Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-09 / 187. szám
1976. augusztus 8. KELET-MAGYARORSZÁG —VASÁRNAPI MELLÉKLET 5 Falusi cukrászdák „A fagylalt miatt is zúgolódnak az aratók, egy hónapja elromlott a fagylaltkészítő gép a faluban. Azóta nemhogy ők, de a gyermekek sem jutnak fagylalthoz.” Az idézet lapunk egyik aratási riportjából való. A parányi falu lakóinak egyik legnagyobb gondja: a fagylalthiány. Változnak az idők, az igények, s a gondok is. Egy-két évtizeddel ezelőtt a városba, vagy a járási székhelyre kellett beutazni a fagylaltra vágyóknak, vagy meglátogatta őket háromkerekű járgányán a mozgó fagyis. A mozgóárusok működését egészségügyi okokból megszüntették, de egyébként is alig hiányoznak már, hiszen egyre- másra épülnek a falusi cukrászdák. Épülnek teljesen újak, az ügyes ÁFÉSZ-vezetők régi épületet alakítanak át cukrászdává, még arra is van példa, hogy a falu egyik kocsmáját némi átrendezés után cukrászdává léptetik elő. Sokat mond a statisztikai adat, amely szerint az elmúlt ötéves tervben a sza- bolcs-szatmári ÁFÉSZ-ek 31 cukrászdát, vagy eszpresszót építettek. Az új épületek többségének a parányi falvak lakói örültek — és örülnek. Az építkezési nehézségek ellenére ebben az ötéves tervben 21 cukrászda építését tervezik a szövetkezetek. Csak a kisvár- dai járásban építenek négy vagy öt ilyen szórakozóhelyet. Az is örvendetes, hogy az alkoholizmus elleni küzdelem jegyében számos italboltot alakítanak át cukrászdává. Régen sok vers és dal foglalkozott a cukrászdák hangulatával, varázsával. Ha kiejtették az említett szót, szinte mindenki egy város mellékutcájának zsúfolt szórakozóhelyére gondolt. Az öltözködések, a hagyományok és az előítéletek miatt sokan nem is merték látogatni ezeket a helyeket. Sok ember felnőtt anélkül, hogy fagylaltot evett (vagy akárcsak látott) volna. Röviden: a cukrászdák a városok jellegzetességei voltak. Most a város és a falu közötti különbségek csökkentésének szimbólumai is lehetnének. Segítik a falusi asz- szonyok második műszakját is, hiszen a sütemények elkészítése nehéz és sok munkával jár. Több faluban csak be kell szólni a pult mögött állónak: „vasárnapra kérek egy csokis tortát”. S a torta minden fáradság nélkül az asztalra kerülhet. A falusi cukrászdáknak is van hangulatuk, varázsuk. Persze más, mint városon. Itt nem lehet megbújni, vagy elbújni, hiszen mindenki, mindenkit ismer. A fiatalok mégis örömmel látogatják ezeket a helyeket, néhol — sajnos nem mindenütt — a hasznos és szeszmentes időtöltésről is gondoskodnak. Több helyen megtalálható a lemezjátszó, a társasjáték, esetleg a saját zenekar. Ezek az épületek már igazi szórakozóhelynek számítanak, átcsábítják a fiatalokat a kocsmából, sőt nem túlzás azt állítani, hogy több fiatalt maradásra bírnak az útkeresés időszakában. Érdemes a cukrászdák fejlesztésére, programjára gondolni azért is, mert nagyon sok fiatal ezzel hagyja ott faluját: „Itt nincs hol szórakozni.” Sokak szemében a szóban forgó épület a község rangját és tekintélyét is emeli. S tegyük hozzá, joggal. Jogos büszkeség a falusiak szemében a kocsmától modernebb, kulturáltabb szórakozóhely. A fagylalt miatti zúgolódásuk is egyre inkább jogossá válik. Töhb falugyűlésen kértek cukrászdát, de az igények kielégítésére nem mindenütt tudnak sort keríteni. Ez nem tragikus, hiszen sorrendben fontosabb a bölcsőde, s az óvoda és igen sok pénzbe kerül a fagylaltgép, meg a hűtőszekrény. A falusi cukrászdák hangulatát nem is a tsz-ben dolgozó fiatalok, inkább az öregek adják. Azok az öregek, akik reggelente így állnak a pult elé: „Adjál már egy kávét lelkem, mert sietek a mezőre.” Délután — jóval a naplemente előtt — a nehéz munkából haza sie- tők látványa is egyre megszokottabb. Beugranak egy fagylaltra, egy hűsítőre, és mennek tovább, hogy a Tv-híradóig elvégezhessék ház körüli munkájukat, örüljünk hát az öt év során felépülő 21 cukrászdának, de csak akkor, ha ezek az új létesítmények rendeltetésszerűen