Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-13 / 191. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1976. augusztus 13. A háziipari szövetkezet paszabi részlegében lengyel exportra készítik a szőttes futókat. Mészáros Imréné és Magyar Miklósné szocialista brigádtagok a futók darabolását végzik. (Elek Emil felvétele) Rétköz várja az egészségnevelőket Legalább 40 szerv, intézmény, vállalat, gazdálkodási egység vállalt védnökséget az idén a rétközi egészségnevelési napok rendezvényei fölött. Az elmúlt évek hasonló eseményeinek nagy, országosan is jelentős visszhangja láthatólag mind többeket mozgat meg annak érdekében, hogy az egészségnevelés roppant ügyét támogassák. Megyénk legészakibb területe lesz a rendezvények színhelye, mégpedig Kisvárda központtal. Ezenkívül Dombrád és Mándok ad otthont jelentős eseményeknek. A már végleges program arról győz meg, hogy érdemes egészségügyieknek, gazdaságoknak egyaránt odafigyelni arra, ami szeptember 13. és 16. között történik. Amikor most a program néhány eseményét közreadjuk, tesszük azzal a szándékkal, hogy sokan ezen felbuzdulva válnak aktív részvevőivé az idei egészségnevelési napoknak. Az első téma, ami napirenden szerepel, az egyre nagyobb érdeklődést keltő gyógyvizekkel foglalkozik. Országos szaktekintélyek, megyei kutatók tartanak előadásokat, vezetnek vitákat arról a kincsről, melyet Sza- bolcs-Szatmárban korántsem használnak ki teljes mértékben, amelynek értékesítése hosszas huzavonák áldozata. Ezt a témát Kisvárdán tárgyalják. Dombrádon az alkoholizmus áll majd a középpontban. Külön szó esik majd az ipari üzemekben, a mező- gazdaságban és a kereskedelemben uralkodó helyzetről, az alkohol és a bűnözés ösz- szefüggéseiről. Ez idő alatt A rosszul sikerült „előléptetés” Hetey Bertalan nyírgel- sei lakos 25 éves, nőtlen, vagyontalan, eddig büntetve nem volt. Az általános iskola 8 osztályának elvégzése után férfifodrász szakmát tanult, de a szakma megszerzése után „jobb kereseti lehetőségre vágyott”, ezért elvállalta a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ nyírgelsei 15-ös számú italboltjának vezetését. A bűncselekmény elkövetéséig eltelt másfél év alatt öt esetben volt leltár az italboltban, de ebből az első 4 esetben mindig kisebb összegű hiánnyal zárt. Ennek ellenére 1976. május 6-án a helyi presszó vezetésével bízták meg, s ezért az általa vezetett italboltban átadó leltárt tartottak. A leltár kiértékelése 23 611 Ft hiányt mutatott. Az ÁFÉSZ a házi vizsgálata során megállapította, hogy az italboltvezető 1975. november 12—27. között „papírforma szerint” szabadságon volt ugyan, de az italboltot ekkor is nyitva tartotta, sőt 37 924 Ft értékű pálinkát és sört vett át, amit nyomban értékesített is. Ez idő alatt viszont Hetey Bertalan a bevételből semmit sem fizetett be. Az ügyben lefolytatott nyomozás kiderítette, hogy az italtboltvezctő szüleivel él közös háztartásban és azok hozzáfogtak régi kis házuk átépítéséhez, modernizálásához. Az is kiderült, hogy az építkezéshez szükséges anyagok jó részét az italbolt bevételeiből finanszírozták. A nyomozás befejezéséig a gyanúsított az elsikkasztott pénzből semmit sem térített vissza. Az ügyészség sikkasztás bűntette miatt emelt vádat a „kapzsi” italboltvezető ellen. A tárgyalás során tisztázódott ugyan a tényállás, de arra nem derült fény, hogy a vádlott munkahelyén mivel érdemelte ki presszóvezetői előléptetését. A Nyírbátori Járásbíróság