Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

, évfolyam, 189. szám ÁRA: 80 FILLfiR 1976. augusztus 11.; szerda MA Típustervek paneles lakások építésére Fórum (2. oldal) (7- oldal) Export Nyíregyházi sikerek Baktalórántházáról Nagykőrösön (3. oldal) (8- oldal) Befejeződtek a magyar— mongol tárgyalások GYORSMÉRLEG AZ ARATÁSRÓL Készülődés az őszi betakarításra Kedden délelőtt Zsambin Batmönh mongol miniszter- elnök fogadta a magyar— mongol kormányközi gazda­sági együttműködési bizott­ság 10. ülésszaka alkalmából Mongóliában tartózkodó Bor- bándi Jánost, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét. az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnökét és a delegáció tagjait. Ezt követően Borbándi Já­Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és Szen- kuro Szaiki, Japán budapesti nagykövete kedden a Külke­reskedelmi Minisztériumban kicserélte a két ország kor­mánya közötti 1975. október 20-án Tokióban aláírt keres­kedelmi és hajózási egyez­mény ratifikációs okmányait. Ezzel az egyezmény életbe lép. Az eseményen jelen vol­tak a Külkereskedelmi Mi­nos miniszterelnök-helyettes és X. Ragcsa, a mongol mi­niszterelnök első helyettese aláírta a magyar—mongol gazdasági együttműködési kormánybizottság 10. ülés­szakáról készült jegyzőköny­vet. Tordai Jenő külkereskedel­mi miniszterhelyettes és D. Cerenszanzsa mongol külke­reskedelmi miniszterhelyettes nisztérium, a Külügyminisz­térium és a budapesti japán nagykövetség képviselői. E megállapodás létrejötte a magyar—japán kapcsolatok kiemelkedő eseménye. Jelzi az utóbbi években kibontako­zott együttműködés elmélyü­lését, és a két ország kormá­nyának szándékát a kapcso­latok továbbfejlesztőiére. A Magyar Népköztársaság kor­a két ország közötti 1977. év­re szóló árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást. Kádas István nagykövet és C. Sdem- berel földművelésügyi mi­niszterhelyettes a két ország közötti állategészségügyi egyezményt írt alá. A két or­szág tervhivatali képviselői is tartottak megbeszélést. A magyar delegáció kedden délután hazautazott Ulánbá­torból. mánya tőkés országgal első ízben kötött ilyen magas szin­tű egyezményt. A megállapo­dás biztosítja a két ország gazdasági együttműködésében a legnagyobb kedvezményes elbánást, és szabályozza a gazdasági, kereskedelmi, va­lamint konzuli kapcsolatok széles körét. Előirányozza to­vábbá kormányközi gazdasá­gi vegyes bizottság megalak: tását is. Július aratásra kedvező időjárása elősegítette a kalá­szosok gyors betakarítását. A mezőgazdasági üzemek nagy többsége 14—15 nap alatt el­végezte a kombájnolást, szer­vezetten, kis szemveszteség­gel magtárba juttatták a ter­ményt. A közel százezer hek­tár nagyüzemi kalászos te­rület aratásán 1100 kombájn dolgozott. A gyors aratást segítette a gazdaságok egy­más közötti kooperálása: 30 üzem adott kombájnt más szövetkezetnek, így közel 70 vendég betakarítógép moz­gott a megyében. Összesen 110 kombájnnal gyarapodott ebben az évben a megyei szövetkezetek betakarítógép­állománya. Ebből mintegy öt- venet a szezonmunka alatt, kedvezményesen vásároltak az AGROKER-től. Az aszály ellenére a terve­zettet, vagy annál többet takarítottak be kenyérgabo­nából a megye gazdaságai. Ettől függetlenül ez az év egyben tanulsággal is szol­gált a termelőknek. Az ide­jében vetett, megfelelő ag­rotechnikával kezelt és ele­gendő tápanyaggal ellátott területeken kiemelkedően jó eredményt értek el, nem ke­rült sor nagy területű táblák kiszántására. Jó minőségű gabonát, ma­gas sikértartalmú búzát szál­lítanak a termelőüzemek a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat raktáraiba. Az átvétel zökkenőmentesen, tervszerűen történik. Biztosí­tott a jövő évi kenyérnek- való és elegendő vetőmag is termett. A gabona fedett helyre ke­rült, de pihenésre nincs idő. Gyorsítani kell a szalmabe­takarítást és ezután folyama­tosan végezni a tarlóhántást, az őszi és tavaszi vetemények alá a mélyszántást. A hosz- szan tartó szárazság okozta kiesést másodvetéssel pótol­ják a szövetkezetek. A me­gyében eddig 3500 hektáron vetettek, ebből hétszáz hek­tárnyi területen zöldségfélé­ket. A másodvetésű takarmá­nyok mellett gondosan be kell takarítani a kukorica­szárat és a cukorrépafejet is, hiszen ezek jól kiegészítik a kérődző állatok szálas és ab­raktakarmányát. Közeleg a csúcsmunka, az őszi betakarítás. Ez legalább olyan fontos, mint az aratás. Sőt, itt még nagyobb terület­ről, még több mezőgazda- sági termék betakarításáról kell gondoskodni. 