Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-06 / 185. szám
1976. augusztus 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Taktika, stratégia MEGTÖRTÉNT. változtatni mar nem lehet rajta, de tanulni illik belőle. A vállalat nagy mennyiségű importalkatrészt adott el a legutóbbi készletbörzén, persze a beszerzési árhoz mérten veszteséggel. Amikor vásárolták a holmit, azt hitték, jó taktikai húzást csinálnak. Az ár az utóbbi évek legalacsonyabb szintjén állt — szakemberek úgy mondják: tartósan nyomott volt —, tehát ha sokat vesznek a portékából, szép summát nyernek az ügyleten, hiszen később az ár bizonyára ismét emelkedni fog. Három évre elegendő alkatrészt halmoztak fel, s elégedetten dörzsölték a tenyerüket. Pusztán egy valamivel nem számoltak. Azzal, hogy rövid 10 hónap múltán a termék iránt rohamosan csökkent mind idehaza, mind külföldön a kereslet, majd teljesen megszűnt. Derült égből villámcsapás? Prózaibb okok adnak magyarázatot. Elsőként az, hogy a vállalat üzletpolitikáját — s vele párhuzamosan természetesen termékfejlesztő tevékenységét is — mindenfajta stratégia nélkül folytatta. Nem tekintett hosszabb távra előre. tartós állapotként fogta fel azt, ami folytonos változás. Emiatt elsiklott afölött, hogy az alkatrészek nyomott ára lényegében egy csendes kiárusítás következménye, mert a gyártók „megszagolták" a kereslet új irányba fordulását, korszerűbb végtermék megjelenését. HA EGYETLEN vállalatot — s még inkább: ha egyetlen terméket sodorna ingoványos talajra a stratégia nélküli taktika, nyugodt lelkiismerettel rámondhatnánk, hogy olyan kivétel, mely erősíti a szabályt. Csakhogy a tapasztalatok arra intenek, általánosabb jelenséggel van dolgunk. A vállalati tevékenység gyakran a taktikai lépések lazán összefüggő, vagy éppen ellentmondásos sorozatából épül fel, anélkül, hogy lenne egy központi, vezérlő mag, amely meghatározná a célokat és a főbb irányokat, azaz logikát adna a részletek összeillesztéséhez. Emiatt sok minden kedvezőnek tűnik pillanatnyilag, ami végső soron hátrányos, s miközben a vállalat úgy érzi, hogy előre halad, valójában gondjai, megoldandó feladatai, ismétlődő önértékelése elől menekül. Lép, s mi tagadás, halad is, csak azt nem tudni, milyen irányban, milyen célok felé. A taktikai lépésekből persze kialakulhat — s a gyakorlat tanúsítja, ki is alakul — bizonyos rendszer, ami a szervezettség, céltudatosság látszatát kelti, a felületes szemlélőre megnyugtatóan hat/ténylegesen azonban a vállalat hajója sodródik, újra meg újra váratlan áramlatok, szelek, viharok érik, homokpadok, sziklák veszélyeztetik. KÁRHOZTATHATJUK-E mindezekért kizárólag a vállalatot? Hiszen végül is a vállalat dolga saját stratégiájának kimunkálása, ha tehát ez elmarad, akkor a vállalat mulasztott. Igaz, de azért nem ilyen egyszerű. Ahhoz ugyanis, hogy a vállalat használható — azaz ne pusztán a papír meglétéért kidolgozott — stratégiával rendelkezzék, nem elegendő saját határozottsága. A gazdasági környezet viszonylggos stabilitása — ami korántsem egyenlő a merev állandósággal! — éppúgy szügségeltetik hozzá, mint a vállalattal kapcsolatban álló szervek nyújtotta információ s így tovább. Ha most ennek ismeretében vizsgáljuk a helyzetet, akkor könnyen felfedezhetjük, hogy a taktikai elemek túlsúlya a gazdálkodásban nem más, mint tükörképe a középirányitás és a vállalati irányítás átlagos színvonalának. KORÁNTSEM arról van szó tehát, hogy néhány intézkedéssel, rendelkezéssel egy csapásra megváltoztathatóak a mai jellemzők. Ennél jóval bonyolultabb a teendő. Amint arra a párt XI. kongresszusa megkülönböztetett hangsúllyal rámutatott, a tervezés tudományos megalapozottságának elmélyítése, a tervezési módszerek korszerűsítése legfőbb feladataink között áll, értve ezen a gazdaság makro- és mikroszintjét egyaránt. Az ebben