Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-04 / 183. szám

Magyarország XXXIII. évfolyam, 1S3. szám ARA: 80 FILLÉR 1976. augusztus 4., szerda MA A megyei HEB Pillantás napirendjén az évezredekbe (2. oldal) (4. oldal) Pótolják az elmaradást ., Fehérgyarmaton orom (3. oldal) (7. oldal) Fiatal párttagok | lónapról hónapra számos fiatallal gyarapodnak a a párt sorai. A két leg­utóbbi kongresszus között az újonnan felvettek több, mint kétötöde 26 éven aluli volt, s ez a tendencia a XI. kongresz- szus óta sem változott. Nagy jelentőségű kérdés tehát, hogy a párt ifjú tagjai miként tudnak be­illeszkedni a kommunista kollektívákba, s milyen támogatást kapnak itt a további politikai, emberi fejlődésükhöz. Az új párttagok túl­nyomó többsége már a felvétel előtt is gyarapí­totta politikai ismereteit, nemritkán éppen a párt- szervezet tanfolyamán. Mindez azonban legke­vésbé sem kisebbíti an­nak fontosságát, hogy a pártszervezet átgondol­tan segítse elő új tagjá­nak beilleszkedését. A kollektíva — s az élén álló vezetőség — ilyen­fajta törődését az új párt­tagok maguk is igényük, várják. S ha az életkoruk alacsonyabb, akkor e vá­rakozás jogossága még erőteljesebb. Aki ifjú ko­rában kerül a pártba, an­nak kétszeresen szüksége -van rá, hogy a párt régeb­bi, tapasztaltabb tagjai egyengessék további poli­tikai tevékenységének út­ját, segítsék benne a kom­munistára jellemző tu­lajdonságok izmosodását. Jó, ha a pártszervezet megtervezi új tagja poli­tikai képzésének állomá­sait. De legalább ilyen fontos az is, hogy érdemi, konkrét, értékelhető párt- megbizatással rendelkez­zék, lássa és tudja, milyen feladat hárul őrá magára a pártpolitikai munka rendszerében. Az esetek többségében ez nem azt jelenti, hogy további társadalmi tevé­kenysége helyébe valami­lyen más feladatot kellene kapnia. A fiatal pártta­gok számottevő része a felvétel előtt az ifjúsági mozgalomban, a KISZ- ben tevékenykedett, s na­gyon hasznos, ha egy ide­ig párttagként is ez marad a mozgalmi feladata. K ngos testület vizs­gálata állapította meg: „A rendsze­res pártélet konfliktusok­tól mentes beilleszkedést tesz lehetővé. Ahol ezzel gondok vannak, indokolt hiányérzet támad a fiatal párttagban. Szürkének ér­zi a pártmunkát a KISZ- ben végzett tevékenysé­géhez viszonyítva, fejlő­dése lelassul vagy megtö­rik.” E következtetés alap­jául szolgáló tapasztalatok is megerősítik, hogy min­den külön figyelem és gondoskodás mellett is a legfontosabb a rendszeres, mindennapos fáradozás az alapszervezeti pártélet színvonalassá tételéért. Ez semmivel sem helyettesít­hető szerepet játszik ab­ban, hogy a fiatal kom­munisták politikai és em­beri fejlődése gyors és harmonikus legyen. Gy. L. Befejeződtek Varsóban a magyar—lengyel tárgyalások Plenáris ülés — Közös közlemény Kedden délután befejezte hivatalos lengyelországi tár­gyalásait Lázár György, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, a megbeszélések záró plenáris ülésén Lázár György és Piotr Jaroszewicz emlékeztetőt írt alá és jóváhagyták a közös közlemény szövegét. A közleményben többek kö­zött leszögezik: A kormányfők a tárgyalá­sok során megállapították, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Lengyel Népköztár­saság együttműködése ered­ményesen fejlődik a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus el­vei alapján, a két nép, a szo­cializmus és a béke érdeké­ben. A munkamegosztás fejlő­désének eredményeként rendszeresen nő az áruforga­lom a két ország között. Az 1976—80-ra kötött hosszú le­járatú árucsere-forgalmi meg­állapodás a kölcsönös áru- szállítások mintegy 60 száza­lékos növekedését irányozza elő a korábbi ötéves tervhez képest. A kormányfők, figyelembe véve a két ország szükségle­teit és lehetőségeit, megbíz­ták a központi tervező szer­veket és a gazdasági minisz­tériumokat, hogy dolgozza­nak ki javaslatokat az 1980- ig terjedő együttműködés to­vábbfejlesztésére. Lázár György, a Magyar Népköztársaság miniszter- elnöke hivatalos baráti láto­gatásra hívta meg Piotr Ja- roszewiczet, a Lengyel Nép- köztársaság miniszterelnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke kedden es­te, hivatalos baráti látogatá­sa befejeztével hazautazott Varsóból. A vendéget a fővá­ros Okecie repülőterére kikí­sérte Piotr Jaroszewicz, a lengyel minisztertanács elnö­ke, Kazimierz Olszewski mi­niszterelnök-helyettes. Sta­nislaw Kowalczyk belügymi­niszter, Ryszard Frelek, a LEMP PB tagja, a KB titká­ra, és számos más vezető személyiség. