreztük. E kettősség hosszú ideig aligha tartható fenn, s mi­vel visszalépni nem aka­runk az életszínvonalnál, a termelés ezernyi dolgában szükséges előbbre jutnunk, mégpedig gyorsuló ritmus­ban. M. O. Ku­ri­jás A történetek nem avul­nak el, és az idő vas- foga sem kezdi ki őket. Sőt, ríémelyik kikere­kedik az idő múlásával. Az ilyen történethez aztán csak társaság kell, no, meg egy­két pohár jó bor, ami a nyel­veket megoldja. És nem utol­sósorban valaki, aki a törté­netet előadja. A mi társaságunkban Öreg- miklós vitte a szót. A szer­kesztő, akinek a víkendtel- kén volt a kis összejövetel, úgy konferálta be Öregmik- lóst, mint az öhönfőzés egyik legnagyobb szakértőjét. — Meglátjátok —, mondta — csak azért nem nyaljátok meg mind a tizenkét kör­mötöket utána, mert csak tíz ujjatok van. — Ezek után érthető, hogy senki nem akarta elmulasztani egyetlen mozzanatát sem az öhönfő­zés nagy tudományának. A poharak megteltek, majd újra kiürültek. Közben ki­derült, hogy Öregmiklós nemcsak az öhönfőzésnek, de a jó történetek mesélésének is mestere. Már a harmadik­nál, vagy a negyediknél tar­tott, éppen egy új történetbe akart belekezdeni, amikor a szerkesztő közbeszólt; „Nem azt Miklós bátyám, a Kuri- jást. Hát tudod, a gatyával. Azt meséld el!” Ezután öregmiklós, aki nagybátyja a szerkesztőnek, és ez büszke is rá, rántott egyet a bográcson. Megnézte: elválik-e már az öhön a fa­lától, mert szerinte az öhön­főzés igazi tudománya csak­is akkor kezdődik. — Ettől számítva kell har- minckétszer megfordítani; — mondta, és a fontosság ked­véért a fakanalat magasra emelve még hozzátette: — Nem többször, nem keve­sebbszer, mert különben az egész nem ér semmit. Ez­után még egy kis igazítás a tűzön és kezdődött a törté­net, amit a körülállók már nagy izgalommal várnak. — Jól emlékszem, úgy a harmincas évek elején tör­tént, hogy ez a Kurijás, aki egy jól megtermett paraszt- legény volt, a mi falunkba nősült. Hát ez rendben is volt, sőt az is, hogy ahogy az már abban az időben divatos volt, az anyósáékhoz költö­zött, mivel lakása nem volt. És mivel, hogy ott is csak egy szoba volt, természetes, hogy az egész család abban aludt együtt. No, eltelt egy nap, kettő és a harmadik nap reggel, amikor Kurijás már elment a munkába, az asz- szony megkérdezte a lányá­tól: — Mond te Julis, miért alszik ez a Miska mindig nadrágban? — Miért, miért? — ismé­telte a fiatalasszony kissé szégyenkezve, de annál na­gyobb bosszúsággal — azért, mert nincs gatyája. Öregmiklós újabb cigaret­tára gyújtott, ki tudja hánya­dikra az est folyamán. A vékony rovatvezető legna­gyobb bosszúságára, ugyanis a mindenki által precíznek ismert volt tanár, egyre csak a csikk végén lévő több, mint fél centis hamut fi­gyelte, amely mint Demoklés kardja függött a bogrács fe­lett. Egy esetben oda is súg­ta egyik fiatal munkatársé­„HETEK“ szerződése Megbízás 4,5 milliárd forint értékű beruházásra „Ezt is már mióta épí­tik, mégsem látszik a pa­lánkon kívül semmi” — gyakran hallani ilyen megjegyzéseket a város­ban épülő, de még az alapozásnál tartó beruhá­zásokról. Azt már kevesen tudják, hogy az egyik leg- hosszabban tartó és az összes költség egynegyedét magába foglaló munka az alapozás. Ha ezzel elké­szülnek. már gyorsabban haladhatnak az elemek összeállításával, a belső szerelésekkel. Mégis gyak­ran éri vád az építőket, amiből mindig értenek a beruházók is. Ök, akik terveztetnek, végzik a ki­sajátítást; területet, kivi­telezőket és társvállalato­kat szereznek, gazdái a beruházás összegének. Senki sem irigyli az ő „szakmájukat”. Nem kisebb feladatot bíztak rájuk, mint a beruházások gördülékeny, határidőre