elért eredmények alkotják a szilárd lépcsőfokot ahhoz, hogy a vállalati stratégia megléte ne puszta kívánalom, hanem rendszeresen számon- kért követelmény lehessen. (M.) Napi 12 órában végzik a nyíregyházi TITÁSZ-hőerő- mű dolgozói a javítási és karbantartási munkákat. Ennek köszönhető, hogy a jövő hét közepén — remélhetőleg — újra lesz melegvíz-szolgáltatás megyeszékhelyünkön. Felvételünkön: Ambrusz József, Korcsolai Lajos, Bán László és Nyeste József tágulási tartályokat javít. (Gaál Béla felvétele) Augusztus másodikén kezdték meg a Nyíregyházi Konzervgyárban a bébiételek próbagyártását, amely üzemszerű termelése várhatóan e hónap közepén kezdődik. Felvételünkön: Gavalla Sarolta, Rácz Julianna és Guth Margit gömbvákuumban főzik a zöldborsópürét. ARATÁS UTÁN A császárszállási Akkor éjjel 6 milliméter csapadék hullott és a kombájnok — öt — ott vesztegeltek a gépudvarban. Az aratásból már csak néhány hektár volt hátra és a termelőszövetkezet vezetői dr. Pálfi János elnök, Szabó Károly főkönyvelő és Merza Ödön főagronómus joggal összegezhették az eredményt. — Gabonából 1 millióval több az árbevétel a tervezettől — mondta az elnök — pedig igazán nem terveztünk alá. 523 hektáron termelünk búzát, 38 mázsa az átlagtermés, a 81 hektáros árpa — egyszer jeget is kapott — 34 mázsát adott hektáronként. Több műtrágyával Nemcsak császárszállási eredmény a búzatermesztés gyors és nagyszerű fejlődése. Más-más előjellel a megye és az ország valamennyi mezőgazdasági üzemében évről évre rekordok dőlnek meg. A császárszállásiak sikerét az növeli, hogy kedvezőtlen adottságok mellett jutottak magasra. — Ha a tíz évvel ezelőtti átlagokat mérjük az ideihez — mondta még mindég az elnök — akkor 15—16 mázsa a terméskülönbség. Igaz, akkor hatóanyagban 50 kg műtrágyát használtunk fel hektáronként, ma 200 kilogrammot. A műtrágya, felemlítése parázs kis vitát váltott ki, mert Császárszállásra, is eljutott annak a híre, hogy akadtak gazdaságok, ahol visszamondták, visszamondják a műtrágya-megrendeléseket, s ezzel az elkövetkező évek terméseredményeit veszélyeztetik. — Áltakarékosság — jelentette ki határozottan a főkönyvelő, de így nyilatkozott az elnök is, a főagronómus viszont számolt. — Mi, ha nem használunk fel hektáronként 200 kilogramm műtrágyát hatóanyagban és 59 kilogramm fejtrágyát hektáronként, akkor ma nem a nyereségnek örülnénk, hanem a veszteségen búsulnánk. Ha csak féladag műtrágyával dolgozunk, akkor még jó időjárás mellett sem számíthatunk 25—30 mázsás átlagtermésnél többre. A számokkal való variálás nem közgazdászok körében is izgalmas és hasznos tanulságot adó időtöltés. Ott az plusz irodában is előkerül a papír és ceruza, a számítógép. — Száz kilogramm műtrágya hatóanyagban 650 forintba kerül. Ezzel szemben tíz mázsás terméstöbblet 2950 forint, ha ebből levonjuk a műtrágya árát, akkor is a pluszbevétel 2200 forint hektáronként. Ennyit veszíthet, Vagy nyerhet a gazdálkodó, — jelentette ki a főagronómus. Gyorsabban ment a munka Az aratás mint mindenütt, a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben is szervezettebb, gyorsabb volt a tavalyinál. A kombájnolásban részt vevőket új rendszerben, a brigádteljesítmény átlagában fizették. Ezért is fokozottabban segítették __ egymást a kombájnosok, könnyebben, gyorsabban ment a munka, 13 nap alatt végeztek a betakarítással. Jó ütemű volt a szalmabálázás is, olyannyira, hogy négy bálázógép átadásával az újfehértóiaknak is segítettek. — Termelőszövetkezetünknek nincs öntözési lehetősége, nem lesz másodvetésünk, de a tarlóhántást, szántást kapacitásunk teljes egészével végezzük. A bálázókért az M ár túl vagyunk az aratás nehezén, de a munkában, a munka szervezésében a mezőgazda- sági üzemekben nincs és nem is lehet megállás. Magtárban a gabona, s a fákon már érésközeiben van az