Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

XXXIII. évfolyam, 191. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1976. augusztus 13., péntek Népfront és művelődés M unka, közösség, kul­túra szocialista egységét szolgálja a Hazafias Népfront — hangzott el a közelmúlt­ban egy beszélgetésen. A népfront közelgő kong­resszusa mindinkább idő­szerűvé teszi, hogy váro­son és falun egyaránt mérlegre kerüljön egyebek között a népfrontmozga­lom művelődéspolitikát se­gítő tevékenysége. Nem nehéz felidézni megyei példákat arra, hogyan serénykednek a népfrontbizottságok és a korábbi népfrontkongresz- szus óta létrejött művelő­dési munkaközösségek, hogy társadalmi üggyé váljék a művelődés. Is­kolák, tantermek, tanyai diákotthoni létesítmények jelzik a szabolcsi népfront­bizottságok erőfeszítéseit. Más társadalmi szer­vekkel együtt részt vesz­nek a népfrontbizottságok a hátrányos helyzetű ta­nulók segítésében, de fog­lalkoznak az ingázó dol­gozók művelődésével, az olvasás népszerűsítésével, a könyvbarát körök, hon­ismereti közösségek for­málásával. Milyen céllal hívják so­raikba a művelődésért dol­gozni akarókat? A műve­lődési munkaközösségek — a népfront művelődési tevékenységének kereté­ben — azért munkálkod­nak, hogy mindenki töb­bet tudjon a világról, a társadalomról, minél job­ban értse a gazdaság, a politika, a kultúra alap­kérdéseit, összefüggéseit, mind tudatosabban éljen, vállalja a közösségi fel­adatokat. A tevékenység középpontjában tehát az ember áll, aki a szocialis­ta kultúrának nem passzív befogadója, hanem aktív, önálló gondolkodási és cselekvési igényre „han­golt” tagja a társadalom­nak. A művelődési mun­kaközösségek célja nem elvont, nagyonis hétköz­napi, kis és nagy telepü­lésen egyaránt dolgoznak a szocialista kultúra ter­jesztéséért, a jobb emberi kapcsolatokért, az írott és íratlan erkölcsi törvénye­ink, szokásaink szocialis­tává fejlesztéséért. f közreműködésükkel elősegítik újabb és újabb tömegek mű­velődését, hozzájárulnak a közművelődés „fehér folt­jainak” csökkentéséhez. Segítik feltárni a lakóhe­lyeken a művelődés irán­ti növekvő igényeket, köz­reműködnek a kulturáló- dás feltételeinek társadal­mi úton történő fejleszté­séhez. Van még bőven tennivaló megyénkben is, akad kiaknázásra váró szellemi tartalék, melyek kamatoztatásáért a nép­frontbizottságok eddig is elismerésre méltóan dol­goztak. De a holnap új és új feladatokat tartogat. (PG) • • Ülésezett a Minisztertanács Napirenden: Külkapcsolataink — Az alumíni­umipar központi fejlesztési programja az ötödik ötéves tervidőszakban A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. A kormány megtárgyalta Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének Piotr Jaroszewicznek, a Lengyel Népköztársaság miniszter- elnökének meghívására Len­gyelországban tett hivatalos baráti látogatásáról szóló je­lentést. A kormány a tájé­koztatót jóváhagyólag tudo­másul vette és utasította az illetékes állami szerveket, hogy tegyék meg a tárgyalá­sokból adódó szükséges in­tézkedéseket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta Amadou Mahtar M. Bownak, az UNESCO főigazgatójának hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és elfogadta a nehézipari mi­niszter előterjesztését az alu­míniumipar központi fej­lesztési programjáról, az ötödik ötéves tervidőszakra vonatkozó részletes felada­tokról, valamint az 1980. utáni tennivalókról. A prog­ram irányítására és végre­hajtásának ellenőrzésére a kormány alumíniumipari tárcaközi bizottságot alakí­tott. Az Országos Tervhivatal elnöke és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a mezőgazdaságot ért aszály­károkról és a csökkentésük­re tett intézkedésekről. A kormány a jelentést elfogad­ta és határozatot hozott a további feladatokról. A nyá­ri mezőgazdasági munkák­ban, a kalászos növények be­takarításában részt vevő dol­gozóknak az elért eredmé­nyekért a Minisztertanács el­ismerését fejezte ki. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A magyar kormány állásfoglalása a nemzetközi biztonság megszilárdításáról A Magyar Népköztársaság kormánya megelégedéssel ál­lapítja meg, hogy az elmúlt évben a nemzetközi viszo­nyok fejlődése továbbra is pozitív irányú volt. Erősödött a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­nek és a feszültség enyhülé­sének folyamata. A magyar kormány következetesen ar­ra törekszik, hogy hozzájárul­jon a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, a vitás kérdések békés eszkö­zökkel történő megoldásához — állapítja meg az állásfog­lalás, amely az ENSZ főtitká­rának a felkérésére összefog­lalja a magyar álláspontot. A kormány állásfoglalása részletesen elemzi a nemzet­közi biztonság megszilárdítá­sát elősegítő fejleményeket, hangsúlyozva, hogy „az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet eredményes befejezése kiemelkedő jelen­tőségű esemény volt Európa történelmében. A magyar kormány síkra száll a záróok­mány maradéktalan és teljes végrehajtásáért, s ennek ér­dekében gyakorlati intézkedés seket tett és tesz”. Az ENSZ főtitkárához el­juttatott okmány teljes mér­tékben támogatja a Szovjet­unió széles körű nemzetközi békeprogramját, amely a bé­ke és a biztonság megerősíté­sére, a népek szabadságának és függetlenségének biztonsí- tására, az országok közötti sokoldalú együttműködés ki- szélesítésére irányul. „Egyre általánosabban elfo­gadottá válik az az álláspont, hogy a politikai enyhülést katonai enyhüléssel kell megerősíteni. A helsinki zá­róokmány következetes meg­valósítása kedvező feltétele­ket teremt az ilyen intézke­désekhez, így a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalásokon történő előre­haladáshoz is. A Magyar Népköztársaság — más szocialista országok­hoz hasonlóan — rendkívül fontosnak tartja a hatékony leszerelési intézkedések ki­munkálását és egyetemes vég­rehajtását. Úgy véli, hogy a tárgyalásoknak új lendületet adna a leszerelési világkon­ferencia összehívása. Ezért az ENSZ tagállamainak többsé­gével együtt sürgeti, hogy a világszervezet mielőbb kezd­jen hozzá a konferencia elő­készítéséhez. A magyar kormány úgy vé­li, hogy fokozott erőfeszítése­ket kell tenni a legveszélye­sebb háborús tűzfészkek fel­számolására, mindenekelőtt a közel-keleti válság igazságos és tartós rendezésére. Hason­lóképpen szorgalmazza a cip­rusi probléma — az európai térség nagy veszélyekkel ter­hes feszültséggócának — bé­kés rendezését is. A Magyar Népköztársaság kormányának szilárd elhatá­rozása, hogy lehetőségeihez mérten a jövőben is mindent megtesz a világ békéjének erő­sítéséért, a nemzetközi biz­tonság megszilárdításáért, a békés egymás mellett élés és a gyümölcsöző együttműkö­dés fejlesztéséért” — fejező­dik be a nyilatkozat. MA Van-e jó órarend? ^ Í®y® ^#ti rádió- és tv-műsor (2. oldal) (7. oldal) Á „Hetek" A válogatott szerződése edzésén (3. oldal) (8. oldal) Ülést tartott a mezőgazdasági operatív bizottság Huszonötezer vagon ter­ményt takarítottak be Sza- bolcs-Szatmár megyében — hangzott el csütörtökön a megyei szervezési bizottság ülésén. Jó minőségű, magas hektolitersúlyú kenyérgabo­nát adnak át a mezőgazda- sági üzemek a gabonaforgal­mi és malomipari vállalat­nak. Az előzetes megállapí­tások szerint az utóbbi évek legjobb minőségű búzáját aratták a megyében. A nagy forróság és szárazság ellené­re is megfelelően alakult a sikértartalom, kemény, érett szemek kerültek a raktárak­ba. Eddig a megye területé­ről 10 ezer 500 vagon búzát vásároltak fel és még mint­egy ezer vagon várható. Ez több mint másfélszerese az elmúlt év hasonló időszaká­ban felvásárolt mennyiség­nek. összesen 14 ezer 300 vagon kenyérgabona felvá­sárlására