Kelet-Magyarország, 1976. július (33. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-15 / 166. szám
1976. július 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A végrehajtás ellenőrzése ÜGY TŰNIK, MOST MUNKÁNK egyik leggyengébb pontja a hozott határozatok, rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése. Nemrégiben, amikor a televízió növekvő bürokráciagondjaival foglalkozott, egy igazgató nagyon találóan jellemezte a helyzetet: „Nálunk csak azt ellenőrzik, hogy kiadtuk-e a szükséges rendelkezéseket. Hogy végrehajtottuk-e, azt már senki nem nézi”. Életünk minden fontosabb kérdésének megoldására érvényes állásfoglalások, határozatok vannak. A központi határozatokat a helyi sajátosságoknak megfelelően — ahogyan mondani szokták — „adaptálták”. Általában ezen irányelvek alapján folyik mindenütt a munka. Mégsem felesleges a rendszeres és tervszerű ellenőrzés, hiszen ez módot ad arra, hogy a folyamatok irányát, eredményeit számba vegyék, felfedjék a menetközben jelentkező, előre nem látott akadályokat és ennek ismeretében szabják meg a további feladatokat. Amint a XI. pártkongresszus határozata is kimondja: „A pártellenőrzés lényege a határozatok végrehajtásának segítése, az adott területek helyzetének hiteles felmérése, az új feladatoknak, a hibák forrásának feltárása és megfelelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás meggyorsítására”. Ha az ellenőrzöttek is így fogják fel a dolgot, akkor szertefoszlik minden ijedelem, ami időnként e munkát megelőzi. Senki, senkit nem akar „lebuktatni”, ellenkezőleg, éppen az idejében történő hibafeltárás előzheti meg a súlyos bajokat. Az ellenőrzés lényege ebben a vonatkozásban is a segítés! A RENDSZERES ÉS TERVSZERŰ ELLENŐRZÉS magabiztosságot ad a vezetésnek. Szó sincs róla, hogy az ilyen beszámoltatások, valamiféle revizori munkát jelentenének. Ilyen tevékenység is létezik, de ez nem a pártellenőrzés, hanem az állami ellenőrzés feladata. „Téves az a felfogás — mondja a pártkongresszus határozata —, amely a rendszeres ellenőrzésben a hatáskör csorbítását látja. A helyesen értelmezett és gyakorolt ellenőrzés nemcsak a felelősségtudatot erősíti és fejleszti, hanem önálló cselekvésre is késztet.” Nem bizalmatlanságot fejez ki tehát, hanem erősíti, megerősíti a bizalmat! A megyei párt-végrehajtó bizottság munkamódszerében gyakran szerepel egy-egy hatáskörbe tartozó gyár, intézmény kommunista vezetőinek, kommunista pártszervezetének beszámoltatása egy-egy párthatározat végrehajtásáról. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy a beszámoltatott vezetők politikai tanulságokkal feltöltődve, újabb lendületet kaptak tevékenységükhöz. Hatására minden területen megjavult a munka, eredményesebbé vált a határozatok végrehajtása. A pártellenőrzés tehát a hatékonyabb munkát szolgálja! Az ellenőrzés a vezetés szerves része. Ahol a pártellenőrzés csak esetleges, ott — ezt is példák sokasága támasztja alá — vontatott a párthatározatok végrehajtása. Nyilvánvaló, hogy az ellenőrzési terv akkor helyes, ha mindig a kulcstémákat veszi elő, nem feledkezve meg arról, hogy — noha a határozatok között súlybeli különbségek vannak, de — valamennyi határozat végrehajtása fontos, hiszen része a nagy társadalmi folyamatnak, s ha valahol elmaradás tapasztalható, ez lassíthatja az egész folyamatot. A PÁRTELLENÖRZÉS EGYIK ESZKÖZE a párt vezető szerepe betöltésének is. Nem véletlenül mondja a pártkongresszus határozata: „A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társadalmi tevékenységet, ki kell terjednie a gazdasági, az állami, a tudományos, a kulturális élet minden területére”. Azaz: a párt vezető szerepének egész társadalmunkban érvényesülnie kell, a pártellenőrzés éppen azt vizsgálja, hogyan valósul meg az adott területen a párt politikája, amely kulcskérdése a párt vezető szerepének. Visszatérve az említett igazgató szavaira: most a meglevő határozatok, állásfoglalások végrehajtásának hatékonyságáról van szó, s a végrehajtás rendszeres számonkéréséről. Ez jó alkalom arra is, hogy sokakat