alma. Megyeszerte az utolsó előtti, vagy helyenként az utolsó permetezést végezték, végzik. Augusztus végén megkezdődik a fehér alma szedése. Az egyik gazdaság szakembere mondta el, hogy hu- szonharmadikán már szüretelnek, a termés jó, de nagy gondjaik lesznek a szürethez szükséges munkaerő előteremtésében. újfehértóiaktól nehéz gépeket kapunk cserébe, azokkal is szántunk majd. Mi aratás után azt tartjuk: a legfontosabb, hogy magtárban legyen a gabona, és készüljön a magágy az őszi vetéshez. A kenyérért, a kenyérnek valóért örök körforgás a küzdelem. Merza Ödön véleménye — tizenhárom éves szakmai tapasztalat alapján —, a véletlenre semmit sem lehet bízni. Volt olyan táblájuk, ahol 45 mázsa búza termett hektáronként. Nem véletlenül. — Ha jó a vetőmag, megfelelő a magágy, és október tízig megtörténik a vetés, nagy adagú műtrágyával biztos a termés. A jubilejnaja búzafajta nálunk nagyon jól bevált. Ősszel már 70 százalékban azt vetjük, azért is rendeltünk 100 mázsa másodfokú vetőmagot, a hajdúböszörményi Vörös Csillag Termelőszövetkezettől. Egymillióval több Ahol tarló volt, szántás van és pár hónap múltán újra zöldell a vetés. Bőséggel van és lesz kenyerünk. Ezzel a tudattal jogos az öröm, hogy a császárszállásiaknak a tervezettől egymillió forinttal többet adott a búza. Seres Ernő Visszatérő probléma, hogy Szabolcs-Szatmár megyében az almát nem csak megtermelni nehéz, de sokszor még nehezebb a betakarítást úgy megszervezni, hogy gyorsan és jó minőségben történjen a szedés, a csomagolás és elszállítás. Korábbi becslések alapján — ez most is helytálló — idén nem terem annyi alma, mint az elmúlt esztendőben. Ami van, az eddig jó minőségű és nagyon fontos, hogy mind a mennyiséget, mind a minőséget megőrizzük. Az alma mezőgazdasági üzemeink. megyénk, de mondhatjuk országunk egyik igen fontos — ha nem a legfontosabb — exportcikke. A termelők érdekeit figyelembe véve az alma felvásárlási alapárát növelték. Jelentős a két Á-s, Á-s minőség átvételi árának növekedése. A kertekben a fákon szüret előtt a két Á-s minőség általában 50—55 százalék. Úgy lenne jó, ha ez az arány szedés után a Vizsga szakrajzból S ok szó esik manapság a szakmunkások képzésének és továbbképzésének a szükségességéről. Nem véletlenül, mert a tanultabb, képzettebb szakmunkás jobb terméket állít elő, magasabb a teljesítménye és a jövedelme is. Ez mindenkinek hasznot jelent. Ezt vette figyelembe a rakamazi RAFAFÉM Szövetkezet, amikor 30 vasipari szakmunkása részére 40 órás szakrajztan- folyamot szervezett. Házon belül biztosították az oktatógárdát is. 40 órán át két fiatal, Glück Miklós és Borbély György gépészmérnökök tanították a szakrajz ismeretére a dolgozókat. S, hogy nem eredménytelenül, bizonyítja a vizsga, melyre augusztus 4-én került sor, a MÉSZÖV műszaki osztályának csoportvezetője, Bengyel Gyula előtt. Ennek a tanfolyamnak célja volt az is, hogy a legkiválóbbakból csoportvezetőket neveljenek. A sikeres vizsgát tett szakmunkások órabéremelésben részesülnek. ládákban, az exportálásnál is megmaradna. A minőség megóvásának elsőrendű feltétele: ahogy az alma érik, körszedéssel, válogató szedéssel folyamatos legyen a szüret, szervezett a belső szállítás, az átvevőhelyekhez a közúti szállítás. Mint jeleztük, az üzemek, szakemberek nagy gondja, hogy elegendő szedő munkás legyen. Voltak gazdaságok, amelyek korán ébredtek és iskolákkal jó előre megkötötték a szerződést. Még ma sem késő, hogy megszervezzék a diákok foglalkoztatását, s ha szükséges, teret biztosítsanak a társadalmi munkának. Az idei tavasz, nyár nem kényeztetett el bennünket a mezőgazdasági termelés területén. A pluszt most nem a kedvező objektív feltételek adják, az embernek kell előteremteni, az embernek kell megharcolni érte. Ilyen harc lesz az almaszüret is, remélhetően sikeres. S. E. Álmaszüret előtt