számítanak, így közel 50 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le a vállalat ebben az évben, mint 1975-ben. A termelőszövetkezetek a vetőmagszükségleteiken kí­vül nagy mennyiségű gabo­nát tárolnak takarmányozás­ra. Az elmúlt három hét esősebb időjárásának hatásá­ra kedvezően alakul a kuko­rica hozama, ezzel növekszik a takarmány mennyisége, ezért a szervezési bizottság úgy foglalt állást, hogy a szövetkezetek minél nagyobb mennyiségben adják át a felvásárló vállalatnak a megtermelt terményt, és csak a szükséges mennyisé­get tartalékolják. Mintegy hétezer vagon gabona szárí­tására volt szükség és eb­ből négyezer vagonnal a gazdaságok saját szárítóikon szárítottak. A szalmalehúzás és a tar­lóhántás még mindig akado­zik egyes üzemekben. A vetőmagtermeltető és ellátó vállalathoz beérkez­tek az őszi kalászosok vető­magigényei. A szövetkezetek eddig 70 vagon őszi árpát, 110 vagon rozsot és 540 va­gon búzát igényeltek, de et­től nagyobb mennyiségű fémzárolt vetőmaggal ren­delkezik a vállalat. Burgo­nya vetőgumóból 800 vagon fölött van a gazdaságok igé­nye, amit szintén ki tud elé­gíteni a vetőmagtermeltető vállalat. A MÉK eddig 600 vagon burgonyát vásárolt föl, ösz- szesen 3400 vagonos szerző­désük van a termelőszövet­kezetekkel. Az átvett termé­ket korszerű raktáraikban, tárolótelepeiken helyezik el. Téli almából 15 ezer vago­nos felvásárlásra számíta­nak, amiből 11 ezer vagon­nal exportálnak. Közeleg a csúcsmunka, az őszi betakarítás ideje. Au­gusztus végén ládákba kerül az első alma. Nagy mennyi­ségű téli alma, kukorica, burgonya, napraforgó, cu­korrépa vár betakarításra. Ezeknek a növényeknek zökkenőmentes betakarítá­sa nagyfokú szervezettséget kíván a szövetkezetektől. A szállítókapacitást szinte tel­jes egészében leköti, ezért fontos a járművek erre a munkára történő összpon­tosítása. Az ősz folyamán 110 ezer hektár kalászost vetnek el a megye szövetkezetei. (sípos) Megyénk takarékbetétje: 3 milliárd 361 millió forint Tovább nőtt a lakosság betétállománya megyénkben. Az egyéni pénztakarékosság megyén belüli eredménye kedvező és bíztató. Nem csökkent a takarékossági hajlam, ez azt jelenti, hogy a lakossági takarékbetét a jö­vedelemnek megfelelő arány­ban nőtt. A takarékbetét az első fél évben 211 millió forinttal emelkedett, így június 30-án a betétállomány meghaladta a 3 milliárd 361 millió fo­rintot. A betétfajták között különösen figyelmet érdemel a fiatalok körében az ifjú­sági takarékbetét iránt meg­növekedett érdeklődés. Eb­ben az évben 900 fiatal kö­tött megállapodást rendsze­res takarékoskodásra, s így a betétben takarékoskodó fiatalok száma meghaladja a 16 ezer főt. Az elkövetkezendő fél év­ben a lakosság körében vég­zendő betétgyűjtési felada­tokról tárgyalt az Országos Takarékpénztár, a MÉSZÖV, és a Postaigazgatóság veze­tősége. A felmérések szerint a második fél évben továb­bi betétnövekedéssel kell számolni, s várhatóan 400 millió forint összeggel nő majd ebben az évben a la­kosság ossz megtakarítása betétkönyvben. Különböző események segí­tik majd a betétgyűjtési munkát. Legfőbb akció a vi­lágtakarékossági nap, amely­nek keretében számos mun­kahelyen a betétgyűjtő szer­vezetek tevékenységét és üz­letágait ismertető összejöve­teleket tartanak. A betét­gyűjtő szervezetek és azok aktívái széles körű szervező és propagandamunkát indí­tanak a lakosság körében. Tovább folytatják a KST- tagszervezést, az új KST-k megalakítását. A második fél év feladatai közé tarto­zik, hogy a termelőszövetke­zetekben is lépéseket tesznek a termelőszövetkezeti Köl­csönös Takarékpénztárak megalakítására. Ötvös József és Kiss Lajos, a kisvárdai Rákóczi Tsz traktorosa gabona után csil lagfiirtöt vet másodvetésként. (Hammel József felvétele) 110 ezer hektár kalászos vetésére készülnek megyénkben

Next

/
Thumbnails
Contents