működnek, vagyis elsősorban nem szeszt, hanem süteményt, hűsítőt és fagyit is árulnak. Vasárnapi ^ dr. Szabó Imrével, a vám- és pénzügyőrség interjú | megyei parancsnokával A vámőrség munkájáról _ Az emberek többsége a vám- és 9 pénzügyőrség munkájának csak egyes részleteit ismeri. Kérem, foglalja össze röviden, mik a feladatai a testületnek. — A vám- és pénzügyőrség feladata az államhatárokon lebonyolódó áruforgalom vámellenőrzése, a szeszadó és a szesztermelés ellenőrzése, az ezekkel kapcsolatos jogszabálysértő cselekmények felderítése és elbírálása, valamint a hatáskörébe utalt pénzügyi bűncselekmények nyomozása. A munkánk zömét a nemzetközi áruforgalom ellenőrzése adja. Ez nem véletlen, hiszen Sza- bolcs-Szatmár megyében van Záhony, ahogyan sokszor nevezik: legnagyobb szárazföldi kikötőnk. Itt a vámőrök évente körülbelül négyszázezer vasúti kocsit ellenőriznek — export- és importárut szállító vagonokat, tranzitszállítmányokat. Ezenkívül évente mintegy 8000 tehergépkocsi lép be és ki a határon, s egyre növekszik az utasforgalom is! • Az exportra menő árukat csak a határon ellenőrzik? — Nem. A vállalatok telephelyein is végzünk ellenőrzést — körülbelül ötven helyen jelennek meg nap mint nap a vámőrök, hogy ellenőrizzék az árut, amit berakodnak. Sokféle árut kisebb egységekbe csomagolnak, s ezeket kísérik figyelemmel. Egy évben legalább kilencvenezer ládát, csomagot ellenőriznek. Munkájukhoz igen nagy segítséget adnak a vállalatok, szövetkezetek dolgozói, igen jó a kapcsolatunk velük. _ Az ellenőrzés után mi biztosítja, W hogy a vagon vagy gépkocsi sértetlenül, és csak „legális” szállítmánynyal jut ki a határon? — Nemzetközi egyezmények. szabályoz-' zák a vámbiztosító berendezéseket, s ha ezeket megfelelően alkalmazzuk, elvben nincs lehetőség visszaélésre. Csak hogy a technikának és az emberi leleményességnek nincs határa — előfordul a zárak megsértése, amit sokszor nehéz felfedezni... Volt példa arra is, hogy valaki disszidálási szándékkal elbújt a vagonban, kijátszva az ellenőrzést. Ezek a kísérletek azonban csaknem mindig kudarccal végződtek. A legkisebb gyanút is alapos és szigorú vizsgálat követi. Ä Hol vannak a megyében határátke- 9 lő helyek? — A legfontosabb Záhony, itt áru- és utasforgalom egyaránt van. A magyar—román határon Ágerdőmajomál vasúti, Csen- gersimánál pedig közúti átkelő van, de ezek „kishatárátkelők”, csak a határszélen lakók vehetik igénybe. Ezenkívül van egy különleges átkelőhely Beregsuránynál: az oren- burgi gázvezeték építéséhez nyílt. Itt csak az építkezéshez szükséges anyagokat szállító járművek mehetnek ki, illetve térhetnek vissza. _ Említette, hogy egyre növekszik Zá- 9 honynál az utasforgalom... — 1976-ban a tavalyihoz képest harminc százalékkal többen keltek át Záhonynál. Az utóbbi időben például egyre több lengyel és csehszlovák állampolgár is erre jön be Magyarországra... A forgalom növekedése miatt olykor-olykor torlódások is előfordulnak, lassan kicsinek bizonyul a határállomás áteresztő képessége. Ez a növekedés nyilván folytatódik, így szükségessé vált a bővítés: az úttest és az épület egyaránt nagyobb lesz. Már a megyei tervezőiroda asztalán fekszik az új határállomás terve... érték- és mennyiségi határokon belül megteheti. A döntő a belföldi forgalmi érték. Hogyan állapítják meg egyértelműen a pénzügyőrök, hogy mi mennyit ér? — Nem könnyű feladatot jelent ez az ellenőrzést végzőknek. Állandóan figyelemmel kell kísérniük a fogyasztói árak alakulását, alaposan ismerniük kell az áruféleségeket. Ennek alapján általában reális az értékelésük. De nehézséget okoz például, ha nálunk nem kapható cikket hoz az utas. Ilyenkor a pénzügyőr csak összehasonlítást végezhet, és úgy becsülheti meg az értékét... Ha pedig használt árut hoz be valaki, akkor a pénzügyőr megpróbálja a használtsági fokot figyelembe véve értékelni. Ilyen esetekben persze vannak viták is... _ Mi lesz a sorsa azoknak az áruknak, 9 amelyeket lefoglalnak? — Téves