Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
Éljen augusztus 20., alkotmányunk ünnepe! EMBER ÉS JOG M' ennyi zaj, mennyi fecsegés hangzik el Nyugaton az emberi jogok körül. És mily szép is lenne, ha e valóban magasztos fogalmak a valóságban is úgy nyilvánulnának meg, úgy élnének, mint a törvénytárak ünnepélyes szövegeiben, a politikusok szónoklataiban, a kérkedő sajtóformulákban, a burzsoá sajtó cikkeiben. A „minden ember szabadnak és egyenlőnek született” gyönyörű gondolatát már megszületése pillanata után hatályon kívül helyezte a valóság, hiszen például a sokat idézett amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (amely először fogalmazta meg, 1776-ban ezeket az elveket és amelyet Marx maga is „az emberi jogok első nyilatkoza- ta"-ként üdvözölt) még a rabszolgaságot se helyezte hatályon kívül a maga idejében. Annak az eszmének pedig, amely szerint e célokkal ellentétbe kerülő kormányzási formát „a népnek jogában áll megvál- | toztatni. vagy teljesen megI semmisíteni”, tehát a népek jogának a felkelésre és a forradalomra, éppen ott 1 kellett hosszú üldöztetést kiállnia, ahol ezeket a jogokat valamikor megfogalmazták. A kérdés, mármint az, hogy ki veszi komolyan és ki juttatja következetesen érvényre minden jogát a szabadsághoz, méltósághoz és állampolgári egyenlőséghez, változatlan érv^nxűj És változatlan az is, hogy a választ nem a nyilatkozatok, az ünnepélyes deklarációk adják meg, hanem azok a társadalmi és emberi körülmények, amelyek lehetővé teszik, hogy a meghirdetett alapvető jogok érvényesüljenek. Mi szépnek, ünnepélyesnek tartjuk a Magyar Nép- köztársaság alkotmányát, amely megszabja minden polgárának alapvető jogait, szélesebb értelemben természetes emberi jogait is. LehetNhogy vannak más alkotmányok, amelyek még szebb, vagy fennköltehb kifejezéseket találtak az illető ország állampolgárai jogainak meghatározására. A kérdés azonban mégis az: mennyi valósul me ból? Az 1972. évi országgyűlés, amely módosította tt korábbi szövegezést, egyebek között beiktatta paragrafusai közé, hogy „Az állampolgárok munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül is részt vesznek a közügyek intézőiében". Ugyancsak törvénybe iktatta azt is, hogy „a gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona”, minthogy csakis ez utóbbi rend nyithatja meg az ember, minden állampolgár lehetőségét ahhoz, hogy valóban érdemben, közvetlenül is részt vegyen mind munkahelyén, mind lakóhelyén a közügyek intézésében. Részt venni, beleszólni, egyenlő állampolgárként befolyást gyakorolni a közügyekre csak olyan társadalomban lehetséges, ahol a tulajdon nem szolgálhatja mások kizsákmányolásának és elnyomásának céljait. Csak ilyen állam képes garantálni, amit az alkotmány törvénycikkelyei sorra kimondanak, például azt, hogy „A Magyar Népköz- társaság védi - az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket”. Vagy azt, hogy „szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését”. Az, emberi jogok ugyanis ott kezdődnek, hogy egy társadalom túl a nyilatkozatokon, valóban tud-e polgárainak lehetőséget biztosítani képességei kifejlesztéséhez, hasznosításához, egyéni céljainak eléréséhez oly módon, hogy azok ne mások érdekeinek rovására, mások kizsákmányolásával valósuljanak meg. Igen, mi azt mondjuk: minden embernek joga van a szabadsághoz, de olyan szabadsághoz, amely nem fenyegeti vagy sérti mások szabadságát. Minden embernek joga van a boldogsághoz, de csak úgy, hogy annak nem mások boldogtalansága az ára. Minden embernek élveznie kell az emberi megbecsülés és méltóság érzéseit, de úgy, hogy nem alázhat meg másokat és nem sérthet méltóságukban másokat. Ezért a szocialista felfogás szerint az emberi szabadság, méltóság és jog ott kezdődik, hogy az embereknek módjuk legyen és joguk legyen dolgozni: ne váljanak feleslegessé. Módjuk legyen tanulni és művelődni, hogy megértsék korunk