történő megvalósí­tását, a költségkerettel való jó gazdálkodást. Hogyan, mi­lyen eredménnyel tudnak ezek figyelembevételével dolgozni? — erről beszélget­tünk Bogdányi Ferenccel, a Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat igazgató­jával. Egy év, egymillióról — A városi és a megyei ta­nács ötéves fejlesztési tervei alapján dolgozunk. A megbí­zások összege az első 3 év­ben eléri a 4,5 milliárd fo­rintot, évente átlag egymil- liárd értékű beruházást ké­szítünk elő. Az idén, az első fél évben az 52 beruházás értéke 588 millió volt. E szá­mok mögött rengeteg előké­szítő munka és különböző szerződéskötések állnak. Mi a legfontosabbnak az előké­szítést tartjuk. Bizonyítják ezt azok a há­lótervek is, amelyeket a leg­fontosabb építkezésekhez ké­szítettek. A Pacsirta utcai óvoda építésénél az előkészí­tő munka 32 pontból áll, s amíg ezzel nem végeztek, egy kapavágást sem tehettek a területen. Utána már „csak” tíz pont van hátra az üzembe helyezésig. Ha a 32 pontig valahol hiba csúszik az ütemezésbe, már nem tud­ják tartani a határidőt. Ezért, nak: „Oda nézz, most esik bele!”. Aztán tudj’ isten, hogy csinálta az öreg. a ha­mu soha nem esett a bog­rácsba. Amikor ugyanis már megérett az aláhullásra, mintha csak véletlen tenné, félre biccentette a fejét és a csikk végén már csak a pa­rázs világított. — Na, az anyós nem szólt többet egy szót sem. Hanem reggel, mivel éppen szombat volt, és piaci nap, megfogott két tyúkot, egy pár tojást és estére, mire a fiatalok haza­mentek. az új gatya az ágy ra volt téve. A fiatalember természetesen fel is vette azon nyomban. No, ezután — órákig járkált cigarettával a szájában a kis szobában fel és alá. Vasárnap reggel ab­ban ment fel a faluba. — Az emberek megálltak. Előbb egy-kettő, aztán több is. ő pedig, amikor észrevet­te, hogy bámulják, kihúzta magát és annál peckesebben lépegetett a főutcán. Valaki aztán a bámészkodók közül hangosan megjegyezte: „Nézd, hogy feszít ez a Ku­rijás!” No. azóta mondják nálunk, ha valaki egy kicsit olyan rátarti, hogy „feszít, mint Kurijás az új gatyájá­ban...”. amikor az összmunkáján akart javítani a vállalat, az előkészitést „reformálták” meg. A kulcsátadásig... — Ügy találtuk, a jelenle­gi dolgozógárdánk képes szakmailag és emberileg a feladatok megoldására. Azok­kal kell a kapcsolatot és az együttműködést eredménye­sebbé tenni, akikkel egy-egy beruházás során találkozunk. Az elhatározástól a kulcsát­adásig a legbonyolultabb a területkisajátítások ügye. Sok embert felkeresünk, ki­lincselünk a hatóságoknál, több tárgyaláson veszünk részt addig, amíg a kisajátí­tásra sor kerülhet. Már az is nagy eredmény, hogy a ta­nács állandóan fenntart 30— 40 lakást a kiköltözőknek. De ez csak egy terület a sok kö­zül. Évekig volt érvényben a „hetek szerződése”, a megye tervező, beruházó, kivitelező vállalatainak együttműködé­se. Ennek formáján és tar­talmában is változtattak. — A mai napig hat megál­lapodást kötöttünk. Egy álta­lánost, a megye tervező, be­ruházó, építő vállalataival, ami általános megállapodáso­kat tartalmaz, a többiek spe­ciális szerződések. Az egyik a lakások műszaki átadásá­nak zavartalanságát biztosít­ja. Többek közt azt is szabá­lyozza, mikor kell a névjegy­zékeknek a beruházóhoz ér­keznie. A másik a víz- és a TELJES SIKERREL FE­JEZŐDÖTT BE a fehérgyar­mati járásban is a 10 658 hektár kalászos betakarítá­sa. Az elmúlt napokban a panyolaiaknak, a nábrádiak 7, a kölcseiek 2 kombájnnal segítettek. A tarlóhántás az aratással egyidőben megkez­dődött. így lehetőség nyílott másodvetésre is. Az uborka, zöldbab mellett vegyes siló- takarmány került a