Kelet-Magyarország, 1976. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-20 / 197. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1976. augusztus 20. Az ügyész közbeszól Á törvényesség védelmében Az ügyész mint a vád képviselője a legismertebb a köztudatban, hiszen az ügyészség gyakorol felügyelet a nyomozás fölött, az ügyész kér büntetést a vádlottra. Arról már kevesebb szó esik, hogy az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről és közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák. Egyik szövetkezet felmondott egy gyermekét egyedül nevelő asszonynak. Az indok az volt, hogy összeférhetetlen. A döntést mind a döntőbizottság, mind a munkaügyi bíróság helyben hagyta. Dr. Lehel István megyei főügyészhelyettes: — Amikor az ügy tudomásunkra jutott, javasoltuk a legfőbb ügyésznek, hogy törvény adta jogánál fogva nyújtson be óvást a Legfelsőbb Bírósághoz. Az asszonyt visszahelyezték munkakörébe, mert a szövetkezet nem tudta bizonyítani állítását, de hibás volt az eljárási aktus is. Kártérítésként a munkából kiesett időért 25 ezer forintot fizetett ki a szövetkezet. A nemrég lezárult munkaügyi bírósági ítéletek közül 27 esetben javasolt óvást a megyei főügyészség, hogy rendeljék el a jogesetek újbóli tárgyalását. Ezek az előterjesztések kivétel nélkül eredményesek lettek. Egy ipari szövetkezet dolgozói exportnadrágokat készítettettek. A gyártás idején rendszeresen dicsérgették teljesítményüket, munkájukat a vezetők és a belső minőségi ellenőrzés sem talált kifogást. Az átadás előtt viszont a MERT kifogásolta a nadrágokat, ezért a szövetkezet az ebből eredő kárt a dolgozókkal akarta megfizettetni. Dr. Lehel István: Az ügyészség itt is beavatkozott, mert a szövetkezet vezetői jelentősen hibásak voltak. Nem teremtették meg a munkavégzéshez szükséges feltételeket, rossz volt a szervezés és munka közben nekik is fel kellett volna figyelni a hibákra. Gyakran van ilyen korrigáló feladata az ügyészségnek. Az ügyész részt vehet a munkaügyi és szövetkezeti tagsági vitákban és olyan indítványokat tehet, amelyeket az elbíráló szerveknek a döntéseknél mérlegelniük kell. Tervszerűen vizsgáljuk a folyamatban lévő ügyek iratait. Több, mint ötven ügy átvizsgálása után 28 esetben tettünk konkrét intézkedést. Ezek többsége olyan eset volt, amikor a dolgozók — jogi tudás hiánvában — tudomásul vették a velük szemben hozott törvénysértő döntéseket, s beavatkozásunkra menekültek meg olyan kártérítésektől, egvéb fizetnivalóktól, ami családjukat és érdekeiket sújtotta volna. Esrv fiatal házaspár két gyerekkel a nagybácsihoz költözött két szoba-konyha komfort nélküli lakásba. Kétszáz forint havi lakbér mellett 37 ezer forint lakáshasználatbavételi díjat fizettek és ezen felül a szerződések szerint a fiataloknak kellett a lakást lakható állapotba hozni több ezer forintért. Dr. Lehel István: Indítványunkra a bíróság hatálytalanította a szerződést, mert a használatbavételi díj magánlakások esetében sem lehet több, mint az állami lakásoknál. A tulajdonost 25 ezer forint visszafizetésére kötelezték, a ta- tarozási költséget pedig beszámítják a bérbe. Sajnos nem egyedülálló eset ez a lakbéruzsora a polgári perek között, mert sokan törekszenek még jogtalan nyerészkedésre. Tudatosan hallgatnak el tényeket a hatóság előtt, de esetenként még hamis tartalmú jogügyletekről is készülnek papírok, amelyek megnehezítik az igazság kibogozását. A kölcsönöknél nagyobb összegről szóló nyugtát állítanak ki, így a meg nem engedett magas kamatot tőkének tüntetik fel. De mondhatok olyan példát is, amikor az állampolgár földjének névleges átruházásával akart magasabb kisajátítási kártalanítási ösz- szeget szerezni. Ilyenkor az ügyész indítványozza a bíróságnak, hogy a jogtalanul szerzett hasznot az állam javára fizessék be a nyerészkedők. Egy asszonyt áruházi lopáson értek és 400 forintra büntették. Mivel ezt az összeget nem fizette be, a pénzbüntetést elzárásra változtatták. Dr. Lehel István: Amint tudomást szereztünk