a B. 335/1976-os számú ítéletével Hetey Bertalant bűnösnek találta sikkasztás bűntettében, éBért 10 hónapi végrehajtható szabadságvesztésre, 1000 Ft vagyonelkobzásra és az okozott kár, valamint annak kamatai megfizetésére ítélte. A büntetés kiszabásánál a bíróság enyhítőként értékelte a vádlott viszonylag fiatal korát és őszinte beismerését. Súlyosbítóként vette viszont figyelembe, hogy cselekményével a társadalmi tulajdont károsította és azt, hogy az ÁFÉSZ működési területén az utóbbi időben igen megszaporodtak az italboltvezetők visszaélései. Az ítélet jogerős. Dr. Pálfy Ferenc ügyész itt ülésezik majd az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság gazdasági és jogi albizottsága is. A téma ilyen alapos megvitatására még eddig nem került sor, s ami a fő, sok olyan tudnivalót is a hallgatók elé tárnak, amelyek a hatásosabb küzdelmet segítik. A daganatos megbetegedések világszerte nagy veszélyt jelentenek. Éz tette szükségessé, hogy a téma itt is napirendre kerüljön. Nagynevű onkológusok állnak majd az emelvényen, és elsősorban az orvosok számára mondanak a gyakorlatban is használható tudományos ismereteket. Nagy jelentőségű lesz ez az eszmecsere, mert tudományos ülésnek is felfoghatjuk. A mándoki program az egészséges életre nevelés jegyében zajlik majd. A köz- egészségügy időszerű kérdései csakúgy helyet kapnak az előadások közt, mint a dohányzás ártalmáról szólók, vagy éppen a testedzés fontosságát taglalok. Külön szekció foglalkozik majd a balesetek megelőzésének fontos kérdéseivel is . A résztvevők a tudományos előadásokon, vitákon kívül számos kulturális rendezvényen is részt vesznek, és hajókirándulást tesznek a Tiszán. SZINTE LEHETETLENSEG Van-e jó órarend Ahogy közeledik az iskolai év, úgy szaporodnak az olyan előkészületek, amelyek a zavartalan tanítást hivatottak szolgálni. Ezek között ma az egyik legizgalmasabb az órarendek elkészítésével kapcsolatos munka. Mint köztudott, ez minden iskolában körülményes dolog, s bizony szakavatott nevelő legyen, aki mindenkinek jó órarendet tud összehozni. Egészségügyi szempontok A legtöbben úgy vélik, hogy nincs másról szó, csak arról: az órarend nem más, mint az órák és nevelők ösz- szehangolt beosztása. Pedig korántsem ilyen egyszerű. Igen sok szempontot kell, illetve kellene szinkronba hozni ahhoz, hogy valóban tökéletes műről beszéljünk. Tantermek, oktatótermek, szemléltetőeszközök, audiovizuális berendezések, tanárok egyéni kívánságai, a tanulók érdekei mind-mind tényezők. Ezek mellett, vagy talán előtt, olyan egészség- ügyi és munkalélektani szempontok is vannak, melyek bizony a mai órarendekből többnyire hiányoznak. Részletes elemzés mutatta ki, hogy megyénk iskoláiban az órarendek nem felelnek meg az egészségügyi, pedagógiai feltételeknek. Az optimális megoldás ugyan lehetetlen, de a felé való törekvés kívánatos lenne. Nézzük, hogy milyen gyakorlati következtetések kínálkoznak. Első egészségügyi szempont az lenne, hogy a tanulók iskolai munkáját egyenletesen osszák el, a könnyű és a nehéz tárgyak váltakozzanak. A tudományos igény szerint a nehezebb tárgyaknak a második, harmadik órára kellene kerülni. Regenerálódni A tanulók a nagyszünetben regenerálódnak. Ez azt Augusztusi adattár A harmat hizlalja a szőlőt A 31 napos augusztus hónap már az átmenetet hozza a nyárból az őszbe. A hónap elején a nappal még jóval hosszabb az éjszakánál: 14 óra 58 percet tesz ki. Ez az időtartam a hó végéig