földbe, mintegy 1309 hektáron. Több tsz az előkészített talajt ve­tőmaggal együtt a tagság rendelkezésére bocsátotta, A történetet nagy derült­ség fogadta. A szerkesztő te- letöltötte Öregmiklós poha­rát, aki az egyre kisebbre zsugorodó öhön harmincadik fordításánál tartott. Hogy ki számolta? Hát a gazdasági újságíró, aki tudvalévőén nagyon szereti a hasát. Most, amikor már a sava is meg­volt a jó bortól, egyre azt fi­gyelte bánatos szemmel, ho­gyan lesz kisebb és kisebb minden fordítás után a bog­rácsban levő nagy gombóc. Egy óvatlan pillanatban oda is súgta a mellette álló gép­kocsivezetőnek: „Mondd csak, mi jut ebből ennyi ember­nek?”. M ielőtt a társaság szét­oszlott, öregmiklós mégegyszer sorra kí­nált mindenkit. „No, fiúk — mondta — ne hagyjuk már itt szégyen szemre ezt a ka­nálnyit. — De, már minden­ki csak nyögdécselt. Még a gazdasági újságíró is, csak nyöszörögve szólt: „Olyan vagyok, mint egy futball- labda. Nem bírok többet!” Pedig a szemén még mindig látszott, hogy kívánja. Falcsik Ferenc közműberuházásokra vonat­kozik, amelyek értéke az V. ötéves tervben egymilliárd forint. De szerződést kötöt­tünk a KISZÖV-vel a kisebb beruházások, bővítések el­végzésére és az OTP-vel a pénzügyek rendezésére. Bővíteni a ter­vezőkapacitást — A miskolci, a debrece­ni, a szegedi tervezővállala­tokkal is van szerződésünk, így próbálunk segíteni a me­gye szűkös tervezőkapacitá­sán. Ezen kívül még egy nagy előnye van a külső ter­vezőkkel való kapcsolatnak. Megoldhatjuk a terv-újra­felhasználást, ami jelentősen csökkenti a beruházások költ­ségét. A típustervek alkal­mazására korlátozott a lehe­tőség, mert régi és szegényes a típusterv, de nagy fantázia van a tervek újrafelhaszná­lásában. Ez történt az Árok utcai 12 tantermes iskolánál, amely hasonmása a debrece­ni Kardos utcainak. A terv- kiválasztásnál az iskola igaz­gatója is részt vett és meg­nézte a már működő iskolát. Az esetleges módosításokat ott a helyszínen megbeszélte a kivitelezővel. A beruházási vállalatnál leg­fontosabb a határidő pontos tartása és a tanács pénzével való jó gazdálkodás. Az utób­bi években egyre több beru­házás készül el a tervezett időre és igyekeznek a költség- kereten belül maradni. Balogh Júlia hogy ki-ki maga teremtsen lehetőséget a háztáji állatál­lomány takarmány-utánpót­lására. A kedvező időjárásnak is köszönhető, hogy mintegy 90 százalékban sikerült betaka­rítani a szalmát is. A ko­rábbi évektől nagyobb meny- nyiségben hordtak ki szer­ves trágyát az ősziek alá a közös gazdaságok. Sajnos, a későn jött eső már kevésbé csökkenti a kapásoknál el­szenvedett szárazság okozta kiesést, amit több, mint 20 százalékra becsülnek. A ga- csályi tsz — mely tagja a termesztési rendszernek — sajnos a jég kártevését sem kerülte el, így itt még na­gyobb lesz a veszteség a ter­vezettnél. Molnár Károly Szövetkezeti szak­emberek országos találkozója Augusztus 22-én nyílik meg Harkányban — „Pan­nónia ’76” néven — a Szövet­kezeti szakemberek VII. ta­lálkozója a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat szer­vezésében és az Országos Szövetkezeti Tanács támoga­tásával. A kéthetes program iránt országszerte nagy ér­deklődés nyilvánul meg a szövetkezeti mozgalom mind­három — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási — ágazatában. A szövetkezet- politikai tanácskozáson száz­nál több szakember vesz rész. A „Pannónia ’76” alapté­mája: az MSZMP XI. kong­resszusa határozatainak meg­valósítása a szövetkezeti mozgalomban. E gondolat köré csoportosulnak majd az előadások, a viták és a be­mutatók. Aratás után a fehérgyarmati járásban A

Next

/
Thumbnails
Contents