az ügyről, beavatkoztunk, mert az elkövetéskor az asszony még nem töltötte be 18. évét és fiatalkorúak esetében a pénzbüntetést nem lehet elzárásra változtatni. Máskor viszont egy férfit közveszélyes munkakerülésért 30 napra akartak elzárni. Mivel azonban már háromszor kapott korábban szabadságvesztést közveszélyes munkakerülésért, így őt nem szabálysértésért, hanem bűncselekményért kellett felelősségre vonni és legalább a korábbi büntetéssel azonos, vagy hosszabb időre elítélni. Az ügyész egyébként kötelező utasításokat is adhat az őrizetben tartásra és a fogva tartás körülményeire. Fél év alatt' 924 szabálysértési elővezetést és őrizetbe vételt vizsgáltunk^ felül és 40 esetben nem' járultunk hozzá az elzáráshoz. Ezek az állampolgárok érdekeit szolgálták. ★ 1972-ig a törvényesség biztosításáért alkotmányjogilag egyedül az ügyészség volt a felelős. Az új alkotmány azonban ezt minden szerv feladatává tette, de az ügyésznek továbbra is különleges jogokat biztosít. Többek között betekinthet az iratokba, részt vehet a tárgyaláson, ott indítványokat tehet és ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtásának törvényességét. Balogh József Lehet tüzet gyújtani, de... A forró és száraz nyár késztette arra az országos szerveket, fogy tűzgyújtási tilalmat rendeljenek el másfél hónappal ezelőtt. Azóta enyhült a szárazság is. Ezért a MÉM és az Országos Tűzoltóparancsnokság feloldotta az általános tűzgyújtási tilalmat az erdőkben, illetve azok közelében. Most már tábortüzet rakhatnak a kirándulók — természetesen csakis a kijelölt helyeken, és az előírások megtartásával. Csak szélcsendes időben szabad tüzet gyújtani, és távozás előtt gondosan el kell oltani, minden szikra veszélyes lehet. MUNKATÁRSAINK JELENTIK: KIEGYENSÚLYOZOTT ellátás várható KERESKEDELEM: Nagy vásárlási kedv Dr. Hagymási József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője: — Az első fél évben ismét dinamikusan nőtt a forgalom: hét százalékkal, tehát kemény félévet zártunk. Az élelmiszer-ellátás általában jó volt helyenként (főként alapvető élelmiszereknél) jobb, mint tavaly. A kereslet—kínálat csak a hús- és zöldségáruknál nem volt összhangban tartósan. A vártnál erőteljesebb volt az építési kedv, a tavalyinál nagyobb választék ellenére helyenként kevés volt az építési anyag. Jól sikerült a nyári vásár, amely nemcsak a 30 milliós forgalom (és kfc), 15 milliós lakossági megtakarítás) révén jelentős, hanem azért is, mert lehetővé tette a raktárak őszi feltöltését. — Az év hátralévő részében már 1977-re is készül a kereskedelem. Egyebek mellett nagy figyelmet fordítunk a háztáji gazdaságok, kistermelők ellátására (kisgép, vetőmag, szakcsoportok működtetése); a választékbővítésre (helyi árualapok, kishatár- menti beszerzések, megyén kívüli vásárlások). Az élelmiszer-ellátásban a téli tárolás előkészítése, szervezése, összehangolása nagy feladat. Ennek során úgy kell gazdálkodnunk az állami dotációval, hogy az a megye lakosságának minél jobb ellátását segítse. ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS: Túljutottunk a mélyponton // tr Négy hónap van hátra az évből, már jól körvonalazható a lakossági ellátás mérlege: hogyan zártuk az első fél évet, mi várható az év végéig, milyen lesz a lakosság ellátása — ezt kérdezték munkatársaink a megyei tanácson és két nagy vállalatunknál. A nyári gyümölcsöknél nagy segítséget jelentett az a júliusi központi intézkedés, melynek révén igen sok kistermelői árut vásároltak üzleteink közvetlenül: az eladási ár 80 százalékáért. Ezek a kistételű áruk kb. 15 százalékát teszik ki az összes árunak! Augusztus 21-től megindul az almafelvásárlás, 25-én az első exportvagonunk is elmegy. Ekkor megnyílnak a burgonyafelvásárló telepek is. Két jelentős, új létesítménnyel gazdagodunk: munkába áll a nyírbátori és a fehérgyarmati 500 vagonos hűtőtároló. Ezek mellett a későbbiekben szeretnénk egy-egy lakossági ellátórak- tárat is létesíteni, hogy megkönnyítsük e helységek és környékük