Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-09 / 187. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 8. HÉTFŐ: Lázár György és Pl- otr Jaroszewicz varsói megbeszéléseinek kezdete — A kínai földrengés epicentruma Peking felé közeledik - Kalafavi alakított új kormányt Szíriában — Soares portugál miniszterelnök a parlament elé terjesztette programját. KEDD: Szovjet áUásfoglalás Nyugat-Berlin státusának sérthetetlenségéről — Leonyid Brezsnyev és Nicolae Ceauses- cu találkozója a Krímben — A Nemzetközi Vöröskereszt kórházba vitte a Tel Zaatar-I menekülttábor sebesültjeinek első csoportját — Megkezdődött az ENSZ tengerjogi értekezletének ötödik ülésszaka. SZERDA: Újabb végre nem hajtott tűzszünet! megállapodás Libanonban — Andreotti üj olasz kormányfő beterjesztette programját — Szabadlábon az első politikai foglyok a spanyol részleges amnesztia után. CSÜTÖRTÖK: Giseard d’Esta- ing francia elnök Gabonba és Zairébe utazott — Kekkonen finn elnök befejezte amerikai látogatását — Kissinger külügyminiszter, útban Iránba, megbeszélést folytatott Londonban Callaghan angol miniszterelnökkel. PÉNTEK: Khartumban tovább folyik az összeesküvésben részt vettek elleni eljárás; eddig 98 személyt végeztek ki — Szovjet, román és bolgár felszólalás bélyegezte meg az ENSZ apartbeidellenes bizottságában a rhodéslai és a dél-afrikai fajüldöző rendszereket. SZOMBAT: A Béke-világtanács felhívására a tőmegpuszti- tó fegyverek betiltásáért vívott harc hetének első napja — Kissinger nukleáris berendezések eladásáról tárgyal Teheránban. A szociálist., közösség országainak mindjobban elmé lyiilő egysége hangsúlyozódott azokon a megbeszéléseken, amelyet Varsóban folytatott a magyar és a lengyel kormányfő. Lázár György miniszterelnök lengyel kollégájának, Piotr Jaroszewicz- nek meghívására tett hivatalos baráti látogatást a lengyel fővárosban. A miniszter- elnökök részletesen megvitatták a gazdasági együttműködés kérdéseit. Megállapít tották: a két ország között a termelési szakosítás és a kooperáció kölcsönös előnynyel mindenekelőtt a gépiparban és a vegyiparban fejlődött tovább. A következő négy évre kötött hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodásban az elmúlt esztendőkhöz képest hatvanszázalékos növekedést irányoztak elő. „Kapcsolataink jók. semmi sem választ el bennünket, szoros egységet alkotunk együtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal” — szögezte le már a tárgyalások kezdetén a lengyel kormányfő. Szó esett Varsóban természetesen a világpolitikai kérdésekről, az enyhülés érdekében folytatott küzdelemről is, — ez a szocialista országok politikájának legfőbb eleme. Az enyhülésért folytatott közös küzdelem volt a fő témája annak a krím-félszige- l ti találkozónak is, amelyen a szabadságát a Szovjetunióban töltő Nicolae Ceausescu és Leonyid Brezsnyev tájékoztatták egymást a szovjet és a román párt legutóbbi kong-? resszusi határozatainak végrehajtásáról és a szovjet— román együttműködés fejlesztésének kérdéseiről. Az európai enyhülés egyik legfontosabb tartópillérének tekinti minden józan politikai erő azt az immár öt esztendős négyoldalú megállapodást, amely Berlin nyugati szektorainak helyzetét nemzetközi jogi érvénnyel rendezte. Ennek a szovjet—angol—francia—amerikai megállapodásnak nyíltan ellentmondó lépésre készülnek az európai közösség országai. Még júliusban történt az európai közösség brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján, hogy az NSZK küldöttsége bejelentette: az úgynevezett európai parlament közvetlen választásai során Nyugat-Berlinben is képviselőket választanak majd. A héten a Szovjetunió külügyminisztériumába kérették a moszkvai amerikai, franeia és angol nagykövetet, hogy tudomásukra hozzák az 1971- es négyoldalú megállapodás nyílt megsértésének kísérletével kapcsolatos szovjet álláspontot. A szovjet külügyminisztériumban kijelentették a nyugati nagykövetek előtt: ez a már említett négyoldalú megállapodás durva megsértése, hiszen ezzel Berlin nyugati szektorait — amelyek, mint az egyezmény leszögezi, nem tartoznak az NSZK-hoz — bevonnák a nyugat-európai állami és politikai integráció folyamatába. Az olasz választások után végre a héten megalakult az új kormány. Elnöke Giulio Andreotti, tagjai csak kereszténydemokraták. A kormány a gazdasági élet egyensúlyának helyreállítását ígéri és néhány reformintézkedést helyezett kilátásba azzal, hogy azoknak végrehajtása egy, másfél évig tarthat. A kisebbségi kereszténydemokrata kormány csak akkor maradhat hivatalban, ha az Olasz Kommunista Párt nem szavaz ellene. Bejelentették: az OKP azt javasolja a kommunista szenátoroknak és képviselőknek, hogy tartózkodjanak az Andreotti-kormány sorsa fölötti szavazástól. (A szenátusban ez már így is történt). Tartózkodnak a szocialisták, a szociáldemokraták és a köztársaság- pártiak is — ez azt jelenti, hogy a kisebbségi kormány munkához kezdhet. Gárdos Miklós Hosszas előkészületek és a keresztény jobboldal sorozatos szabotálása után a Nemzetközi Vöröskereszt csoportjai végre megkezdhették a sebesültek elszállítását a Bejrut melletti Tel Zaatar palesztin menekülttáborból. Becslések szerint mintegy 4 ezer palesztin és libanoni sebesült vár elszállításra. (Telefo- tó — AP — MTI — KS) Szeberényi Lehel 1A vem REGÉNY 15. Anyicska egy öreg tuskó gyökerére lépett, s onnan leugrott a száraz patakmederbe, a csörgő kavicsokra. Lonci ugyanígy tett, csak óvatosabban, és kicsit a tenyere is homokos lett. Elismerte, hogy Anyicska a „vadon lánya”. Anyicska nevetett ezen. Tudta, hogy az egy film, és abban van egy lány. A kavics zengve ropogott a talpuk alatt, és nevetésüket, mint valami tükör, visszaverte az erdő fala. És a hangjukat is visszaverte és zengette. És amikor elhallgattak, és megálltak a kavicson, olyan csend lett, hogy a szívük beledobogott. Egymás tekintetébe kapaszkodtak és hallgatóztak. Meghallották a levelek susogását és a legyek döngését. S a madarakat is meghallották. És nagyon távol a bőgőt, mintha dongó züTnmögne. Mosoly nyílott az arcukon, és Lonci szép szemén az áhitat könnye ragyogott. Anyicska egy nagy homokkőre mutatott. Termetes kő volt. Termetesebb a többinél, melyek a mederben itt-ott feltorlódtak, szél és víz simára és gömbölyűre gyalulta. És mintha kigurították volna a széli homokra. — Egy kereszt — mondta Lonci, felfedezte. A nap már a fák lombja közé süppedt e délutáni órában, így nem sütötte a követ, de a vályat árnyéka most is meglátszott. — Erdei kereszt. így hívják — mondta Anyicska. — Állati érdekes... És minek van ez itt? — Régen itt van — mondta Anyicska, és keskeny vállát vonogatva kissé elgondolkozott. — Valami lányt meggyilkoltak itt régen... Valami katona. így beszélik. Lonci megdermedt, s hátralépett a kőtől, tágra nyílt rémült szemekkel. Az erdő csendje és árnyéka szorongó szíve ellen kelt; e két ellenséges marok fojtogatta, s arcán szétterjedt a félelem sápadása. Anyicska látta, s így nyugtatta: — Ö, nagyon régen volt ez! Mi még a világon se voltunk. — Menjünk innen — mondta Lonci, kocogott a foga. Majd mikor elindultak, ezt kérdezte: — Te tényleg nem félsz? — Egy kőtől? — mosolyodon el Anyicska. — Ettől az egésztől... Igazán minden csodálatom a tiéd. Anyicska nem értette. — Ó! — mondta és nevetett. — Ne butáskodj! — És ha most előlépne a katona? Anyicska Loncira nézett. S a néma erdő nézte őket a magasból, a bozótos árok felett. — Tudod, milyen régen volt az? Lonci ámult Anyicska szemének derűjén, hangjának nyugalmán, s egy kicsit megfogózott benne. — Könnyű neked. Te vagy a vadon lánya. — S kényszeredetten nevetett. Nevetését, bármily halk volt, a kövek megzengették. (Folytatjuk) New York-i életképek 2. Á „n kívánatos" lányok S okan csodálkoztak azon, hogy a demokraták éppen New Yorkot és éppen a Madison Square Gardent választották elnökjelölt állító konvenciójuk színhelyéül. Egyrészt New York valóban igen bonyolult város, mindenféle népség megtalálható apró, évszázados téglaépületei és impozáns felhőkarcolói között. A Madison Square Garden pedig az észak—déli irányban egymással párhuzamosan futó Hetes és Nyolcas sugárút között, a várost rendkívül szembetűnően megkülönböztető előkelő keleti és a topis, nyüzsgő, színészek, dörzsölt üzletemberek, turisták, zsiványok, tolvajok, 24 órán át fáradhatatlanul csalogató lányok káprázatos világát sűrítő keleti városrész között épült. Még a sok vihart látott, már csodálkozni semmin nem tudó New York-i rendőrök is mondták: maga az épület rendben van. hiszen 3 millió dollárért szalonképessé tették a konvenció tartására, de hogy lehet szalonképessé tenni a környéket? Hogyan lehet visszaszorítani a környékről az alvilágot, az érkező küldöttek és vendégek iránt megnövekedett érdeklődést mutató — a rendőrségi jelentés szerint — „nem kívánatos elemeket", azaz a kedvesen csalogató lányokat. Ez utóbbiak tiltakoztak is a rendőrszigor ellen, kikérték maguknak a sértegetést, a „bűnözők” címke rájuk ragasztását, s kérték, bizonyításként állítsák elő az áldozatokat. De a vitatkozó két tábor igen jól ismeri egymást — majdnem név szerint — így a rendőrség közölte, a konvenció idején büntetik a Madison Square Garden közelében elkövetett „áldozatok nélküli bűneseteket” is. Ebben is maradtak, s végig példás, örömtelen rend maradt a környéken. A teremben tényleg könnyebb volt ügyelni a biztonságra, mert már csupa „megbízható” ember” nyüzsgött bent. Ennek ellenére mindennap rejtett bombák felfedezésére idomított kutyákkal kétszer is átszimatoltatták az óriási épületet. A teremben lőfegyvert csak a titkosszolgálat bizonyos csoportja és a városi rendőrség kijelölt tagjai vihettek be magukkal Mindenki mást felkértek, a „fegyvert hagyja a ruhatárban”. Ezt komolyan kellett venni, mert az ajtóban motozás és detektoros ellenőrzés is volt, olyan, mint a repülőtereken beszállás előtt. Ekkora biztonságban készültek a küldöttek és a politikai vezérek a párt elnökjelöltjének megválasztására, aki pedig napokon át méregette a politikai egyensúlyt, saját esélyeit a novemberi elnökválasztáson, s aszerint igyekezett eldönteni, ki legyen mellette az alelnökjelölt. aki tovább növelheti választási esélyeit. Mivel már kezdettől fogva biztos volt Jimmy Carter elnökjelöltsége, az újságírók rávetették magukat és tanulmányozták személyét, politikáját, latolgatták esélyeit. Ez a munka olyan alapos volt, hogy az egyik tv-riporter még Carter orvosát is felkereste, ellenőrizte Cartér fogsorának röntgenfelvételét, hogy meggyőződjön villogó, nagy fogainak valódiságáról. Ez ösztönözte az egyik legjobb amerikai komikust , egy közvélemény-kutatásra, amelynek eredményéről így számolt be: „A helyes válasz 6 perc.” Aztán közölte, a kérdés az volt, mennyi időre van szüksége Jimmy Carternek a fogmosáshoz. Ez persze már a megállíthatatlan politikai siker jele volt, amit a