emlékeztessen egy- egy határozatra. Sajnos, gyakran előfordul, hogy egy-egy területen megfeledkeznek egy-egy határozatról. Igaz, nem kevés az érvényes párthatározatok, kormányintézkedések száma. A politikai vezetés művészete viszont abban rejlik, miként tudja a vezetés ezt a sokrétű tennivalóhalmazt egy hatékony folyamatba vezérelni. NAPJAINKBAN A LEGAKTUÁLISABB TENNIVALÓKAT a párt gazdaságpolitikája kínálja. A párt hallatlan energiát fektet abba, hogy hazánk minden állampolgára nem csak megértse, de vele egyetértsen és a végrehajtásban tevőlegesen is szerepe legyen. A gazdaságszervező tevékenységet szervesen kiegészíti az ellenőrzés, amely — amint már erre céloztunk — a központi érdekeknek megfelelően ösztönzést ad az ésszerű kezdeményezésekhez, a helyi tartalékok feltárásához. A pártellenőrzés tehát, mint a vezetés szerves része, hasznos segítséget adhat ahhoz, hogy valamennyi gazdasági egységben a párt határozatainak megfelelően érvényesüljön a népgazdaság alapvető érdeke, amely egyben valamennyi állampolgárunk alapérdekeit is kifejezi. R. L, Fejlesztés exportnövelő hitelből Megszólalt a csengő a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben. A cigarettaszünet végét jelezte. A dolgozók a varrodába igyekezne^, a szűk lépcsőn pár percig közlekedni sem lehet. Az elnököt az épület egyetlen irodájában találom, ahol rajta kívül még legalább hárman dolgoznak. Az egyik dolgo<- ző gondjaira bíz. Sietünk, de még így is legalább tíz percbe kerül, amíg a főtéren túli régi irodához érünk. Érthetetlen előttem, miért nem találtak helyet az irodáknak a két éve épült új üzemházban. A magyarázatot a főkönyvelőtől tudom meg. c — Egy szint lemaradt akkor pénz hiányában, ezért ez a szükségmegoldás. De nincs készáru- és f élkészárp-raktá- runk, megfelelő szociális helyiségünk sem. A mostani beruházással sok mindent pótolni kell, azt, amit korábban meg lehetett volna csinálni, több akarással... A mondatot félbehagyja, nem akar beszélni a múltról, hiszen egy-másfél éve új vezetőséget kapott a szövetkezet. — Lehetetlent nem ismerünk, csak tehetetlenséget. Dicsekvés nélkül mondom ezt, mert ha nem így lenne, akkor nem tartanánk itt, s a pályázatunkat sem fogadták volna el. Nem adták Á pályázat elnyerése után a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben ingyen A pályázat újabb lendületet ad a szövetkezet munkájának. S egy sor változtatást követel, amit nélküle hosszú idő múlva és sokkal nehezebben valósíthattak volna meg. A nyírbátoriak 2 millió 500 ezer forintos tőkés export fejlesztési hitelt kaptak a Magyar Nemzeti Banktól, melyből 500 ezer forint beruházási, másfél millió fejlesztési alap juttatás, illetve kölcsön és 500 ezer forint forgóalaphitel. A hitelt nem adták „ingyen”. Nehéz követelményeket kellett teljesíteni ahhoz, hogy egyáltalán részt vehessenek a pályázaton. A bank megvizsgálta, milyen a fejlesztendő termék távlati piaci megalapozottsága, kikötötte — szakmai nyelven szólva —, hogy a nettó devizahozamból kell a hiteleket visszafizetniük, szigorúan vették, hogy a termék önköltsége az exportszorzón belül maradjon, valamint, hogy a fejlesztés 15 százalékos eszközarányos nyereséget biztosítson, s végül, hogy a beruházásoknál a kivitelezés gyors, hatékony legyen. — Sok munka, tárgyalás előzte meg a pályázatot és a termékszerkezet átalakítása. Bár 26 éves múltra tekint vissza szövetkezetünk, mégis 1974-ig szinte manufakturális módszerrel dolgoztak az emberek, hagyományos kisszériás, felsőruházati termékeket gyártottunk. Az új üzemház építésével kezdődött a szalagszerű termelés, de a termék nem változott, férfiöltönyöket, nadrágokat gyártottunk. Évente 18—20 ezer darabot, közülük 1975- ben már egyetlen egyet sem. Változtatni kellett a jövedelmezőség, a műszaki feltételeink, valamint a dolgozók szaktudása miatt. Könnyebb gyártmányok kellettek és gazdaságosabbak, ezért kapcsolódott be a tőkés bérmunka, a sporttermékek gyártása programunkba. A gazdaságosságra bizonyítáA Nyíregyházi Konzervgyárban Kiszely Andrásné szamócadzsem lezárását készíti