kereken másfél órát csökken; a nap — amely e hóban a Szűz csillagképben jár képzelt égi pályáján — 31-én már nem egészen 13 és fél órát tölt csupán a horizont fölött. Ennek megfelelően kevesebb a napsütéses órák száma is, mint júliusban, a hónap végén már csak heti 59,3 órán át sütkérezhetünk. A hőmérsékletről és a csapadékról száz év adatai állnak rendelkezésünkre. E szerint az évszaknak megfelelő napi hőmérsékleti átlag a hónap első felében 21 fok fölött van, a másodikban pedig egy fokkal kevesebb ennél. A csapadékátlag az első és utolsó héten országos adatokat véve 98, illetve 95 milliméter hetenként, a második héten 194, a harmadikon 108. A néphit augusztus 10- éhez, Lőrinc napjához fűzi azt a szentenciát, hogy ha ezen a napon szép idő van, akkor jó lesz az őszi időjárás is. (Nálunk sütött a nap.) Ugyanez okból azt is tartja, hogy kellemes Lőrinc-napi időjárás esetén jó bor lesz az évben. (A dinnyére vonatkozóan — mint ismeretes — Lőrinc jó és rossz idő esetén egyaránt rosszat jelent.) Az őszi időjárást — hosszú idők paraszti megfigyelése szerint .— a Bertalan-napi időjárás is meghatározza: amilyen az idő 24-én, Bertalankor, olyan lesz egész őszszel. Végül: egyes vidékeken azt tartják, hogy az augusztusi harmat hizlalja a szőlőt. Az aratás befejezésének örömére rendezték meg ré- gente az aratóünnepet. Aratókoszorú kötésével, ünnepélyes vacsorával, táncos mulatsággal járt ez a népszokás, amely napjainkban jórészt beleolvad augusztus 20-a, az alkotmány ünnepének eseményeibe. Az újabb névadási szokásoknak megfelelően néhány névnap megváltozott e hónapban is. 5-ét Oszvaldtól és Fábiusztól megkapták a Krisztinák, augusztus 11-e Tiborból Tiborc lett (Tibor maradt április 14-e), augusztus 14-e Özsébből Marcel lett. 27-e Gebhartból Gáspárra változott. 29-e Ernesz- tinből Ernára, 30-a pedig Rózáról Rózsára magyarosult. A két évszázad előtti Uj és Ó Kalendárium így ír augusztusról : Az égi madarak nem szántnak sem vetnek, Mégis a máséból ki-elégíttetnek; Hát az emberek közt hányán találtatnak, Kik vetés nélkül is eleget aratnak! Cs. B. jelenti, hogy még a negyedik órára is jut erő. Ekkor még képes intenzíven dolgozni, de az ötödik, hatodik órában a látható fáradtság jelei mutatkoznak. A hét első napján a tanulók még nem érik el a munkaképesség legfelső fokát, a negyedik naptól viszont csökken a munkaképesség. Mindezeket figyelembe kellene venni, hiszen az iskolai órarend egyben a tanuló iskola utáni munkáját is meghatározza. Természetes, ha az iskola igyekszik egyenletes terhelést kialakítani, kívánatos lenne, ha a szülők is ehhez mérten alakítanák gyermekük otthoni elfoglaltságát. A különböző tanulmányok, szakmunkák, cikkek rámutatnak arra, hogy az iskolai beosztást úgy célszerű szervezni, hogy munka, játék, pihenés váltakozzék. Ne következzenek olyan órák egymás után, ahol sokat kell jegyzetelni. Az alsósok esetében számításba kell venni, hogy maximálisan 25—30 percig képtsek koncentrálni. Sokan nem is gondolják, de gondolni kell a szünetre is, hiszen a nevelőnek nemcsak arra kell ügyelni, hogy a szünet ideje alatt rend legyen, hanem arra is, hogy valóban pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás legyen, s ne a következő órára készüléssel teljék. Fejtörések Az iskolák órarendkészítői a következő napokban már munkához kezdenek. Sok fejtörésbe kerül majd, hogy lehetőleg megközelítsék az eszményit. Már az is eredmény lesz, ha az eddigi, sokszor