konvenció azzal igazolt, hogy közfelkiáltással választotta Cartert a demokraták elnökjelöltjének a novemberi elnök- választásra. Az előválasztások több hónapon át zajló rohangálásban a mindig közelben maradó újságírók tapasztalhatták, hogy nemcsak a közvélemény-kutatás, hanem a titkosszolgálat embereinek mozgása, gyorsan változó, átcsoportosuló tömege is jól jelzi az önjelöltek sikerét vagy sikertelenségét. Kennedy elnöknek és öccsének. Robert Kennedy szenátornak meggyilkolása, majd a kampányozó George Wallace elleni merénylet óta minden elnökjelölt mellé biztonsági embereket állítanak. Kezdetben 2—3 ember minden jelölt mellé, majd a testőrség száma aszerint csökken, vagy növekszik, milyen az elnökjelölt sikere, politikai perspektívája. A titkosszolgálat embereinek mozgását, tevékenységét akkor kezdték igazán figyelni, mikor már csak néhány nap maradj az alelnökjelölt kiválasztásáig. Carter ugyanis teljes titoktartást tudott biztosítani, így csak totózni lehetett. Egyszer aztán valaki „kiszúrta”, hogy a titkosszolgálat telefont szerelt be John Glenn szenátor, volt űrhajós szállodai szobájába. Azonnal kórusban kiáltották, Glenn lesz Carter alelnökjelöltje. De néhány óra múlva kiderült, Mus- kie szenátor szobájába is beszereltek egyet, majd Mondale szenátor szobájába is. Carter ezen a telefonon fogja közölni választottjával a döntést, tehát hármójuk közül valakivel. A legtöbben Muskie szenátorra tippeltek, míg Washington egyik külvárosából nem jött a „bombahír”: este a titkosszolgálat emberei átvizsgálták Mondale szenátor lakását és környékét. Az információ a szomszédtól származott. A titkosszolgálat cáfolt: nem ők, biztosan a gázszerelők voltak, a szokásos ellenőrzést végezték. Az élet azonban a szomszédot igazolta, nem a gáz bűzlött. Egyébként is ismerte a gázosokat. Még akkor is meg tudná különböztetni őket. ha titkosszolgálat embereinek álcáznák magukat. De a fordítottja történt. Másnap Carter bejelentette, Mondalet választotta. Glenn, aki két napig ült a telefon mellett, s várta, hogy megszólaljon, csak egy hívást kapott, mikor Carter közölte vele: értesíteni akarlak, hogy nem téged választottalaic. Aztán a telefont leszerelték és benyújtották Glennek a szerelési számlát 244 dollárról. Meg is jegyezte fizetéskor, hogy még ilyen drágán nem telefonált. De a kétnapos ritka izgalom, álmodozás, hogy magasabb politikai pályán keringhet, megérte neki. Majd talán a négy év múlva újra sorra kerülő „kilövési” alkalomkor több szerencséje lehet. A konvenció végén azonban nemcsak Glenn és más önjelöltek álma zúzódott szét, hanem maga a Madison Square Garden épületének belső berendezése is. Kiszámították, hogy a 3 millió dollárért felszerelt kongresszusi terem bútorainak, elektromos és más berendezéseinek leszerelése, a leszerelési munkák idején tovább fizetendő bérleti díj többe kerülne, mint maga a berendezés. Ezért a konvenció utáni reggelen buldózerek jelentek meg a teremben és törve-zúzva kitoltak mindent az épületből, hogy átadják a helyet a termet más célokra berendező munkásoknak. V ajon milyen sorsra jutnak majd az amerikai szavazók konvenció politikai programjával felszított, nagy változásokat váró reményei a novemberi elnökválasztások után? New York, 1976. augusztus. Kovács István Közel 7,5 millió munkanélküli az USA-ban líaTh * rí mja I 1 I r AV __■ ■ I ■ k A 1 A A Az Egyesült Államokban júliusban a munkaképes lakosság 7,8 százaléka volt a munkanélküli, s júliusban 7,4 millió munkanélkülit tartottak nyilván, 280 ezer fővel többet, mint júniusban. Tavaly december óta ez a legmagasabb munkanélküliségi arány.
