Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

1976. augusztus 11. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Á pártmunka lelke „SOK OKOS GONDO­LAT, hasznos észrevétel el­hangzik nálunk a taggyűlé­seken, a pártcsoport meg­beszélésein. Átgondolt vé­leményeket, értelmes javas­latokat lehet hallani, s né­ha olyan élénk vita kere­kedik, hogy öröm benne részt venni. Mégis, ha azt nézem, hogy mi a hatásuk ezeknek az eszmecserék­nek, mi történik a tanács­kozások, megbeszélések után, akkor valahogy az az érzésem, a viták színvona­la és a gyakorlati megva­lósítás nincs összhangban Jóval kevesebb történik, változik, mint amennyire ezek az alapos vélemény- cserék lehetőséget adná­nak.” . A párttagsági könyvek cseréjét megelőző beszélge­tések egyikén hangzott el ez a vélemény. S tegyük hozzá, nem állt egymagá­ban, sem abban a pártszer­vezetben, de másutt sem. Voltak, akik a beszélgeté­seken nagyobb következe­tességet igényeltek a hatá­rozatok végrehajtásában. Mások azt igényelték, hogy kapjanak pontosabban kö­rülhatárolt, kézzelfogható megbízatásokat, feladato­kat, melyek alapján világo­san látható, mit kell ten­niük a közösen kimunkált cselekvési programok való­ra váltásáért. De akár így, akár úgy fogalmaztak, e vélemények mindegyiké­ben érezhető az igény, hogy tegyük színvonalasab­bá, jobbá a határozatok és döntések végrehajtását s az eszmecseréken, és tanácsko­zásokon megfogalmazódott helyes gondolatok hiányta­lanul ültetődjenek át a cse­lekvés folyamatába. EGÉSZEN BIZONYOS, hogy ha ezekre a beszélge­tésekre másfél, két eszten­dővel korábban került vol­na sor, azon jóval több ilyen észrevétel hangzott volna el. Vitathatatlan, hogy pártunk XI. kongresz- szusát követően — s ezt ugyancsak sokan kiemelték a beszélgetéseken — a párt­munka egész gyakorlatában jobban előtérbe került a. határozatok végrehajtása, M a már csak képtöredé­kek, amelyek néha-né­ha visszalopják a gyermekkort egy ütött-ko- pott cipészüzlettel. Szívesen jártam talpaltat­ni, sarkaltatni, mert csoda volt, amit ott láthattam. Forgatták, alakították, szab­ták, varrták a kemény bőr­darabokat. Alaktalan for­mákba álmodták az újjáva­rázsolt cipők képét, s egy­szeriben puha tapintásúvá váltak a kérges kezek, mű­szerré az ár, a kalapács. Csodálatos volt az újrafé­nyezett cipő a rámelegített festéktől, s néha szerettem volna kölcsönkérni a szer­számokat hadd próbáljam, vajon nekem sikerül-e. A véletlen villantotta fel ezeket a képeket. Két kéz, amely már nem igazgatja varrógép alá a puha női to- pánkák építőanyagát, amely ma ásót, kapát ragad a nyugdíjas napok munkaesz­közeként. Gondosan ápolt, takaros kis ház Balkányban, a Tom­pa Mihály utcán Gilányi Já­nos bácsi lakása. Gyakran megáll nézelődni a kapuban, főként, ha idegenek járják a szűk kis utcát. Olyankor mindig történik valami a községben. Meg aztán hátha tudják az idegenek a család­fát. Régen, évtizedekkel ezelőtt tévedt be a kis cipészmű­helybe egy nagyságos úr, a figyelem erőteljesebben irányult a mindennapi, konkrét cselekvésre. Ám ez a folyamat még korántsem bontakozott ki mindenütt. Ma is teljes mértékben időszerű a kongresszus fi­gyelmeztető megállapítása: „Minden pártszervezet kap­csolja össze eszmei, politi­kai és nevelő tevékenysé­gét a határozatok végrehaj­tásának folyamatos szerve­zésével, a fő feladatok tel­jesítésének állandó ellenőr­zésével. A párthatározatok jó végrehajtását tekintsék alapvető feladatnak.” Kétségtelen, hogy a párt- szervezetek legtöbbjében folyamatosan emelkedik a tanácskozásoknak, viták­nak a színvonala. A párt­tagság elméleti, politikai képzettségének növelésére irányuló fáradozások hatá­sa érezhető ezen, mint a tá­jékoztatás fejlesztésének, a pártdemokrácia elmélyülé­sének gondolatokat ébresz­tő és érlelő kisugárzása. Ám bármennyire is joggal büsz­ke valamely alapszervezeti vezetőség vagy irányító pártszerv a színvonalas vi­tákra, a gyakorlatra való hatás hiányában ezt csak féleredménynek tekintheti, vagy még annyinak sem. Az érvek akár legszikrázóbb összecsapása, az ötletek akár legfényesebb fellobba- nása is öncélú elmélkedés­sé és csevegéssé sekélyese- dik a hasznosításukra irá­nyuló céltudatos, kitartó, elmélyült fáradozás nélkül. Szükséges volt egy koráb­bi időszakban felvennünk a harcot azzal a leegysze­rűsítő nézettel szemben, amely szerint egy pártszer­vezet tevékenységének ha­tékonyságát automatiku­san le lehet mérni a ter­melés mutatószámain. De ha e felfogás egyoldalú és téves is, ez távolról sem je­lentheti egy olyan álláspont