követelményeit, képzettséget szerezzenek, élhessenek demokratikus jogaikkal, ne pedig csupán alanyai legyenek egy fogyasztásra és politikai manipulációkra berendezett rendszernek. Mindezek valóraváltásához pedig szocialista rendszerben, demokratikus társadalomban nyílik valóban lehetőség. H a az emberi jogokat nemcsak deklaratív értékük ' szempontjából, hanem társadalmi konkrétságukban vizsgáljuk, büszkék lehetünk arra, amit eddig is elértünk és megvalósítottunk, hiszen e jogok kiterjedt létbiztonság, szilárd törvényesség, demokratikus részvétel és humánus társadalmi célok emberhez méltó politikai eszközei útján valósulnak meg. Alkotmányunk, melynek napját most ünnepeljük, valóságot tükröz: az emberi jogok tiszteletére és érvényesítésére alapozott társadalom valóságát. AZ ALKOTMÁNY ÜNNEPÉN Nagygyűlés Mátészalkán Munkás-paraszt találkozók — Új létesítmények átadása, kulturális és sportprogramok • Gazdag eseménysorozattal ünnepli megyénk lakossága alkotmányunk huszonhetedik születésnapját. Több helyütt már tegnap, 19-én ünnepi megemlékezést tartottak, a községi tanácsok tagjai ünnepi ülésre gyűltek össze, melyet a helyi népfrontbizottságokkal közösen tartottak. Ma augusztus húszadikán színes, változatos program lesz megy eszerte. A megyei központi ünnepséget Mátészalkán rendezik délelőtt fél tizenegytől, a város sporttelepén. Az ünnepség szónoka Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Az alkotmánynapi megemlékezést egyórás műsor követi: a Kárpátontúli terület neves néptáncegyüttese, a „Junoszty” együttes mutatja be műsorát, majd a nyíregyházi Volán táncegyüttes is színpadra lép. Mátészalkán még egy jelentős eseményre kerül sor augusztus 20-án: ekkor avatják a város új nagy létesítményét, a tejporgyárat. Nyíregyházán munkás—paraszt találkozókat rendeznek — a három helyi Termelőszövetkezet dolgozói találkoznak a gumigyár, a konzervgyár illetve a papírgyár munkásaival kötetlen program keretében. Az új városnegyed, Jó- saváros gyermekeit egész napos sportprogram várja: labdajátékokban, kerékpáron mérhetik össze ügyességüket. Ugyancsak a jósavárosi gyerekeknek szerez örömet egy iskolaavatás: ma adják át ünnepélyesen az új huszonnégy tantermes általános iskolát és a 80—80 személyes bölcsődét, óvodát. Megyénkben csaknem mindenütt rendeznek kisebb-na- gyobb „majálist” a községekben, ahol sporteseményeken, kulturális bemutatókon vehetnek részt a községek lakói. Sőt, Balkányban a környező tanyavilágban élőkre is gondoltak: autóbuszok, tehergépkocsik szállítják a községbe a tanyán élőket, hogy részt vehessenek a sportpályán rendezendő népünnepélyen. A balkányiakat egyébként — és még több község lakosait — zeneszó ébresztette ma reggel. Kállósemjénben a téesz vendégül látja nyugdíjas tagjait. Nagykállóban a művelődési központban a helyi szövetkezetek kombájnosait köszöntik, és mint annyi más helyen, itt szegik meg ünnepélyes külsőségek között az új búzából sütött kenyeret. Gáspár Sándor megyénkben Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára csütörtökön kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. A SZOT főtitkárát a délutáni órákban Nyíregyházán, a pártbizottság székházában Gulácsi Sándor, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta megyénk politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. A tájékoztatón részt vett dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Ekler György, a megyei párt- bizottság titkára, Gulyás Emilné dr., a megyei népfrontbizottság titkára és Tóth Géza, az SZMT titkára. Gáspár Sándor ezt követően a megyei vezetők társaságában Nyíregyháza új lakónegyedeivel és Sóstó nevezetességeivel ismerkedett. Az ünnep előestéjén adta át az új 150 személyes nyírbátori középiskolai kollégiumot dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A képen: a kollégium épülete. XXXin. évfolyam, 197. szám ÁRA: 1,20 FORINT IQ76. augusztus 20.. péntek