nézetek is vannak ezzel kapcsolatban, így hát örüliök a kérdésnek. Ha bűntettel kapcsolatos az áru vagy egyéb érték, akkor a bírósághoz kerül, s ott döntenek további sorsáról. Ha szabálysértés történt, akkor sok esetben a vám kifizetése után visszakapja az illető. Ha viszont nagy mennyiségű áruról van szó, amit a jogszabály szerint nem adhatunk vissza, akkor azt a központi raktárunkba szállítjuk, s onnan állami vállalatok útján értékesítik. Vámbűntettről és -szabálysértésről beszélt. Mi a különbség e kettő között? — Vámbűntettet az követ el, aki 10 ezer forintnál magasabb értékű árut akar az ellenőrzésen átjátszani. Szabálysértésről akkor beszélhetünk, ha ez az érték 10 ezer forint alatti. A devizával kapcsplatban is meg- 'különbözífétjük e két kategóriát: háromezer1 forint felett devizabűntettet követ el a jogszabályt megsértő, kisebb értéknél pedig szabálysértésnek minősül a cselekedete. _ Az efféle cselekmények büntetése W kire tartozik? — Bűntett esetében a vizsgálatunk eredményét átadjuk az illetékes ügyészségnek. Ha szabálysértésről van szó, akkor a vám- és pénzügyőrség bírálja is el, és kiszabja a megfelelő büntetést. Ötventől. tízezer forintig terjedhet a pénzbírság összege! Vannak azonban olyan esetek, amikor ennél is magasabb bírságot szabhat ki a pénzügy- őrség. Nemcsak a megyebeli határátkelőkön elkövetett szabálysértések tartoznak hozzánk: az ország bármelyik részén követ el szabolcs-szatmári lakos vám- vagy devizaszabálysértést, azt mind a nyíregyházi pénzügyőri szakasz bírálja el! Nem marad tehát rejtve előttünk, ha „visszaesőről” van szó... Sok az ilyen visszaeső? Milyen hatása van a kiszabott bírságoknak? — Vannak megrögzött szabálysértők is, akik már többször kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Ellenben az utóbbi évek tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy a megfelelő összegű pénzbírságnak megvan a visszatartó ereje! Az összes körülményt mérlegelnünk kell, így hozhatunk példás döntést. Ha úgy látjuk, hogy elegendő nevelő hatást érünk el, megelégszünk a figyelmeztetéssel, az áru elkobzásával. _ A határállomáson dolgozó pénzügy- 9 őröknek jó szemmel kell rendelkezniük, hogy a sok utas közül kiemeljék azokat, akiknek van rejtegetni- valójuk... — Lehet, hogy most, Montreal idején 9 korai a kérdés, de négy év nem nagy idő: szerepe van-e a bővítésben az 1980-as moszkvai olimpiának? — Természetesen arra is gondolni kell jóelőre. Nagy forgalomra számíthatunk majd, hiszen ez az egyetlen magyar—szovjet határátkelő! De maradjunk a jelennél. A zöld egyenruhás vámőrök a ki- és beutazók csomagjait ellenőrzik. Sok-e a szabálytalanság? — Alapos emberismeretre és szakmai felkészültségre van szükségük. Az előbbire nehezebb szert tenni, de a munkájuk során kialakul... Fel kell figyelniük a gyanúsan vi- selkedőkre — legyen az illető félszeg vagy túlságosan is magabiztos. Természetesen alapvető követelmény, hogy udvariasak legyenek, és minél kevesebbszer tévedjenek ártatlan emberek rovására. De általában megtalálják a bűnösöket... Ä A pénzügyőrök személyéhez értünk. V Kik és milyen úton kerülnek a pénzügyőrség kötelékébe? — Az utasok többsége becsületes, nem üzletelni indul külföldre. Vannak persze ilyenek is. Az áprilisban életbe lépett új vámtarifa azonban jelentősen csökkentette a visszaélések számát! Az új rendelkezések kedvezőbb feltételeket biztosítanak az utasoknak: a vámmentesen kezelhető és a behozható áruk értékében és mennyiségében egyaránt. A lényeg az: nincs szükség a szabályok megszegésére. Ha valaki saját szükségletére akar behozni valamit, ezeken az — A vám- és pénzügyőrség egyenruha és fegyver viselésére jogosított rendészeti testület. Ebből következik, hogy bizonyos követelményeket támaszt a felvételre jelentkezőkkel szemben. Ilyen például a feddhetetlen előélet, a középiskolai végzettség, a testi és szellemi alkalmasság, férfiaknál a katonai szolgálat letöltése vagy például legalább egy idegen nyelv