zöldség-gyümölcs ellátását. HÜSIPAR: Több olcsó áru Kenyeres László, a MEk igazgatója: — A szárazság okozta mélyponton túljutottunk a zöldségellátásban — viszont mégsem nézhetünk túl bizakodóan a tél elé. Augusztus közepéig zöldségből és gyümölcsből 300 vagonnal kevesebbet tudtunk felvásárolni, mint tavaly. Előreláthatólag a tervezettnél 10 százalékkal kevesebb zöldség és burgonya lesz év végéig. Vincze József, a megyei állatforgalmi és húsipari vállalat igazgatója: — A hússal kapcsolatban a legjelentősebb dolog a júliusi áremelkedés volt. Ez éreztette hatását a vásárlásokban is: marhahúsból ötven, sertéshúsból húsz százalékkal fogyott kevesebb júliusban, mint tavaly ilyenkor. Ellenben nagyobb volt a kereslet az olcsóbb áruk, a hurkafélék, a szalonna, a sajtok iránt. Ez az emelkedés egyébként már egész évben megmutatkozott, ezért aztán a vállalat eddig kétszer any- nyit készített például hurkából, szalonnából, mint tavaly. — Az idén megindult kocakihelyezési akció már a második fél évben érezteti hatását: csaknem tízszer any- nyi süldőt vásárolhatunk föl, mint az első fél évben! 1977- ben természetesen a hízók száma is jóval magasabb lesz. Ez év végéig körülbelül harmincezerrel kevesebb állatot vágunk mint tavaly — ez azonban nem lesz érezhető a megye ellátásában, mivel a vágás fedezi a megyei húskeretet. A most megjelent miniszteri határozat, amely alapján a több évre szerződést kötőknek és a több állatot hizlalóknak felárat fizethetünk, bizonyára jó hatással lesz a sertéstartásra. Előkészítők toyábbtanulásra Egy év alatt több mint hatszáz fiatal — fizikai dolgozók gyermekei — vett részt azon a tizenkilenc középiskolában szervezett tanfolyamon, melyet a SZOT anyagi támogatásával és a Móricz Zsigmond megyei Szakszervezeti Művelődési Ház szervezésében bonyolítottak le megyénkben. Elsősorban matematikából, fizikából, kémiából, biológiából. magyarból, történelemből és orosz nyelvből szerveztek előkészítő tanfolyamokat. Az új tanévre az iskolák ötvenhárom csoport indításához kértek engedélyt és anyagi támogatást. Különbözeti vizsgára előkészítő tanfolyamokat is szerveznek a SZMT aktivistái azok számára, akik a szakmunkás- képző elvégzése után középiskolában akarnak továbbtanulni. Ez évben két előkésztő tanfolyam működött a dolgozók Kossuth Lajos Gimnáziumában. A különbözeti vizsgára előkészítő tanfolyamokra évente 50—60, zömében frissen végzett szakmunkás jelentkezik. Több lakást építtet az OTP Huszonhétmillió forint kedvezmény—munkásoknak Négyszázötven új társasaházi lakás kulcsát adta át megyénkben a tulajdonosoknak az első fél évben az Országos Takarékpénztár, s a következő hetekben további több, mint háromszáz OTP-beruházású lakásba költözhetnek be a lakók. Folyamatosan adják át a kiemelt kedvezményekkel épülő munkáslakásokat. Az első fél évben átadott négy- százötven családi otthonból több, mint kétszáz épült ebben a formában. Csak ennek a 200 munkáscsaládnak 11,9 milliót írt jóvá — a gyermekek után — szociálpolitikai kedvezmény címén az OTP. A fizikai munkásokat megillető állami dotáció összege 15,8 millió forint volt. A vállalatok a (20 százalékos támogatást figyelembe véve) 9,9 millió forinttal támogatták dolgozóik lakásvásárlását. Nyíregyházán szeptember második felében újabb 66 munkáslakásba költözhetnek be tulajdonosaik a Búza téri épületben, Záhonyban pedig tizenkét családi otthont adnak át ugyanebben a kedvezményes építési formában. Jósavárosban 120 lakás kulátadása lesz szeptember első napjaiban. Ennek többségét is fizikai munkások kapják — akik jelentős vállalati támogatással vásárolhatták meg az új lakásokat. Az OTP is ad külön kedvezményeket: a vállalati tá- mozgatással lakást vásárló fizikai dolgozók számára az első öt évre 20 százalékkal csökkentett törlesztő részlet- fizetést tesz lehetővé, (ezt kérés nélkül, eleve így számítja ki az OTP) a 35 évesnél fiatalabb ifjú házasok esetében pedig — kérésre — 30 százalékkal mérsékelik a törlesztő részleteket, szintén az első öt