7500 hek­tárról kell a dohányt letörni, 18 ezer hektárnyi burgonyát kell felszedni. Ennek a két növénynek a betakarítását már meg is kezdték. 30—35 ezer vagon téli alma vár le­szedésre és augusztus végén ismét munkába állnak a kombájnok: több, mint száz­ezer hektár kukoricát és 16 ezer hektár napraforgót vág­nak le Szabolcs-Szatmárban az ősz folyamán. (sípos) Baloldali tanács Rómában r Életbe lépett a magyar—japán kereskedelmi megállapodás Mint már jelentettük, az újjáalakult római városi ta­nács hétfőn este az olasz fő­város polgármesterévé vá­lasztotta Giulio Carlo Argan 67 éves művészettörténész professzort. Argan független baloldali személyiség, az Olasz Kommunista Párt lis­táján jelölték és választották meg a tanácsba. Személyében először került az „örök város” élére a három évtizedes ke­reszténydemokrata uralom után nem hívő, baloldali ve­zető. Argant 8 szavazattal vá­lasztották polgármesterré. Argan és a baloldali vég­rehajtó bizottság („városi kormány”) hivatalba lépése új korszakot nyit Róma éle­tében — jelentette ki az OKP római bizottságának titkára — az új polgármester első nyilatkozatában, amelyet a 1’U.nitának, az OKP lapjának adott, hangoztatta: új típusú, demokratikus vezetést akar kialakítani a városi tanácsi hivatal élén. Számít a város lakóinak tevékeny közremű­ködésére is. Rómán kívül az utóbbi év­ben baloldali irányítás jött létre számos olasz nagyváros­ban, így Milánóban, Nápoly­ban, Torinóban, Firenzében, Velencében, Genovában és másutt. A GABONA ARATÁSA BEFEJEZŐDÖTT Az ősziek betakarítására fel kell készülni A gabona aratása befejező­dött; a vetésterületnek már csak néhány tizedszázalékán van lábon termés, főleg az északi megyékben, ahol a búza az átlagosnál később érik be. A nagyobb összefüg­gő termőtájakon már végig­vonultak a kombájnok és jó minőségű termést csépeltek el. A learatott gabona átvéte­le időarányos, a telepek fo­lyamatosan fogadják a még hátralévő szállítmányokat — erről tájékoztatták a MÉM- ben az MTI munkatársát. A gabona minőségvizsgála­ta örvendetesen jó eredmé­nyeket hozott. Az egyik fon­tos értékmérő tulajdonság, az úgynevezett hektolitersúly át­lagosan 80, a jelentősebb ga­bonatermő vidékeken ennél jobb, 80—82 között alakul. A nyersfehérje-tartalom szin­tén kedvező, az átlagosnál magasabb, eléri a 15—16 szá­zalékot. Az aszály következ­ménye abban mérhető le, hogy a gabonaszemek idén ap- próbbak és igen vékony héj borítja a szemeket, amelyek egyébként tömörek és ennél­fogva „súlyosak”. Ezt a hek­tolitersúly alakulása is érzé­kelteti. Mindent egybevetve, a búza sütőipari tulajdonságai kedvezőek, úgy hogy jó ke­nyeret lehet majd sütni az idei búza lisztjéből. A takar­mányárpa fehérjetartalma 14 százalék felett van és hektoli­tersúlya szintén jó. A minisztérium illetékesei arról is tájékoztatást adtak, hogy a nyári takarmánypia­con egyenletes és folyamatos a forgalom, megfelelő a kíná­lat, zavartalan az értékesítés. Mindez azért lényeges, mert az aszályos időszakban, he­tekkel ezelőtt bizonyos fokú felvásárlási felfutás volt ta­pasztalható, a szokásosnál na­gyobb volt a kereslet a külön­féle takarmányok, tápok iránt, összefüggésben az aszály miatt átmenetileg kedvezőtlen takarmánykilátásokkal. A Gabona Tröszt gyors intézke­déssel azonban kordában tar­totta a piaci árakat, úgy, hogy nagyobb szállítmányokat kül­dött a bolthálózatba és