elő. (H. J. felv.) S zamosszeg mindössze háromezres kisközség, a Dózsa Termelőszövetkezet a legfontosabb „intézménye”. A párttagok, tanácstagok, népfrontaktívák legtöbbje itt dolgozik. Dienes Sándor biztonsági megbízottnak bőven akad tennivalója, a nyári időszakban ez szinte megduplázódik. A téesz- ben géplakatos, vízvezeték-szerelő, tűzrendész egy személyben. Közéleti tevékenysége szerteágazó. Párttag 1973 óta, bizalmi. A népfrontbizottság aktívája. Nyíregyházán a megyei küldöttértekezleten választották meg az országos népfrontkongresszus küldöttének. — Nem is gondoltam arra, hogy megválaszthatnak. Jólesik a bizalom. Igyekszem már most rendszerezni az eddigi tapasztalataimat, hogy a rendelkezésre álló idő alatt alaposan felkészüljek, ne csak végighallgassam a hozzászólásokat. A termelőszövetkezetben a községi tanácstagokkal jó kapcsolatot alakított ki. Igaz, a munkában, a szerelőműhelyben már évek óta jól megértik egymást, négy éve, mióta népfrontaktívának megválasztották, a korábbi munkakapcsolat mozgalmi jelleget is öltött. — A kisgyűléseket közösen készítjük elő a tanácstagokkal. Nagyon nehéz elkülöníteni a párt-, a tanácsi és a népfrontmunkát. Mindhárom fórumon azon igyekszünk, hogy minél jobban elvégezzük megbízóink által felvetett problémákat. A feladatok szinte teljesen ugyanazok, az a különbség, hogy más fórumon, más lehetőségek közt próbáljuk megoldani a ránk bízottakat. Szamosszegről Budapestre A Zalka Máté szocialista brigád tagja. Munkatársai, vezetői megértik: miért kell esetenként a munkaidőben is a közügyek miatt kilincselnie. Egy hete nagyon zsúfolt. Hétfőn, kedden mindig a párt- és a népfrontteendőket végzi. A téeszben ezenkívül hétfőn reggel tartják a heti tűzrendészeti megbeszélést is. Minden héten egyszer felkeresi a gondjaira bízott négy telep: Szamoskér, Homorúd, Rákóczi-telep és az úgynevezett „Beton-istálló” munkásait. Ellenőrzi a berendezéseket, útbaigazítást, tanácsot ad az ott dolgozóknak. A balesetelhárítást és a megelőzést elsőrendű feladatának tekinti. — Ilyenkor a szárító javítása az egyik legfontosabb feladat. Nemsokára bejön a szárítóba a búza. a kukorica, az árpa. Tartalmas, jó kapcsolat alakult ki a téesz és a szamosszegi népfrontbizottság között. Dienes Sándor is jól összeegyezteti a népfrontbeli és a téeszben végzett munkáját. — Mostanában elég korán kell kelnem, ha valami ház körüli munkát is el akarok látni. Tegnap például reggel nyolc óráig 200 öl krumplit bekapáltam. Van két gyerekem, a hatéves Andrea és a kétéves Attila. A feleségem tanárnő, nekik most van egy kis pihenő. A népfrontkongresszusra már most elkezdte a felkészülést. — Én is szeretnék szót kapni. Arról beszélnék, hogyan lehetne jobban aktivizálni az embereket a különböző ülésekre, kulturális és politikai rendezvényekre. Ezeknek a látogatottsága még nem megfelelő. T. K. sül csak egy adat. A tőkés bérmunka 20 százalékos nyereséget hoz. Természetes, hogy a jövőben a bérmunka fejlesztése a cél. A fejlesztés gonddal jár Azt hinné az ember, most már „sínen” van a szövetkezet. Hiszen mi gondjuk lehet még? Az idén hozzákezdenek a vasalóterem kialakításához. Egy düledező épületet varázsolnak újjá saját kivitelezésben 300 ezer forintért. Megkezdték a termelékenyebb, minőségi munkát biztosító speciális gépek, automata varrógépek beszerelését. Tehergépkocsit vásároltak és az üzemanyag-felhasználást gazdaságosabbá tették. Ezzel már eddig 30 százalékos megtakarítást értek el. Gondoskodtak a munkakörülmények javításáról, légkondicionálókat, elszívókat építenek az üzemekben. A bank is segít, felhívja a szövetkezet figyelmét, hol kell gyorsítani a kivitelezést, a beszerelést, a kívánt termelésfelfutásért. A hitel felhasználása megkezdődött és az első fél évi eredmények azt bizonyítják, hogy okosan, nagy szakértelemmel gazdálkodnak a pénzzel. De egy nagy gondja van még a szövetkezetnek. Hónapok óta ezen dolgozik a gazdasági vezetés. A főkönyvelő számol, rendeleteket néz át, kimutatásokat készít arról, hogyan javítson a béreken, megalapozva ezzel a további jó