ismerete. A jelentkezők többsége rendelkezik is mindezzel. Nincsenek munkaerőgondjaink, az utánpótlás azonban nálunk is fontos feladat. Szeretettel várjuk azokat a jelentkezőket, akik élethivatásul kívánják választani a pénzügy- őrséget. A jelentkezők tájékoztatására nagy gondot fordítunk, s hadd tegyem hozzá, nem elsősorban a munka kellemes oldalát csillogtatjuk meg előttük... Ezzel az a cél, hogy gondolkodásra késztessük a belépni szándékozókat, ne határozzanak elhamarkodva. Olyan fiatalokra van szükségünk, akik hivatásuknak tekintik ezt a pályát. Úgy érzem,. a jelenlegi állománynál ezt sikerült is elérni... . A határállomások nemcsak munka- 9 napokon állnak nyitva, sőt a hét végi utasforgalom nagyobb a hétköznapinál. Milyen munkarendben dolgoznak itt a pénzügyőrök? — Tizenkét óra szolgálat és huszonnégy óra pihenő a beosztás rendje. Nem könnyű munka, hiszen a tizenkét óra alatt sokszor szinte leülni sincs ideje a szolgálatot teljesítőnek — jönnek-mennek a gépkocsik. Természetesen a pénzügyőrök is megkapják a szabadnapokat, ha az nem is esik mindig egybe a vasárnapokkal és ünnepnapokkal... ^ Nőket is látunk pénzügyőri egyen- 9 ruhában... — Nincsenek sokan, mivel a munka jellege miatt a férfiak könnyebben vállalják a szolgálatot. Vannak azonban olyan területek, ahol az eddiginél nagyobb számban szeretnénk nőket foglalkoztatni — elsősorban Záhonyban, ahol idegen nyelvek ismeretére van szükség. Azt tapasztaltuk, hogy a nyelvtanulásban gyorsabban haladnak, mint a férfiak... Az idegen nyelvek ismeretéhez egyébként igen nagy segítséget ad a Budapestet! lévő központi nyelvi laboratórium, ahol a legmodernebb módszerekkel oktatják a résztvevőket. Mint mondta, a munkájuk másik 9 fontos területe a szeszfőzéssel kapcsolatos. Kérem, beszéljen erről részletesebben! — A szeszadó ellenőrzése testületünk fontos tevékenységi területe — a jelentős állami bevételt képező szeszadó alapjának megállapítása, nyilvántartása és az ellenőrzés nagy felkészültséget kíván. A megyében 94 állami vállalati vagy szövetkezeti szeszfőzde működik, évente három és fél millió liter pálinkát állítanak elő! Emellett igen nehéz feladat még az illegális szeszfőzés megakadályozása — szabályos nyomozói munkával jár a zugfőzdék felderítése. Sajnos, van belőlük elég: évente negyven-ötven pálinkafőző készüléket foglalunk le... A haszon reményében sokan vállalkoznak arra, hogy „barkácsolt” készülékeken főzzenek pálinkát, holott ez egyrészt büntetendő cselekmény, másrészt pedig az így főzött szesz igen káros az egészségre! Az utóbbi években fel kellett figyelnünk a városi zugfőzőkre is: kuktában készítik a pálinkát, cukorból... Természetesen szigorúan büntetjük a leleplezett pálinkafőzőket... _ Milyen a vám- és pénzügyőrség 9 együttműködése más szervekkel? — Szoros kapcsolatban állunk a határőrséggel, ez a határszéli munkából adódik. Előfordul például, hogy az útlevélvizsgálatot végző határőr hívja fel a figyelmet egy- egy gyanúsan viselkedő utazóra... A vasúttal is igen szoros a kapcsolatunk — vámellenőrzés nélkül nem indíthatják a vonatokat, így nagyfokú szervezettségre van szükség, hogy ne késsen emiatt egyetlen szerelvény sem. Természetesen a rendőrséggel is együttműködünk, sok helyütt találkozik a munkánk. Emelett a tanácsokkal is kapcsolatban állunk, a megyeivel és a helyiekkel egyaránt. A legszorosabb az együttműködésünk a határszéli községek tanácsaival. Azt pedig már említettem, hogy naponta találkoznak a pénzügyőrök termelő vállalatok és szövetkezetek vezetőivel, dolgozóival... _ Befejezésül engedjen meg egy „köny9 nyebb”, talán humorosnak tűnő kérdést: ha egy cirkusz érkezik a határátkelő helyre, a vámőr az oroszlánketrecbe is bemegy? — Hm... azt éppen nem. A társulat nyilatkozatot ad, hogy mit hoznak, mi van a tulajdonukban, és mi általában elhisszük. Ha valami gyanús, persze átvizsgáljuk. De az oroszlánokat csak tisztes távolságból szemléli a pénzügyőr... 9 Köszönöm az interjút. Tarnavölgyi György