esztendőre. A megye további hét településén is újabb OTP-laká- sokat adnak át az év végéig — többségüket szeptember, október hónapokban. Kisvárdán 84, Mátészalkán 48, Fehérgyarmaton 55, Nyírbátorban 44. Tiszavasváriban 16, Nagykállóban 24 és Tiszalö- kön 12 lakás építése közeledik befejezéséhez. Az OTP (elsősorban Nyíregyházán) további tárgyalásokat is folytat, hogy az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott 1800-nál több saját beruházású lakást építhessen. Bábamesterség Szabolcsban Ö reg Asszonyi hivatalra” eskették fel 1767-ben '' a nagykállói egyház iratai szerint Sinka Istvánnét Ugyancsak „Ntzs Nagy István özvegye Erzsébet kézbe adással kötelezte magát az öreg Asszonyi hivatalra”. Mit takar az „öreg Asszonyi hivatal”? Sokéves kitartó búvárkodással, egyházi és állami, hazai és külföldi levéltárak anyagait böngészve a szabolcsi orvostörténeti emlékek számos, eddig hományban lévő adatát dolgozta fel a nyíregyházi kórház főorvosa, dr Fazekas Árpád. Legújabb kutatásai, amely az Orvostörténeti Közleményekben is megjelent, a babaellátás szabolcsi krónikáját ölelik fel. Ebből idéztük az „öreg Asszonyi hivatal” elnevezést, amely nem más, mint jó 200 évvel ezelőtt a bábák (azaz szülésznők) jelölése ... Az 1700-as években többnyire öreg asszonyok vállalták a bábaságot, akiket az egyház felesketett. A bábák fennmaradt esküje a nagykállói református egyház iratai között található. Többek között ilyen f ■ ' ' -* tartalmaz: „... A vajúdó vagy gyermek szülő Személyhez mihelyen hivattatom: azonnal magam dolgainak félre tételekkel sietve elmegyek, a Szülést megelőző nyavalyáit Szorongattatásait senkinek is nem nehezíteném: sőt inkább, ha tőlem lehet, rajta segítek és könnyebbítek ...” Érdekes a bábaeskühöz csatolt „pótlás” is, amelyben ez áll: „Ezeken kívül Bába társaimmal nem veszekszem, azt sem egynél sem másnál nem gya- lázom, nem betstelenítem: hanem vele edgyött is tehetségem szerint edgy akarattal híven szolgálok a vajúdó asszony mellett.” A régi iratok arról is tanúskodnak, hogy minden bizonnyal fiatalabb nők is vállalták a bábaságot, hisz az 1699—1726 között nagykállói iratok szerint kivégeztek egy bábát paráznaság miatt. A kivégzés feltehetően 1711 előtt történt, amikor Nagykállónak végvára és a tanácsnak pallosjoga volt. Kisvárdán is volt boszorkányper, Kiss Anna bába 1756. I. 6-án állt vádlói elé. A bába „börtönbe viteléig Mihállydi helység '■Nyírmihálydi), azelőtt pedig Létai Helységnek volt bábája” (Kisléta). A tudatlanság, a gyanakvás kísérte a korabeli bábák munkáját. Az egyház előtt letett esküjükben — mint ez Csen- gerből az 1787-es évből fennmaradt — ott állt: „minden babonát és rendetlenséget el- távoztatsz, részegeskedésre ki nem ereszkedel...” A bábák mellett úgynevezett czompók, azaz szakképzetlen parasztbábák segédkeztek. Korányi Frigyes, aki 1861-ben háromnegyed évig Nagykállóban volt a megyei főorvos, a megye egészségügyi választmányának javasolta; évenként küldjön Szabolcs megye ösztöndíjjal alkalmas nőket a pesti bábászati intézetbe. A legtöbb község azonban nem tudott ilyen nőket küldeni a fővárosba, s helyettük a tudatlan öreg asszonyok, a czombók bábáskodtak. J ósa András, a vármegye főorvosa sokat tett a bábaügy fellendítéséért is, amely szorosan ösz- szefüggött a csecsemőhalandósággal. Fél évszázados egészségügyi munkásságának eredménye többek között, hogy 1891-ben a megye 183 bábája közül már 122 okleveles bába, csak a megmaradó egyharmad volt képzetlen paraszt- vagy úgynevezett czé- dulás bába. Mindez nem volt lebecsülendő az igen szapora megyében, ahol a már idézett eskü a bábáknak azt is előírta: „A Szülésnek órája pedig el jővén a Születendő Személyek körül magamat úgy viselem, vélek úgy bánok, hogy sem a Születendő vagy vajúdó Személyek sem pedig a Születendő vagy Született magzat (ha ép és egészséges) általam meg ne nyomoruljon vagy meg ne romoljon, a betegekhez a bévett Szokás szerént egy hétig mindennap kétszer kételességem szerint el megyek ...” (P)