a pia­ci elárusítóhelyekre, így júli­usban és augusztus elején nyugodt és kiegyensúlyozott a takarmánypiaci helyzet or­szágszerte. Az őszi betakarítású növé­nyek 10—14 napos érési kése­delemben vannak. Az asszály visszafogta ezeknek a növé­nyeknek a fejlődését, az eső­zések némileg javítottak a helyzeten, de korántsem mondható el, hogy a kapások már kiheverték a hosszan­tartó szárazságot. A mezőgaz­dászoknak az átlagosnál ké­sőbben kezdődő és várhatóan igen nehéz őszi betakarítási szezonra kell felkészülniük. A kereskedelem nagy erőfeszíté­seket tesz, hogy megfelelő gép­ellátást biztosítson az őszi hó­napokra, nemcsak a kapás­növények, hanem az aszály miatti kiesés ellensúlyozására termesztett másodvetésű nö­vények felszedésére, betakarí­tására is. BÚCSÚZTATÁS ZÁHONYBAN Irány Uszty-llimszk Éjjel fél kettő, csendes a záhonyi vasútállomás. Zász­lókat libegtet a szellő a vil­lanyoszlopokon, a forgalmi iroda fölött nagy betűs fel­irat: „Szeretettel köszöntjük az Uszty-Ilimszkbe utazó magyar fiatalokat!". Aztán begördült a vonat, a mozdony orrán jókora kör alakú tábla — kicsiny másait pár perc múlva a vonatról le­lépő fiatalok kabáthajtóká­ján láthattuk. A jelvény fel­irata: „Kun Béla ifjúsági önkéntes építőbrigád, Uszty- llimszk". Csak néhányan szálltak le a vonatról Záhonyban, köz­tük az építőbrigád vezetője, Hanyecz István, KISZ-esek köszöntötték a messzire in­dulókat: Vas János, a megyei KISZ-bizottság titkára, és a záhonyi átrakókörzet több fiatalja. A háromszáz társukat is képviselő fiataloktól ünnepé­lyes szavakkal vett búcsút Vas János az egész Szabolcs- Szatmár KISZ-esei nevében. A záhonyi állomás talán az egyik legfontosabb megálló a hosszú úton — itt hagyták el hazájuk területét a több, mint nyolcezer kilométerre levő munkahelyre igyekvő if­júmunkások. A Kun Béla brigád vezetője megköszönte a KISZ-eseknek, hogy késő éjszaka is vártak a vonatra, hogy eljöttek búcsúztatásuk­ra. Társai nevében is kijelen­tette, hogy kiváló munkával, eredményes helytállással bi­zonyítják majd Uszty­Ilimszkben, hogy rátermett emberek kerültek a Kun Béla építőbrigádba. Ezután rövid beszélgetésre is volt idő. Hanyecz István elmondta, hogy szerdán reg­gel ér a különvonat Moszk­vába, ahol a Komszomol képviselői fogadják ünnepé­lyesen a magyar építőket. Egész napos programot szer­veznek számukra, majd este három különrepülőgépen^ to­vábbindulnak, több, mint hatezer kilométerre keletre fekvő Bratszkba. Innen még 250 kilométert autóbusszal tesznek meg észak felé, vé­gül csütörtökön délután ér­keznek meg útjuk céljához: Uszty-Ilimszkbe. Az 53 ezer lakosú kisvárosban már vár­ja a magyarokat az a kilenc­emeletes munkásszálló, mely­ben kétszoba összkomfortos lakásokba költöznek a fiata­lok. Egy év múlva kezdődnek meg a szabadságolások — először persze a 300 között lévő mintegy hetven családos fiatalember ülhet repülőre, s tölthet itthon egy hónapot, aztán sorjában több csoport is érkezik, összesen két évet töltenek Közép-Szibériában a magyar építők — a már kint dolgozó bolgár, s a később érkező lengyel, német, ro­mán társaikkal együtt. Ennyi idő alatt kell felépülni a ha­talmas cellulózkombinátnak, mely évi félmillió tonna pa­píralapanyagot fog termelni a KGST-országok számára. (tgy.) Béke- és barátságvonat indult megyénkből a Szovjetunióba A nyíregyházi pályaudvar­ról augusztus 10-én a Haza­fias Népfront szervezésében 215 fővel béke- és barátság­vonat indult a Szovjetunióba. A küldötteket a pályaudva­ron Kellner Ferencné, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának tagja, nyíregyhá­zi városi titkára búcsúztatta. A szabolcsiak tizenkét napig tartózkodnak a Szovjetunió­ba. Ellátogatnak Moszkvába, Leningrádba és Kijevbe. Út­juk során megismerkednek a Szovjetunió gazdasági ered­ményeivel, a szovjet állam­polgárok életével és a prog­ram szerint mindhárom vá­rosban megtekintik a kultu­rális nevezetességeket, mű­emlékeket.

Next

/
Thumbnails
Contents