elfogadását, amely szerint az adott üzem vagy intéz­mény tevékenységének eredményessége és az ott folyó pártmunka színvona­la között semmiféle kap­csolat nincs. Ugyancsak különös dolog lenne valami olyasfélét állítani, hogy va­lamely termelőegység vagy hivatal nem teljesíti ren­akinek a szavai még ma is ott motoszkálnak a fejében. Tőle tudja, hogy grófoktól, uraktól ered a családfa és még azt is hallotta, hogy va­lamikor egy Gilányi építette Debrecenben a huszárlakta­nyát. Jó lenne többet tudni róla, de hiába járt-kelt me- gyeszerte, senki nem mon­dott mást. Ma már ráérne keresgélni elsárgult papírla­pok között, de hátha lesz valaki, aki biztosan tudja, kik voltak apái, nemcsak neki, hanem a többi, közel száz balkányi Gilányinak. Bár tudtunk volna valami biztosat. Jó lett volna örö­met szerezni vele. A beszél­getés viszont kárpótolt. Mert a mai fiataloknak már ki­csit történelem a nyugdíjas cipészmester élete. — Ma már elvétve sem készítek cipőt, javítást sem vállalok. Lenne tehetségem hozzá, de nem éri meg, hogy deltetésszerű feladatait, ott minden a feje tetején áll, de azért az ottani pártszer­vezet mindennek dacára jól dolgozik. Egy pártszervezet tevékenységének hatása va­lójában mindenekelőtt azon mérhető, milyen érdemi hatást gyakorol környezeté­re, arra a közegre, amely­ben működik. Márpedig ez a hatás elképzelhetetlen a pártszervezet mindennapi cselekvése, a vitákban fel­merült gondolatok haszno­sítását és a döntések meg­valósítását szolgáló szerve­zőmunka nélkül. A KONKRÉT CSELEK­VÉS természetesen mást je­lent a gazdasági, állami ve­zetés, s mást egy politikai, társadalmi szervezet eseté­ben. A vállalat, az intéz­mény vezetője intézkedik, utasít, elrendel. A pártszer­vezet meggyőz, érvel, szer­vez, követelményeket tá­maszt, megbízatásokat ad és ellenőrzi azok teljesíté­sét. De bármilyen legyen is a cselekvés módja, a végre­hajtás megszervezésének formája, ez nem változtat azon, hogy a pártpolitikai munkában, a párt vezető szerepének érvényesítésé­ben a munka e mozzanatá­nak döntő jelentősége van. Ma is teljes mértékben ér­vényes az a korábban el­hangzott megállapítás, hogy a párt vezető szerepe olyan mértékben érvényesül, ami­lyen mértékben az adott helyen megvalósulnak a párt határozatai. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a határozatok végrehajtása — a pártmunka lelke. A JELENLEGI IDŐSZAK­BAN igen nagy feladatok hárulnak a különböző mun­katerületeken dolgozó kol­lektívákra. Éppen ezért egyetlen pártszervezet sem engedi meg most magának, hogy a vitákban kikristá­lyosodó következtetéseket ne ültesse át maradéktala­nul a gyakorlatba. Gy. L. felvásároljam az anyagot és csak félévenként kérjenek tőlem egy-egy munkát. Szép raktáram volt an­nak idején és nem is ment rosszul az üzlet. Igaz, ma­gamnak választottam a szak­mámat, szívesen csináltam, megtanultam hamar a csín- ját-bínját. Már inas korom­ban készítettem olyan cipő­ket, mint máshol a segédek. 1933-ban váltottam ki az ipart és még csak löt éve, hogy nyugdíjban vagyok. Már a 66. évemet taposom, de nem érzem, hogy öreg lennék. Ketten vagyunk a feleségemmel, gyermekeink nem voltak. De ma is meg­találom minden napra a fel­adatomat. Van egy kis sző­lőnk, ott szívesen dolgozga­tok. Disznót is tartok, éppen most kérte az egyik falum- béli asszony, hogy adjam el neki. Megalkuszunk, aztán meglátjuk. — A munkám a szórako­zásom most is, ahogy régen volt. Csak akkor bejártam a nagy vásárokat, vándorol­tam, sok emberrel találkoz­tam. Most a rokonság hív sokszor esküvőre, lagziba. Aztán, ha valaki megáll itt, szívesen elbeszélgetek vele, mert azért szeretem tudni a világ folyását. — Ha elmennek, azért nézzék már meg, kik voltak a Gilányiak és írja már meg kedveském... Rendeli az OKISZ Labor A szabászSzem ifjú dolgozója Orosz Erzsébet. Export Baktalórántházáról Három hónapja, hogy új üzemben dolgozik a Baktalórántházi Épí­tő- és Szakipari Szövetkezet konfekciórészlege. Az eltelt rövid idő alatt nagy mennyiségben készítettek női blúzokat, köntösöket az OKISZ La­bor megrendelésére. A szép termékek igen keresettek az üzletekben. Most indultak fürdőköpenyek gyártásával, amelyből több, mint ötezer darabot holland exportra készít az ipari szövetkezet 80 fős kollektívája. Elek Emil képriportja j. A. Tágas, új üzemcsarnokban dolgoznak a varrónők. Pihen az r ar Tóth Károlyné alapítótag, az üzemben gőz­vasalóval végzi a blúzuk vasalását. Speciális gomblyukkivarró és gombfelvarró géppel dolgozik Dobrányi Katalin és Nyíri Ilo­na.

Next

/
Thumbnails
Contents