gazdálkodást. — Nagyszerű lehetőségeket adott ez a fejlesztés, de szinte megoldhatatlannak látszó bérgondokat eredményezett. A bérszínvonal olyan alacsony, hogy kimondani is alig merem, dolgozónként átlag 21 ezer 312 forint. A helyzetünkön mit sem változtat, hogy 1976 januárjától bértömeg-gazdálkodást végzünk. Sokan hiányoznak a termelésből, különösen ha arra gondolunk, hogy a nyírlugosi egységünkben rövidesen megszervezzük a két műszakot és Nyírbátorban is tarthatatlan már az egy műszak. Az új belépőknek viszont hogyan teremtsük elő a pénzt? Ha az idén csak 34 dolgozót veszünk fel — most végző szakmunkásainkat — akkor már 230 ezer forinttal túlléptük a bérkeretet. A bértömeg-szabályozás és a progresszív részesedési alap adója miatt 1 millió 940 ezer forintot kellene befizetnünk. Csak rugalmasan Az eredményeink jók, a termelési érték 45,3 százalékkal nő a tavalyihoz képest, de ez csak 18,3 százalékos bérnövekedést jelent. A régebbi dolgozóknak viszont érezniük kell, hogy a jobb munkáért többet érdemelnek, különben megkezdődik a vándorlás. Itt a fillér is forint, a jövőnk, a további munkánk függ az embereken, a több műszakon. Egyetlen dolgot tehetünk, felettes szerveink javaslatával korrekciót kérünk az ágazati minisztériumtól. Erre a profilváltoztatás lehetőséget ad, a szabályozórendszer értelmében. A megalapozott és indokolt kérelem útjára indult. Remélhetően támogatásra is talál. Hiszen a gazdálkodás mindenkor kötött és szigorú rendszerben valósul meg, szabályozórendszere azonban lehetővé teszi, és kell, hogy tegye az adott helyzethez való rugalmas alkalmazkodást. Balogh Júlia n háztáji segítésére 115 tsz kötött megállapodást Az állatforgalmi és húsipari vállalat egyik időszerű feladata napjainkban segíteni a kistermelők sertés- tenyésztésének fejlesztését és stabilitását. A sertéshúsellátás zökkenőmentessé tételében a mezőgazdasági nagyüzemeken kívül nagy jelentősége van a kistermelők sertéstenyésztési és híz- lalási tevékenységének. Megyénkben a felvásárolt sertéseknek több mint egyhar- mada a kistermelőktől származik. Az utóbbi évekhez képest — sajnos — megyénk területén is csökkent a kocaállomány, számokban kifejezve közel négyezer darabbal. A kocaállomány csökkenését nem ellensúlyozta a vállalat által az elmúlt évben kihelyezett 3657 darab vemhes koca sem. Kormányhatározat született, melynek célja, hogy a kistermelők sertéstenyésztése és a termelése a legrövidebb időn belül elérje az 1974—75. évi színvonalat és ez stabilizálódjék. A határozat főbb irányelvei: a kistermelők sertéstenyésztési és hízlalási tevékenységét ez évben valamennyi érdekelt gazdasági és társadalmi szerv az eddigieknél nagyobb figyelemben, növekvő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítse, valamint, hogy a kistermelői értékesítés folyamatosságának biztosítását a forgalmazásban részt vevő vállalatoknak kell megteremteni. A kistermelő — ha legalább 3 éven keresztül kocát tart és ennek szaporulatából évenként meghatározott mennyiségű süldő, malac, illetve sertés értékesítésére is vállalkozik —a többéves szerződés alapján átadásra kerülő süldőkért és malacokért a mindenkor érvényes alapáron felül felárat is kap. A több éves felár süldőnél kilogrammonként 2, malacnál 6 forint. A közös munka összehangolására az állatforgalmi és húsipari vállalat megbeszéléseket folytatott a megyei intézményekkel, illetékes vállalatokkal. A munkában szorosan támaszkodni kell a mezőgazdasági nagyüzemekre, azért, hogy a területükön minden községben termelési adottságaik révén segítsék a kistermelők sertéstermelési tevékenységének fokozását. Eddig 115 tsz-szel, 9 szakszövetkezettel és 8 ÁFÉSZ-szel kötötte meg a vállalat a szerződést. Az eddigi munka eredményesnek bizonyult.- Ennek köszönhető, hogy a tsz-ek tagjaiknak saját állományukból 646, te- nyészalapanyagból 277, az ÁFÉSZ-ek saját tagjaiknak 67, az állami gazdaságok dolgozóiknak 68, az állatforgalmi és a felügyelőség együttműködése alapján 1241 sertést helyeztek ki. A III. negyed évben újabb 780 kihelyezése várható. Fehér István