kényszer szülte tanrend helyett jobb alakul ki. A gyermek közérzetét ezzel munkaképességét is befolyásolja az, hogy egyenetlen terhelés helyett okosan tervezett, egészséget és életkori sajátosságot figyelembe vevő beosztás készül. Kicsit úgy is mondhatjuk: a tanárok év eleji vizsgája az egész évre kiható, jó órarend. (bürget) Zöld fal — a lakótelepek körül Nem pázsit, kert, nem itt- ott parkocska a lakótelepeken, a palotányi házak között, hanem sok-sok fű, cserje és fa együtt. Háromszintes, összefüggő, zöld fal a lakótelepek körül. A parképítés új koncepciója ez. Nem száműzi a virágokat, a színfoltokat a házak közeléből, csupán azok arányait változtatja meg. A szakemberek így érvelnek: a lakótelepet övező erdősáv biológiai értéke sokkal nagyobb, mint a belterjes parkoké, a még oly kiterjedt pázsité. Mert a fák dús lombja oxigént termel, javítja a mikroklímát. Egy öreg tölgy például nyolc ember oxigén- szükségletét termeli meg. Az erdősáv természetes falként védi az egész lakótelepet a portól éppen úgy, mint a város zajától. Mérések bizonyítják: egy 30 éves juharfa évente vegetációs időszakban egy mázsa port is leköthet. A háromszintes növényzet 15—20 decibelnyi hangot fog fel a forgalmas utca gyakran 100 decibelnyi zajából. A levelek zizegése elfedi a zaj egy részét, további hat-nyolc decibellel csökkenti a kellemetlen hangok erősségét. A gyökerekkel behálózott földterületen kevésbé terjednek a járműforgalom okozta rezgések, rázkódások. Régi tapasztalat: a dús növényzet között a hőség elviselhetőbb, jobb a közérzetünk. Az árnyék, a csend hatására, és mert a növények lélegzésükkel javítják a levegő kémiai összetételét, nedvességtartalmát. A sok növény látványa már egymagában is megnyugtató. És — nem utolsó szempont — az erdősáv telepítése, fenntartása sokkal kevesebb munkaerőt igényel, összehasonlíthatatlanul olcsóbb, mint a jelenlegi aDró, szétszórt lakótelepi zöldterületeké, amelyeknek gondozásához csak a názikert gépeit alkalmazhatják. Budapesten és minden nagyvárosban — ahol a civilizációs ártalmakkal is számolni kell — az erdősáv a legcélszerűbb és leggazdaságosabb megoldás a lakótelepek parkosítására — vallják a kertészek. Újabb tényeket sorolnak: a főváros „zöld vagyona” eléggé tekintélyes. Ha csak a parkokat számítjuk, nem olyan kedvező a helyzet, bár évente 40—60 hektárral — Margitszigetnyi területtel — gyarapszik a zöld felület, amely az utóbbi másfél évtizedben megkétszereződött, s ma már eléri az 1200 hektárt, vagyis a 12 millió négyzet- métert. Egy lakosra átlag mintegy 6 négyzetméter jut. Ez kevés, és egyenlőtlenül oszlik meg. Amíg a X., a XI., valamint a XIII. és XIV. kerületben egy-két millió, addig a kerületek zömében 100—700 ezer négyzetméter a zöldterület. A legkisebb: 25—26 ezer négyzetméter a VI. és a VII. kerületben. A kiegyenlítődésre nem sok kilátás van. Uj parkok főleg a lakótelepeken létesíthetők. A főváros 524 négyzetkilométernyi területére évente mintegy 200 000 tonna por zúdul. Egy-egy gépkocsi 20— 30 ember oxigénszükségletét fogyasztja el. A jelenlegi zöld felület, a félmilliónyi utcai sorfával együtt is csak 50 000 tonna port köthet le. Nyilvánvaló: az üdítő, frissítő lombtömeget kell megsokszorozni. Az óbudai, a békásmegyeri, a zuglói, az újpalotai lakótelepek egy részén már készülnek az erdőtelepítésre. A jövőben az új lakótelepekre hatékonyabb és olcsóbban fenntartható zöldfelületeket terveznek. M.E. Kész a végleges program