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete kedden hazaérkezett Varsó­ból. A Ferihegyi repülőtéren fogadására megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari mi­niszter és Trombitás Dezső, a Minisztertanács titkárságá­nak helyettes vezetője. Ott volt Jerzy Zielinski, Lengyel- ország budapesti nagykövet- bégének ideiglenes ügyvivője is. Leonyid Brezsnyev találkozott Nicolae Ceausescuval Kedden a Krím-félszigeten találkozóra került sor Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KP főtitkára és Nicolae Ceauses- cu, a Román KP főtitkára, a Román Szocialista Köztársa­ság elnöke között. A két párt vezetői tájé­koztatták egymást az SZKP XXV. és a Román KP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, majd meg­vitatták a szovjet—román együttműködés fejlesztésének számos kérdését. Külön fi­gyelmet szenteltek a pártkö­zi kapcsolatok elmélyítésé­nek, valamint a két ország népei közötti testvéri kap­csolatok további szilárdításá­nak. A felek hangoztatták: az SZKP és a Román KP min­denképpen igyekszik előmoz­dítani a szocialista országok, a kommunista világmozga­lom összeforrottságának és együttműködésének további szilárdítását a marxizmus— leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus alapján. Megelégedéssel állapították meg a nézetek erősödő'egy­ségét a megvitatott kérdé­sekben. A találkozó szívélyes és ba­rátságos légkörben folyt le. A szovjet külügyminisztérium nyilatkozata Berlin nyugati szektorai nem képezik az NSZK részét Bruno de Leüsse de Syont Franciaország, Howard Smith-t, Nag'y-Britannia és Walter Stoesselt, az Egyesült Államok nagykövetét kedden bekérették a Szovjetunió külügyminisztériumába s ott az alábbi nyilatkozatot hoz­ták tudomásukra: A sajtó jelentései szerint az európai közösség országai ez év júliusi brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján határozatot hoztak az úgyne­vezett európai parlamentbe való közvetlen választások­ról. Ezzel kapcsolatban a Német Szövetségi Köztársa­ság küldöttsége bejelentette, hogy a határozatot kiterjesz­tik Berlin nyugati szektorai­ra. A tanácskozás résztvevői, köztük Nagy-Britannia és Franciaország küldöttségé­nek vezetői is, ezt a bejelen­tést tudomásul vették. Jelentették azt is, hogy a nyugat-berlini képviselőket bevonják az „európai parla­ment” NSZK-képviselőinek soraiba és a többi képviselő­vel azonos jogkört kapnak! Előirányozták, hogy az „eu­rópai parlamentbe” való köz­vetlen választásokról szóló nyugatnémet törvényt kiter­jesztik Berlin nyugati szek­toraira. Berlin nyugati szek­toraiban már kijelölték a „meghatalmazottakat” ezek­nek a választásoknak az elő­készítésére. Mindez nem tekinthető másnak, mint az 1971. szep­tember 3-i négyoldalú meg­állapodásnak nyiltan ellent­mondó kísérletnek arra, hogy Berlin nyugati szektorait be­vonják a nyugat-európai ál­lami és politikai integráció folyamatába. Az európai kö­zösség országai, mint isme­retes, olyan egységes parla­mentet szándékoznak létre­hozni, amely idővel nemze­tek feletti törvénykezési fel­hatalmazást nyerne. Berlin nyugati szektorai különleges státussal és igaz­gatási rendszerrel rendelkez­nek. A nyugati szektorok nem képezik a Német Szö­vetségi Köztársaság alkotó részét és azokat nem az NSZK igazgatja. Ezek a szektorok nem lehetnek alá­rendelve az európai közös­ség szerveinek sem, bármivel is próbálnák ezt megindo­kolni. Az európai közösség illetékességének kiterjeszté­se Berlin nyugati szektoraira e városnak az 1971. szeptem­ber 3-i négyoldalú megálla­podásban, valamint más négyoldalú döntésekben és egyezményekben rögzített helyzetének felülvizsgálatát jelentené. Nyugat-Berlin közvetlen, vagy közvetett részvétele az „európai parlament” válasz­tásain a négyoldalú megálla­podás durva megsértését je­lentené és összeegyeztethe­tetlen lenne a feleknek a megállapodásban rögzített tö­rekvésével, hogy elhárítsák a bonyodalmakat a megálla­podás hatályossági területén. A szovjet fél elvárja, hogy a három nyugati hatalom min­den szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az ese­mények ilyen alakulását, amelyért a felelősség teljes egészében a nyugati felet ter­helné. Nők a termelésben Törik a dohányt a szakoly! földeken A baktalórántházi Dózsa Tsz nyírkércsi üzemegységében szorgos kezű női brigád szedi a paradicsomot. Ifjú munkáslányok speciális célgépeken állítják össze a pulóvereket a nyíregyházi háziipari és népi iparmű­vészeti szövetkezet kötőüzemében. (Hammel József , felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents